Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
TWISTTŐL A INYIÍLTENYÉSZTÉSIG Vita: hogyan töltsük el a szabad időt? „Mezei újságában olvastuk özaKKorunKnex az is lei- adata, hogy termelőszövetke- . zetünk fiataljaival megismertesse a fényképezés szépségét ' és technikáját Orosz Mihály szakkörvezető. Termelőszöyelhezetek, állami gazdaságok, gépállomások figyelem! A SZABOÉCS-SZATMAR megyei ÁGROEER Vállalat július 1-től augusztus 15-ig munkaidőn túl. ügyeleti szolgálatot tart az EPRESKERT ÜTI TELEPÉN, az aratási, cséplésl munkáknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki cikkeinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától .19 óráig Vasár- &s ünnepnap 7 órától 13 óráig. Sürgős esetekben a közölt időn túl is van áruktadás Kérjük igényüket előre közöljék a gyorsabb kiszolgálás érdekében. — Telefon: 13—66. . (57 560) Ké&zül cr beregi keresztszemeg Szabad időben szívesen kézimunkáznak a lónyai lányok, asszonyok. Torkos Miklósné, Biró Lenke, Albert Mártonná is ügyeskezű művelője a hagyományos beregi hímzésnek. Hammel József felvétele CjfzülöfL chnréní káLüáviájiL A dombrádi bölcsődétől a Területi Egyeztető Bizottsági» Egy tekintélyes orvostól hallottam a napokban: nincs nagy operáció és kis operáció. Egyszerűen csak operáció van, amelyet mindenkor a legjobb tudása szerint kell elvégeznie. Bár a hasonlat némileg különbözik az itt következő esettől, mégsem haszontalan. Fülöp Imréné dombrádi lakos immár több, mint tíz éve volt a helybeli állandó bölcsőde gondozónője. Fizetése nem érte el a kiltencszáz forintot, de családja fenntartásában ez a jövedelem számottevő szerepet játszott. Érthető, hogy könny gyűlt a szemébe, amikor ez év május IS-én a 'községi tanács vb.-nél közölték vele: felmondják munkaviszonyát. Indoklás: nincs megfelelő szakképzettsége. A papír csak papír ? Fülöpné tudomásul vette a döntést s kapaszkodni akart az utolsó szalmaszálba. Megtudta, hamarosan nyit az idénybölcsőde, ott talán még alkalmazhatnák. Kérésének már május 15-én helyt adtak a tanács vezetői, s írásban rögzítették újabb hat hónapra szóló alkalmazását. Hogyan, hogyan nem; Fülöpné munkájára a felmondás után még egy hétig (!) igényt tartottak az állandó bölcsődében s amikor május 22-én munkára jelentkezett, az „idényben”, a vezető tudtára adta: a tanácsvezetők (!) akarata, őt nem tudja felvenni. Gyorsan rájöttek intézkedésük „rövidzárlatára” a tanácsiak, s május utolsó napjaiban gépbe diktálták korábbi határozatuk visszavonását, amely szerint mégsem alkalmazzák Fülöpnét. A fejlemények tanúsítják, hogy a vb. vezetői ezzel lezártnak tekintették az ügyet Vissza kell helyezni! A gondozónő nyomban fellebbezett a kisvárdai járási közös egyeztető bizottsághoz. Igazságot keresett és talált is: mellé álltak, s utasították a dombrádi tanács vb.-t, azonnal állítsák munkába Fülöpnét. Világos volt az érvelés: a május 15-én keltezett írásospecsétes ígéret jogilag munkaszerződésnek tekintendő, s a benne foglaltakat teljesítem kell. A tanács vb. vezetői erre megfellebbezték a járási közös egyeztető bizottság határozatát a területinél. Június 26-ára a TEB-nél ki is tűzték a tárgyalást, erről időben értesítették a dombrádi tanács vb. vezetőit. Csak Fülöpne üldögélt a TEB előszobájában a fellebbezők távolmaradtak. Csakúgy július 9-én. így is megszületett a Területi Egyeztető Bizottság határozata: o gondozónő követelése jogos, vissza kell helyezni, meg kell fizetni kiesett bérét, a tárgyalásra való utazási költséggel együtt. Jogi következmény íme, így dagad egy — a munkaadók szerint jelentéktelen — ügy. Szakképzettségét kifogásolták, ugyanakkor az idénybölcsődébe több olyan személyt vettek fel, aki sohasem dolgozott ilyen munkakörben. Ha már Fülöpné 10 éves szolgálatát nem méltányolták, legalább gyakorlatára lettek volna tekintettel. Ez csak a történtek egyik oldala. Valamit elárul az is, dogy a dombrádi tanács vb. vezetői — saját fellebbezésük után — kétszeri invitálásra sem voltak hajlandók megjelenni a TEB tárgyalásán. Súlyosbítja az elhamarkodott intézkedést, hogy a helyi vezetők nem ismerték a május 15-én elhangzott és okmányba foglalt ígéret jogi következményeit. Lám, megtörtént, amire kezdetben nem számítottak: a helytelen döntés miatt fizetniük kell. Nagy körültekintést kíván az emberek ügyeinek intézésé — különösen ott, ahol az államigazgatást gyakorolják! Angyal Sándor Ártalmas a túlzott gyógyszerfogyasztás Beszélgetés az Gyógyszertárainkban sok olyan gyógyszer van, amely orvosi rendelvény nélkül is kapható. Ezek egy része ideg- rendszerre ható nyugtató- csillapító vagy egyéb hatású gyógyszer. A tömeges gyógyszerfogyasztásról, az ezekkel kapcsolatos problémákról beszélgettünk a Megyei Kórház egyik ideggyógyászával. — Mi a véleménye a túlzott gyógyszerfogyasztásról? — A .szabadon kapható gyógyszerek jó része olyan anyagokat tartalmaz — koffein, amidazophen, phenace- tin st-b — amelyekhez fokozott fogyasztás esetén egyrészt a szervezet hozzászokik, másrészt a szervezet bizonyos készeiben, főleg a vérképző rendszerben komoly, káros elváltozást okozhatnak. Az orvosi ellenőrzés nélküli gyógyszerfogyasztás a népgazdaság szempontjából is káros. Évente több millió forintnyi kárt jelent a feleslegesen felhasznált és tönkrement gyógyszer. De közvetlenül az egyéneknek is bajuk származhat a gyógyszerek nagy mennyiségű otthoni tárolása miatt. Nem ritka ugyanis a gyerekek gyógyszermérpezé'e. de a felnőttek is inkább rontanak állapotukon, ha nem orvosi iavaslatra előírt mennyiségben. hanem találomra szednek be egy-egy tablettát. — Mi a túlzó*' gyógyszerfogyasztás oka? — Hazánkban a biztosítottak száma igen magas — nagyon sokan fordulnak ie- len'ék'elen panaszokkal is orvoshoz, s ezért a nagg íorideggyógyásszal galom miatt sok komoly beteg, akinek nincs türelnie az SZTK vagy a körzeti orvos rendelőjéből várakozni, korábbi tapasztalataira támaszkodva kér és kap a gyógyszertárakban valamilyen gyógyszert, jobbára idegnyugtatót, fájdalomcsillapítót. A másik okát egy, a betegekre szintén nagyon jellemző dologban látom, abban, hogy gyakran — nem bízván kezelő orvosukban — más orvost is felkeresnek, így aztán több azonos hatású, de különböző mellékhatású gyógyszerekhez jutnak hozzá, amelyekkel talán éppen ellenkező eredményt érnek el, mintsem azt szeretnék. Ebből a szempontból feltétlenül számításba kell vennünk azt is, hogy a gyógyszerbeszerzésnek nálunk nincs anyagi gátló tényezője. Ez is hozzájárul a túlzott gyógyszerfogyasztáshoz. — Milyen eszközökkel lehetne a fennálló problémát korláozni vagy megszüntetni? — Meg kellene értetni az emberekkel az ellenőrzés nélküli gyógyszerfogyasztás ká- rossagát. Az sem lenne eredménytelen, ha a szabadon kapható gyógyszerek árát emelnék. vagy számukat csökkentenék. Nem ártana, ha a fájdalomcsillapítókat csak vényre lehetne kapni. Kuki Lajos OS a 1963. július 11. Olvasóink gyakran a legszemélyesebb problémáikkal, magánügyeikkel fordulnak szerkesztőségünkhöz. Az elmúlt hetekben érkezett postánkból összegyűjtöttünk néhány Levelet, amelyben — több-kevesebb - célzatossággal — arról írnak olvasóink, hogy mivel töltik el szabad idejüket. Az, hogy ki mivel tölti el szabad idejét,' ez sok mindentől függ. Mindenekelőtt a foglalkozástól, az érdeklődési körtől és a műveltségi színvonaltól. Vegyük sorba a leveleket, nézzük, igazolják-e ezt tartalmukkal. B. Sándor bérelszámoló levelében ezt olvashatjuk: fagyon szeretem a jó tánczenét, a vidám filmeket. Sóikat járok moziba, meg táncolni a szórakozóhelyekre, mostanában pedig strandra. Szerintem ez adja a teljes kikapcsolódást, az . igazi pihenést. Nemrégen vitába keveredtem emiatt társaságom néhány tagjával. Szinte nyíltan megróttak azért, hogy nem keresek magamnak tartalmasabb szórakozást is. Különösen érzékenyen érintett, amikor azt kérdézték, gondoltam-e arra, hogy tanulnom is kellene, hiszen csak nyolc álzeteltérésünk. Ö szórakozni vágyik, de én nem kísérhetem el társaságba, moziba, színházba, ezért kénytelen állandóan otthon ülni. De úgy érzem, mindennél fontosabb az, hogy én jól megálljam a helyem a katedrán.” Igen, ez a másik véglet, és ezzel már azt is megmondtuk, hogy Cs. L. tanárnak sem adunk igazat. Elagendő-e, csupán szakmai ismereteink gyarapítása? Az ilyen ember nemcsak munkahelyén, hanem otthon is dolgozik. Ez pedig nem nyújthat számára kikapcsolódást. De az agyonhaj- szolt, fáradt ember — ha még annyira felkészült is — < végezhet-e teljes értékű munkát? Eléri tehát azt a célt, amelyért így alakította életrendjét? A következő levél írója K. Béla MÁV) alkalmazott, szenvedélyes állatbarát: „Galambokat, nyulakat tenyésztek. Ha letelik a szolgálat és hazaérek, csak annyi időt töltök a lakásban, mig eszem valamit, aztán megyek a kertbe az állataimhoz. Sak örömöm telik ebben a foglalatosságban. Kitanultam a tenyésztés minden fortélyát. Egész kis könyvtárat gyűjtöttem össze szakkönyvekböl.” Lehet, hogy K. Béla életét az állatok szeretete, a' tenyésztési szakismeretek elsajátítása teszi teljessé? Ö minden bizonnyal ezt tartja, de valójában így igaz ez? Végezetül H. Károlyné leveléből idézünk: „Egyszerű gondolkodású asszony vagyok, csak hat ikolát végezthettem. Már túljutottam azon a koron, hogy vállalhatnám a rendszeres tanulást. De sokat olvasok, újságokat és nagyon szeretem a könyveket. Mégis érzem, hogy ez kevés. Legutóbb akkor, amikor Tyereskova űrhajós- , nőről olvastam. Csodáltam ót, mint mindenki, csak éppen nem értem mért is olyan nagyszerű az, amit megtett... — ...Szeretnék gyakrabban színházba is járni. Községünkben évente egykét alkalommal szépéi a Déryné Színház, és akkor som olyan színdarabokat látok, amilyeneket szeretnék. Nyíregyházára pedig nem járhatok be színházba, mert az sokba kerül.” Ennyit a levelekből. Szándékosan hagytunk nyitott kérdéseket, mert azt szeretnénk, ha azokra olvasóink adnák meg a választ. Adjanak tanácsot ol- ] vasóink a szabad idő helyes . kihasználásáról, elsősorban személyes példájukat, tapasz- ’ talataikat véve alapul. K. E. talánost végeztem és szakmám sincs. Szerintük elpocsékolom fiatal éveimet. Kérem, válaszoljanak, így van-e?” Fordítsuk meg a .kérdést; igaza van-e B. Sándornak ibban, hogy csak a tánc, a strand és a szórakoztató filmek: nyújthatnak igazi szórakozást, kikapcsolódást? Szerintünk nem! De, lehet-e kényszeríteni bárkit is, hogy üyasmivel töltse idejét, ami icm érdekli, nem szórakoz- atja? Ezt erőszakolni nem ehet, de befolyásolni igen. < iell is! Es ez lehet — mint a i eírt esetben — éppen a bará- ,i kör feladata. B. Sándorétól nagyon is el- i entétes véleményének ad ki- iejezést Cs. L. tanár levelé- jen: „Hivatásom iránti felelősségérzetem növekedett, ! hogy ,már nemcsak nappali tagozaton, hanem a dolgozók iskolájában is tanítok. Főiskolát végeztem, most pedig az egyetemet végzem levelező tagozaton. Nagyon sok időmet igénybe veszi a tanulás. Alig jut időm az úgynevezett kikapcsolódásra. Nekem, ez fel sem tűnne, ha nem lenne emiatt feleségemmel állandóan néAz aratási munkák előkészítésekor a gépállomás nem a kalászos területek nagyságát vette figyelembe, hanem a járás minden termelőszövetkezetének adott egy-egy kombájnt. Mi úgy terveztük, 4 hogy csak 300 holdon aratunk kézzel, 25 kaszapárral, a többit gép aratná. Ilyen számítások alapján vállaltuk. hogy az aratást 10—12 nap alatt befejezzük. De ehhez sürgősen szükségünk lenne még egy kombájnra! Az is hátráltatta munkánkat, hogy a kombájn egy teljes napot állt törés miatt. Sőt, az aratógépek is későn kezdték az aratást. Nyírbogát! Rákóczi Tsz Népi ellenőrök a napközi otthonokban Államunk igen jelentős ösz- Szeget fordít évente óvodai és iskolai napközi otthonok létesítésére, fenntartására. Az ■ állami támogatás mellett igen elenyésző az az összeg, amit a szülők térítési díj címén fizetnek. Mégis számos mulasztást tapsztalt e téren a bak- talórántházi járásban a közelmúltban megtartott népi ellenőrzési vizsgálat. Rohodon, Apagyon, Leveleken és Vaján több — a térítés mértékének alapját szolgáló — kereseti igazolás hiányzik. — állapították meg az ellenőrök. Felfedték azt is, hogy a kiadott kereseti igazolások nem minden esetben reálisak, nem a tényleges jövedelmet tartalmazzák. Ezek a mulasztások jelentős összeggel csökkentik a napközi otthonok gazdasági alapját. Kricsfalussy Béla tudósító. Tsz foío-szalikör Kislétán gimnázium építését. A tanács felhívással fordult a járás valamennyi intézményének 'dolgozóihoz, hogy társadalmi munkával segítsék az építést. A Nyírmadai Állami Gazdaság. vezetői továbbították a felhívást dolgozóinkhoz. Húszán jelentkeztünk a múlt vasárnapra munkára. Reggel hattól, délig elvégeztük a „nagytakarítást” az új létesítmény helyén. Felesleges kerítésoszlopokat ástunk ki, elszállítottuk a kidontött fákat, hogy a lánctalpas tereprendező gép akadálytalanul kezdhessen munkához. Jó hangulatban, örömmel dolgoztunk, mert első helyre kerültünk a társadalmi munkások sorában. Erre a vasárnapra nagyobb létszámmal vonulunk ki munkára gazdaságunkból. Mindent megteszünk, hogy segítsük az új gimnázium határidő előtti felépítését és csökkentsük az építési költséget. Bízunk benne, hogy járásunk ■ iníézményei követik példánkat. Erdős Ferenc a pártszervezet titkára Járásunk székhelyén, Bak- talőrántházán ebben a hónapban kezdték meg az új Ä napokban kezdte meg működését a megye első termelőszövetkezeti fotólaboratóriuma, amelyet a tsz vezetőinek határozata alapján hoztunk létre. Készülnek felvételek tudományos kutatás céljára, valamint a naponta előforduló fontosabb gazdasági eseményekről, a munkaversenyben kiváló dolgozókról. „Képes Híradó”-nk folyamatosan tájékoztatja tagságunkat az egész gazdaság munkájáról és lényegesebb eseményeiről. Nyírmada segít Bakiénak
