Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

Külpolitikai

események

sorokban

A nyugatnémet kormány

Adenauer kancellár elnökletével a közelmúltban tartott ülésén elhatározta, hogy felújítják a nácizmus üldözöttéinek szövetsége elleni pert — jelenti a TASZSZ. A határozat érdekessége, hogy a rá vonatkozó javaslatot egy Globke elnökletével megtartott bonni államtitkári ülésen dolgozták ki.

U Thant, az ENSZ főtitkára

befejezte kéthetes európai körútját szombaton délelőtt repülőgépen visszaindult

Olaszországból New Yorkba. Az ENSZ főtitkára három napot töltött Olaszországban, mint az olasz kormány vendége.

Erhard alkancellár, Adenauer kijelölt utóda legtöbb beszédében azt hangoztatja, hogy kancellársága alatt a külpolitika helyett a belpolitikára helyezi majd a fő hangsúlyt, mivel „külpolitikai téren az NSZK már elérte «5 célját: beilleszkedett és bizalmat talált a szabad világban, s elismert partnerévé vált a nyugati hatalmaknak”.

Henri Spaak pénteken Párizsban a NATO állandó tanácsának ülésén beszámolt N. Sz. Hruscsowal Kijevben folytatott megbeszéléséről. A belga külügyminiszter a NA- TO-ülés után kijelentette; Kelet és Nyugat között az utóbbi időben javult a viszony. Meggyőződése — fűzte hozzá —, hogy a szovjet kormányfő a békét akarja.

Párizsban letartóztattak

egy tíz tagú OAS-bandát. A csoport" vezetői Serge Fabre és Jacques Ferrari — Spanyolországból érfkeztek Franciaországba, s mindketten ismert OAS-merénylőIk — A rendőrség véleménye szerint az OAS csoport azért érkezett Páizsba, hogy a július 14-i nemzeti ünnep alkalmával merényletet kíséreljen meg De Gaulle köztársasági elnök ellen.

A* algériai alkotmányt) zó

nemzetgyűlés csütörtökön törvényt fogadott el a külföldi tőkeberuházásokról. A törvény számos garanciát és kedvezményt, egyebek között adókedvezményeket helyez kilátásba a külföldi beruházók számára.

Az ENSZ-nek nagy jelentőségű tetteket kell végrehajtania a békéért

Hruscsov választávirata Russellhez

Külpolitikai széljegyzetek:

Sikertelen francia—nyugatnémet megbeszélések

Moszkva, (TASZSZ):

Nyikita Hruscsov válaszolt Bertrand Russell táviratára, amelyben a nagy angol békeharcos sajnálkozását fejezte ki, hogy a Szovjetunió kormánya „nem tartja többé lehetségesnek, hogy anyagi téren segítséget nyújtson az Egyesült Nemzetek Szervezetének

munkájához.”

Választáviratában Nyikita Hruscsov teljes mértékben osztja Bertrand Russellnek azt a meggyőződését, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagyjelentőségű tetteket kell végrehajtania a béke érdekében.” Ez közvetlen kötelessége a népek iránt, ez legszentebb feladata”

— hangsúlyozza a szovjet kormányfő.

—• Úgy gondolom — írja Nyikita Hruscsov — nincs szükség hangsúlyozni, ho«-- a Szovjetunió békében és barátságban akar élni minden néppel, s ezért forró óhajtása az, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete eredményesen feleljen meg rendeltetésének.

Az ENSZ e szerepének

Folytatódnak a

Guayaquil, (MTI):

Ecuadorban folytatódik a haladó erők ellen indított hajsza.

Az uralomra került katonai junta pénteken rendeletet hozott, amelynek értelmében az országban betiltják a kommnista pártot.

A junta ugyanakkor azt ígéri, hogy az új alkotmány kidolgozására alkotmányozó gyűlést hívnak össze és hamaroMarcos Gandara, a junta egyik tagja viszont kijelentette, az országban csak akkor állítják helyre az alkotó mányos jogokat, ha „sikerült megfékezni a kommunista tevékenységet”.

Ecuadorban folytatódnak a letartóztatások is. AP- jelentés szerint Guaya- quil-ban letartóztatták a Forradalmi Ifjúság Szövetség elnevezésű baloldali szervezet öt vezetőjét. Letartóztatták Jose Solis Castrot, a TASZSZ ecuadori tudósítóját is.

megszilárdításához vezető utat Hruscsov abban látja, hogy „mindenkinek szigorúan meg kell tartania az ENSZ alapokmányát, minden körülmények között támogatnia kell az alapokmányban kifejezésre jutó eszméket és elveket”. „Aki más útra lép, az aláássa az ENSZ alapjait — az ENSZ összeomlását készíti elő, mi ezt határozottan ellenezzük.”

— Teljesen tudatában vagyok annak, — írta Russell — hogy a nyugati hatalmak milyen mértékben akarják hidegháborús célokra kihasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét.

— A nyugati hatalmaknak éppen ez a politikája — válaszolja Hruscsov — nemcsak akadályozza az ENSZ-et abban, hogy sikeresen birkózzék meg az előtte álló feladatokkal. hanem előidézője is az ENSZ jelenlegi nehéz helyzetének.

Az ENSZ úgynevezett anyagi válsága alapjában véve nem pénzügyi, hanem politikai kérdés, közvetlen következménye annak, hogy a nyugati haletartóztatások

Mint az AFP jelenti, Varea Donosót, a megdöntött kormány elnökhelyettesét erős kísérettel Panamába szállították. Mint ismeretes, Panamába száműzték Arosemena eddigi elnököt is.

Hírügynökségi jelentések szerint ugyanakkor Venezuela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral. Az úgynevezett „Be- tancourt-daktrina” ugyanis hangoztatja, „Venezuela nem ismer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny útján került hatalomra”.

ÚJ-DELHI, (REUTER):

Az indiai külügyminisztérium szóvivője szombaton nyilatkozatot ismertetett azokról az intézkedésekről, amelyekkel a kormány az ENSZ közgyűlésének határozatával összhangban minden kapcsolatát felszámolja a fajüldöző Délafrikai Köztársasággal. Délafrikai hajók és repülőgépek ezentúl nem látogathatják India tengeri-, illetve légi kitalmak rendszeresen megsértik az ENSZ alapokmányát.

A nyugati hatalmak a mechanikus szavazattöbbséggel élve megkerülik a Biztonsági Tanácsot, mint az ENSZ úgynevezett közép-keleti rendkívüli fegyveres erőinek felállítása, az ENSZ kongói fegyveres erőinek felhasználása esetében.

Nem szükséges emlékeztetni arra — mutat rá Hruscsov —, kit terhel a felelősség azért, hogy ezekken a területeken olyan konfliktusok támadtak, amelyek veszélybe sodorták az általános békét, annyi bajt és szenvedést okoztak az egyiptomi és a kongói népnek.

— Nekik kell tehát viselniük az egész anyagi felelősséget az ENSZ közép-keleti, kongói és jemeni műveleteivel kapcsolatban, írja Nyikita Hruscsov.

— Ez az álláspont megfelel nemcsak az ENSZ alapokmányában foglalt, elveknek, hanem az Igazságosság követelményeinek is.

Aki azt akarja, hogy az agresszorok és a gyarmatosítók cselekedeteinek következményeiért a békeszerető államok fizessenek — hangsúlyozza a szovjet kormányfő —, lényegében elősegíti az agressziót, segíti a gyarmati politikát és a más népek belügyeibe való beavatkozást. Azon kell lennie, hogy ne legyen kedve senkinek megsérteni a népek békéjét és nyugalmát.

Hruscsov hangsúlyozza:

„A Szovjetunió azt kívánja, hogy az ENSZ becsülettel teljesítse feladatát a béke védelmében” Hozzáfűzi azonban: „Eddig is harcoltunk, s továbbra is harcolni fogunk minden olyan kísérlet ellen, amelynek célja az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevét és zászlaját a világszervezet alapokmányától teljesen idegen célokra felhasználni.”

kötőit. Az indiai kormány ezenkívül megszakítja azokat a kapcsolatokat is,'amelyeket miután 1954-ben

visszahívta diplomáciai misz- szióját Dél-Afrikából — londoni nagykövetségének közvetítésével az ottani dél-afrikai diplomáciai képviselettel fenntartott. Az indái külügyminisztérium nyilatkozata végül ismételten megbélyegzi a dél-afrikai kormány embertelen faji politikáját.

A De Gaulle és Adenauer bonni tárgyalásairól kiadott záróközlemény a szokványos hangon arról szólt, hogy minden kérdésben fennállt az összhang a két partner között. Ez persze koránt sem kendőzheti el a tényt, hogy tulajdonképpen egyetlen problémát sem oldottak meg. Még a nyugatnémet lapok is rámutatnak, hogy a Közös Piac és Anglia viszonya a közös piacon belüli mezőgazdasági kérdések, valamint a nyugateurópai unió terve a tanácskozásokon egyetlen lépéssel

Az elmúlt napokban még tovább fokozódott az iraki kurdok elleni terrorhadjárat. A Szovjetunió éppen ezért egyrészt jegyzékben tiltakozott az irtóhadjárat ellen, ezt Irak, Irán, Törökország és Szíria kormányához juttatta el. Másrészt azt is javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés foglalkozzon ezzel a problémával. A jegyzékben a szovjet kormány megállapította, hogy

Az amerikai kormány egyik magas rangú tisztviselője tájékoztatójában kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy Franciaországgal újabb kereskedelmi súrlódások vannak, s ezek „kereskedelmi háborút eredményezhetnek az Egyesült Államok és Franciaország között”.

Arról van szó, hogy a franHivatalos varsói tájékoztatás szerint a lengyel kormány U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához és más illetékes ENSZ-funkcionáriusokhoz intézett leveleiben kijelentette: szolidáris a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző kormánya elleni akcióval. Ennek megfelelően semmiféle politikai és kerekedelmi kapcsolatot nem tart és nem is szándékozik létesíteni az „Apartheid” kormányával, ameddig a Dél- Afrikai Köztársaság valameny- riyi lakója nem nyeri el teljes szabadságát és egyenjogúságát.

Az Egyesült Államok ENSZ- küldöttségének szóvivője New

sem jutott közelebb a meg•> oldáshoz.

Ennél is jelentősebb, hogy a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok közötti viszony problémáit még csak nem is érintették a bonni tárgyalásokon, mert jelenleg az Adenauer-kormány alkonyán, a bonni politikusok már inkább az angolszász orientációjú Erhard kancellár-jelölt körül csoportosulnak, aki hajlik Kennedy elgondolásai felé. De Gaulle viszont makacsul ragaszkodik európai nagyhatalmi elképzeléseihez és ami ezzel szorosan összefügg, az önálló atomütőerőhöz.

a CENTO agresszív katonai tömb tagállamai katonai jellegű intézkedésekkel beavatkoznak az észak-iraki eseményekbe és elősegítik a békés kurd nép elleni véres akciókat. A Szovjetunió állásfoglalása szoros összhangban ált azzal az elvvel, mely mindig szem előtt tartotta a nemzett kisebbségek, a kis népek jogait.

ciák mindenféle akadályt gördítenek az amerikai gyümölcs- és főzelék konzervek importja elé.

Herter, Kennedy elnök kereskedelmi külön megbízottja a jövő héten isimét Európába látogat és tárgyal erről a kérdésről, de Washingtonban nem hiszik, hogy tárgyalása eredményes lesz.

Yorkban kijelentette, az amerikai küldöttség szükség esetén ellene szavaz a Biztonsági Tanács minden olyan határozatának, amely megkülönböztető intézkedéseket helyez kilátásba Dél-Afrika és Portugália ellen, vagy javasolja a világszervezetből való kitiltásukat.

Mint már jelentettük, az ENSZ 32 afrikai tagállama a Biztonsági Tanács ülésének összehívását kérte, hogy megvitassák a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját. Az afrikai államok ugyanakkor hangoztatják: az ENSZ- nek köteleznie kell Portugáliát afrikai gyarmatainak felszámoláséra.

Ecuadorban betiltották a kommunista pártot

san kmevezik a köztársaság új elnökét is.

India kitiltotta tengeri és légi kikötőiből a dél-afrikai hajókat és gépeket

Az észak«iralii események

„Kereskedelmi háború“ Franciaország és az Egyesült Államok között?

Lengyelország szolidáris, az Egyesült államok nem, a dél-afrikai fajüldözők elleni akcióval

A keleti-tengeri békehét keretében a Rostockhoz közeli Graal-Müritzben megtartották Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, a Szovjetunió és az NDK ifjúsági szervezeti képviselőinek találkozását. A találkozó részvevői egy-, hangülag kijelentették,. az I egész békeszerető fiatalságnak támogatnia kell Hruscsov) javalatait.

Londonban aggodalommal

alllapítják meg, hogy ismét veszélyben forog a dollár „egészsége”. Az Egyesült Államok arany vesztesége jelentős. Az amerikai aranytartalékok 15 milliárd 600 millió dollárra csökkentek, az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitje — az eddigi becslések szerint •— meghaladja majd a hárommilliárd dollárt. (Tavaly 2 milliárd 200 millió dollár volt.)

Alberto Nogeira Franco

portugál külügyminiszter pénteken sajtóértekezletet tartott amelyen kereken kijelentette, hogy a portugál politika célja megtartani Angolát és az ország egyéb gyarmatait.

Ernst Epler:

HAJSZA A SZENNYES MILLIÁRDOKÉRT

Zsaroló nácik kutatják a Toplitz-tó iszapját

Sok mtHiárd schillinges, óriás! zsarolási ügy bonyolódik a ládák körül, melyeket 1945 májusában a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA Reichssicherheitshauptamt. — A ford.) legmagasabb rangú funkcionáriusai nagy sietve a Toplitz-tó fenekére süllyesztettek. E ládák aranyat és valami még értékesebbet tartalmaznak: okmányokat, melyek több mint 100 milliárd osztrák schilling sorsáról adhatnának felvilágosítást. A különböző svájci és svéd bankokban fekvő pénz a nyugatnémet és az osztrák gazdasági életben játszik szerepet, illetve egy része Dél-Ameriká- ban és Spanyolországban náci „exportőrök” rendelkezésére áll.

Amikor a szövetségesek 1945-ben megszállták Németországot, üresen találták a Német Birodalmi Bank páncélszekrényeit. Eltűntek az óriási arany- és devizakincsek, melyeket a nácik a megszállt országokból hordtak össze, (az osztrák Nemzeti Bank devizakincseinek elrablása csak a kezdet volt.) Egy részük megsemmisült a totális háborúban. másrészüket viszont még időben biztonságba helyezték.

A történelem legnagyobb pénzhamisítása

1944 őszén, amikor Goebbels még végső győzelemről és kitartásról beszélt, a vezető nácik már tisztában, voltak azzal, hogy a játszma elveszett és időben kell megkezdeni a következő forduló kedvezi) kimenetelének biztosítását.

A vezető német gyárosok Himmlerrel és Kaltenbrun- nerrel együtt Strassburgban titkos megbeszélésen határozatot hoztak, hogy a Birodalmi Bank még mindig igen tekintélyes vagyonát semleges országba csempészik. A legteljesebb titokban végrehajtandó feladatot az RSHA vezetőjére, Kaltenbrunnerre bízták.

Kaltenbrunner bizonyára

szívesen fogadta a megbízást, mert a Birodalmi Bank devizakészletének eltüntetésével együtt Svájcba csempészhette és beválthatta a „Bernhard- vállalkozás” címén gyártott hamis pénzeket is.

A „Bemhard-vállalkozás” a történelem legnagyobb pénzhamisítási ügye volt. A koncentrációs táborok foglyait arra kényszerítették, hogy jól felszerelt műhelyekben — legutóbb a félreeső Ebensee-i táborban — angol fontot hamisítsanak. Évekig tartó előkészületek után, a kísérlet olyan pompásan sikerült, hogy az alapos vizsgálatok ellenére még a svájci bankok is valódinak minősítették a táborokban előállított pénzt. E pénzt, melynek eredetileg csak az volt a rendeltetése, hogy Angliában zavart keltsen, dr. Höttl és Friedrich Sch wend javaslatára, felhasználták a német kémtevékenység pénzelésére.

Az oktatásügyi minisztérium dr. Höttl érettségi gyárának"— ugyanis ma középiskolája van Bad Ausseeben — minden esztendőben megadja a működési engedélyt, jóllehet Magyarország már kérte Höttl volt SS-Obersturmbann- führer kiadatását. Friedrich Schwend akkor is jó barátja volt, s az is maradt. Ö volt a „Bernhard-vállalkozás”- ból származó hamis pénzek fő értékesítője. Höttl nagyszerű bizonyítványt állított ki róla, mely szerint döntő fontosságú szolgáltatásokat tett a német kémszolgálatnak, mindig önzetlenül, sokszor saját életét kockáztatva szolgálta a náci érdekeket, habár olykor kénytelen volt szembeszegülni a hírszerző szolgálat rövidlátó elöljáróival. *

Schwend a huszas években ellenforradalmi fekete Reich- swebrben szolgált. A nácik hatalomra jutása után visszatért Németországba, hogy a barna kormányzat rendelkezésére álljon. Hilter azonban nem méltányolta eléggé és csak Höttl fedezte fel a hét- próbás és gátlástalan ügynökben és pénzügyi szakemberben az ideális cinkostársat.

Schwend ma — természetesen — milliomos export-üzletember Limában, főúri házban lakik, személyzet veszi körül, két autója és hátaslova van, — és mindent megtesz annak érdekében, hogy hazatérhessen a Toplitz-tó- ban rejtőző zsarolási anyaghoz.

1944-et írunk. Kaltenbrunner, Höttl és Schwend tehát hozzákezdett a Német Birodalmi Bank vagyonának és a birtokukban lévő hamisított pénz Svájcba csempészéséhez.

A nácik a legteljesebb körültekintéssel és ugyanakkor a legnagyobb bizalmatlansággal jártak el saját embereikkel szemben. A pénzt rejtjelesen helyezték letétbe és a felvételbe csak három, a kódokat ismerő ember jogosult, akik viszont egymást sem ismerik. Még Schwend vagy Höttl sem ismerte a rejtjeleket és a felvételre jogosultak összetételét. Schwend maga legalább egy svájci számlának a résztulajdonosa. A pénzt kezelő bankra nyomást gyakorolhat ugyan, a számlához azonban mindaddig nem juthat, amíg a másik két megbízottat meg nem ismeri.

A számlákról, a rejtjelekről és a felvételre jogosultakról