Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
A jövő Nyíregyházája Megkétszereződik a lakosság — Parkokba épülnek a bérházak — Ötévenként háromezer ú/ lakás A húszéves városrendezési terv nagy célkitűzései „Az állomás átépítéséig mivel a jelenlegi utasforgalmi helyzetet tig} elembe véve nagyobb átalakítást Mátészalka állomáson végezni nem tudunk — rendelkezést adtunk ki, hogy az Utasellátó pavilon melletti ajtót is nyissák meg az utasok gyorsabb mozgásának megkönnyítése céljából. A tolongást egyébként az utazóközönség fegyelmezetlensége okozza, mivel azon az egy ajtón ki és bejárnak kapusaink figyelmeztetése ellenére. A pályaudvar elzárt részébe való bejutásra a váróterem ajtaját jelöltük ki. Ha a pályaudvari rendet az utazóközönség betartja, biztosítva van a kényelmesebb ki és beáramlás. A helyi postahivatalt megkerestük, hogy a csomagforgalmát úgy bonyolítsa le, hogy az az utasok mozgását ne akadályozza.” Párizsnak a XVII. századból származó rendezési tervében olvasható ez a mondat: „Ha az építészetet egészében szemléljük, rájövünk, hogy abban majdnem minden gondolkodásra késztet.” Milyen aktuális ez a megállapítás ma is, ezt igazolja a térkép, a nagy mennyiségű szemléltető és dokumentációs anyag, amely Nyíregyháza nemrég elkészült húszéves, általános rendezési tervét jelenti. A laikus aligha gondolná, hogy ezekben a hónapokban szakemberek vizsgálják, elemzik a terv részleteit, hogy milyen vitát vált ki egy-egy. sokszor szembe sem tűnő apróság. A szakembereket követik a város és a megye vezetői. majd a nagyközönség — akiktől ugyancsak véleményt, javaslatot várnak, kérnek a terv készítői. A negyedik városrendezési terv De mi is tulajdonképpen az általános városrendezési (terv? Nyíregyházának ez (már a negyedik ilyen terve. Az első még 1906-ban készült, amikor a városrendezési tudomány gyermekcipőben járt. A legfontosabb célja annyi volt csupán, hogy az utcákat szabályozzák, újakat nyissanak. Ez a terv egészen a felszabadulásig volt érvényben... Ennek alapján készült a huszas évek első küzművesí- tési terve,- amely mindmáig holt papír maradt. Fejlődést jelentett • az 1949- es vizsgálat. adatgyűjtés, amely az ország tíz legnagyobb városára — így Nyíregyházára is — terjedt ki. 1957-ben már egyszerűsített általános rendezési tervek készültek és az ezeknél szerzett tapasztalatokat használta fel a most elkészült városrendezési terv. Sokféle szempont Másfél évig dolgozott városunk általános rendezési tervén az ÉM. Városrendezési Tervező Vállalat a helyi szakemberek bevonásával. A szocialista városépítés valameny- nyi követelményének figyelembevétele után készült el- a térkép, amely megálmodja a húsz évvel későbbi nyíregyházi valóságot. A rendezési terv legfőbb célja érthető, időszerű: gátat vetni a város spontán, ötletszerű fejlődésének, ami egészen 1957-ig jellemző volt Nyíregyházára. Milyen követelményeket támaszthat a városrendezési terv iránt egy nyíregyházi lakos? Egészséges lakást, a lakótelepek melletti megfelelő üzlethálózatot, bölcsődét, óvodát, iskolát — méghozzá olyat, amelyet a gyerek útkereszteződés nélkül közelíthet meg. A mai élethez tartozik, hogy a lakótelepeknek legyen vízvezetékük, csatornahálózatuk. Aligha lehet városrendezési tervet készíteni a szórakozási, pihenési lehetőségek, vagyis közparkok, városliget, üdüjp- telep nélkül. És figyelembe kell venni a munkaalkalmakat, a mezőgazdasági, ipari területek kialakítását, az utóbbinál gondosan ügyelve a zajra, a szélirányra, amely a füstöt a várostól kifelé viheti csak. Szerencsések az új városok, mint Komló, Kazincbarcika, Dunaújváros — ahol a tervezők a legideálisabb elképzeléseket valósíthatták meg, akadály nélkül. Nyíregyháza persze más, itt számolni kellett a meglévő épületekkel, utcákkal, létesítményekkel. Ezért is van szükség a városszéli új lakónegyedekre, a közművesítések miatti és sokszor bosz- szantó munkálatokra. De a víz, a csatornahálózat és a közeljövőben megvalósuló gázvezeték, az új főútvonalak kialakítása, a Sóstó építése mind megéri a várakozást, a többletmunkát. Városközpont, három alközpont A városrendezési terv nagy átalakulásokkal számol, amelynél csak az alapok lerakása másfél-kétmilliárd forintot igényel, s teljes megvalósulásához tizenöt, húsz évre van szükség. A nagyszabású változások azonban ennél sokkal gyorsabban érzékelhetők ezrek és ezrek számára. Egyre városiasabb lesz Nyíregyháza. A tervekről már most elárulhatjuk: a .város specialitása lesz, hogy a belvárosban letelepítendő közintézmények áruházak, irodaházak, múzeum, könyvtárak, filmszínházak, színház stb. — alkotják majd a városközpontot. Ezenkívül még három szervező, vagy alközpontja lesz Nyíregyházának a szűkebb lakótelepi igények kielégítésére. A víztorony, stadion, s a Család utca környékén kialakuló új alközpontok ugyanúgy rendelkeznek majd üzletekkel és kulturális intézményekkel — természetesen kisebb arányokban. Városliget, parkok Zöldterület jelzi a Bújtos jövőjét. A terv itt jelölte meg a városligetet, amelynek az erdősítése már meg is kezdődött. A tavak tisztítása, karbantartása csónakázásra is alkalmassá teszi a ma még szennyezett vizet. A könnyűipari üzemek a várostól nyugatra, a nagyobb és nehézüzemek a várostól délre kapnak helyet. Huszonegy lakókörzetre osztották a tervezők Nyíregyházát, s ezek mindegyike kap majd önálló üzlethálózatot, bölcsődét, iskolát, óvodát. A modern, parkokba épülő bérházak, az emeletek lépnek az apró házacskák helyébe. A családi házak a város peremére települnek. Borbánya Oszoló, Hímes, Vásártér, s a régi vásártér környéke építhető be ezután családi házakkal. A mai városközpont új külsőbe öltözködik, s terebélyesedik. ötévenként, két—háromezer lakás épül szövetkezeti, állami és OTP beruházásból, s ezzel néhány esztendő alatt széthúzódik a belváros, egészen a Sóstóig, s a várost körülölelő tanyabokrokig. Tanyaközpontok Diaképek, szemléltető rajzok mutatják: a város belterületén ma élő 38 000 lakos helyett 60—80 000 ember lakóhelyével, munkahelyével, ellátásával számol a városrendezési terv. A mai belterület helyén! Külön téma a tanya- központok kialakítása a város környékén, ám a húszéves terv ezzel a problémával is foglalkozik. Tudjuk, ma még kevés a minden szempontból kielégítő lakás, a jó út, az ipari üzem, s csak készülnek a közművek. A városrendezési terv megvalósulásáért még sokat kell dolgozni a vezetőknek, a város lakosainak. Kopka János NYÍREGYHÁZI KÉPESLAP 5 i-j. . üli US 28. VITA: HOGYAN HASZNÁLJUK KI A SZABAD IDŐT? Csak részben értek egyet Cs. L. tanár sorait olvasva magamra ismertem egy kicsit. Problémáim hasonlóak voltak, de most is — kis különbséggel — tartom kartársam véleményét. Számomra is az a legfontosabb, hogy a katedrán helytálljak. Azonban — és ez a különbség kettőnk véleménye között — számomra a család is igen fontos. vHa nem is gyakran, de szabad időm egy részét azért a családommal töltöm. Igaz, ez csak mostanában van így. Rájöttem, hogy kizárólag a munkának élni fárasztó, nemcsak otthon, hanem munkahelyemen is állandóan ideges, ingerült voltam. Ez pedig különösen egy pedagógusnál nem megengedhető. L. S. ált. isk. tanár A szesz a foníos? A Kcmecsei úton, a sóstói kanyar után van a sóstóhegyi 13. sz. Szeszfőzde. A szeszfőzés utáni mellékterméket az országút másik oldalán egy lapályos részen tárolják, óriási mennyiségben. Nincs szó, amivel érzékein! tudnám, mi- iven szörnyű bűz terjeng ettől a környéken. Az áthaladó gépjárművek utasait több száz méteren keresztül kíséri az orrfacsaró, erjedt szag. A legyek milliárd jai repkednek e bűzös pocsolya körül. Érthetetlen előttem, hogy az illetékesek figyelmét miképpen kerüli el évről évre ez a tarthatatlan állapot. Lakott terület, sőt üdülő telep közeiében fedetlenül tárolt posha- dó folyadék nemcsak a környék képét, levegőjét rontja, hanem közegészségügyi szempontból is káros. Bokor Sándor Kvíroffvháwa A bérelszámolónak nincs iga; A vitaindító cikkben szereplő bérelszámoló fiatalember téved, ha azt hiszi, hogy a tánc, a mozi, a strand kielégítheti egy mai kultúrember igényeit. Napjainkban — a fejlett technika korában — egyre több ismeretre van szükségünk ahhoz, hogy egyáltalán tájékozódni tudjunk a világban, alkalmazkodni tudjunk környezetünkhöz és megértsük az objektív törvényszerűségeken keresztül a való társadalmat. Az Ismeretek megszerzéséhez könyvekre, tudományos ismeretterjesztő, előadásokra és a kultúra más forrásaira elengedhetetlenül nagy szükség van. Ma már nem elég a ..könvr.yu muraju, Kényelmes szórakozások élvezése. Huszonnyolc éves vagyok, az építőiparban dolgozom. Most j i égzem a középiskola harma- iik osztályát esti tagozaton. Mondhatom, nem kis fáradságomba kerül, mégis tanulok és sokat olvasok. A pun há- norúktól a legújabb atomkísérleti eredményekig, minden érdekel. Mindez nem zárja ki, fogy időnként táncolni is járjak. Ha pedig otthon tartózkodom, felüdítő szórakozás számomra egy-egy könyv olvasása. Talán nem gondolnak szerénytelennek, ha az én módszeremet ajánlom a bérelszámoló fiatalembernek is. B. N. János Nagyon nehéz meghatározni, hogy mi is a helyes szórakozás módszere, hogyan lehet okosan kihasználni a szabad időt. Mindenesetre az nem helyes, ha csak televíziót nézünk, moziba, vagy nyilvános szórakozóhelyekre járunk. Ez hamarosan unalmassá válik, és egy idő után már nem nyújt teljes szórakozást, ki- kapcsolódást. Nekem az az elvem, hogy „mindenből egy keveset.” Ha jól beosztjuk, hogy mikor megyünk moziba, színházba, strandra, táncolni vagy kirándulni, akkor e szórakozásoknak egyik formája sem válik unalmassá és valóban kikapcsolódunk. „Üres,, napokon pedig jöhet a jó könyv és a televízió is. Természetes, hogy az ember élete nem pusztán a szórakozásból áll. De, ha okosan használjuk fel a szórakozásra, pihenésre futó időnket, utána jobban megy a munka is. Molnár Jánosné Nyíregyháza Mindenből c«v kereset Cikkünk nyomán A mátészalkai pályaudvar kijáratáról s A Kelet-Magyarország ju- I nius 30-i számában „Az uta- • zók érdekében” címmel bífál■ tűk, hogy a mátészalkai pá■ lyaudvar kijárati ajtaja szűk, . nagyobb forgalomnál torló■ dást okoz. A debreceni MÁV Igazgatóság III. Forgalmi és Kereskedelmi Osztálya a következő válszt küldte cikkünkre: Hetven féle sütemény készül — korszerűtlen körülmények között A finom falatok nyírbátori műhelyében Amikor beléptünk a nyírbátori fmsz cukrászda üzemébe, mindent megtalálhattunk itt, „ami szem szájnak ingere”. Sütemények, csokoládé, puncs és citrom masszák, íagylaltkeverékek mesterei nagy ügyességgel végzik munkájukat. Az üzem négy cukrászának nyáron különösen nehéz a forró tűzhely mellett. Hetven különböző fajta süteményt készítenek el naponta. Mindenütt szeretik készítményeiket, a télen még Mátészalkára is „betörtek” a nyírbátori sütemények. Az ismerkedés után mutatta j meg Asztalos István, a cuk- | résztermelő üzem vezetője a dicsérő okleveleket, amelyeket a cukrászok szereztek Uülön- jböző versenyeken. Most a ! szocialista címért küzd a bri- |gád. Márciusban vállalták, (hogy tervüket 192 százalékra (teljesítik. S ma már a 130 szá-! ; zalékos tervteljesítésnél tar-! j tanak. Minden hónapban j szárezer forinton felüli a for-j malmuk. Most júliusban min • ■ jden bizonnyal elérik a 150' (ezer forintrű is. Nem kimi Iez ebben az üzemben ahol! csak négyen dolgoznak e.égl I korszerűt len körűim nyék között. | Sok tényező nehezíti mun- lkájukat. Alig várják a cuk- I l aszok, hog; korszerű nagy teljesítményű gépekkel lás sak el az üzemet. Van probléma a hűtéssel is. A vajat tejet és egyéb hűtést igényit anyagokat a testvérüzemet hűtőszekrényeiben helyezik el. Kicsi a raktárhelyiség. £ végül egy utolsó probléma nincsenek megfelelő szociáli; helyiségek, nincs külön öltöző, amelyre egészségügyi szempontból feltétlen szükség lenne. Sz. Sz „Közös“ sí ran cl Sokan látogatják a tivadari szabadvízű strandot. A fürdő- zők azonban mégsem tudnak kellemesen pihenni, mert c strandra járnak a környékbei jószágok, apróállatok. A viz part szemetes, piszkos a vi. az állató:; .,tisztálkodása, eredményeké . szintén nem vált ki kellemes érzést. A ruhákat is alig lehat tc.-ikm. Bár a környezet festőién szép az altatok kellemetlenné teszik a strandolást. Jó lenne, ha a községi tanaes több gondot fordítana a fürdőhelyre. Turóczi ?cter 1 aj pa Sikeres volt a mátészalkai együttes országjáró körútja 10 nappál ezelőtt indult országjáró kőrútjára a mátészalkai íöldművesszövetkezes : cigány tánccsoportja, hogy bemutassa művészetét öt niegye kilenc községének színpadán. Az országhírű, „Szocialista kultúráért” jelvénnyel' kitün- i tetett együttes meghívást ka- i pott a balatonföldvári nem- : eközi táncfesztiválra és így i született meg az ötlet, hogy útközben több községben, városban fellépve öregbítse jó hírét. Az első, bemutatkozó előadásra Verpcléten került sor, ahol 18-án este mutatta be műsorát a cigányegyüttes. Következő fellépésük színhelye Lengyeltóti volt, majd Balatonföldvárra mentek, a verseny színhelyére. Itt színpompás felvonuláson mutat- toztak be az együttesek ér, még aznap sor került a mátészalkaiak fellépésére is. A ’őrnagy és Baranya megyei "lekkarok és egy francia lánccsoport után mutatkoztak be a szalkaiak és itt is megérdemelt sikert arattak. Jetim zó sikerültre, hogy Csiky ajosnét, az együttes énekeit négy esettjen tapsoltak 'ssza a színpadra. Egy pihenőnap után Balaton- , glár, Szabadi, Marcali, gy kőrös, Abony és Hajdú- tboszló volt az együttes út- i A balatoni szereplő köríti mindenütt telt ház előtt tszoítak és nemcsak a ma-\ r, hanem a külföldi van- '■ geknek is nagyon tetszeti üsoruk. Siófokról — ahol j yan nem léptek fel — •/ német turistacsoport tag- i is elkísérték az együttest alatonszabadiba. hogy meg- zhessék műsorukat. Minden tekintetben sikeresnek mondható tehát az országjáró körút, amelynek minden állomása nagy elismerést hozott az együttes tagjainak. A több mint 1000 kilométert megtett együttes tagjai ma, vasárnap hajnalban érkeztek haza, igaz, kicsit fá- radtan.de nagyon boldogan a sok taps, elismerés és siker után. Balasa István
