Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-26 / 173. szám
Egységesebb úton megyénk vezető művelődési intézményei Napjainkban mind nagyobb szerep jut a művelődési intézményeknek. A művelődés társadalmi méretekben jelentkezik, s mindinkább társadalmi üggyé válik. Igen lényeges, hogyan terjeszti a kultúrát egy-egy művelődési ház, következésképp nem mindegy milyen a tartalmi, művészi munka, milyen úton halad a megye három legnagyobb művelődési intézményé. A három művelődési centrum: a József Attila Városi Művelődési Ház, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza és a színház érthetően más-más művelődési feladatokat iát el. Közős vonásuk viszont, hogy valamennyien a művelődéspolitika gyakorlati megvalósítására hivatottak, sajátos eszközeikkel. A szakszervezeti művelődési ház jellegéből eredően elsősorban az üzemi munkások sokoldalú művelődését, a munkásszínjátszók, a művészeti csoportok tartalmi, eszmei munkáját hivatott segíteni. Ügymondván mintáját adnk hogyan lehetséges árnyaltan és megfelelő színvonalon szolgálni a művelődést az ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben. Ennek a kötelességének a Móricz Zsigmond Művelődési Ház évek óta eleget tesz. Különösen kiemelkedik a gyermekekkel és a serdülőkkel való foglalkozás. Nem kevesebb, mint 200 gyerek foglalatoskodik a nyelvi és a zenei jétszókörben. A legkülönfélébb szakkörökben — politechnikai, fizikai szemléltető eszközöket készítő szakkör, faragó stb. — több száz, főkén i munkás szülők gyereke szerez technikai és általános ismeretet, él közösségi életet. Hat művészeti csopártjuk, ör- alió műsorával bejárra a megyét. A munkások művelődését olyan eszközökkel is segítette a művelődési ház, mint a'- felnőtt „diákok” ingyenes kőirepetélása, kiváló pedagógusok vezetésével Erre tikkor került sor, amikor egy vizsgálat kimutatta, hogy sok kétkezi munkás marad ki a dolgozók esti és levelező iskoláiból. Vonzó formában bonyolítják le a munkásak ideírnák előadásait, melyeken évente öt, öt és fél ezer emoer vesz reszt Mindez csak töredéke a művelődési ház éves munkájának, hisz csak ez év májusában 27 rendezvényük volt, bérletes színelőadásokat tartanak, népes munkásközonse- get neveltek ki. Musv.választásukkal és színvonalas bemutatóikkal, kulturális patronál ásókkal országos mércével mérve is, kiemelkedően dolgozlak a szakszervezet kulturális munkásai. Erősen túllépték saját házatájuk határát és területi kulturális munkát is végeztek, segítve a megye kulturális fejlődését Nincs is szükség valamiféle „profil-változásra". Helyes úton halad a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, de a további fejlődés kívánatos. Főképpen a hagyományos szakköröket, a gyermekek foglalkoztatását helyénvaló továbbfejleszteni. A közeljövőben új szárnyépület bővül a művelődési ház, leheióseg nyílik az óhajtott szakkóri- ház kialakítására. Tennivaló akad a klubélet szélesítésében is, a „nyugdíjasok” klubján kívül célszerű lenne meghonosítani a klubéletet a különböző szakköri tagok részére. S merre tart a József Attila, a város egyik legrégibb, legtöbb hagyománnyal rendelkező művelődési háza? Számos siker részesei! 8—900 városi dolgozó foglalatoskodik rendszeresen a szakkörökben, az ének- és tánckarban, a zenekarokban, a színjátszóegyüttesben, az irodalmi színpadon. Komoly múltja van a balettiskolának, 15 éves a bábszínház, itt van az országban ritkaság számba menő csillagászati szakkör, jól működik a képzőművészeti szakkör, a foto, a szabó-varró tanfolyam, az ifjúsági táncklub, a színjátszócsoport stb. Eddig sok minden nehezítette a munkát, többek között az építkezések ' elhúzódása, nem kevésbé az immár tízéves vita a művelődési ház es a vendéglátóipan vállalat között a teremkérdésekben. Korábban a művelődési ház foglalkozott a hivatásos művészek szerződtetésével is. Ma már a gondok egy része a múlté, egyre inkább megteremtődik a feltétele a színvonalas munkának. (Persze ehhez minél előbb pontot szükséges tenni a tízéves vita után.) Kialakulhat az eddiginél jobban az a bizonyos profil, amelynek meghatározója, hogy a művelődési ház a mostani adottságok mellett is hatásosabban kell, hogy megoldja a város és a tanyavilág művelődési gondjait. Az eddigi kültelkek, Sóstóhegy, Ságvári-telep, Felsősima, Manda-bokor mellett a borbányai település művelődésének feladatai is a művelődési házra hárulnak. S ami mindkét művelődési házra vonatkozik: bár vannak eltérő és sajátos tennivalók, különbözőség a profilban, mégis az a célravezető, ha mindegyik azt a szakkört, együttest, azt az „oldalát” fejlem' ti, amely az erőssége, s melyhez kiváló szakembernek állnak rendelkezésre. Ha a másik művelődési házoan jobb körülmények között, szinvona- lasaoban megoldható egy-egy feladat, vétek lenne a „csak azért is” elvből Kiindulva erőszakolni. Lassan le kell rakni egy egységes megyei művelődési ház alapjait — erre építési tervek is v innak — ehhez a két művelődési ház jobb együttműködése egymás kölcsönös segítése szükséges. E két Intézmény „között” foglal helyet a Móricz Zsigmond Színház, mely új igazgatót kapott Pankotai István személyében. A színháznak szép tervei vannak, jelenleg négy színtársulattal áll kapcsolatban. A . lehetőségekhez mérten választékos és színvonalas műsorral szórakoztatja a színházlátogatókat. Segíti kinevelni Nyíregyházán és a környéken a színházlátogató közönséget, s a Kört állandóan szélesíti. Előreláthatóan három bérletet adnak ki, egy 450—500 fős sorozatot csak tsz-tagoknak, a környező gépállomások, állami gazdaságok, tsz-ek dolgozóinak. Helyes törekvése a színháznak, hogy az egészséges és színvonalas színházi élet kibontakoztatásával egyidejűleg fontos feladatának tekint« a megyei műkedvelő színjátszó együttesek felkarolását, a szakmai tanácsadást. Mindjobban megtalálják a helyes utat megyénk vezető művelődési intézményei. Törekvésük azonban úgy vezethet célra, ha a sajátos „profil” nem téveszti meg őket, s együtt haladnak, s a városban lévő mintegy 25—30 kisebb művelődési otthonnal is szorosabb kapcsolatra lépnek. Ez elsősorban a tartalmi művészi módszertani tanacsadas érdekében szükséges, de a helyiséggondok — szakkörök elhelyezése stb. — miatt is hasznosnak bizonyulna. Végül !s, ne álljon kihasználatlanul egyetlen kulturális célra létesített és alkalmas helyiség sem, hanem szolgálja a dolgozó emberek művelődését. Páll Géza. Bessenyei szülőháza Tiszabercelen. Foto: Román Dénes. ll/B időn Archimedes tör-» vénnyé fogalmazta azt a fizikai jelenséget, hogy „Minden vízbemártott test annyit veszít súlyából, amennyi az általat kiszorított víz súlya", bizonyára nem is gondolt arra, hogy felfedezése a XX. században, vagyis napjainkban különös jelentőségű lesz. Mint ahogy minden, így a fizika sem stagnál, hanem szüntelenül fejlődik. A közelmúltban Archimedes sarkalatos törvénye kapcsán sikerül újabb felfedezésekre jutnom. Ezek közül leglényegesebb az az italbolli megfigyelésem, amelyet Krapcsák Benő honfitársam viselkedése alapján teszek közzé: Krapcsák bejött az italboltba és a kasszához lépett: — Fél szilvát! — mondta a pénztárosnak. Ezután a pulthoz ment és leer észtétFizika te torkán a szilvát. Majd Benő újra kért és ivott. Hogy hányszor, azt megszámlálni nem lehetett, mert olyan gyorsan és ütemesen kért, fizetett és ivott, hogy legfeljebb egy taxamérő tudta volna regisztrálni. Krapcsák úgy a tizenötödik téldeci után a levegőben elengedte pénztárcáját és az csodák-csodájára nem esett le a földre, hanem a levegőbe maradt és lebegett. Benő nem alcart hinni saját szemének. Egy darabig figyelte a pénztárca libegősé!, aztán elkapta és földhöz vágta. Azonban a pénztárca nem került le a földre, hanem továbbra is egyenletesen lebegett. Ekkor Benő felkacagott és deliriumos örömkiáUtást hallatott: — Na ugye?! — mondta. ■— Milyen igaza volt Krapcsáknak, hiszen ezzel a két rövid szóval mindent megmondott. Mert mi sem világosabb, mint az, hogy Benő körülbelül tizenöt féldeci után létrehozta pénztárcájának súlytalan állapotát. Ezekután — Archimedes törvényére támaszkodva ■— megfogalmazhatjuk ezt az új fizikai jelenséget. Vagyis: „Minden italboltba mártott pénztárca annyit veszít súlyából, amennyi a gazdája által elfogyasztott pálinka súlya". Benő az első eset óta több italboltban bemutatta nagy- jelentőségű felfedezését. Azóta özönlenek hozzá a dicsérő táviratok, amelyek arról is biztosítják, hogy földi életének bevégeztével nem kerül feledésbe, hanem minden italbolt saját halottjának fogja tekinteni. Vincze György, A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen Százhalombattán a közelmúltban tartották meg a Barátság Kőolajvezetek fogadóállomásán a csővezeték nyomáspróbáját. Foto: Bajkor József. A Vencel tértől a Kisfaludy házig Tizenöt év után először — Paulikék a Római-parton — Barátnők együtt — Jutaloméit kallóidon — Emlékek a nyaralásról Még tart az igazi nyár, a kánikulai meleg, teljes az „üzem" a nyaralókban, dp jócskán vannak olyanok, akiknek máris emlék az idei nyaralás. Újból elfoglalták munkahelyüket, folytatják ott, ahol elutazás előtt abbahagyták... Kaland a Balatonon Tardi Zoltánnál aligha lehetett boldogabb embert találni július első napjaiban a vízügyi igazgatóságnál: 15 évi szolgálat után először állítottak ki nevére beutalót, méghozzá családost a Tihany- nyal szembeni Szántód-Körös- hegyre. — Jó idő, Balaton, hajókirándulás, Badacsony. Azt hiszem, ez a néhány szó mindent kifejez. Mindennap szolgált emlékezetes élménnyel, de a leg- különb mégis a badacsonyi kiruccanás volt számukra. Láttáik a híres Kisfaludy-há- zat, körbejárták a mólót,, megkóstolgatták Badacsony messze híres nedűjét, hazafelé gondtalan, nótától hangos volt a hangulat. — Aztán vihar kerekedett, másfél méteres hullámok „ringatták” a hajót. Most már erre a kalandra is szívesen emlékezünk. Jól pihent, sokat evett, s most — ha egy kicsit zokon is esett a munkábaállás — reggelente frissebben megy be a hivatalba. Együtt a gyerekekkel Életében először kapcsolódott ki munkájából Paulák Józsefné ruhagyári dolgozó — De csak a munkából, mert két gyerekünket is elvittük a vállalat Romai-parti üdülőjébe. Sok mindent megnéztek Pesten, S ha arra gondol, milyen örömet szerzett Ildikónak és Zolikának a Vidám Park, az állatkert, az úttörővasút, cseppet sem bánja, hogy velük töltötte szabadságát. Egy kicsit elf áradt a sok járkálásban, de a gyerekek láttán belül felfrissült. Most újból ott van Paulák- né a ruhagyári raktárban, rendezgeti, árazza a késztermékeket. Tíz éve dolgozik az üzemben, szép jubileumi ajándéknak tartja a Római- parti napokat. Sikerült a két barátnő, Popovi cs Sára és Födi Magdolna terve: együtt juthattak el két hétre Almádiba, az ottani postás üdülőbe, — Már gyakorlott nyaraló vagyok: ez volt a negyedik beutalóm — mondja Po- povics Sára és máris sorolja a tipikus Balaton-menti élményeket. ök voltak az első fecskék az üdülőben, még az idő nem nagyon engedte a strandolást, de a jó társaság, a sok kirándulás kárpótolta őket — Legkedvesebb élmény? Veszprém, a sok műemlékével. Űrökig el tudok időzni egy százados épület előtt, a történelmi események színhelyén. így mondja és mosolyog hozzá: ki hinné, hogy egy postai alkalmazottnak ez a szenvedélye. As esti Prága Látta már az esti Prágát? — kérdezi Varga István, a VAGÉP vállalat fiatal szerkesztője, aki szocialista címért dolgozó brigádjuk fiatal tagjaként jutalomból járt a cseh fővárosban. Neki örök életű emlék marad, mint a patinás Vencel tér, a kedves prágaiak. Nem győztek betelni a sok látnivalóval, kattogott is gyakran a fényképezőgép. — Hazatértünk, s most igyekszem valamit visszaadni a szívélyes vendéglátásért: feszített beton elemgyár egységét készítjük cseh barátaink megrendelésére, melyben én is közreműködöm. Remélem nem vallunk szégyent vele. Angyal Sándor. Jövőre javul a bölcsődei helyzet Három új bölcsödé épül a városban — Interjú a városi tanács egészségügyi osztályvezetőjével Városunkban kevés a bölcsődei férőhelyek száma, nem tudnak minden gyereket felvenni. Erről beszélgettünk dr, Bíró Bélával, a városi tanács egészségügyi osztályának a vezetőjével. — Hány gyerek bölcsődei elhelyezésére van lehetőség ebben az évben? — Jelenleg a nyíregyházi bölcsődékben négyszáz gyerekről gondoskodunk. A férőhelyek száma háromszázhuszonhét lenne, de hogy a szülők helyzetén könnyesünk, a férőhelyeket bővítsük. Sajnos az igényeket így sem tudjuk kielégíteni. Pillanatnyilag is legalább száz alyon gyerek van, akiket helyhiány miatt nem vehettünk feL Megnehezíti az elhelyezési ehetőséget, hogy a Hunyadi úti bülcsőde megszűnt. Az itt gondozott apróságokat a Honvéd utcai, a Malom úti, a Bessenyei féri és az Öz utcai bölcsődékben helyezték el. —Mikor kap új bölcsődét Nyíregyháza? — Még ebben az évben a soltész Mihály úton, a volt ládagyár helyén az új bölcsőde építését, s jövő ilyenkorra már itt helyeznek el újabb hatvan gyereket. Az építkezési költségek felét., több, mint egymillió forintot a községfejlesztési alapból fedezik. A már felépült Vécsey közi iskola mellet szintén nyílik jövőre egy bölcsőde. A stadion mellé is terveztünk egyet. Ha ezek felépülnek, kevesebb gondjuk lesz a nyíregyházi anyáim ak. (bereucsi)
