Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
A vezetés társadalmasításának jelentős fórumai stx üzemi tanácsok Beszélgetés Szűcs Lajossal, as SZMT vezetőtitkárával A kormány és a SZOT május végén nyilvánosságra hozta azt a közös határozatot, amely az üzemi tanácsok szervezését és hatáskörük kiterjesztését jelöli meg. Munkatársunk megkérte Szűcs Lajos elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezetőtitkárát, kommentálja az eseményt. — Az ellenforradalom trtán megyénk valamennyi terme- * lő üzemében megalakultak az üzemi tanácsok. A kezdeti munka után egyre inkább kitűnt, hogy — kevés kivétellel — ezek a társadalmi kollektívák nem töltötték be hivatásukat. Míg a kisvárdai Vulkánban, a nyíregyházi Dohányfermentálóban és például a Nyírlugod Állami Gazdaságban a demokrácia alkotó fóruma volt az üzemi tanács, addig sok helyütt kényelmességből, helytelen szemlélet miatt nem tulajdonítottak jelentőséget neki. Sőt, néhol tudatosan mellőzték a vezetésből, a termelési feladatok irányításából. Érthető ezek után, hogy az üzemi tanácsok tagjai kedvüket veszítették, passzivitásba vonultak. Mi, szakszervezeti funkcionáriusok sem foglalkoztunk eleget a kialakult helyzettel, pedig — most már jól látjuk — elért eredményeink sokkal nagyobbak lehettek volna. Hol mutatkozhatott volna meg aa üzemi tanácsok tevékenysége? — Az üzemi tanácsok ellenőrző, véleményező és döntési jogköre jó lehetőség lett volna a dolgozók alkotó kezdeményezésének fokozottabb félkarolására. Hiszen e társadalmi kollektívák végsősoron aaért vesznek részt a vállalatok gazdasági irányításában, hogy állandóan szemmel tartsák és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítéséit, a társadalmi tulajdon védelmét, az egyszemélyi felelős vezetést. Mindez közvetlen kihatással van a gazdaságos termelésre, a vállalat eredményére. A szakszervezetek irányítása mellett alakuló üzemi tanácsok mostani felkarolása, hatáskörének bővítése tulajdonképpen a pártkongresszus határozatának végrehajtását célozza. Azt, hogy a szocializmus teljes felépítését a 6zéles néptömegek bevonásával kell megoldanunk. > Mit eredményez a mostari határozat gyors és jó végrehajtása? — Mindenekelőtt felszabadítja azt a hatalmas erőt, amely a dolgozók kezdeményezésében rejlik, s amely jelenleg még nagyon sok helyen pang. Az üzemi tanácsok leendő tagjai a termelésben vesznek részt, jó kapcsolatot tartanak az egyszerű munkásokkal, akik sokszor szerénység vagy bátortalanság miatt hallgatják el meglátásaikat, elképzeléseiket. Egyre több olyan munkással találkozni ma már, akit az önös érdekein túl a vállalat egész tevékenysége érdekel, g ha megkérdezik, szívesen fedi fel a hibákat. Az üzemi tanácsok aktív munkája révén szépszámmal gyarapodhat az olyan emberek tábora, akik felelősséggel kérnek beleszólást a termelés irányításába. E mostani kormányhatározatnak is az a jelentősége, hogy a vezetés társadalmasítására ösztönöz. Éppen ezért, fokozott feladatot jelent a végrehajtása. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a jövőben minden év első termelési tanácskozásán újjá kell majd választani az üzemi tanácsokat. Ez lehetőséget ad arra, hogy mindenkor az arra legérdemesebb dolgozók élvezzék a hizaimat, kapják a feladatat Megyénkben milyen konkrét tennivalók előtt állunk? — Júliusban és augusztusban mintegy 150 szabolcsi termelő üzemben — ipari, mezőgazdaságiban — több, mint kétezer üzemi tanácstag megválasztására kerül sor. Eltérően a korábbi rendszertől, amikor az üzemi tanácsoknak többen hivatalból voltak tagjai, most mindenki választás utján kerül e kollektívába. Természetesen nagy gonddal és alapossággal kell készülni- a választásokra. Kikre lehet itt elsősorban számítani? Ott jelölnek a dolgozók elképzelése szerint, ahol az üzemi tanács tagjai között lesznek a szocialista brigádok legjobbjai, a törzsgárdistáik, a jól felkészült műszakiak s az élenjáró nődolgozók. — A választással azonban még csak a gyümölcsöző munka szervezeti' feltételét teremtjük meg. A jövőben a párt- és a szakszervezeteknek kell ügyelniük arra, hogy az üzemi tanácsok ülésein hozott határozatok ne merüljenek feledésbe, maradéktalanul teljesítsék azokat. Az a gazdasági vezető, aki tekintélykérdés csinálás helyett felismeri az üzemi tanács segítő szándékát, jobban eleget tehet egyszemélyi felelősségének is, hiszen ezek a társadalmi aktívák jó néhány problémát átvállalnak. A MAGASBAN A hetedik fiú — A tűzkeresztség Másutt is kell a víz A negyvenegy méter magas vasbetonkolosszus mellett eltörpül az ember. Jedenák Pál is úgy áll ott, mintha csodálkozna, pedig csak a tekintete simogatja a magasba szökő, csillagfalat. Felül már bontják a csúszózsalus szerkezetet, a csörlő lassan ereszti alá a mázsányi súlyú alkatrészeket Fenn van még munka bőven az átadásig. Most is csak azért van lenn, hogy a víztároló tartály betonozásához előkészítse a betonacélt. Aztán fel újra a magasba, szerelni az ujjnyi vastag, bordás acélhuzalokat, vibrátorral tömöríteni a folyékony masszát, hogy lyukacsos ne légyen a fáin Tíz év az építőiparban A víztorony tetejéről mesz- sze látni. Tiszta időben ide tűnnek a környező falvak házai, s ha a napkori homokdombok nem takarnák, megláthatná szülőfaluját — Nyír- ibronyt is. Hetedik gyerek a családban, négy bátyja és öreg szülei még mindig ott élnek. Oda várja haza a felesége és a 11 hónapos Erzsiké. — Már gyermekkoromban szerettem volna szakmát tanulni — mondja elgondolkodva. — Nem sikerült. -Én voltam a legkisebb gyerek, nekem kellett segíteni a szüleim nyolc hold földjén. Most már tsz-tagok. Tíz éve dolgozok az építőiparban. Az akkori hatos számú Mélyépítő Vállalatnál kezdte, a betonútépítőknél dolgozott Itt szerette meg az agyagszürke cementet a szívós betonacélt, a keverőgép gyomrában nyügösködő sokszínű folyamkavicsot, az örökké éhes, betont formáló zsalukat Itt kezdte tisztelni a néma anyagot, s tanult meg olvasni a műszaki rajzról és a csupaszra vetkőztetett betonfalakról. Olykor már alig várta, hogy kizsaluzzák az általa készített falakat, s meggyőződjön róla; egyenletes e a szerkezet, nincsennek e benne likacsos részek, úgynevezett darázsfészkek. — Már már azt hittem, hogy révbe jutottam — emlékezik vissza — amikor megszűnt a vállalat és áthelyeztek a Csatorna- és Vízveze- t éképítő Vállalathoz — rakodómunkásnak. Mit tehettem? Nem voltam szakmunkás, el kellett vállalni. Ott dolgoztam Tiszaszederkényen, anyagot szállítottunk a tervezett víztorony építéséhez, az alvállalkozóknak. Víztorony vasbetonból? El sem tudta képzelni, hogy milyen is lehet, de valami mintha ösztökélte volna. „Ez az, ezt kell megpróbálni”. Egy alkalmas időben felkereste a víztoronyépítők művezetőjét: — Szeretnék itt dolgozni, ha.j — Dolgozott már betonozásnál? — kérdezte Asztalos Ferenc. — Három évet, egy régebbi munkahelyen, a mélyépítőknél. — De Itt magasban kell dolgozni. Vállalja-e? S Jedenák Pál nemsokára az ÉM 1-es számú Mélyépítő Vállalat víztoronyépítő részlegének dolgozója lett. Meghűlt bennem a vér.« — Ne gondolja, hogy aztán ment minden, mint a karikacsapás. Az alapozásnál nem is volt semmi baj. Fenn nem volt könnyű dolog megszokni. És mindig feljebb, feljebb. — Voltak kritikus pillanatok? Gondolkodik egy keveset, aztán immár mosolyogva mondja: — Voltak. Ha rá gondolok, a hideg még mindig végig fut a hátamon. Tiszaszeder- kényben történt tavaly őszszel. A szétszereléskor ráléptem egy rögzítetten vaslemezre. A lemez, az lezuhant, én meg csak éppen, hogy meg tudtam kapaszkodni. Meghűlt bennem a vér. Oda kellett támaszkodnom a falhoz, mert minden erőm elhagyott. Akkor már volt időm elgondolkodni azon, hogy mi is történt volna, ha... No, de nem történt semmi baj, szerencsésen átestem a tűzkeresztségen. A betonozót nemrégen felkereste egy földije. Csalta a fiatalembert, hogy menjen fel a víztoronyba. „Ha a havi fizetésed nekem adod, akkor sem!” -•— válaszolta a falubeli. Pedig szép pénz az amit Jedenák Pgl keres. Ha fenn dolgoznak és jól halad a „csúszás”, akkor megvan a kétezer átlag. Volt már két és fél is. — A felesége tudja, hogy milyen hii<en dolgozik? — Neki csak annyit mondtam, hogy magasban is dolgozok. A múltkoriban benn járt és meglátogatott. Nézte a tornyot és csak ennyit mondott: „Hogy mersz oda felmenni?!” Vasárnap is dolgoznak Az ember várhat, de a betonozás nem. Jedenák Pál vasárnap is dolgozik. Ö munkával ünnepli az építők napját. Az idő sürget, két nappal a határidő előtt akarják átadni a víztornyot Két váltásban dolgoznak. Az éjszakások is látják a neonfényben fürdő, de több vízre áhítozó, szomjazó várost Nem kell nekik belépő a kertmoziba, ha ráérnek, ingyen nézhetnék az előadást. De Jedenákék tudják, hogy sietni kell, augusztus 15-re a víztoronynak fogadni kell a kótaji vizet S másutt is kell a víz. A következő munkahely Makó, vagy Hódmezővásárhely. És Jedenák Pál, a brigáddal tart. Tóth Árpád Ismerősöm felháborodottan mesélte: „Ami sok, az sole. Egész évben készültünk a hivatalban erre a júniusi kirándulásra és Bárányék az utolsó percben visszaléptek. Azzal mentegetőztek, épp most lesz kislányuk vizsgája az óvodában, mindenképpen ott akarnak lenni. Mintha a nagymama nem volna elég...” Én semmiképpen sem tudnék haragudni rájuk, mint ahogy azokra sem, akik — ismerősem szavaival — valóságos kultuszt teremtenek gyermekeik körül. Részt vettem nemrég egy gyermeknapi ünnepségen. Kisdobosokat avattak az idősebbek, az úttörők, a pedagógusok és az önfeledt szülők. Ültem az egyik széksorban, hallgattam a műsort, néztem a ruhák szivárvány játékát Valamire emlékeztetett. Magánügy — vagy talán mégsem? — elmondom. Nekünk is voltak ilyenféle ünnepeink, madarak és fák napja néven. Emlékszem, anyánk nem győzte-' szidni a rendezőséget — a papnét, a jegyzőn ét, s mindenkit, akit csak érintett —, hogy most mehet a boltba, veheti a tornanadrágra való anyagot, merthogy akkoriban ennek a ruhafélének volt a legnagyobb keletje olcsósága miatt. Hiába kutattam, miből veszi, olyan kifürkészhetetlenül rendezgette a szegénységünket, mint valami zsonglőr. Ezt a zsonglőr szót évek múltán tanultam meg, amikor a vásártéren vert tanyát egy kis létszámú cirkusz. Ott a zsonglőr végig mosolygott Az én anyám meg örökké szomorú volt. Hogy is ne lett volna, hiszen már madarak és fák napján is köny- nyekre fakasztottuk. Kinn a réten — ahol pohár tejet és városban sült kiflit adták a magunkfajtáknak — beneveztünk a lekváros lepény evésbe. Addig rágtunk, amíg valamelyikünk foga közé nem akadt a legbelül elrejtett két- pengős. Két pengő! Valóságos vagyon! Nekem egyszer sem sikerült beleharapnom a vagyonba. Csak. a frissen, mosott ingem lett lekvárfekete. Még este ki kellett mosni újból, hogy másnap felvehessen!. JCr-étúka KULTUSZ NAPIRENDEN: A VÁROS BAROMFI ZÖLDSÉGELLÁTÁÍ Statisztikái adatok bizonyít-mi Minisztérium kivár ják: az év első négy hónapjában huszonegy százalékkal volt több hús a nyíregyházi üzletekben, mint tavaly ugyanebben az időben A lehetőségek persze még így is végesek — elsősorban az állattenyésztés ismert gondjai miatt. Jól jött tehát ezért is a hír, hogy a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok baromfival akarják pótolni a hústermelésben főként nyáron jelentkező egyenetlenséget. Örömmel vettük a város zöldségellátásának javítására szolgáló terveket, intézkedéseket is. Június elején vagyunk, s azt kell tapasztalni, hogy a baromfi- és zöldségfelhozatal közel sem kielégítő, aminek leginkább a piacon jelentkeznek a negativ kihatásai. A nyíregyházi piac árainak országos összehasonlításánál bizony cseppet sem jó a kép, a burgonya és egy két zöldséggyümölcsfajta kivételével magasabbak az árak, mint a sokkal gyengébb lehetőségekkel rendelkező Budapesten, s a vidéki ipari nagyvárosokban. Mi ennek az oka? Az illetékesek szerint elsősorban a zöldségfélénél érezteti hatását, hogy a primőrök itt későbben érnek be. Nagyobb a kereslet is, mint évekkel ezelőtt. A piaci felhozatal pedig nem_ képes ezt ellensúlyozni — sőt, például zöldségfélékből olykor kevesebb áru van. mint a bolgár- kertészek működésének idején. A kereslet és a kinálat törvénye tehát itt is meghatározó. Csökkent a piaci felhozatal, tej és tejtermékekben, nincs a város köjül zöldövezet, nincs meleaház. hajtatóház, ami kellő időben és mennyiségben termelne a szükségletre. A város termelőszövetkezetei közül csak a Vörös Csillag járul a piaci árak szabályozásához, hiszen a Ságvári szerződésre termel, a Dózsa vedig — ahol 'hagyományai vannak e gazdasági művelési ágnak — szintén nem tartja erkölcsi kötelességének segítem a lakosság jobb ellátását. A MÉK. amelynek a bolthálózata városszerte kiépült, sokat segít a probléma leküzdésében, de nem eleget. Aránvtatanul drágán árusítják boltjai a primőröket, s még azokat a cikkeket, is. amelvek a megyéből valók. Egv példa: június 5-én hét forintért árusították boltjai a helyi cseresznyét, min a Csemege Áruházban 5 60 volt az ettől jobb minőségű messziről jött gyümölcs. Helyénvaló a kérdés, miért nem segítenek újabb standok felállításával a helyzeten? Furcsa és aligha tartható tovább a nemrég bevezetett gyakorlat — a BeTkereskedelTudam én, jól tudom, hogy anyánk is szeretett volna állandó kuncsaft lenni a rövidáru boltban, meg a fűszeresnél, vagy a közeli Mindenesben. De jól állt volna karján a mintás kosár, tele hétre való fűszerrel, jószagú sza- pannal, meglepetésnek szánt rúdcukorral, törökmázzel! De szívesen kényeztettek volna bennünket, kenderföldesi fiúkat is az édesanyáink! Hallom mostanában: „Mit tegyek, étvágytalan a gyermekem.” Öh, nekünk meg hányszor kellett hallanunk: „Azt hiszed, csak te vagy a világon, te..: te bélpoklos!?’’ Keresztfiam már alig látszik Jji a játékai közül. Mondom az apjának, emlékszel, mi még azon vetélkedtünk, melyikünk tud keményebb focit gyúrni használatlan kenderszöszből, szakadt ruhából. Televíziót nézünk a szomszédban s egy idő után megszólal az ötéves Ferike: „Anyu, kapcsolj át Kékesre, vacak ez a Tokaj”. Ügy jutottam be először a moziba — jóval tíz év felett — hogy kiszedtem a tojást a Benkőék tyúkja alól, azt adtam a jegyért. A Kőszívet láttam. Hallom, hogy faluban anynyi hársfateát gyűjtöttek a amely megnehezíti i lulttá teszi a tsz-str állítását országosan Nyíregyházán is. Ti helyi hatóság dönti kaphat standot, mi Visszatérve: a r segít. Abban is, h berek megtanulták tos feltétlenül a sároltti. Abban is, szik helyből és bői felvásárolni semmiképp sem kalkuláció, amel piaci árakhoz ‘ ját árait és ner akarja a jelem A parasztság életbz., nak emelkedése nagyou raszti fogyasztással jár. Ái májusban Nyíregyházára ho zott, összesen 161 kiló háztáji baromfi olyan kevés, ami veszélyeket rejt magában. Így a tsz-ek negyvenkét mázsás felhozatala sem képes Vétóin a hiányt. Nagyszerű a szövet kezetek baromfitenyésztéséne fejlődése^ de elgondolkod tató, hogy például a Dóz* Tsz kihasználja a konjunktív hogy a város baromfiállo nyából a tavalyi kétharr dal szemben idén már egyharmaddal részesedne háztáji gazdaságok. Nem lehet ezek után ni, hogy az árakk minden rendben. Sú a helyzetet, hogy a ■ reskedők sem vásár helyszínen, a termi nem élösdi szerepe, be azzal, hogy a piai. rolják meg az árut, a mészetesen drágábban tovább. Mi lehet a megoldás? A termelés nagyméretű lesztése, az öntözési béréi zések vásárlása, munkába lítása. A nagyüzemi tern. és a háztáji kertek jobb használása e célra. Intézkei sek szükségesek a bar or törzsállomány kialakftá minden városi tsz-ben s ar hogy a szövetkezetek s^prg' mázzák a háztáji bariéi; velést — olykor a kb . karmányból való osztá tért*'' Kívánatos, hogy a 1 \er teljes javításáig is k- m zöldségfélét a hagyó. £ termesztő körzetektől, é; Demecser. Kék. Nem á tenni érte, hogy használ n fel télen a sóstói meleg ví 1 hajtatóházak üzemelteté Sf esetleg hasznosítani lehet meleg vizű forrásokat, gőzt is a korai zöldsége termesztésére. Mi" len'Ü'fr jobban kellene beleszólni szövetkezetek — elsősorban városiak — termelési tevéi amellyel már közelebb ju tránk a megoldáshoz, hot elegendő és olcsóbb barom hoz. zöldség, gyifí a ölc.sfélél jusson városunk lakossága. Kopka Jám a gyerekek politechnikai foglalkozáson, hogy Szoboszlór kirándulnak érte. Mi meg annak idején, va tallóztunk a más fr gabonát, zöldséget, kr s otthon karéj lekvé nyér volt a jutalom t semmi, legfeljebb szó: kész kenyérkerei, gyunk már! Visszük a fiamat a keresztbe, bemutatni a vosnak, szépen fejlc Valóságos erdőt alkot í szebbnél szebb gyermel az udvaron. Nekünk m ajtóban kell „standolnu Én nem is emlékszem, gyermekkoromban volt-e környékünkön egyetlen nikkelezett kerekű, vagy lér olcsó kocsid Hát ezc. ezekért lehet megérteni I? rányékat, akik valóságos túszt teremtenek gyen körül. Hiszen ők — és mások gyermekükbe' ják kárpótolni e magukat. Angyal
