Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

Külpolitikai események sorokban Átnyújtották a nemzetközi Lenin békedíjat Georgi Trujkovnak Ma Szófiában a „Bulgária” hangversenyteremben ünne­pélyes keretek között adták át a nemzetközi Lenin-béke- díjat Georgi Trajkovnak, a Bolgár Népi Földműves Szö­vetség elnökének, a bolgár Minisztertanács elnökhelyet­tesének. A Lenin-békedíjat A. N. Tupolev akadémikus, a világhírű szovjet repülőgép- tervező, a Szovjet—Bolgár Baráti Társaság elnöke nyúj­totta át Georgi Trajkovnak. Ti jabb bomba robbant Brit-Guayanában Kedden Brit-Guayama fővá­rosában újabb merényletek történteik. Bomba robbant a nemzetnevelésügyi miniszté­riumban, bombát találtak a kereskedelmi és iparügyi mi­nisztérium épületében. Az őrséget megháromszorozták a hivatalos épületek előtt. Katonatisztek leváltása Szíriában Damaszkuszból érkezett je­lentések szerint az utóbbi na­pokban újból feszültté vált a helyzet Szíriában. Libanoni lapok úgy értesültek, hogy Hariri tábornok hadügymi­niszter és vezérkari főnök távollétében — a tábornok a miniszterelnököt kísérte el Algériába — Baath-pártbeli politikai ellenfelei eltávolí­tották a hadseregből Hariri híveinek egy részét, szám szerint harminc tisztet. Törökország és a Közös Piac Brüsszelben parafálták azt a megoldást, amely szerint Törökország társul a Közös Piachoz. A társulás lényege Törökország és a Közös Piac országainak vámuniója, amely egy ötéves előkészítő szakasz után lépne életbe. Az átme­neti időszak alatt a Közös Piac támogatást nyújt a tö­rök gazdasági élet fejleszté­séhez. Törökország lesz a Közös Piac második társult állama, az első Görögország volt. Brit katonák fogsága Jemenben Az Egyesült Államok, mint a brit érdekek képvise­lője, jemeni ügyvivője útján arra kérte a jemeni kor­mányt, engedje vissza azt a tizennyolc brit katonát, akit jemeni területen ejtettek fog­ságba. Londoni politikai kö­rökben nem tartják kizárt­nak, hogy a szóban forgó brit katonákat kémkedés miatt bíróság elé állítják. A Pravda a Kekkonen-javaslatról Az atommentes övezetek létrehozásával foglalkozik a szerdai Pravda hasábjain A Gyakov. A dkfa'ró Kekkonen finn köztársasági elnöknek azt a javaslatát érintve, hogy Eszak-Európában atommentes övezetet létesítsenek, rámu­tat: ennek az eszmének a megvalósítása jelentősen elő­mozdítaná az államok kö­zötti békés együttműködést és nemzetközi együttműkö­dést, szilárdítaná az államok közötti bizalmat. A cikk hangoztatja, hogy Kekkonen javaslata időszerű, kifejezi a skandináv orszá­gok néptömegeinek ama tö­rekvését, hogy ne engedjék be országuk területére az atomfegyvereket és szavatol­ják észak-európa biztonságát Kibontakozóban a Bonn- Washington „atomtengely“ Kennedy Nyugat-Berlin bői Írországba repült nedynek átnyújtották az egye­tem díszpolgári oklevelét. Az amerikai elnök ezen az ün­nepségen tartotta leghosz- szabb beszédét a frontváros­ban. Először is mintegy össze­gezte nyugat-berlini látogatá­sának tapasztalatait, s NDK- ellenes támadások közepette megismételte délelőtti kijelen­tését arról, hogy a németek­nek „joguk van a szabad vá­lasztáshoz” és hogy „egyszer majd eljön az ország újra­egyesítésének ideje”. Ezután Kennedy részletesen bizony­gatta, hogy a kapitalizmus mozgékonyabb és fejlődőképe- sebb, mint a szocialista rend­szer. Egész beszéde során azon­ban óvakodott attól, hogy Nyugat-Berlin statusát ille­tően a bonni és a nyugat-ber­lini hivatalos véleménnyel azonosítsa magát. Sőt, mikor „a nyugat-berlini és a német- országi demokráciát’ dicsér­te következetesen megkülön­böztette egymástól a bonni államot és a frontvárost. A tegeli repülőtéren meg­tartott rövid búcsúztatás utáfi az elnök repülőgépe pontosan háromnegyed hatkor emelke-| dett a magasba, s Írországba repült Külpolitikai széljegyzet: Hogy ne emésztfid'enek el véres előjogaik... Elektromos töltésű ru­dakkal kergette szét az Alabama-i Gadsden rend­őrsége a faji megkülön­böztetés ellen tüntető né­gereket. Azzal az eszköz­zel tehát, amellyel a marhákat terelik az Egye­sült Államok nagy vágó- hídjaira. Beszédes jelképe ez annak a szemléletnek, amely 1963-ban még min­dig baromnak tekinti a színesbőrű embert Nem akarjuk felidézni itt az Alabama-i esemény- sorozatot, amely — több más ténnyel együtt — végül is azt eredményezte, hogy az Egyesült Álla­mok központi kormánya is kiáll (ha nem is elég határozottan) a fajüldö­zők ellen. Nemcsak az igazsággal és a történe­lemmel. hanem az Egye­sült Államok központi szerveivel is szembekerül­tek hát Alabama és más déli államok konok lin- cselői. A hatalmi szervek következetlenségei miatt azonban olyan esetek áll­hatták elő, mint ami Gadsdenben történt: a rendőrök azoknak segítet­tek, akiket a híres ameri­kai író, Faulkner így jel­lemzett: „Dél átkozottjai, feketék gyilkosai, akik az egész világot elemes zte^- nék, hogy ne emésztődje­nek el silány, véres elő­jogaik”; A Gadsden-i rendőrök botjaiban elek­tromos áram kering. Azoknak pedig, akik azt parancsolták, hogy e bo­tokat használják, elva- kultság és gyűlölet a töl­tésük. A földhöztapadt, konok gyűlölet azonban nem jó tanácsadó egy olyan kor­ban, amikor az ember az eget ostromolja és a koz­mosszal együtt a glóbuszt is meghódítja. A ma — és különösen a holnap — jelképe az űrhajó és a békegalamb. A Gadsden-i rendőrök „modem” tere­lőbotja tulajdonképpen nem kevésbé elavult, mint az inkvizíciónak a múzeumokban látható kín- zóeszközeij ^ Tokió, (TASZSZ): A japán főváros és a különböző pre- fekturák sok ezer dolgozója vett részt azokon a gyűlése­ken, amelyeket kedden tar­tottak Tokióban tiltakozásul a japán—amerikai bizton­sági szerződés és az atomhá­ború veszélye ellen. A reggeltől estig zajló gyűlések részt vevői egy petíciót fogadtak el, amellyel a tömeg a miniszterelnök, majd az amerikai nagykövet' rezidenciája elé vonult, hogy tolmácsolja a japán nép kö­veteléseit. — Határozottan ellene vagyunk annak — hang­zik a petíció —, hogy hazánkat az Egyesült Ál­lamok nukleáris támasz­távolítsa el Japánból u F—105-ös repülőgépeket. Kiotóban, Tojamaban és Oszakában tüntetések zajlot­tak le, amelyeknek részt ve­vői tiltakoztak az ellen, hogy Japánt amerikai atomtá­maszponttá változtassák A tüntető diákok és s rendőrség között összetű­zés támadt, több mint 40 diák megsebesült. Hat diákot letartóztattak. Eredménytelen volt as osztrák parlament ülése Habsburg Oltó „de jure“ beléphet, „de facto“ nem léphet osztrák területre Bécs, (MTI): Az osztrák kormánykoalí­ciónak a Habsburg konflik­tus által kirobbantott és mindeddig heveny válsága egyre inkább krónikus jelle­get ölt. A Habsburg Ottó ha­zatérése ügyében összehívott osztrák parlament feszült ér­deklődéssel várt szerdai ülé­se minden érdemleges döntés nélkül, eredménytelenül ért véget, A válság megoldását ismét elnapolták Alfred Maleta, a parlament néppárti elnöke, a házszabá­lyok adta jogával élve 67 000 ember sínylődik dél-afrikai börtönökben 1963. június 27. a parlament jövő heti ülésére halasztotta a Habsburg-ellenes közös szocialista—szabadelvű ha­tározati javaslat feletti vitát és ezzel megmentet­te a Néppártot az újabb leszavazás veszélyétől. A Szocialista Párt és a szabadelvű ellenzék elnapolt határozati javaslata megálla­pítja: Habsburg lotharingiai Ottó hazatérését — függetle­nül az alkotmányjogi és a közigazgatási bíróságok egy­másnak ellentmondó jogi fel­fogásától — az osztrák par­lament „nemkívánatosnak” tekinti. A parlament a határozati javaslat értelmében azzal kívánja megbízni a kor­mányt, hogy e megállapí­tásokat az osztrák tör­vényhozás akaratának megnyilvánulásaként ér­vényesítse. A határozati javaslat be­nyújtása és azonnali elnapo­lása miatt Gorbach kancellár kormánynyilatkozatot terjesz­tett elő, amely rendkívül groteszk helyzetet teremtett az osztrák jogszolgáltatás és törvényhozás gyakorlatában. A kormánynyilatkozat ugyan­is a parlamenti többség jú­nius 5-én megszavazott kö­vetelése alapján megállapítja: a Habsburg törvény vál­tozatlanul érvényben van, a kormány a törvény elő­írása szerint a parlamen­ti főbizottsággal együtt köteles eldönteni, hogy a Habsburg-család egy-egy tagja hazatérhet-e Auszt­riába. A groteszk helyzetet az idéz­te elő, hogy míg a kormány a jelek szerint elismeri a parla­ment döntő beleszólási jogát mind a múltra, mind pedig a jövőre nézve, a kormány néppárti frakciója szerint a jelenre és nevezetesen Habs­burg Ottó személyére nem vonatkozik ez a rendelkezés; Nem kétséges, hogy a Nép­párt csak ideig-óráig tudja elodázni a szocialisták és a szabadelvű ellenzék Habs- burg-ellenes határozati javas­latának megvitatását és par­lamenti megszavazást. A New York Times a kurd kérdésről New York, (TASZSZ): A kurdok elleni iraki had­műveleteket kommentálva a New York Times szerkesztő­ségi cikkében megállapítja, hogy az elmúlt ezer év tör­ténete során Irak vezetői szám­talanszor megkísérelték le­verni a kurdokat, az ellenük viselt terméketlen háború sú­lyos teherként nehezedett a Kaszem rendszerre is, sőt pusztulását is előmozdította. Ezeknek az emlékeknek az alapján nemigen lehet sike­resnek jósolni az új bagdadi baathista rezsim legújabb kurd-ellenes hadjáratát — írja a lap. Kivonult as ellenzék n göriig parlament vitájáról Athén, (AP, AFP): sítják, hogy mindenki szaba­don nyilváníthassa vélemé- A görög parlamentben vita nyét a szavazáson, folyik Pipinelisz miniszterei- Papandreu, a Centrum Unió nők kormánynyilatkozatáról. Párt vezetője kijelentette, Kedden este 78 ellenzéki kép- hogy nem kíván részt venni viselő kivonult a teremből, semmiféle választási komé- közölve, hogy nem hajlandók diában. támogatni az új miniszterei- Az Egyesült Demokratikus nők politikáját. Baloldali Párt (EDA) ugyan­Pipinelisz korábban beje- csak kivinult, közölve, hogy a lentette, hogy hamarosan vá- bizalmi-szavazás során a kor- lasztásokat tartanak, s bizto- m&ny ellen foglal állást. kozatot adott ki. Hangsúlyoz­ta, hogy N. SZ. Hruscsov mostani látogatása az NDK- ban és fővárosában igen nagy jelentőségű esemény az egész német nép számára. Az NDK dolgozó népe mindig lelkesen és a legszívélyesebben üdvö­zölte a magas vendéget és Hruscsov mostani látogatásá­nak hírét is rendkívüli lel­kesedéssel fogadta. A Szov­jetunió miniszterelnöke egész tevékenységével a nemzetkö­zi helyzet enyhítését, a né­met probléma és a nyugat­berlini kérdés békés rendezé­sét segíti elő, s a szovjet és a német nép barátságának szüntelen mélyítésén munkál­kodik. A Német Szocialista Egy­ségpárt berlini vezetősége és a nagy-berlini magisztrátus felhívást intézett a főváros polgáraihoz, hogy ezúttal is adja tanúbizonyságát a ha­gyományos berlini vendég- barátságnak és készítsen elő szívélyes fogadtatást a német nép kedves vendége számá­ra. Ormazabalt visszavitték a burgosi börtönbe Párizs, (TASZSZ): Ramon Örmazabal spanyol hazafit a madridi börtönből vissza vitték a burgosi börtön­be — jelenti az Humamité. Az a tény, hogy Onmaza- balt annak idején a madridi börtönbe szállították, viharos tiltakozást keltett a világ közvéleményében, mert attól lehetett tartani, hogy Franco hóhérai kezére adja a haza­fit és ezek rövid úton elbán­nak véle. Az Humanité felszólít minden demokratikus érzel­mű embert, hogy továbbra is őrizze meg éberségét, s követeljen amnesztiát a spa­nyol politikai foglyok szá­mára. Willy Brandt pedig a Né­met Demokratikus Köztár­saság polgáraihoz intézett uszító felhívást és isten se­gítségét kérte az Egyesült Államokkal való barátság to­vábbi elmélyítéséhez. Kennedy délután a nyugat­berlini egyetem diákjainak egy csoportjával találkozott, meglátogatta a Nyugat-Ber- linben állomásozó amerikai megszálló csapatok szállását, s 5,00 órakor tovább repült Írországba. Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója kommentárt fűz Kennedy amerikai elnöknek a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett háromnapos láto­gatásához. Rámutat, hogy a látogatás nyomán kibontako­zóban van a Bonn—Washing­ton „atomtengely”, amely há­borús veszélyt rejt magában. Ha lefejtjük a Kennedy lá­togatását kísérő diplomáciai mázt, — írja a tudósító — akkor láthatjuk, hogy Wa­shington a NATO kebelében mutatkozó mély nézeteltéré­sektől nyugtalanítva szeretné, ha Bonn növekvő nyugat-eu- róvai befolyását a NATO- beli „fegyelem” helyreállítá­sára használná fel. Például: lelkére beszélne De Gaulle- nak. Az is az amerikai óha­jok közé tartozik, hogy Nyu- gat-Németország a Közös Piac leple alatt ne gördítsen akadályokat az amerikai ex­portőrök útjába, továbbá, hogy a bonni kormány az ed­diginél nagyobb összegekkel járuljon hozzá a NATO kato­na^ készülődéseihez. — Bonnban hajlandók eb­be beleegyezni, de nem min­den feltétel nélkül — foly­tatja a tudósító. — Hajlan­dók beleegyezni ha a Nyugat „német politikájának” alapjá­vá a nyugatnémet revansvá- gyó és militarista körök kö­vetelései válnak, ha e körök számára hozzáférhetővé teszik a nukleáris fegyverek rava­szát. Nem véletlen, hogy Ken­nedy Adenauerral folytatott megbeszéléseinek egyik fő té­mája a NATO sokoldalú atomhaderejének kérdése volt, miután e haderő megterem­tése leplezésül szolgálna a nyugatnémet hadsereg atom- felf agyvérzéséhez; A nyugat-berlini úgyneve­zett szabad egyetemen Ken­Összetűzés a tüntető diákok és a rendőrök között Gyűlések Tokióban az atomháború veszélye ellen pontjává változtassák. Népünk már tudja, mit jelen­tenek az atombombák, és e nép nevében azzal a felhí­vással fordulunk a parla­menthez, tegye meg a megfe­lelő intézkedéseket, kénysze­rítse a kormányt arra, hogy megtiltsa az amerikai atom-tengeralattjárók ki­kötőinkben való állcmá- soztatását, valamint, hogy Berlin, (MTI): Kennedy amerikai köztár­sasági elnök egy Boeing—707 típusú különrepülőgépen szer­dán délelőtt 9 óra 40 perckor megérkezett Nyugat-Berlin francia övezetének tegeli re­pülőterére. Az amerikai elnö­köt elkísérte Nyugat-Berlinbe többek között Clay tábornok és Rusk külügyminiszter is. Kennedyt a repülőtéren elő­ször Nyugat-Berlin francia városparancsnoka: Toulouse vezérőrnagy, mint vendéglátó üdvözölte, majd sorban kezet fogott vele Brandt nyugat­berlini polgármester, Aden­auer nyugatnémet kancellár, Schröder külügyminiszter, to­vábbá az amerikai és az an­gol városparancsnok. A repülőtéren Willy Brandt néhány mondatos üdvözlő be­szédére Kennedy is röviden válaszolt. Pár szóval utalt ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mok „Nyugat-Berlint tovább­ra is a nyugati világ részé­nek tekinti”) A menet ezután elindult a Kongress-Halle-hoz, ahol Kennedy nyugat-berlini szak- szervezeti vezetőkkel találko­zott. Az amerikai elnök ezt követően a Brandenburgi ka­punál s a Friedrich-Strasse és Koih-Strasse sarkán lévő át­kelőhelyen, az úgynevezett Checkpoint Charlie-nál meg­tekintette a Német Demokra­tikus Köztársaság Berlinen át húzódó államhatárát. A friedrichstrassei átkelő­helyről Kennedy a schöneber- gi városházához hajtatott és beszédet mondott a városháza előtt rendezett gyűlésen. Né­hány kommunistaellenes jel­szó hangoztatása után kije­lentette, hogy „a németeknek meg kell kapniok a szabad választás jogát”. Beszéde töb­bi részében főleg ismét a a nyugat-berlini lakosok helytállását dicsérte. Kennedy előtt Adenauer, utána pedig Willy Brandt szólalt fel. Adenauer úgyszól­ván csak néhány szót mon­dott, de rövid beszédében megismételte a nyugatnémet ultráknak Nyugat-Berlinre tá­masztott igényét és kijelen­tette, hogy „Berlin a szövet­ségi köztársaság elszakíthatat­lan része”. Berlin, (MTI): Szerdán véglegessé vált, hogy N. SZ. Hruscsov a Szovjetunió miniszterelnöke pénteken, a kora délutáni órákban érkezik meg külön- repülőgéppel az NDK főváro­séinak, schönefeldi repülőteré­re, innen pankowi szállására hajtat, de közben a városhá­za épülete előtt gyűlésen ta­lálkozik a főváros lakosságá­val. Friedrich Ebert berlini fő­polgármester Hruscsov küszö­bönálló látogatásról nyilat­Berlin szeretettel Tárja Hruscsoyot tette be a nemzetgyűlés előtt. A nemzetgyűlés keddi ülé­sén Verwoerd minisztere, ki­jelentette, hogy kormánya „nem szándékozik kapitulál­ni a nemzetközi nyomás előtt”, amely faji megkülön­böztető politikája miatt rá­nehezedik. A miniszterelnök nagy hangú nyilatkozatával egy- időben került nyilvánosságra a dél-afrikad börtönök igazga­tójának jelentése. Eszerint mintegy 67 000 ember sínylő­dik börtönökben. A foglyok száma tíz év alatt megkétsze­reződött, 1961 és 1962 között tízezerrel emelkedett. Fokváros, (MTI): A dél-afrikai kormány úgy határozott, hogy a nemzetkö­zi munkaügyi szervezet ér­tekezletén részt vevő küldött­sége Genfben marad, annak ellenére, hogy az értekezle­ten érvénytelenítették a dél­afrikai küldöttek megbízását. A kormány döntését Trollip munkaügyi miniszter jelen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom