Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-27 / 148. szám
EBÉDIDŐ Ebédel az apagyi tsz dohánypajtát építő brigádja. Foto: Hammel József. Megfelelő alkatrészellátást az aratógépeli hez ÜGYELŐ SZOLGÁLAT NYÍREGYHÁZÁN AZ ARATÁS IDEJÉN is készletezhetnénk — javasolja Erdei elvtárs —, s a nincsen szót teljesen törölnénk a szótárunkból. Mert sajnos, most előfordul, ha az említett gépekhez kérnek alkatrészeket, azt kell válaszolnunk, hogy nem áll módunkban segíteni. Napok eshetnek ki — Beszéltem a hiányokról a főigazgatósággal. Azt válaszolták: ne féljünk, ők tároltak mindenből, s egy telefonhívásra azonnal küldik a szükséges alkatrészeket. Nem megnyugtató. Hisz mikorra. ezek a búzaföldekre kerülnek, már néhány nap kiesés következik be a munkában. Már pedig az aratással és a csépléssel nem lehet várni! Helyesebb lenne, ha ezekből az AGROKER-nél jelenleg hiányzó, de a fővárosi vállalatnál tárolt alkatrészekből is küldenének. A nyíregyházi alkatrészellátó csak akkor tud Időben segítségére sietni az aratóknak, cséplőknek. Farkas Kálmán adtak a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak. Nagyon kevés. De sajnos nem is lesz több, csak az ősszel. — Nincs az SZK 3-ashoz hengerfej, s hidraulikus olajszivattyú, fékbetét, kuplungtárcsák, melyek miatt állhatnak a gépek. Hiányzik a ZVZ aratógépekhez szükséges asztalponyva, gumizsinórok. Nem nagy dolgok, mégis akadályozhatják az aratás- cséplés munkáját — sorolja. Kissé nyugtalanító ez most, a munka kezdetén. Sajnos az MTZ és az UTOS valamint a Zetor K 25-ös gépekhez szükséges alkatrészek is hiányoznak a raktárból. Minden perc drága! — Sokan keresnek UE 28-as erőgéphez motorikus alkatrészeket — mondja —, de ezzel nem szolgálhatunk. Ezek biztosításával megyénkben nem foglalkozik senki. Az autókereskedelmi vállalat lenne erre hivatva, de Nyíregyházán ilyen nincs. És a miskolci, valamint a debreceni sincs megfelelően ellátva ezekből az alkatrészekből. Ez az oka annak hogy egy tsz 3—4 napot is utazgathat utána, ha meg tudja szerezni. Nehezíti az alkatrészellátást az is, hogy nem minden mezőgazdasági gépalkatrészt az AGROKER hoz forgalomba. A ritkábban elhasználódókat a fővárosi MEGÉV adja át az üzemeknek, s így napokat igényel, míg a szükségesek a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba, vagy a gépállomásokra meg érkeznek. S mikor kerülnek a földekre! — Az lenne a legésszerűbb, ha minden alkatrészből mi MOSÁSI BEMUTATÓ ZÁHONYBAN június 28-án f az Élelmiszer Kisker. Vállalat 144-es élelmiszer szaküzletében A SZINTETIKUS MOSÓSZEREK MELLETT BEMUTATJUK az ALBA MOSÓPASZTA gyakorlati használatát is. Mint arról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk kedden kétnapos országos burgonyatermelési értekezlet kezdődött Nyíregyházán. Munkatársunk felkereste a tanácskozáson részt vevő Bajcsi Ede elvtársat, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatós á- gánaik helyettes vezetőjét és az alábbi kérdésekre kén tőle választ: — A burgonyatermelés terén melyek a legsürgősebben megoldásra váró feladatok? — A burgonya, a gabonafélék után következő fő táplálékunk. Amikor a lakosság szükségleteinek lehető legjobb kielégítéséről beszélünk, akkor elsők között gondolunk a burgonyára. Hazánkban jelenleg az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás 100—105 kilogramm, ugyanakkor Csehszlovákiában 110—130, az NSZK-ban 150—160, az NDK- ban pedig 170—190 kilogramm. Sajnos az utóbbi években ezt a viszonylagosan alacsony átlagfogyasztást sem tudta kielégíteni mezőgazdaságunk. A legsürgősebb feladatok tehát ebbői a tényből következnek: — Mind mennyiségileg, mind minőségileg biztosítani kell — import nélkül — ez ország lakosságának zavartalan burgonyaellátását. Csakis bőséges és olcsó burgonya- termelés vezethet az ár csökkenéséhez is, amely más termékek árához viszonyítva jelenleg magas. — A termelésben milyen változtatásokat kell eszközölni a burgonyaprobléma megoldása érdekében? — A feladat meglehetősen szerteágazó, ugyanis az utóbbi években országosan negyven-ötvenezer katasztrális holddal csökkent a burgonya vetésterülete. Ennek több oka volt, közöttük lényeges otk a megfelelő vetőgumó hiánya. Ilyen körülmények között, vagyis csökkent vetésterületen, nem kielégítő vetőburgo- nya mellett az országos termelési átlagok az 1957— 1960-as évek 60 mázsás átlagáról 1901-ben 39,2 mázsára, 1962-ben pedig 51,9 mázsára esett vissza. A megoldást nem a vetésterület növelésében látjuk, hanem a termésátlagok növelésében. A tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére országunk egyes területein, köztük Szabolcsban is, a nagyüzemek tartani, illetve emelni tudták a termésátlagokat. Tehát ez az út járható, ezen kell haladnunk. — A fajtaprobléma és a jő vetőborgonya-ellátás megoldása hogyan tekinthető véglegesnek? — Burgonyatermelésünk helyzetének vizsgálatánál abból indulunk ki, hogy a terméseredmények növelésének fontos tényezője a vetőgumő. annak egészségi állapota, termőképessége stb. E tekintetben támaszkodunk a KGST-ben kialakuló mind szorosabb együttműködésre, A múlt évben létrejött egyik megállapodásunk értelmében az NDK és Lengyelország kiváló minőségű és termőképességű burgonyafajtáiból évenként ötezer vagonnal hozunk be. A hazai vetőburgonya termeié« javításával ilyen módon lehetővé válik, hogy két-három évenként — vagyis a leromlás előtt —, rendszeresen felújítsuk a gazdaságok vetőgumóját. Ez év őszétől évente 11—12 ezer vagon vetőburgonyát adunk ki az árutermelés felújításához. — Ki kell emelni, hogy az ország vetőburgonya-ellátása tekintetében elsősorban Szabolcsra, és Somogyra vár a legnagyobb feladat. Ügy gondoljuk. hogy a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet tehetséges gárdája képes e feladatnak eleget tenni. — A tanácskozáson több felszólaló foglalkozott a burgonyatermelés gépesítenének elmaradottságával. A közeljövőben a gépesítés milyen mértékű fejlődése várható? — A gépesítést csakis a KGST keretében tudjuk megoldani. A jelenlegi gépek egyrészt nem megfelelőek, másrészt olyan drágák, hogy alkalmazásuk a termelési költségek csökkentését r.em segítené. A KGST keretében az NDK, és Csehszlovákia mezőgazdasági gépipara kapta a burgonyatermelés gépesítésének feladatát. Tavaly tavasz- szal rendezték meg az ültető Eoben az évben alakították át 960 ezer forintos költséggel ládagyárrá a volt naményi téglagyárat. Februárban meg is kezdődött a ládák gyártása. A telep, amely a mátészalkai Szatmár-vidéki Faipari Vállalathoz tartozik, ebben az évben 150 ezer darab PVC-beté/f mióta megvet- tem magamnak a tévét, nincs gondom a színházra. Isteni találmány. Mindenekelőtt megspórolom a jegyváltást. Nemcsak a színházjegyek árát, hanem az utánjárást is. Sőt. Megspórolom a fejtörést is, hogy melyik színházba menjek, mivel hogy a tévé egyazon napon csak egy színdarabot közvetít. Hát nem nagyszerű. dolog7 — Nagyszerű. De csak folytassa. ■— Megspórolom továbbá az esti borotválkozást, mert ahhoz, hogy este otthon a tévét nézzem, nem kell borotválkoznom. Sőt, még sötét ruhát sem kell felvennem. tiszta inget sem. Mindezt megTabi László: Az igazi kényelemről spórolom. Hát nem pompás dolog? — Pompás. De csak folytassa. — Megspórolom a közlekedést a színházba. De nemcsak a taxi vagy az autóbusz viteldíját spórolom meg, hanem az utazás gyötrelmeit is. Nem kell tolonga- nom az autóbuszon, nem kell esőben állva várnom egy szabad taxit. Ellenben otthon pizsamában leülök a karosszékbe, és nézem a színdarabot. Hát nem kitűnő dolog? — Kitűnő. De csak folytassa. —• Megspórolom a ruhatárt is. De nemcsak a költségét, hanem az öldöklést a kabátomért, megspórolom a gombvarrást, a kabátom nem gyúródik, mert kint lóg az előszobában a fogason, ingyen, miközben én pizsamában fít- dögélve szaíkálla- san nézem a színdarabot. Hát nem kényelmes dolog? — Kényelmes. De csak folytassa. — Megspórolom a szünetben a perecet és a feketét vagy az ásványvizet is. De nemcsak a költségét, hanem a strapát is, amely- lyel hozzájutok. Mialatt a színházi közönség a büfében tolong, én otthon szakállasán, pizsamában ülök a karosszékben, asztalomon a szódavíz, és nézem a darabot, a “kabátom pedig kint lóg a fogason, ingyen. Hát nem szenzációs? — Szenzációs. De csak folytassa. — Nincs tovább. Ennyi nem elég? — Maga egy pancser.-*■ Miért vagyok én pancser? — Mert én a maga módszerét tóvá b bfejtesztettem. Evekig én is azt csináltam, amit maga, de aztán rájöttem valamire. — Éspedig? — Eladtam a tévémet, és azóta megspórolom a színdarabot is. tes ládát készített román műanyag felhasználásával a puha héjú gyümölcsöknek. Ezekben a PVC-betétes gyümölcsrekeszekben jut el a barack, szilva, földieyer Európa több tájára. A 63-as évben 260 ezer darab PVC-betétes gyümölcsrekeszt 220 ezer „bolgár” típusú almásládát és 52 ezer konzervgyári ládát adnak át rendeltetésének a naményi telepen. A ládagyár naponta 900 konzervgyári és 1000 PVC- betétes ládát készít. Üj nagy teljesítményű gépek érkeznek a régiek mellé, öt szalagfűrész és egyéb famegmunkáló gép végzi majd a munkát. Terven felül narancsládákat is készítenek lengyel bükk hasábfából, külföldnek. A ládagyár a mostani kapacitás mellett évi 6 millió forint termelési értékben különböző típusú ládákat állít elő. Nagyobb raktárhelyiségekkel, kisebb beruházással 20 milliós munkát végezhetnének egy év alatt. A telep még most van kialakulóban, folyik a gépek átszállítása a győrteleki munkahelyről. 300 vagon salakra lenne szükség a terep el- egyengetéséhez. Ezenkívül a több milliós anyagok megóvása miatt kell körülkeríteni a telepet, majd szociális és egészségügyi épületekkel szükséges ellátni. Biztosítani az ország burgonyaszükségletét Beszélgetés Bajcsi Edével, az FM növénytermelési főigazgatóságának helyettes vezetőjével és növényvédő gépek első bemutatóját, ugyancsak tavaly ősszel mutatták be a betakarító és osztályozó gépek kísérleti példányait. Reméljük, hogy a KGST-én belül működő gépesítési bizottság hamarosan megtalálja azokat a géptípusokat, amelyek lényegesen segítik a burgonyatermelés valamennyi munkafázisát. — Itt említem meg a burgonyatermeléssel kapcsolatos növényvédelmet is. Ez a munka szerves része a központi poblémának: a jó minőségű vetőgumó és ezen keresztül az áruburgonya biztosításának: Az új növényvédőszerékoti amelyek a kísérletek során jól beváltak, hamarosan biztosítani tudjuk a burgonya- termelő gazdaságok számára, — Szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a burgonyatermelés országos feladataiban a szabolcsi szakemberek és termelő üzemek nagy segítségünkre lesznek. Az eddigiek során is felbecsülhetetlen a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vezetgjnek fáradhatatlan munkája, amellyel segítették az ország burgonyatermelésének gondját megoldani. Jelenlegi tanácskozásunk is azt igazolja, hogy ez a segítő energia jó irányban hatott: Országos értekezletünk Nyíregyházán történt megrendezésével a Földművelésügyi Minisztérium köszönetét akarta kifejezni a megye vezetőinek és burgonyatermelőinek — fejezte be nyilatkozatát Bajcsá Ede elvtárs. Vincze György S. O. S... S. O. S... — szólt a segítséget kérő hang a telefonkagylóba. S a 13—66 azonnal jelentkezett. — Előfordult tavaly ára- táskor, hogy a raktárosunkat, Cseh Jánost, vasárnap a strand hangosan beszélője kereste — emlékezik Erdei Sándor az AGROKER alkatrész osztályának a vezetője. — ügy ahogy volt, vizes nadrágban ült motorra, s alig egykét óra múlva már mehetett tovább az alkatrész miatt álló kombájn. Szőkül a határ. Lassan kasza alá érik a kalászos. Munkához látnak az aratógépek, kombájnok, s dől a búza, az úi kenyér magja. S bizony nem mindegy, hogy alkatrészek miatt áll-e, s ha igen, mennyit a gép. Körtelefon egy kötözőfejért — Sok esetet tudnék felsorolni — mondja Erdei — amikor betelefonáltuk csaknem az egész országot egy kötözőfejért, ami a ZVZ aratógéphez szükséges. Az idén még jobban megszervezzük az ügyeletet. Az AGROKER alkatrésztelepén, Nyíregyházán, az Epreskert utcában július elsejétől — az aratás kezdetétől — a cséplés befejezéséig augusztus 15-ig ügyelőszolgá- latot tartanak a munkások. Hiányzó pótalkatrészek Járjuk a hatalmas raktárakat Erdei Sándorral. — Felkészültünk az aratásra és a cséplésre a szükséges alkatrészekkel. A gumiellátás biztosítva van, az erő- és munkagépek alkatrészellátása azonban nem zökkenőmentes. Tavaly nem volt szalmará- só láda. Ez évben 30 darabot Amiben majd a barack utazik Narancsláda külföldnek — PVC-betétes gyiimölcsrekesz Naponta 2 ezer ládát ad a volt naményi téglagyár Kétszáz szabolcsi vasutas ifjú a balatoni béketalálkozón megtekintették a neves fővárosi előadóművészek, vasutas kultúrcsoportok és élsportolók gazdag kulturális és sport- bemutatóját. Az MHS ejtőernyősei a Balaton felett ejtőernyős parádét rendeztek. A szabolcsiak, akik ekkor már a Balaton hús vizében fü- rödtek, néhány méterről látták a vízbe ugráló ejtőernyő- söket. A vasutasszakszervezet ifjúsági fuvószenek arának vidám zeneszója közben egymás után indultak haza a különvonatok a balatonalmádi állomásról. — szi — 23-6n rendezték meg Balatonalmádiban, az immár hagyományossá vált IX. Vasutas Ifjúsági Béketalálkozót. A debreceni pályaudvarról induló virágfűzérrfcl és zászlókkal feldíszített különvonat közel 200 szabolcsi vasutas fiatalt vitt a magyar tenger partjára, ahol az ország öt vasúti igazgatóságának küldötteivel együtt töltötték el a napot. Együtt hallgatták meg az ünnepi békenagygyűlést. Délután vízibusz kiránduláson vettek részt a szabolcsi vasútas fiatalok, majd
