Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

Érvényesül,ön a kollektív vezetés az élet minden területén 100 új szovjet kombájnnal gyurapaosik a „gép ha fittéi e««1'* Aratásra készülnek megyénk termelőszövetkezetei A VIII. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása, gyors Ütemben fejlődő társadal­munk gazdasági, politikai, kulturális élete mindjobban igényli, követeti, hogy a ve­zetés színvonala, a munka stílusa állandóan fejlődjön. A vezetés állandó tökéletesíté­sét, az ennek megfelelő mód­szerek, stílus keresését, alkal­mazását a szocializmus épí­tése igényli, követeli. Járási párt végrehajtó bi­zottságunk — éppen a fen­tiekből kiindulva — követke­zetesen dolgozik azon, hogy pártszervezetein, állami, gaz­dasági és tömegszervezeteink helyesen ismerjék a marxiz­mus—leninizmus talaján álló vezetés alapelvit, a demok­ratikus centralizmust, a kol­lektív vezetést, a bírálat és önbírálat, valamint a határo­zatok végrehajtásának elveit. Hisz amilyen eredményesen érvényesülnek ezek az elvek a gyakorlati életben, úgy fej­lődik gazdasági életünk, vál­tozik dolgozóink gondolkodá­sa. Községi vezetőink az elve­ket általában ismerik. Gya­korlati alkalmazásuk közben esetenként találkozunk me­revséggel, felszínességgel, vagy jelentőségük lebecsülésé­vel. A legtöbb hiba abból adódik, hogy az elvtársak nem látják a négy legfonto­sabb alapelv dialektikus egy­ségét, azt hogy ezek együtt jelentik a kommunista veze­tést Ha ezeknek az elveknek bármelyik» nem a lenini nor­ma követelményeinek megfe­lelőéin érvényesül, akkor a kommunista vezetés szenved csorbát. Tiborszálláson hiába igyekeztek az elvtársak, hogy a bírálat, önbírálat elve he­lyesen érvényesüljön, amikor megsértették a szövetkezeti demokráciát, a kollektív ve­zetés elveit, amikor 1902-ben csupán háromszor tartottak közgyűlést. Kocsordon és ököritófülpösön viszont a ha­tározatok végrehajtásáról fe­ledkeztek meg. A legtöbb problémánk a kollektív veze­tés betartása és a határoza­tok végrehajtása területén mutatkozik. A kollektív vezetés elvének helyes alkalmazásával olyan nagy horderejű célkitűzések valóraváltását kell segíte­nünk, mint az egységes pa­raszti osztály kialakítása, a szocialista nemzeti egység megteremtése, o marxista- leninista világnézet urglkoáó- vá tétele a társadalmi élet minden területén, hogy az emberek szocialista módon éljenek, dolgozzanak, gondol­kodjanak. Az egyik követelmény az illetékesség kérdése. Ennek a lényege az, hogy ne döntsön, ne intézkedjen a község he­lyett a járás, a taggyűlés he­lyett a pártvezetőség, a ta­nács helyett a végrehajtó bi­zottság, a végrehajtó bizott­ság helyett a tanácsi szak- igazgatási szerv vezetője, a tsz-közgyűlés helyett a veze­tőség, vagy a vezetőség he­lyett az elnök és így tovább. Nagydobos községben például a baromfigondozással kapcso­latos premizálást a közgyű­lés helyett a tsz-vezetőség határozta meg. Mérken a közgyűlés által meghatáro­zott 10 százalékos cukorrépa premizálást a vezetőség 2 szá­zalékkal csökkentette. Opá- lyiban a brigódvezetőt a ter­melőszövetkezet elnöke önké­nyesen leváltotta. Nyírcsa- holyban, a közgyűlés jóváha­gyása nélkül eszközöltek kü­lönböző beruházásokat. Az ilyen esetek veszélye«, visszás helyzetet teremtenek. Ugyanis azok a szervek, vagy vezetők, ha a jogkörükbe tartozó ^érdesekben njm ők, hanem más személyek, vagy szervek döntenek, nem érzik a felelősséget aktivitásuk csökken, közömbössé, fejbó- lintó-Ján ásókká válnak. Ez szüli a magát nélkülözhetet­lennek vélt beképzelt veze­tőkét is. Lényeges követelmény, hogy a választott vezető testület minden tagja egyenjogú le­gyen tisztségének gyakorlása közben. Ez elv érvényesülé­sének két oldala van: az egyik, hogy biztosítva legyen minden tagnak, a tényleges joggyakorlása, mely a veze­tőktől függ- A másik vi­Öt szabolcsi tagja van az Országos Béketanácsnak Beszélgetés a békekongresszusról Kokas Ferenccel, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával A 15. évfordulóját ünneplő bókemozgalom nagy Sikereket ért el, s újak elé tekint. En­nek egyik fontos állomása volt a magyar békekongresa- szus is, melyen részt vett Ko­kas Ferenc, a Hazafias Nép­front megyed bizottságának titkára, mint a 20 tagból ál­ló megyei küldöttségnek ve­zetője. öt kerestük fed, s kértük meg, beszéljen kongresszusi élményeiről. — Szánté valamennyi nyu­gati ország küldötte hang­súlyozta: Jólesik látniuk és hallaniuk, hogy nálunk a nép békeakaratát hűen kife­jezésre juttatja kormányunk politikája is, amely hazájuk­ban elképzelhetetlen. Külö­nösen a görög békeharcos drámai beszéde volt rám nagy hatással, aki ismertet­te, milyen ádáz harcot vív­nak ők a béke érdekében a görög csendőrséggel és rend­őrséggel. Elmondta, hogy együtt volt Lamhrakisz gö­rög békeharcossal azon a tüntetésen, amelyen a csend­őrök halálra gázolták. Lamb- rakisz utolsó szava ez volt: ..Éljen a világbéke!” S a több ezres tömeg virágokkal árasztotta el azt a helyet, ahol Lambrakisg meghalt, Ruth Gage Colby, az „Ame­rikai nők nemzetközi harca a békéért” mozgalom egyik vezetője a kongresszus má­sodik napján a felszólalások közepette felállt a helyéről, átment a másik oldalon ülő Anna Cimberovához, a lenin- grádi békebizottság titkárá­hoz, megölelte, megcsókolta öt. Tapsvihar köszöntötte őket. Könnyeztünk a megha­tódat tság tál, éreztük; ez jel­kép, a szovjet és az amerikai nép békeakaratát példázza. — Tudjuk, hogy Kokas elv társat megválasztotta a kongresszus az Orszá­gos Béketanács tagjának, és az Országos Béketa­nács Elnöksége tagjának is. Hogyan fogadta ezt a megtiszteltetést? — Kitüntetésnek, eddigi munkánk elismerésének is érzem. Eddig Szabolcsból csak egy tagja volt az Orszá­gos Béketanácsnak. Most a VI. békekongrpsszufion me­gyénk küldöttei közül meg­választották még az Orszá­gos Béketanács tagjának Ko­vács Józsefet, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola igazga­tóját, dr. Losch Gyulát, a nagykállói ideggyógyinté­zet igazgató főorvosát, Tárnái Gyulát, a tiszavasvári alka­loida nyudíjas munkását, és Sebestyén Idát, a vitkai tsz könyvelőjét. A megtisztelte^ té$ kötelez bennünket: min­dent tegyünk meg, hogy Sza­bolcsban még eredményeseb­ben munkálkodjunk a szo­cializmus építésén, a boldog, békés életért — fejezte be nyilatkozatát Kokas Ferenc. szűnt, hogy a testületi szerv tagjai is becsüljék a dolgo­zók bizalmából fakadó meg­bízatásukat, tisztségüket. Találkozunk ilyen jp gya­korlattal a mátészalkai köz­ségi párt, vagy tanára végre­hajtó bizottságánál, Kocsor­don, Nyírmeggyesen, Nyírcsa- holyban, Jármiban, ahol a tsz-vezetésében helyesen tö­rekednek a kollektiv vezetés e.vónek érvényesítésére. Van^ riak azonban olyan helyek, mint Fábiánháza, Opályi, Nyír- káté, ahol lebecsülik a kol­lektív vezetés jelentőségét. A kollektív vezetés elvé­nek értelmezésénél akadnak problémáink az egyszemélyi vezetés rendszerébe tartozó szerveknél. A mátészalkai Sü­tőipari Vállalat igazgatója és a Faipari Vállalat főmérnö­ke, nem értik meg, hogy a kollektív vezetés elvének nem csak a testületi szervek ese­tében kell érvényesülni, ha­nem a társadalmi és gazda­sági élet minden területén. A kommunistáknak, a párt- szervezetnek, a gazdasági ve­zetésnek az a feladatuk, hogy keressék, kutassák a vezetés olyan módszerét, szerve ieti formáit, melyek eredménye­ként jobban érvényesülnek. Jó példája ennek az ÉRDÉRT Vállalat, ahol az egyszemélyi vezetés Intézkedéseiben is megtaláljuk a pártszervezet, a kommunisták, a tömegszer­vezetek, a szakemberek, és a dolgozóknak a véleményét A munka szervezésének és a vezetésnek legfőbb eszköze a párt és állami határozatok, törvények, jogszabályok idő­beni maradék nélküli végre­hajtása. Az a tapasztalatunk, hogy a hosszabb időre szóló határozatok tervszerű végre­hajtása rendszerint kívánniva­lót hagy maga után. Általá­ban addig van felszínen egy- egy ilyen határozat, amíg egy másik meg nem jelenik. Kü­lönösen helyi szerveinknél tapasztalható ez. Problémáink vannak még n megfelelő határozatok «idol- sózásával, vagy ha azok jók. akkor a végrehajtás ellenőr­zésével. Több helyi vezető nem érti meg, hogy a feladat nem oldódik meg a határozat megszületésével, hanem tulaj- -donképpen akkor kezdődik. Ügy véljük: további segítsé­get szükséges adjjunk az al­sóbb szerveinknek, hogy az országos, megyei és járási ér­vényű határozatok célkitű­zéseit alapul vévg, a helyi körülmények ismeretében megfelelő határozatokat hoz­zanak és a végrehajtást ha­sonló gonddal és felelősség- érzettel szervezzék. Gombás Sándor az MSZMP mátészalkai járási bizottságnak PTO vezetője. Egy-két bét, és a homoki részeken megyénkben is meg­kezdődik az aratás, A terme­lőszövetkezetek többsége már készül a nagy munkára. Szervezik, összpontosítják erejüket, bogy fennakadás ne legyen. Mórken a Kossuth Tsz-ben 1600 hold kalászost kell learatni- Már most úgy szervezik a munkát, hogy megfelelő erő jusson az ara­tásra és a növónyápolási munkára is. Az asszonyok és a fogatosok egy része a pö- vényáppiási, míg a szövetke­zet tíz és a gépállomás erő­gépei az aratási munkát vég­zik majd. A gépeken kívül 150 aratópár vesz részt az aratási munkában. A gépeket úgy osztották be, hogy egy részük az arató­gépeket és az átalakított fű­kaszákat vontatják míg a többi a tarló- és 3 mélyszán­tást fogja végezni. Valamennyi erőgép vál­tott műszakban fog dol­gozni. Traktorosokban nem lesz hiány, mivel a szövetkezetnek huszonöt jól képzett traktorosa van. A szövetkezet főleg a nyári mélyszántásra fordítja a fő­súlyt, mivel a földterületük egy része lápos, ezért ősszel, különösen esős idő esetén nem a legalkalmasabb a mélyszántásra. Másodvetésre is gondolnak, főleg tanóré- pát, muhart és silócsalamó- dét vetnek. Ez jól kiegészíti majd a nagyszámú közös ál­latállomány takarmányszük­ségletét. A szövetkezet vezetői arra Is gondoltak, hogy a nagy munkák idején az asszonyok nyugodtan dolgozhassanak A szövetkezet saját nap­közi otthont rendezett be a gyerekeknek, akik megfelelő felügyelet mel­lett tölthetik el idejüket. A földmű vessző vetkezet­tel pedig megbeszélik, hogy mozgóboltok fogják járni a határt, amihez a szövetkezet bizto­sítja a fogatokát. A mozgó­boltokban lehet majd kapni hűsítő italokat, fagylaltot, dohányt és cigarettát, sőt a háztartásban szükséges áru­kat is- Ez nagyban meg­könnyíti a háziasszonyok dolgát. A teremi Ifjúsági Tsz-ben is folyik az előkészület a 900 hold kalászos learatasára- Egy saját aratógép, a gép­állomás kél aratógépe, a szövetkezet öt erőgépe és 35 aratópár fogja végezni az aratási munkát, A szövetke­zet vezetőinek itt már több a gondja, mivel a tsz-ben kevés a fiatal, főleg csak nók dolgoznak. Az aratás és a növényápolás itt szinte egy­beesik. Márpedig mindkét munkának a jó elvégzése sok munkaerőt igényel. Most tárgyalnak az erdőgazdaság­gal arról, hogy azok a fiata­lok, akik a tsz-ből elmentek, az aratás idején a szövetke­zetben dolgozhassanak­Szó van arról Is, nogy a gépállomás egy komoájnt biztosítson még a szövetkezet részére, mert a növényápo­lási munkával most is le vannak maradva, Mivel sok asszony dolgozik arra is gondoltak, hogy jú­lius i-vel napközi otthent lé- tesítnek, A Magyar Távirati Iroda jelenti: Állami gazdaságainknak az idén mintegy 300 ÖOO hold kenyér- és takarmánygabona, s ezzel egyidejűleg tavábbi csaknem 30 000 holdnyi egyéb termény nyári betakarításá­ról kell gondoskodniuk. A hatalmas munka nagyobb ré­szét —i körülbelül 90 száza­lékát — gépekkel, elsősorban kombájnokkal végzik el. A gazdaságokban 643 magyar és 873 nagy teljesítményű szovjet kombájn áll készen­létben. Az emberkimélő „géphadsereg” még az aratás idején újabb 100 szovjet kombájnnal gyarapszik, s Így állami gazdaságainkban az idén már összesen 1016 kombájn dolgozik majd. Az állami gazdaságok az idén 32 napra tervezik az aratást. Az állami gazdasá­gok X616 arató-cséplő gépe több mint 30 000 ember 32 napi nehéz fizikai munkáját végzi el. A BRIGÁD TAKARÉKKÖNYVÉ Lányok a mikroszkóp fölött — Jóska bácsi írni tanul Szocialista brigádjelöltek között Borús József agrármérnök a Kisvárdai Kísérleti Gazda­ságban. Tagja a szocialista brigád címért küzdő Május 1. brigádnak. — Április 30-án alakultunk. Azelőtt i? nagyjából egy bri­gádban voltunk, jól összeszo­kott a kollektíva. Tetszett nekik az ötlet, úgy láttuk, ér­demes megalakítani a szocia­lista brigádot. 25 tag van, há­rom férfi, a többi asszony, lány. — Van itt egy másik ilyen brigád is, Berencsi Józsefné a vezetője. Inkább arról kéne írni, ők egy hónappal előbb alakultak. Ók foglalkoznak a növénynemesítéssel, mi meg a vetőmag-szaporítással és a burgonya fajtafenntartó ne­mesítésével, A brigád egyik fele, amely­hez most megyünk, éppen sze­lektálja a hurgonyatöveket, a másik a laboratóriumban dol­gozik. Majdnem mindenki ta­nul közülük. Ketten mezőgaz­dasági technikumot végeznek, ketten gimnáziumba jelent­keztek, 14—15-en már letet­ték a szakmunkásvizsgát, ők továbbképzésen akarnak részt venni. — Vállaltuk azt is, hogy minden hónapban egyszer el­megyünk közösen színházba, moziba, ide-oda. Közben kiérünk a krumpli­földre. A tábla közepén tarka­ruhás lányok, asszonyok haj­ladoznak, a rossz, fertőzött töveket kapálják ki a földből. Kalauzom átadja Szarka Gyu- láné brigádvezetőnek a bri­gád takarékbetétkönyvét: — Vasárnap társadalmi munkát végeztünk — kaptunk érte négyszáz forint jutal­mat, azt tettem be a taka­rókba — magyarázza meg a dolgot — Mire gyűjtenek? — Közös kirándulásra — mondja a brigádvezető. Megjegyzem, hogy nehéz le­het ennyi eleven lányt, fiatal­asszanyt irányítani. — ó, dehogy! — tiltakozik. — Semmi baj nincs velük — minden vállalást pontosan tel­jesítenek. özv. Tóth Mihályné és Oláh Erzsébet kapájukra támasz­kodva elmondják, hogy ők négy helyett tíz tsz-tagot ta­nítottak meg szelektálni. Mert a brigád a kisvárdai Rákóczi Tsz-t patronálja szakmai se- segítségadássak A fiú 19 éves múlt, de még sohasem volt szerel­mes. Pedig egész pontosan elképzelte, milyen tesz a jö­vendőbelije. Tudta filmek­ből, regényeikből, álmaiban maga előtt látta. Le is raj­zolta: szőke, karcsú lány, mélyen kivágott világoskék ruhát visel, amely szabadon hagyja gömbölyű vállát. Képzeletében elevenen élt, éppen csak eddig nem talál­kozott vele személyesen. Amikor egy napon meg­pillantotta, szinte megkö­vültén bámult rá, Vgy je­lent meg az esőmosta ut­cán mint a harmatos pirág- szál. Szőke haja ragyogott, ruhája világoskéken tündö­költ és szabadon hagyta gömbölyű vállát- Mellette egy barna hajú lány ha'aát, akit a fiú pillantásra sem méltatott. Az álomkép csevegett és nevetgélt, és bő szoknyájú kék ruhája minden lépésnél hullámzott. A fiú szótlanul követte: megszólítani nem merte. Sem ürügyet, sem kellő szavakat nem talált. Hisz nem akármilyen lány volt ez, hanem megálmodott szerelme. Amint kábultan én boldo­gan baktatott a lány mögött, egy pótlóm fiúcska ugrott ki egyik ház jcapuja alól, megcsúszott és éppen a iá­nyak előtt belepottyant egy tóesába. A vízcseppek fel- freecszntek. Az álomkép ré­mülten felsiköltott, félreug- rott és mentette, ami ment­hető volt. A másik lány vil­lámgyorsan lehajolt, és talp­ra állítatta a kisfiút. Ez a sors kegye volt, ami ritkán adódik. A fiú egy ugrással a két tünemény mellett termett, fölemelte retiküljét és felajánlotta to­vábbi szolgálatait. De mind­ezt csak gondolatban tette. A valóságban — saját ma­gának is legnagyobb meg­lepetésére — a síró-rívó fiúcska fölé hajló barna lányt szólította meg: — Vérzik? — Igen. — Itt van a zsebkendőm, egész tiszta. — Nem, nem kötjük be — felelte a lány, mert a seb piszkos. — A sarkon van a patika, odavissziik a gyereket, hogy fertőtlenít­sék a sebet. — A maga ruhája is csu­pa víz lett — mandt« a fiú! — Nem tesz semmit — mosolygott a lány —, majd megszárad. a ikékruhás lány odalé­pett hozzájuk és mondott valamif, a másik lány fel­egyenesedett és válaszolt. Es ekkor a fiú rajta felgjtette szemét a barna, lány bájos arcán-.,-ér — Tudod — mondta a barnahajú lány, amikor egy este kéz a kézben sétált a parkban a fiúiéil —, tulaj­donképpen mindig magas­nak és szőkének képzeltem el az álomlovagomat. Te pe­dig barna vagy és kqzévler- metű. Be al%án különös: a szerelem meglepetésszerűen tör az emberre. Nem tü­dőin, megérted-e ezt?... Annelore Weimer — Milyen célokat tűztek még ki az alakuló gyűlésen? — Ö, sokmindent vállaltunk — mondja Galambos Erzsiké, s sorolja az ujján. — A meg­állapított termésátlagnál 10 százalékkal nagyobb termést akarunk elérni. Sajnos, itt egy hónapig nem esett az eső, de azért biztosan teljesítjük ezt. Aztán: Megtanítjuk Szo- ták Jóska bácsit, aki szintén brigádtag, írni, olvasni — már sok betűt ismer, a nevét is le tudja írni, pedig még csak egy hónapja foglalkozunk vele. A laboratórium felé menet Borús József a brigád gond’ jairól beszél. — Az az egy bajunk, hogy sokszor négy-öt helyen dolgozik a brigád. Per­sze, ez ellen semmit nem te­hetünk — mindenki odamegy, ahova a munka parancsolja. A laboratóriumban csupa fiatal — 10—18 éves — kis­lány hajUk a lombikok, mik­roszkópok fölé. Ok ia tagjaj a szocialista brigád címért küzdő Május 1. brigádns t. Szerológiai vizsgálatot véges­nek. Vizsgálják, hogy az í 1- taluk termelt vetőburgon, ra nem beteg-e. Frühwirth Mária elmond; a, hogy most végzi a mezőga z- dasági technikum III. pszt í- lyát Mátészalkán. Papírjai h tí­zül előkerül az alakuló gyű) és jegyzőkönyve. A jegyzőkön >v végén sorakozik a brigádot v- sor. Két névre figyelek f il: Kovács M. Jolán nagy, Ko­vács M. Jolán kicsi. — Hát ezek a jelzők, hojy kerülnek ide? — Mindketten egy falu oa valók, nem tudjuk írást in másképp megkülönböztetni — nevetik csodálkozásomat. A kisebbik Kovács Áf. Jól ín mikroszkóp-vizsgálatot vé| ;ez éppen.-»■ 1961 óta dolgozom tt. Még eddig gyalog jártam be Papról. Holngp veszek kerék­párt. — Hogyan fogja teljesít :ni a brigád által vállalt köti le- zettségeket? ■=* A munkát közösen .te­gezzük. Ami a tanulást il éti — gimnáziumba jelentkezt m, esti tagozatra. — így vagyunk — jejyzl meg Borús József, — gin- dunk, örömünk is van. : a munka megy, jól megy, fe id- dünk. (rat tó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom