Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
A' SZOT Elnökségének határozata: A szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért folyó yersenymozgalom irányelvei Gviimölcstermelési versenyfelhívás ALEKSZARDR NASZIBOV: fordította: SZATHMÁRI GÁBOR 1963. május 17. Nyugodf emberek Mindenfelé akadnak egészen nyugodt emberek. Ök azok, akik mindenre azt mondják: „menni fog". Ügy gondolják, magától fog menni minden. így válaszolt a feltett kérdésre egy falusi párttitkár: „Nálunk ném lehet fennakadás. Jól zártunk, a tsz- tagok elégedettek. Nem szükséges beszélni, agitálni, amúgy is megy a tavaszi munka fürgén...” Valóban, igaza van-e az effajta nyugodt embernek? Nem szükséges már a jó szó, ahol jól zártak, avagy feles- leges minden, ahol nincs előleg, kevésbé zártak jól? Látszólag majdnem igazat hellene adni az iménti nézet gazdájának. Elvégre az előleg, — vagy mint a nyíregyházi Ságváriban, a jánk- majtisi Dózsában, a havi fizetés — az év végi jó forint a legbeszédesebb valami. De csak ez és semmi más? Megelégedhetnek a jelenlegi állapáttal a jó termelőszövetkezetek? Elérték már a legmagasabb szintet? (A mező- gazdaságban különben sincs „plafon".) Egyáltalán nincs így. Számítások tanúsítják, egy sor jó tsz éveik, óta egyhelyben topog. „Minek nálunk premizálni?“ — mondogatták Vátla- jon, Hodászon, F ií l p ö sdaróc o n és még egy sor tsz-ben. „Nincs nagy jelentősége, amúgy is megy a munka”. A mostani sürgős tavaszi, nyár eleji munkáknál is megmutatkozott ez számos helyen. Ügy tartották: miért beszéljék meg naponta, mi okozza a helyenkénti lemaradást, miért állnak néhány táblán a gépek. Ügy is meglesznek mindennel. Bár az erős tsz-ekben valóban jól halad a tavaszi munka, még sincs igazuk, akik azt mondják: nyugalom. Ha vettek volna annyi fáradságot, hogy agitálnak is — vonzó, érdekes formában — mázsákban kiszámolhatták volna, mennyivel lenne több ősz végén, mennyivel érne. többet egy munkaegység. És ez nem lett volna ösztönző?! Veszélyesebb a nyugodtság a gyenge tsz-ekben, ahol munkaerő-, géphiány, munkaszervezési problémák akadályozzák a gyorsabb munkát. Néhány helyen a népnevelők élnek a lehetőséggel, bemutatják, a tavalyi tapasztalatokat felhasználva, menynyivel lett volna több a jövedelem, ha bevezetik ezt. ■ vagy ázt az agrotechnikai el■ járást, ha nem késnek, ha ' nem mulasztják el az egyik, vagy a másik növényápolást. Soha nem okoz talán ak■ kora^ károkat a megnyugvás, ■ mint ezekben a napokban. Most nincs idő ráérni. Nem . teheti meg a gépeivel egy tsz sem, hogy azok csak 50— 60 százalékban dolgozzanak két műszakban. Nem nélkülöz- , hető a fiatalok lendülete sem. , A mátészalkai járásban 800 fiatal dolgozik 31 ifjúsági munkacsapatban. Lelkes mun- . kájuk hozzásegítette a járást . ahhoz, hogy a legjobbak kö- : zött vannak a tavaszi mun■ kában. Külön figyelmet érdemelnek a nők: a tavaszi, nyári mun- 1 kák zömét, közismert, me- 1 gyeszerte 60—70 százalékban ők végzik. Mégsem szentel elég figyelmet munkájuk, gondjaik iránt minden tsz, minden pártszervezet. Sok he- ‘ lyen gyalogolniok kell 6—3 1 kilométert, késik a hazaszállító kocsi. Nem szorgalmaz- 1 zák eléggé a minden beruhá- 1 zás nélküli, jóformán néhány 1 munkaegységgel megoldható napközik, gyermekmegőrzők létesítését. Nem lenne jó, ha szünetel- : ne a sürgős munkák közben . az agitáció, melyet sokan még , száraz, unalmas szócséplésnek képzelnek és így is próbál- i nak végezni. Nem, az agitá- ! cíó is új formákat és tartalmat követel, különösen a sa- . játos nyári adottságok között. . A kopott, a régi neveket, megkésett eredményeket tar- | talmazó táblák nem keltik fel a figyelmet. A brigádértekezleten felsorolt száraz számok sem, ellenben igen, ha olyan ’ „ruhába” öltöztetik őket, 1 amelyeket szívesen meghall- 1 gatnak az emberek és meg ' is marad bennük. Sok helyen mozi, színházbérlettel ajándékozták meg a szorgalmasakat. Másutt a hangosúj- ( ságot, a községi hangosbe- ’ mondót használják fel a leg- — jobbak népszerűsítésére. tíe J vannak új formák is. Nagydoboson például 68 növény- ! termesztőnek jél évre előfi- I zették az újságot, a szociális . és kulturális alapból. Nagy szükség van a járási pártbizottságok irányító és ' helyszíni segítő munkájára. • Úgyszintén a helyi pártszer- , vezetek önállóságára, kezdeményezőkészségére. Hogy sehol ne értsék úgy: menni fog magától... Tenni kell azered- ‘ menyekért! , Páll Géza. A SZOT Elnöksége meghatározta a < szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, illetve gazdasága cím elnyeréséért indított versenymozgalom irányelveid Ezek az irányelvek nem merev szabályok, hanem alapelvek, amelyeket minden- kor a helyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni. Az irányelvek szerint a mozgalom legfőbb célja a szocialista brigádok hármas jelszavának — „szó- cialista módon dolgozni, tanulni és élni” — nagyobb kollektívák méreteiben való megvalósítása. A verseny alapegysége az üzemen belüli legkisebb termelési, gazdaság egység, a műhely, az üzemrész stb. Közülük is csak ott célszerű a versenyt kezdeményezni, ahol a kollektíva feladatai jól elkülöníthetők i a vállalati terven belül, és megvannak a mozgalom kibontakozásának személyi és tárgyi feltételei. Magasabb szinten csak akkor indokolt a verseny elindítása, ha az alsóbb egységek nagyobb része már megszerezte a kitüntető címet. A versenybe lépő kollektívák vállalásai általában a tervidőszakhoz kapcsolódva tartalmazzák mindazokat a feladatokat, amelyek csak az adott gazdasási egység szintjén, az egész kollektíva együttműködésével oldhatók meg. A vállalások, amelyeket a brigádok és egyének felajánlásaira keli alapozni, nem tekinthetők megmá- síthatatlanoknak. hanem szükség szerint év közben is lehet, sőt kell változtatni rajtuk. A politikai, általános műveltségbeli és szakmai továbbképzésre vonatkozó feladatok tekintetében legyenek figyelemmel az egyének fel- készültségére, érdeklődési körére, minél többen vállalják a tanulást iskolákban vagy tanfolyamokon. A szocialista erkölcs és életmód kifejlesztésével kapcsolatos vállalásoknál helyezzék előtérbe a közösségi érdekeket, egymás segítését, a kollektíva harmonikus együttműködést. Törekedjenek arra, hogy a dolgozók minél kulturáltabban töltsék el szabadidejüket, de kerüljék az erőltetett, formális kollektív programokat. A megtisztelő címet általában a kollektíva egy évi jó munkája, a vállalások teljesítése esetén az eggyel magasabb szintű egység mozgalmi és gazdasági vezetőinek döntése alapján a vállalat igazgatója és szakszervezeti bizottsága együttesen adományozza. A cím viselésére a kollektíva mindaddig jogosult, amíg évenkint tett újabb vállalásait teljesíti. Nem kaphatja meg azonban a címet az a kollektíva, amely nem teljesítette termelési, gazdasági, fejlesztési, vagy túlóracsökkentési vállalásait, továbbá, amelynél halálos ba'- esef történt, vagy nőtt az üzemi balesetek száma, illetve ahol súlyos vétséget követtek el a társadalmi, vagy személyi tulajdon ellen. A cím elnyerése esetén a kollektíva az első alkalommal nagy alakú oklevelet kap. Ha megszakítás nélkül ismételten teljesíti a feltételeket, előbb bronz, majd ezüst, végül arany fokozatban kapja meg a munkahely bejáratánál kifüggeszthető nagyméretű díszes jelvényt. Amí^ mások kapálnak Egyre kevesebbszer, de nég mindig találkozunk olyan véleménnyel, hegy az igazi mezőgazdasági munka a kapálás, kaszálás. Igaz, alapvető és igen nehéz munka. A aövénytermesztés nagy liasz- íot azonban csak akkor hoz, iá párosul megfelelő állat- tenyésztéssel. A minap délután, amikor a iszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a tagság többsége a mezőn szorgosko- iott, a répakapálást, a do- íány ül tetőst végezték, P. Németh József állattenyésztési brigádvezetővel az istállókat tátogattuk sorra. Mindenütt rend, tisztaság iicsérte jó munkájukat. A hozzáértésüket pedig az eredmények. A sőre hizlalók pb havonta, darabonként 34 kiló gyarapodást« értek el. Ezért a rendes munkaegységen felül 20 fillért kapnak kilónként. ÍV sertés hizlalók 9—10 hótapos korra adják ki mázsán Eelüli súlyban a hízókat. A üaztatók 100 kocát gondozlak és nyolcas fialási átlagot értek el. A sertésgondo- tók a napokban kaptak 18 iarab malacot prémiumként. Érdemes a növénytermelők- iek több kukoricát, lucernát :ermelni, mert jól hasznosít- ák azt az állattenyésztők. A következet összes bevételi orvé öt és fél míUió forint, íbből két és fél milliót az ál- attenyésztők tesznek a kö- :ös asztalra. Nitrogénműtrágya— földgázból A két nitrogénműtrágyagyár, a Péti Nitrogénművek és a Borsodi Vegyikombinát, a tavalyi 330 000 tonna 20,5 százalékos pétisóval szemben az idén 376 000 tonna, ugyanilyen hatóanyag tartalmú nit- rogénműtrágyát állít elő. Pillanatnyilag ebben a műtrágya gyártási ágban is elmaradással küzdenek a hosszú tél miatt. A kazincbarcikai üzemben május elején üzemen kívül helyezték az utolsó gázgenerátort is, s ma már teljes egészében a távvezetéken érkező hajdúszoboszlói földgázból állítják elő a nitrogénműtrágyát. Ez körülbelül 20 százalékkal csökkenti a termelési költséget. A nitrogénműtrágya-gyártásban 1965-ben következik be az ugrásszerű fejlődés, amikor a Tiszai Vegyikombijiát műtrágyagyára üzembe lép és évi 370 000 tonna pétisót termel majd. Ekkor egyszeriben 780 000 tonnára szökik fel a 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú nitrogénműtrágya termelése. A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata a Külkereskedelmi Minisztérium anyagi támogatásával a minőségi gyümölcs- termés és a gyümölcsexport fokozása érdekében 1963-ra is meghirdette a megyei télial- ma-termelési és az országos szilvatermelési versenyt. A versenybe benevezhet valamennyi tsz, tszcs, szakcsoport, hegyközség és társulás, a birtokában lévő ösz- szes termő alma és szilva területtel. A versenyre a tsz-eknek 1963 május 25-ig kell jelentkezni az illetékes járási tanács vb. mezőgazda- sági osztályán. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek versenybe való benevezését az FJK a fenti időpontig összegyűjtve szintén a járási tanács mezőgazdasági osztályának köteles átadni. A jelentkezőket jelentkezési lappal a járási tanács mezőgazdasági osztálya látja el. V erseny feltételek A téli fatisztogatási munkák elvégzése. Agrotechnikai munkák és a növényvédelem maradéktalan végrehajtása (különös tekintettel a kaliforniai pajzstetű, poloskasza- gú darazsak, takácsatkák, lisztharmat, varasodás elleni védekezésre.) Gyümölcsösben, útmenti fákon, háztáji területeken az amerikai fehér szövőlepke szakszerű irtása. Növényvédőszerek tárolásáról, felhasználásáról szóló hatásos óvórendszabályok betartása, és az 1/1962. (IIT.22.) Eü. M.—F. M. számú rendeletben előírt permetezési napló vezetése. A verseny értékelése A verseny értékelése a járási tanács mezőgazdasági osztályának és a megyei növényvédő állomásnak feladata az alábbi szempontok alapján: a megtermett gyümölcs legalább 95 százalékban kaliforniai pajzstetű és legalább 92 százalékban egyéb kártevőktől mentes legyen; szüret idején amerikai fehér szövőlepke fertőzés sem a gyümölcsben, sem az utakon, sem a háztáji területeken nem lehet; a megtermett gyümölcs legalább 60 százalékát exportra kell értékesítem; tekintetbe kell venni a cseresznyelégy fertőzés mentesen átadott export cseresznye és meggy tételeket is, valamint a gyümölcsösben a szak- irányítást. (Növényvédelmi felelős beállítását.) Versen jdíj ak A megyed télialma-termelé- 6i verseny jutalomdíjai: J. díj: egy db. Rapidtox II, II—III. díj: egy-egy Rapidtox III, IV—V. díj: egy-egy SPP soroglyás motoros permetező-porozógép. A versenydíjak értéke 155 000 forint: Az országos szilvatermelési Verseny jutalomdíjai ás értékes permetezőgépek. A járási szakigazgatási dolgozók az elért eredményektől függően részesülnek jutalomban. Az első helyezett járás jutalma: 5000,—, a másodiké 3500,—, a harmadiké ?500.—, a negyediké 1000,— forint. A házdkertek védelmét országosan legjobban szervező fmsz, illetve fmsz-i permetező brjgád 6000 forint jutalomban részesül. A földművesszö- vertkezetek versenyfeladata: a védekezésben részesítendő terület felmérése, megállapodások kötése, brigádok szervezése és működtetése, gépkölcsönzés, törzsoldat készítés, növényvédőszer árusítás. A földművesszövetkezeti permetező brigádoknál a legnagyobb mértékű és legszakszerűbb permetezési munka végrehajtását jelöljük meg. Megyei Növényvédelmi , Bizottság. 84. Reggal — közvetlenül a várost ért első bombatámadás után — Aszker a Berliner Platz 15. számú ház ajtaján csöngetett. A szovjet felderítők egész héten figyelték az épületet. Megtudták a ház tulajdonosának a nevét, sőt azt is kiderítették, hogy magányosan, egyedül él az illető. Meggyőződtek arról is, hogy Upitz és Seifert elutazott Kar-Mustéból. A csengetésre egy házakon töst viselő férfi nyitott aj- _tót. Porcelán pipát rágott a foga között. — Kari Aupel urat keresem — szólalt meg Aszker. — En vagyok az —, felelte az illető. — Seifert tábornok megbízottja vagyok. Aupel utat engedett. Aszker belépett az ajtón. • — A jeltárgy? — kérdezte tőle. Aupel kinyitotta a páncél- szekrényt, s az egyik fiókjából elővette a kettétört fésű felét. Amikor visszalépett vendégéhez, Aszker a gyufazsebében keresgélt valamit, majd egy másodpercre abbahagyta a matatást, s cigarettát tett a szájába. — A bombázások miatt jövök. Nem értjük, md történt, hisze... — De hisz ezek máshonnan való gépek! — Lehetetlen. — Szovjet repülők. A reflektorok fényében magam láttam a csillagot a szárnyukon. .. — Akkor azonnal beszélnünk kell Thedderrel. Maga most..; — Csak este lehet — Rendben van. — Aszker a zsebét tapogatta. — Legyen szíves adjon egy szál gyufát. Egy nagyon fontos hírt kell közölnöm... Senki sem hall bennünket? — Egyedül vagyok a házban. — Aupel a háziköntöse zsebébe nyúlt, elővette a gyufát, meggyújtott egy szálat, s két tenyerével védte a lángot, szolgálatkészen Aszker felé hajolt vele. Újabb három nap múlva Seifert tábornok berlini szolgálati szobájában csengett a városi telefon. A tábornok füléhez emelte a kagylót, s megnevezte magát. — Ki beszél? — kérdezte vissza a vonal túlsó végéről beszélő hang. — Legyen szíves ismételje meg. — Seifert tábornok. — Igen, most már értem!... Tábornok úr, itt Kari Aupel beszél. — Aupel? — Igen, tábornok úr, Aupel. A címem: Karlsduste. Berliner platz... — Ja, persze, tudóim... — Seifert nyugtalanul feszengett a karosszékben, s még szorosabban a füléhez nyomta a kagylót. — Berlinben van? — Igen, tábornok úr. — Hogy-hogy? Mi történt? — Feltétlenül találkoznunk kell. Méghozzá minél előbb. Nagyon sürgős az ügy! — Hol van maga most pillanatnyilag? — A város kellős közepén, az Unter den Linden és a Friedrichstrasse kereszteződésénél. — Jól van. Várjon ott rám. — Értem, tábornok úr. — Megálljon csak! De hogyan ismerem én meg magát? — Ne nyugtalankodjék, én majd oda megyek önhöz. Aszker felakasztotta a helyére a kagylót, s kilépett a telefonfülkéből. Tovább ment a járdán, s a legközelebbi hirdetőoszlopnál megállt. A hirdetőoszlop egész alsó részét két hatalmas plakát fedte be. Az egyiken szürke háttérre egy férfi fekete árnyéka vetődött. Az alak feltűrt gallérú felöltőt viselt, kalapja egészen a szemére volt húzva. A másik plakát egy fiatal lányt ábrázolt, amint ül valami telefonkap- csoló tábla előtt, s fején fülhallgató, s figyelmeztetően a szája elé téve az ujját, szigorú tekintettel néz a járókelővel szembe. Mind a két plakát alatt ugyanaz az aláírás volit: „Pszt!” Éberségre intették a lakosságot. Néhány perc múlva egy személygépkocsi fékezett a járdaszegély mellett. Tekintélyes külsejű civil ruhás férfi ült a volánnál. Aszker szemügyre vette az illetőt. Jól megnézte a drága, kitü- i nő formájú kalapját, alaposan, szinte lilásra borotvált duzzadt arcát, vakító fehér, kikeményített inggallérját, : vastag, köves pecsétgyűrűjét. Seifert is hosszabban nézte a járdán álló, sárgásszínű szemüveget viselő férfit. A rövid kabát és a térd alatt , pán tolódó golf nadrág hatásosan kiemelte erős, arányosan fejlett testét. Fején kissé félrecsapva, keskeny karimájú zöld tiroli kalap volt, amely azt a benyomást keltette, mintha körülmetélték volna a szélét. Seifert lejjebb vitte a tekintetét, s a szürke-fekete mintás térdharisnyán és a rikító sárga cipőn állapodott meg. „Papagáj — gondolta magában megvető, lekicsinylő ajkbiggyesztéssel a tábornok. — A csuda látott még ilyen ízlést.” Találkozott a pillantásuk. Aszker közelebb indult, miközben kinyílt« a gépkocsi ajtaja. A következő másodpercben már az SS-tábornok mellet ült Aszker. — Nos —, szólalt meg Seifert, amikor a kocsi az út közepére fordult. — Nos, hallgatom önt, kedves... — Aupel — jutatta eszébe a nevét a tábornoknak. — Ja persze... kedves Aupel úr. Mi történt, hagy ilyen váratlanul?.,. Aszker kinyitotta az irattárcáját, elővette belőle a fésűdarabot, s úgy tartotta, hogy Seifert jól láthassa, anélkül, hogy levenné a szemét az útról. • A tábornok a mellényzsebébe nyúlt, s elővette onnan a jeltáigy másik felét. — Rendben van —, mondta, miután meggyőződött, hogy a két fésűdarab a törés mentén pontosan összeillik, — De miért utazott fel olyan messziről egyenesen Berlinbe!. .. — Nem volt más választás. (Folytatjuk)
