Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
13 év a második asztalnál Nehéz út a M AY-lioz Felelősségérzet fél* A fiatal korból maracfc markáns arcvonás, a kemény késfogás és a határozott egyszerűség, szó nélkül is sejtetik, hogy Gallé András vasúti tiszt nem az Íróasztalnál kezdte a kenyérkereső életet, Mintha a sorsa kárpótolni akarná. két munkaasztallal ajándékozta meg (ha ugyan íróasztallal lehet kárpótlást mérni.) „Blig tudtam megragadni“ A második asztalnál találkoztunk, a pártirodán. Csak a napi munka során második ez az asztal — hivatalos idő után ül ide Galló András pórt titkár —, különben elsőnek kellene nevezni, mert tizenhárom éve már nála van a kulcsa, a tiszti asztalt pedig tíz éve kapta. Hogy szalad az idő? lemondja félig magának, s máris újabb dátumot Idéz. — Jövőre lesz huszonöt esztendeje, hogy a vasúthoz kerültem. Számára a munkásélet ennél is előbb kezdődött, AmG kor 1938-ban. húszéves korában megkezdte a krampácso- lást, már jő néhány évig a mezőgazdasági cselédek kenyerét ette az orosj nagygazdáknál. —• Alig tudtam megragadni a MÁV-nál — etnlékegik vissza Galló András. — Mielőtt egyéves szolgálatom lett volna, mindig felmondtak, hogy ne kelljen véglegesíteniük és az arcképest kiadni. A felmondások után újra jelentkeztem, így állandóan „új ember” voltam. Ilyen idők jártak akkor-, Felszabadulás után ugyancsak a sok ezer proletáréhoz hasonló tipikus életutat Járt meg Gallé András, Előbb szakszervezeti Iskolát, aztán alapfokú, majd felsőfokú szakmai tanfolyamot végez. 1953- ban már tiszti egyenruhát ölthetett magára. Az sem rendkívüli, ha egy becsületes, jól dolgozó párttagot a kommunista munkatársak titkárnak választanak. A nem mindennapi abban van, hogy 1850 óta mindig őt találják; erre a fontos tisztségre legalkalmasabbnak. Nem elnélő, nem „jó“ ember Ilyenkor — ahogy lenni szokott —i a munkamódszert, a receptet keresi az ember. Mi lehet vajon a titka ennek a bizalomnak? —1 Nem csinálunk mi semmi különöset — szabadkozik Galló András. Talán elnéző, „jó ember” lefelé is, felfelé is? A beszélNem „csupán akták“ A bejelentések, kérelmek, panaszok intézése, sorsa közügy. Lényeges része az ál- Jíúnhatalrni^ igazgatási szervek és a dolgozók kapcsolatának, a szocialista demokratizmusnak. A cél: minél többen szóljanak bele ez úton is a közösség dolgába, érezzék magukat a község, a megye, az ország gazdáinakEgy nemrégen folytatott vizsgálat — amely a megye csengeri járását és 14 községi tanácsának végrehajtó bizottságát érintette — is ezzel foglalkozott. Tanulságos a megállapítás, amely szerint a közérdekű bejelentések, kérelmek, panaszok intézése a községi tanácsok egy részénél nem kielégítő. Törvény írja elő, hogy harminc napon belül intézkedni kell a bejelentések, panaszok ügyében. Mégis, a« összes ügyek mintegy 20 százalékánál túlhaladták' ezt a határidőt a vizsgáit községi taná- esok végrehajtó bizottságai. A megyei tanács vb, elnöke április 5-én kelt utasításában intézkedett, hogy minden közérdekű panaszt, bejelentést nyilvántartásba kell venni. Ennek ellenére sok községi tanácsnál még ma sem vezetnek iktatókönyvet, nyilvántartást. de feljegyzést sem. így van ez Paposon, Érpatakon, Szakolyban, Tyúkodon. Nagyecseden is csak ' egy árva füzetecskébe jegyezte fel a vl). titkár a javaslatokat, közérdekű bejelentéseket — így aligha lehet érdemi intézkedést várni az ügyekben. A tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken pedig ezer és ezer hasznos útmutatás, javaslat hangzott el. Nyilvánvalóan nem azért tették ezeket szóvá a választók, hogy elfeledkezzenek róluk az illetékesek. De azért sem, hogy elvesszenek a panaszok, bejelentések, amint ez Kál- lósemjénben előfordult. A népi ellenőrzés megállapította, hogy a postabontást, <27 iratok szignálását, a minősítést sok helyen a adminisztrátorokra bízzák. És a legtöbbször olyanokra, akiknek nincs abban képzettségük, gyakorlatuk. Pedig — a megyei tanács vb. illetékeseinek állásfoglalása is ez — a vezetés minimális eleme a napi posta felbontása, a személyes ismerkedés a dolgozók ügyeivel. Sokan azt mondják, hogy a községi tanácsvezetőknek nincs erre ideiük, leköti őket a más irányú munka. Nem szorul különösebb bizonyításraj hogy tehet és kell is ejre időt szakítani, különben törés áll be a dolgozók és a helyi tanács közötti viszonyban. ..Hozzá kívánkozik: a községi tanácsok függetlenített vb. vezetőinek adminisztrációs munkája, a minimálisra csökkent a mezőgazdaság szocialista átszervezését kővetően. Minden esetben értesíteni kellene a dolgozót, hogyan, mikor kerül sorra a beadványa. Az érintőit községekben legtöbbször a nyilvántartásba vétel Után sem történt intézkedés. A járási tanácsom végrehajtó bizottságai most tűzik napirendre, mi lett a jelölő gyűléseken felvetett ügyek sorsa. A hónapok múlnak, a községi szerveknek már le kellett volna zárni, soron kívül intézni az ottani felvetéseket. A tanácstagoknak most már újra oda kell állni a választóié elé, hogy beszámoljanak ■ a javaslatok sorsáról. Hogyan, teszik ezt Tyúkodon, ahol 34 közérdekű bejelentés fekszik a vb. titkár íróasztalának fiókjában? MÍt mondanak az órpa- takiak, ahol sokszor 3—5 Hónapos elintézetlen pénzűéi kérelmek vannak? Vagy Nagyecseden, ahol az elmúit évtől 72 megkésett „akta” ás azok gazdái bírálják a helyi vezetők munkáját? A községi tanácsok végrehajtó bizottságainál elmondták: nehezíti, késlelteti az Ügyintézést egy járási, hatáskörüket elvonó, önállóságukat csorbító — tehát Helytelen — gyakorlat. Ugyanis a pénzügyi kérelmekre adott válaszuk csak akkor mehet ki a dolgozókhoz, ha azt előzetesen aláírta a járási tanács vb. adóügyi felügyelője. Ez rossz, Azért iß, mert bürokratikus, és azért is mert nem bízik « községi tanácsokbanI Most készül a községi tanácsok vb-inek ügyrendje. Ennek megjelenéséig is szükség van változásokra. Elsősorban a dolgozók ügyeinek tartalmi, nem utolsósorban formai — ám lényeges — intézésénél. Lelkiismeretes munkával gyorsan rendbe lehet tenni a községi tanácsok portáit. A dolgozók ügyei nem csupán „akták”. A helyi tanácsok vezetői az államhatalmat, 3 népet szolgálják, nem lehetnek hivatalnokok! Kopka János getés nem erre vall. Hiszen a napokban a vezetőségi ülésen is arról határoztak, hogy a május végi taggyűlésen az oktatás értékelésén kívül a munkafegyelem szerepel napirenden. A pályamunkáik közül néhányan Italosán jelentek meg a munkahelyen— Ezek az emberek nem párttagok — jegyzi meg beszélgetés közben a párttitkár —, de mi úgy véljük, még így is ránk tartozik az ügyük. Gallé András tehát nemcsak a pályafenntartás 53 kommunistájának a titkára, hanem felelősnek érzi magát a mintegy öt-hatszáz párton- kfvüli dolgozó társáért, Közülük legalább négyszázat személyesen ismer, sőt a családi helyzetüket is tudja. A párt- IredáFa gyakran kopogtatnak pártenkívüllek és azok feleségei.,, Nem régen egy válóper felé tgrté ügyet fordítottak vissza. Számos esetben beszélgetnek olyan férjekkel, akik fizetéskor a családnak járó borítékot a kelletténél vékonyabban adják haza. Az elmúlt évben három pártoktatási formában tanultak a pályafenntartás dolgozói. A legnagyobb igényességet azonban önmagával szemben támasztja. — Amikor 1953-ban megkaptam a tiszti beosztást, nem volt középiskolai végzettségem emlékezik a tíz év előtti helyzetre, — Láttam, hogy egyesek, különösen a réezerember sorsú éri A kétszeres tiszt gi gondolkozásé emberek nem teljes egyetértéssel vették tudomásul, hogy tiszt lettem Azt mondtam a feleségemnek: rám ne nézzenek így, leérett, ségiztem. 1957-ben sikeresen be Is fejezte a közgazdasági technikumot. Azóta egy új szatútsz- ti vizsgát tett, most már két munkaterületen van tiszti vizsgája. I kilenc között Nem nehéz Galló Andrásnak arról sem beszélgetni a vaf ytas dolgozókkal, hogy segítsék feleségeiket a második műszakban, ö ezt is gyakran vádaija. Három gyermekük iár isko'áta. Felesége is párttag, aktpek a munkahelyén gyakran akad társadalmi munkája, ilyenkor a férj viszi haza a gyerekeket ég az anya helyett el ig látja őket. A portréhoz hozzátartozik még, hogy a városi Pártbizottságon a legjobb párttitkárok között emlegetik. A közelmúltban p ig ott, ült B kilenc megjutalmazott titkár között, akik nyolc-tíz, vagy ennél is több éve vállalják önzetlenül — társadalmunk érdekében —a második asztalnál végzendő munkát, Csikós Balázs Rajzóra a parkban Megyénkben forgalomba kerülő ételekből és italokból évente több ezer mintát vizsgálnak meg a Debreceni Minőségvizsgáló Intézetben. Képen: Kémeri Tibor vegyésztechnikus «agyecsedi fagylaltmintát ellenőrzi. (Foto: Hammel.) Vitezslaw Kocourek: Mennyit iszik egy pozitív hős? Viktor barátom regényt irt. Kéziratában mintegy három- százötvenkilenc oldalon át bonyolítja napjainkból vett hősének időszerű konfliktusát. Két hónap múlva hívatta a könyvkiadó szerkesztője, s így szólt: — Munkája tetszett. Mind a tizenkét lektor kedvezően nyilatkozott a regényről. Ki fogjuk adni. De előbb még végre kell hajtania néhány változtatást, — tette hozzá és sakatmondóan felemelte a mutatóujját. Barátom majd kibújt a bőréből örömében. Lám, merészen belenyúlt a mindennapok életébe ég elnyerte a lektorok jóindulatát. Hát nem nagyszerű?! Egészen természetes, hogy vannak kívánságaik. Aki pénzért lektorál, annak lehetnek kívánságai. Csak nem vágja zsebre a keresetét munka nélkül? Ez nem totó. — ' Milyen változásokról van szó? — kérdezte Viktor készségesen. A szerkesztő komoly arcot vágott: — József nevű hőse remekbe készült figura. Korunknak kifejező eszközökkel ábrázolt embere. Egy szociálisan érző, fiatal feltalálj, aki az emberiségnek ajándékozza a találmányát. De általános vélemény szerint egy kicsit sokat iszik, őszintén szóivá nincsen fejezet, amelyben ne hajtana fel egy-kát pohárral. Tulajdonképpen mindent megiszik, ami a keze ügyébe kerül: vodkát, rumot, konyakot, szilvóriumot,.. — Igaz — felelte Viktor, — node ki veheti ezt tőle rossz néven? Ahogy a cselekményből kiderül, a kapitalisták elsikkasztották a találmányát. Az ilyesmi megrendíti egy érzékeny ember lelki egyensúlyát. Az ital a legjobb búfelejtő. Akinek gondjai vannak, az iszik,.,, pálinkát, rumot, szóval szeszt. A szerkesztő elnézően mosolygott. — Kétségtelenül így van. Viszont harcot hirdetünk az alkohol ellen. Minden villamosban ott függenek a táblák, amelyeken az áll, hogy „igyál tejet, egyél sajtot!" — maga meg folyton borpárlatot önt le a pozitív hős torkán. Viktor erélyesen védelmébe vette hősét, aki bizonyos fokig saját szüleménye volt. De a szerkesztő nem engedett. — Kérem, szólt enyhe szemrehányással a hangjában, pontosan átnéztem az egyes fejezeteket és megálla- piíottam, hogy József, a fűitől feltaláló körülbelül tt- genpt liter vodkát, kilenc liter konyakot és ugyanannyi szilvóriumot iszik meg. Igaz, hegy rumból csak három üveggel. Barátom meghökkent. Harmincöt liter nem kis meny- nyiség. Végigsimított a haján, majd tárgyilagosan feltette a kérdést: — Tehát mennyivel c zökkentsem? A szerkesztő sértődötten tiltakozott. — Ennyire nem befolyásoljuk az alkotói szabadságot. A szilvórium és vodka mennyiségének megállapítása egyedül a szerző joga. — Értem, — sóhajtott a barátom. — Talán felállíthatnánk egy tapasztalati normát! fia a pozitív hős átlagos fogyasztása mondjuk öt liter, arcizamrándulás nélkül csökkentem a mennyiséget — egy magasabb eszme érdekében. — Ez sematizmus, *-> jegyezte meg a szerkesztő szigorúan. — Az egűiknek már három liter is megárt, mío a másik nyugodtan ihat tizenötöt, vagy akár húszat. Mindig az ember adottságaiból és képességeiből kell kiindulni. — Jó, hát induljunk ki, — egyezett belé Viktor. És nyomban hozzá is láttak, hogy megvizsgálják 9 főhős József adottságait veleszületett Intelligenciája, a környezet hatása, akaratereje, barátainak és barátnőinek jelleme, megbántotta lelkülete és egyéb körülményei alapján, Mivel neonban egy szerkesztőségben mgv « sürgés- forgás és állandóan cseng a telefon, nehéz koncentrálni, anélkül pedig bajosan megy a komoly munka. Ezért azt ajánlotta a szerkesztő, hogy ugorjának át a szomszédos kiskocsmába. Ott majd könnyebben megoldják ezt a fontos problémát. Jgy is történt, A nyolcadik pohár után tisztázták a tényállást és zseniális megoldást találtak, — fiézd Viktor — mondta a szerkesztő, nem bánom, igyék, ha a természete megkívánja. De egy litert feltétlenül törölnöd ikell. Ihat, de undorodjék meg az italtól, úgy mint mt.„ Erre ittak még egy pohárkával és sírvafakadtak. Bűntudatot éreztek, merthogy Józsefet megrövidítették egy liter pálinkávq.1. Boldog Balázs törd. 1963. május 17. Nyíregyházs—To^ó Évi 53000 pár cipőt készít a cipőn ktn ' Huszonhat évvel ezelőtt negyedévben Togóba szálUalakult meg 17 taggal a Nyíregyházi Cipész KTfäZ, Jelenleg 300 dolgozóval, 63 000 Pál cipőt termel. Halkó András elnök elmondta, hogy az ez évber tervezett 53 ezer pár cipő 14 millió forinton bevételt jelent a ktez-nek. — Jelenleg — folytatja a felsorolást — 21 000 pár férfi cipót készítünk szovjei megrendelésre. A belkereskedelem részére 30 000 pára szállítunk. A hazai fogyasztásra készült Cipőket Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Győr és Pécs kapja. Ezenkívül megrendelést kaptunk Angliából 800 pár díszes varrással, ragasztott talppal készült divateipőre. Modelljeink alapján megrendelést kaptunk afrikai országokból is. A XI, tunk műanyag talpas, béleletlen, egészen könnyű cipőket, ggy mó&ik afrikai országba, Áruba államba is hasonló műanyagtalpas cipőket rendeltek. A későbbi tervekről beszélgettünk. Halkó András elmondja, hogy i 964-ben új gépeket kapnak s futószalag termelésre térnek át. Az Új gépektől és az úí termelési rendszertől a termelékenység emelkedését várják. A szövetkezet hat javító- részleggel dolgozik a váróéban, A ktgz vezetősége nagyobb összegű befektetéssel fürdőt ós mosdóhelyiségeket építtet. Egy hónap múlva elkészülnek a zuhanyozóval ellátott öltözőhelyiségek. Farkas Fái