Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

13 év a második asztalnál Nehéz út a M AY-lioz Felelősségérzet fél* A fiatal korból maracfc markáns arcvonás, a kemény késfogás és a határozott egy­szerűség, szó nélkül is sejte­tik, hogy Gallé András vasúti tiszt nem az Íróasztalnál kezdte a kenyérkereső életet, Mintha a sorsa kárpótolni akarná. két munkaasztallal ajándékozta meg (ha ugyan íróasztallal lehet kárpótlást mérni.) „Blig tudtam megragadni“ A második asztalnál talál­koztunk, a pártirodán. Csak a napi munka során második ez az asztal — hivatalos idő után ül ide Galló András pórt titkár —, különben első­nek kellene nevezni, mert ti­zenhárom éve már nála van a kulcsa, a tiszti asztalt pedig tíz éve kapta. Hogy szalad az idő? le­mondja félig magának, s má­ris újabb dátumot Idéz. — Jövőre lesz huszonöt esz­tendeje, hogy a vasúthoz ke­rültem. Számára a munkásélet en­nél is előbb kezdődött, AmG kor 1938-ban. húszéves korá­ban megkezdte a krampácso- lást, már jő néhány évig a mezőgazdasági cselédek ke­nyerét ette az orosj nagygaz­dáknál. —• Alig tudtam megragadni a MÁV-nál — etnlékegik vissza Galló András. — Mie­lőtt egyéves szolgálatom lett volna, mindig felmondtak, hogy ne kelljen véglegesíte­niük és az arcképest kiadni. A felmondások után újra je­lentkeztem, így állandóan „új ember” voltam. Ilyen idők jártak akkor-, Felszabadulás után ugyan­csak a sok ezer proletáréhoz hasonló tipikus életutat Járt meg Gallé András, Előbb szakszervezeti Iskolát, aztán alapfokú, majd felsőfokú szak­mai tanfolyamot végez. 1953- ban már tiszti egyenruhát ölthetett magára. Az sem rendkívüli, ha egy becsületes, jól dolgozó párt­tagot a kommunista munka­társak titkárnak választanak. A nem mindennapi abban van, hogy 1850 óta mindig őt találják; erre a fontos tisztség­re legalkalmasabbnak. Nem elnélő, nem „jó“ ember Ilyenkor — ahogy lenni szo­kott —i a munkamódszert, a receptet keresi az ember. Mi lehet vajon a titka ennek a bizalomnak? —1 Nem csinálunk mi sem­mi különöset — szabadkozik Galló András. Talán elnéző, „jó ember” lefelé is, felfelé is? A beszél­Nem „csupán akták“ A bejelentések, kérelmek, panaszok intézése, sorsa köz­ügy. Lényeges része az ál- Jíúnhatalrni^ igazgatási szer­vek és a dolgozók kapcsola­tának, a szocialista demok­ratizmusnak. A cél: minél többen szóljanak bele ez úton is a közösség dolgába, érezzék magukat a község, a megye, az ország gazdáinak­Egy nemrégen folytatott vizsgálat — amely a megye csengeri járását és 14 községi tanácsának végrehajtó bizott­ságát érintette — is ezzel fog­lalkozott. Tanulságos a meg­állapítás, amely szerint a közérdekű bejelentések, ké­relmek, panaszok intézése a községi tanácsok egy részénél nem kielégítő. Törvény írja elő, hogy har­minc napon belül intézkedni kell a bejelentések, panaszok ügyében. Mégis, a« összes ügyek mintegy 20 százaléká­nál túlhaladták' ezt a határ­időt a vizsgáit községi taná- esok végrehajtó bizottságai. A megyei tanács vb, elnö­ke április 5-én kelt utasítá­sában intézkedett, hogy min­den közérdekű panaszt, beje­lentést nyilvántartásba kell venni. Ennek ellenére sok községi tanácsnál még ma sem vezetnek iktatókönyvet, nyilvántartást. de feljegy­zést sem. így van ez Papo­son, Érpatakon, Szakolyban, Tyúkodon. Nagyecseden is csak ' egy árva füzetecskébe jegyezte fel a vl). titkár a javaslatokat, közérdekű be­jelentéseket — így aligha le­het érdemi intézkedést várni az ügyekben. A tanácsválasztásokat meg­előző jelölő gyűléseken pedig ezer és ezer hasznos útmu­tatás, javaslat hangzott el. Nyilvánvalóan nem azért tet­ték ezeket szóvá a választók, hogy elfeledkezzenek róluk az illetékesek. De azért sem, hogy elvesszenek a panaszok, bejelentések, amint ez Kál- lósemjénben előfordult. A népi ellenőrzés megálla­pította, hogy a postabontást, <27 iratok szignálását, a mi­nősítést sok helyen a admi­nisztrátorokra bízzák. És a legtöbbször olyanokra, akiknek nincs abban képzettségük, gyakorlatuk. Pedig — a me­gyei tanács vb. illetékeseinek állásfoglalása is ez — a veze­tés minimális eleme a napi posta felbontása, a személyes ismerkedés a dolgozók ügyei­vel. Sokan azt mondják, hogy a községi tanácsvezetőknek nincs erre ideiük, leköti őket a más irányú munka. Nem szorul különösebb bizonyítás­raj hogy tehet és kell is ejre időt szakítani, különben tö­rés áll be a dolgozók és a helyi tanács közötti viszony­ban. ..Hozzá kívánkozik: a községi tanácsok függetlení­tett vb. vezetőinek adminiszt­rációs munkája, a minimális­ra csökkent a mezőgazdaság szocialista átszervezését kő­vetően. Minden esetben értesíteni kellene a dolgozót, hogyan, mikor kerül sorra a bead­ványa. Az érintőit községek­ben legtöbbször a nyilvántar­tásba vétel Után sem történt intézkedés. A járási tanácsom végrehajtó bizottságai most tűzik napirendre, mi lett a jelölő gyűléseken felvetett ügyek sorsa. A hónapok múl­nak, a községi szerveknek már le kellett volna zárni, soron kívül intézni az ottani felvetéseket. A tanácstagok­nak most már újra oda kell állni a választóié elé, hogy beszámoljanak ■ a javaslatok sorsáról. Hogyan, teszik ezt Tyúkodon, ahol 34 közérde­kű bejelentés fekszik a vb. titkár íróasztalának fiókjá­ban? MÍt mondanak az órpa- takiak, ahol sokszor 3—5 Hó­napos elintézetlen pénzűéi kérelmek vannak? Vagy Nagy­ecseden, ahol az elmúit évtől 72 megkésett „akta” ás azok gazdái bírálják a helyi veze­tők munkáját? A községi tanácsok végre­hajtó bizottságainál elmond­ták: nehezíti, késlelteti az Ügyintézést egy járási, hatás­körüket elvonó, önállóságu­kat csorbító — tehát Hely­telen — gyakorlat. Ugyanis a pénzügyi kérelmekre adott válaszuk csak akkor mehet ki a dolgozókhoz, ha azt elő­zetesen aláírta a járási ta­nács vb. adóügyi felügyelője. Ez rossz, Azért iß, mert bü­rokratikus, és azért is mert nem bízik « községi taná­csokbanI Most készül a községi ta­nácsok vb-inek ügyrendje. Ennek megjelenéséig is szük­ség van változásokra. Első­sorban a dolgozók ügyeinek tartalmi, nem utolsósorban formai — ám lényeges — in­tézésénél. Lelkiismeretes munkával gyorsan rendbe le­het tenni a községi tanácsok portáit. A dolgozók ügyei nem csu­pán „akták”. A helyi taná­csok vezetői az államhatal­mat, 3 népet szolgálják, nem lehetnek hivatalnokok! Kopka János getés nem erre vall. Hiszen a napokban a vezetőségi ülé­sen is arról határoztak, hogy a május végi taggyűlésen az oktatás értékelésén kívül a munkafegyelem szerepel na­pirenden. A pályamunkáik közül néhányan Italosán je­lentek meg a munkahelyen­— Ezek az emberek nem párttagok — jegyzi meg be­szélgetés közben a párttitkár —, de mi úgy véljük, még így is ránk tartozik az ügyük. Gallé András tehát nem­csak a pályafenntartás 53 kommunistájának a titkára, hanem felelősnek érzi magát a mintegy öt-hatszáz párton- kfvüli dolgozó társáért, Közü­lük legalább négyszázat sze­mélyesen ismer, sőt a családi helyzetüket is tudja. A párt- IredáFa gyakran kopogtatnak pártenkívüllek és azok felesé­gei.,, Nem régen egy válóper felé tgrté ügyet fordítottak vissza. Számos esetben beszél­getnek olyan férjekkel, akik fizetéskor a családnak járó borítékot a kelletténél véko­nyabban adják haza. Az elmúlt évben három pártoktatási formában tanul­tak a pályafenntartás dolgo­zói. A legnagyobb igényessé­get azonban önmagával szem­ben támasztja. — Amikor 1953-ban meg­kaptam a tiszti beosztást, nem volt középiskolai vég­zettségem emlékezik a tíz év előtti helyzetre, — Láttam, hogy egyesek, különösen a ré­ezerember sorsú éri A kétszeres tiszt gi gondolkozásé emberek nem teljes egyetértéssel vették tu­domásul, hogy tiszt lettem Azt mondtam a feleségemnek: rám ne nézzenek így, leérett, ségiztem. 1957-ben sikeresen be Is fe­jezte a közgazdasági techni­kumot. Azóta egy új szatútsz- ti vizsgát tett, most már két munkaterületen van tiszti vizsgája. I kilenc között Nem nehéz Galló András­nak arról sem beszélgetni a vaf ytas dolgozókkal, hogy se­gítsék feleségeiket a második műszakban, ö ezt is gyakran vádaija. Három gyermekük iár isko'áta. Felesége is párt­tag, aktpek a munkahelyén gyakran akad társadalmi munkája, ilyenkor a férj vi­szi haza a gyerekeket ég az anya helyett el ig látja őket. A portréhoz hozzátartozik még, hogy a városi Pártbizott­ságon a legjobb párttitkárok között emlegetik. A közel­múltban p ig ott, ült B kilenc megjutalmazott titkár között, akik nyolc-tíz, vagy ennél is több éve vállalják önzetlenül — társadalmunk érdekében —­a második asztalnál végzen­dő munkát, Csikós Balázs Rajzóra a parkban Megyénkben forgalomba kerülő ételekből és italokból évente több ezer mintát vizsgálnak meg a Debreceni Mi­nőségvizsgáló Intézetben. Képen: Kémeri Tibor vegyész­technikus «agyecsedi fagylaltmintát ellenőrzi. (Foto: Hammel.) Vitezslaw Kocourek: Mennyit iszik egy pozitív hős? Viktor barátom regényt irt. Kéziratában mintegy három- százötvenkilenc oldalon át bonyolítja napjainkból vett hősének időszerű konfliktu­sát. Két hónap múlva hívatta a könyvkiadó szerkesztője, s így szólt: — Munkája tetszett. Mind a tizenkét lektor kedvezően nyilatkozott a regényről. Ki fogjuk adni. De előbb még végre kell hajtania néhány változtatást, — tette hozzá és sakatmondóan felemelte a mutatóujját. Barátom majd kibújt a bő­réből örömében. Lám, merészen belenyúlt a mindennapok életébe ég el­nyerte a lektorok jóindula­tát. Hát nem nagyszerű?! Egészen természetes, hogy vannak kívánságaik. Aki pénzért lektorál, annak le­hetnek kívánságai. Csak nem vágja zsebre a keresetét mun­ka nélkül? Ez nem totó. — ' Milyen változásokról van szó? — kérdezte Viktor készségesen. A szerkesztő komoly arcot vágott: — József nevű hőse remek­be készült figura. Korunknak kifejező eszközökkel ábrázolt embere. Egy szociálisan érző, fiatal feltalálj, aki az em­beriségnek ajándékozza a ta­lálmányát. De általános vé­lemény szerint egy kicsit so­kat iszik, őszintén szóivá nincsen fejezet, amelyben ne hajtana fel egy-kát pohárral. Tulajdonképpen mindent megiszik, ami a keze ügyébe kerül: vodkát, rumot, konya­kot, szilvóriumot,.. — Igaz — felelte Viktor, — node ki veheti ezt tőle rossz néven? Ahogy a cse­lekményből kiderül, a kapi­talisták elsikkasztották a ta­lálmányát. Az ilyesmi meg­rendíti egy érzékeny ember lelki egyensúlyát. Az ital a legjobb búfelejtő. Akinek gondjai vannak, az iszik,.,, pálinkát, rumot, szóval szeszt. A szerkesztő elnézően mo­solygott. — Kétségtelenül így van. Viszont harcot hirdetünk az alkohol ellen. Minden villa­mosban ott függenek a táb­lák, amelyeken az áll, hogy „igyál tejet, egyél sajtot!" — maga meg folyton borpárla­tot önt le a pozitív hős tor­kán. Viktor erélyesen védelmé­be vette hősét, aki bizonyos fokig saját szüleménye volt. De a szerkesztő nem enge­dett. — Kérem, szólt enyhe szemrehányással a hangjá­ban, pontosan átnéztem az egyes fejezeteket és megálla- piíottam, hogy József, a fűi­től feltaláló körülbelül tt- genpt liter vodkát, kilenc li­ter konyakot és ugyanannyi szilvóriumot iszik meg. Igaz, hegy rumból csak három üveggel. Barátom meghökkent. Har­mincöt liter nem kis meny- nyiség. Végigsimított a ha­ján, majd tárgyilagosan fel­tette a kérdést: — Tehát mennyivel c zök­kentsem? A szerkesztő sértődötten til­takozott. — Ennyire nem befolyá­soljuk az alkotói szabadsá­got. A szilvórium és vodka mennyiségének megállapítása egyedül a szerző joga. — Értem, — sóhajtott a barátom. — Talán felállíthat­nánk egy tapasztalati nor­mát! fia a pozitív hős átla­gos fogyasztása mondjuk öt liter, arcizamrándulás nélkül csökkentem a mennyiséget — egy magasabb eszme ér­dekében. — Ez sematizmus, *-> je­gyezte meg a szerkesztő szi­gorúan. — Az egűiknek már három liter is megárt, mío a másik nyugodtan ihat tizen­ötöt, vagy akár húszat. Min­dig az ember adottságaiból és képességeiből kell kiindul­ni. — Jó, hát induljunk ki, — egyezett belé Viktor. És nyomban hozzá is lát­tak, hogy megvizsgálják 9 főhős József adottságait ve­leszületett Intelligenciája, a környezet hatása, akaratere­je, barátainak és barátnőinek jelleme, megbántotta lelkülete és egyéb körülményei alap­ján, Mivel neonban egy szer­kesztőségben mgv « sürgés- forgás és állandóan cseng a telefon, nehéz koncentrálni, anélkül pedig bajosan megy a komoly munka. Ezért azt ajánlotta a szer­kesztő, hogy ugorjának át a szomszédos kiskocsmába. Ott majd könnyebben megoldják ezt a fontos problémát. Jgy is történt, A nyolca­dik pohár után tisztázták a tényállást és zseniális meg­oldást találtak, — fiézd Viktor — mondta a szerkesztő, nem bánom, igyék, ha a természete meg­kívánja. De egy litert feltét­lenül törölnöd ikell. Ihat, de undorodjék meg az italtól, úgy mint mt.„ Erre ittak még egy pohár­kával és sírvafakadtak. Bűn­tudatot éreztek, merthogy Jó­zsefet megrövidítették egy li­ter pálinkávq.1. Boldog Balázs törd. 1963. május 17. Nyíregyházs—To^ó Évi 53000 pár cipőt készít a cipőn ktn ' Huszonhat évvel ezelőtt negyedévben Togóba szálU­alakult meg 17 taggal a Nyír­egyházi Cipész KTfäZ, Jelen­leg 300 dolgozóval, 63 000 Pál cipőt termel. Halkó András elnök el­mondta, hogy az ez évber tervezett 53 ezer pár cipő 14 millió forinton bevételt je­lent a ktez-nek. — Jelenleg — folytatja a felsorolást — 21 000 pár fér­fi cipót készítünk szovjei megrendelésre. A belkeres­kedelem részére 30 000 pára szállítunk. A hazai fogyasz­tásra készült Cipőket Nyír­egyháza, Debrecen, Szolnok, Győr és Pécs kapja. Ezenkí­vül megrendelést kaptunk Angliából 800 pár díszes var­rással, ragasztott talppal ké­szült divateipőre. Modelljeink alapján megrendelést kaptunk afrikai országokból is. A XI, tunk műanyag talpas, bélelet­len, egészen könnyű cipőket, ggy mó&ik afrikai országba, Áruba államba is hasonló műanyagtalpas cipőket ren­deltek. A későbbi tervekről be­szélgettünk. Halkó András elmondja, hogy i 964-ben új gépeket kapnak s futószalag termelésre térnek át. Az Új gépektől és az úí termelési rendszertől a termelékenység emelkedését várják. A szövetkezet hat javító- részleggel dolgozik a váróé­ban, A ktgz vezetősége na­gyobb összegű befektetéssel fürdőt ós mosdóhelyiségeket építtet. Egy hónap múlva el­készülnek a zuhanyozóval el­látott öltözőhelyiségek. Farkas Fái

Next

/
Oldalképek
Tartalom