Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
Kádár János elvtárs beszéde I a szakszervezetek XX. kongresszusán (Folytatás a 2. oldalról) Dolgozni kell elvtársak, ez a lényeg. Mi azt mondjuk: társadalmunk a munka társadalma. Ez így is van. Mindenkinek becsületesen, rendesen kell dolgoznia, s ha az a 2 700 000 ember, akit mi a régi fogalmak szerint szervezett munkásként tartunk számon, szervezett dolgozóként áll helyt a munka frontján is, akkor nem lesz nehéz az építés. — Elvtársak! A párt Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, hogy a szocializmus új győzelmei felé megyünk, s a párt ebben a harcban nyugodtan biztosan támaszkodik a szakszervezetekre, mert tudja, hogy a szakszervezetek akarják is és tudják is segíteni a szocializmus építését. — A szakszervezet, tnun- ísosztáíyunk, dolgozó pépünk számítson a pártra, annak Központi Bizottságára, a kormányra, bízzon benne úgy, ahogyan az utóbbi esztendőkben bízott. Ki-ki a maga helyén helyt fog állni és a két erő: a vezetés és a tömegek ereje együtt éri el a nagy célunkat, a szocialista Magyar- ország teljes felépítését. Minden jót elvtársak! — fejezte be hosszantartó, lelkes nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs. (Lapunk zártakor a tanácskozás tart.) üatárszemlén a földművelésügyi miniszter és helyettese A Minisztertanács vándorzászlajának átadása alkalmából Szabol cs-Szatmár megyébe látogatott L osonczi Pál földművelésügyi miniszter és helyettese, Királyi Ernő. A vendégek a megyei tanács és pártbizottság vezetőinek kíséretében határszemiét tartottak a Nyírségen és a szatmári tájon. A földművelésügyi miniszter a nagykálíói, nyírbátori, mátészalkai és a fehérgyarmati járások termelőszövetkezeteinek határát érintve utazott ed a számos- becsi Dózsa Termelőszövetkezetbe, ahol a városellátó nagyüzemek közötti verseny legjobb eredményt elérő gazdaságának adták át a SZOT és a Minisztertanács vándor- zászlaját. A földművelésügyi miniszter elismeréssel szólt a szövetkezét eredményeiről, s elmondotta, hogy a tagok szorgalmát látva még nagyobb eredményekre is képesek. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben Királyi Ernő miniszterhelyettes tett látogatást. Megtekintette a nagyüzem szépen fejlődő növényeit, többek között az eJö- haj tátottán termelt burgonyát, amely már elérte a 15— 20 centis magasságot. \ szövetkezet tagjai ezt a növényt már másod ízben kapálták meg, de minden veteményiik ápolt, gondozott. Ez is mutatja, hogy .a nagyüzem tagjai nem ' véletlenül érték el az elmúlt évben a tagonkénti 18 ezer forintos jövedelmet. A miniszterhelyettes és kísérete megtekintette a Ságvári Termelőszövetkezet testvérüzemét, a felsősimái Béke Őre Tsz-t, ugyanis Morváin János, a szövetkezet tlnöke ennek a nagyüzemnek vállalta a vezetését. A MAI TARPAf Tsz-elnök a népművelésről — Kulturált emberrel könnyebb szót érteni — Külön színházjegy a legjobb dolgozóknak Naponta 14 órát dolgozik. Most. Nem olyan régen, még ennél is többet. — Ahogy előbbre jutnak, az emberek gondolkodás módban, úgy csökken a teher — mondja Faggyas Jenő, a tar- pai Győzelem Tsz elnöke. Minden helyes intézkedés, minden megfontolt tett, amely az ember, a közösség érdekeiből indul ki és azt szolgálja, az valamennyi segíti a haladás, a régi kölöncök leve- tését. És természetesen a kul- turálódás. A kultúrált emberrel könnyebb szót érteni... Mi a motor Ennek az utóbbi mondatnak nyomán kutatjuk tovább a tóz életét. A művelődésnek a munkában, s a munka eredményeiben előb’o-utóbb realizálódnia kell. Az elnök szavaiból kibomlik a valóság. Tarpán az emberek többsége valamilyen formában tanul. A tsz-en bedül ilyen tanulási formák működnek: ezüstkalászos tanfolyam, ba- romli tón yésztési szaktanfolyam, öntözéses termelési tanfolyam stb. S a rászoruló tsz- tagok közül sokan végzik a VII., VIII. általános iskolát. Ennek a nagyfokú tanulási láznak &z az alapja, hogy a tsz-ben ösztönzik a művelődést. Jellemző, hogy a szőkébb vezetőség valamennyi tagja főiskolával rendelkezik Ahol pedig az igény magasabb, ott ez a szüntelenül dolgozó motor egyre előbbre hajt. A tsz vezetősége javasolta a függetlenített kultúrfelelőst, s ezzel a tagság is egyetértett. Nem régi értelemben vett kul- túrfelelősről van szó. aki legjobb . esetben népi táncosokat toboroz, hanem a népművelés, u jelenleg legfőbb kulturális tevékenység szabja meg munkáját. A tsz-kultúrfelelős egyben összekötő a községi művelődési ház és a szövetkezet között. A tarpai Győzelem Tsz-nek van kulturális terve és ez a terv rendszeresen megvalósul,. E terv a művelődési ház tervére épül, annak szerves része. A terv alapján szervezik az ismeretterjesztő előadásokat is, a termelés konkrét igényeire alapozva. Faggyas elvtárs elmondja, hogy az üzemszervezési és mezőgazdasági szakelőadások1 sorozata náluk jól bevált. Hasonlóképpen eredményesen honosult meg az egy-egy: munkafázis megkezdése előtt tartandó előadások rendszere. . — Ha egyáltalán előadásnak lehet nevezni ezeket — mondja a tsz elnöke, — Inkább rövid ismertetések... 110 ezer szárnyas Arról van szó, hogy például a műtrágyázás, a gyümölcsösben végzendő részmunkák előtt röviden ismertetik a munka célszerű és bevált módját, egyszerű, de tudományos alapokon. Ezek mind összetevői az általános kulturálódásnak. A szövetkezet 860 dolgozó tagjából 120 személy rendszeres oktatási formában tanul, a a többiek nagy része az ismeretterjesztés valamely ága revén gyarapítja ismereteit. A baromfitenyésztők már kivétel nélkül szakmunkás- vizsgát tettek. Érdemes megnézni a baromfitelepet, ritka rend és tisztaság uralkodik, amely egymagában is feltételezi a szakértő embert. Csakis az ilyen képzett emberek alkalmasak arra, hogy például ebben az évben 110 ezer baromfit felneveljenek. A tsz-elnök helyzete sok mindenre feleletet ad, ezért kérdezem Faggyas clvtárstól: — Az utóbbi hat hónapban hányszor volt színházban (a községben) és milyen időközönként néz filmet? — Kétszer voltam hat hónap alatt színházban, moziba minden héten legalább egyszer eljutok. Egyébként nagyon kevés a mozielőadás. Több filmet szeretnénk. — És most mosolyog. — Ügy, már értem a kérdését, mire vonatkozik. . . Tíz állandó mozijegye van a tsz-nek. A színházba és más hasonló rendezvényekre a legjobban dolgozóknak és családjuknak mindig külön biztosítunk jegyet. Beszélgetésünk visszakanyarodik kiinduló pontjához: Gyors ütemben változik az emberek gondolkodásmódja. — Ez volt eredeti témánk. S ennek a tényét talán leginkább egyetlen adat summázza: az elmúlt hat hónap ala't 92 új tag. jelentkezett a szövetkezetbe. Ezek zöme váro-bót jött vissza. S a szám mögött hiba lenne nem meglátni, hogy a visszavon zás egyik fontos eleme a kulturálisan is magasabbra jutó új falu. ( KÖSZÖNTJÜK KEK kONÉNT f innorszájjban járva egy magyarra fordíthatatlan szó a sisu értelmét kutattam. Ez a szó — sisu — magába sűríti a finn ember fő jellemvonásán: kitartó vasakaratú, rendíthetetlen, bátor és meg nem alkuvó. De ezek a sza- vak még mindig szegényesek ahhoz, hogy megértsük értelmét. Egy lappföldi gépkocsivezető, aki dús tengerész- szakállt növesztett, amióta a sarkkörön túl dolgozik, valamelyest közelebb vitt a sisu megértéséhez. „Nem véletlen — mondta —, hogy ezen az istentelen sarkkört vidékén, ahol nyáron a moszkitók uralkodnak télen kibírhatatlan hideg s gyakran hónapokig hófúvások zárják el egymástól az egyedül élő családokat, mi finnek, megtelepedtünk és gyökeret eresztettünk... Csak a sisu segítségével tudtuk leküzdeni a sarkkört zord időjárást, országon végig söprö háborúkat és a sok évszázados idegen uralom alatl is megőrizni nyelvünket...” Rovianiemiben, a kis sankköri városban találkoztam egy parasztemberrel, aki a legkietlenebb elhagyaloitságban teremtett otthont, s toborozta a bátor embereket, akikkel együtt majd kis falut építenek... Kemiben beszélgettem, a guminadrágot öltött faúsztatókkal, alkik a jeges víz fölött csuklyájukkal egyensúlyoztak az óriási fatörzseken. Helsinkiben munkásoknál vacsoráztam, akik a sziklába vájnak utakat, akik óceánjáró hajókat hegeszlenek az ólmos esőben. A holnapokról beszélgettünk. Szamukra ismeretlen a rohano amerikai tempó, de ha valamit elhatároznak, tűzön és jégén keresztül — sisuval — megvalósítják. Ennek a nagyszerű népnek, északon élő rokonainknak fia, Urho Kekkonen finn köztársasági elnök látogat ma .hazánkba. Az 1900-ban született Kekkonen életútja lük'.özi a finn emberek szívósságát. A közép-finnországi Ptelavesi községben született, apja erdőmunkás, később munkavezető volt. Érettségije után Helsinkiben munkát vállalt, hogy egyetemen folytathassa tanulmányait. Jogi diplomat szerzett és a jogtalanok védelmezője lett. A politikai életben játszott szerepe 1930-ban kezdődött, s ebben az időben cikkeivel a fasizmus veszélyére hívta fel a figyelmet. Hat évvel később az agrárpárt parlamenti képviselője lett. később mint igazságügyi, majd belügyminiszter radikális intézkedéseket tett a finn fasiszta párt felszámolására. A háború után Paasikivi elnök oldalán tevékenyen részt vett a semleges, a Szovjetunióval jó szomszédi finn külpolitika kialakításában. 1956-ban, majd tavaly ismét a Finn Köztársaság elnökévé választották. Kekkonen elnök mindent megtett a békés egymás mellett élés politikája, a Szovjetunióval való barátság fejlesztése érdekében, s ezt a politikát igyekezett más nagyhatalmakkal is elfogadtatni. A legutóbbi esztendőkben eredményesen fejlődtek a finn és a magyar nép kapcsolatai. Elismeréssel adózunk a baráti finn nép és, nagy fia, Kekkonen elnök munkája iránt. Szeretettel köszöntjük hazánkban, abban a biztos tudatban, hogy népeink kapcsolatai a jövőben tovább szélesednek. s. T. Kádár János fogadta u úi szófiai nagyköve ünket Kádár János a forradalmi 1 munkás-pai ászt kormány elnöke fogadta Prálh Károlyt, ja Magyar Népköz ái s súg új ! szófiai nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A kerék csak előre Iorozhat Meglepő dolgot derített fel a kisvárdai járási tanacs kiküldött vizsgáin brigádja a dombrádi Szőke Ti,za Termelőszövetkezetben. Nem a vezetőségtől, nem is a tagoktól. hanem az iskolás gyerekektől. A szövetkezetben feles krumplit vetnek — mondogatták a gyerekek, s erre fiigyeitek fel a járásiak. A hír i igaznak bizonyult, amelyről „bölcsen” hallgattak a tsz vezetői. A Szőke Tisza Tsz-ben visszafelé akarják forgatni a fejlődés kerekét? De hiszen elfogadták a megyei premizálási javaslatot! A vezetőség önkényesen mégis úgy döntött, hogy a burgonya terület egy részét — mintegy nyolcvan holdat — feles művelésben osztja ki a tagok között, szépítve a dolgot, olyan alapon, hogy a tagok adják az ültetéshez a burgonyagumót. Nem arról van szó, hogy végső, kétségbeejtő helyzetben más nem tehetett a vezetőség, mert vetőburgonyájuk bőven volt a közösben, de ha nem is lett volna, a MÉK biztosítaná számukra. Nagyon helytelen és törvényellenes cselekedet volt er a szövetkezet vezetői részéről! A vizsgálóbizottság kötelezte a tsz vezetőit önkényes lépéseinek „visszacsinálására”. Mert az élet nem haladhat visszafelé! S. A, A Vécsey köz környékéről ősszel már szép, új iskolába járhatnak a gyerekek. Hammel József felvételt, Ott is rendet, s tiszta határi talált. A határszemle után átadta a Ságvári Tsz-n»k a Minisztertanács vörös vándorzászlaját, amely már harmadszor került a gazdaság ' tulajdonába, ezúttal véglegesen. Királyi Ernő és kísérete a délutáni órákban meglátogatták a Tiszavasvári Áilarru Gazdaságot és a gépállomást. U. V. CIKKÜNK NYOMÁN Védett területté nyilvánították az egykori tiszaszentmártoni várkastély helyét „Egyedüli lelet Tiszaszent- mártonban” címmel 1963. április 9. számunkban megírtuk, Koroknay Gyula nyíregyházi művészettörténész Balassi Bálint szerelmének, Losonczy Annának a kastélyára bukkant Tiszaszentmár- ton keleti részén. Az irodalomtörténet . szempontjából igen jelentőst immár 400 éves várkastély romjai föld alá. kerültek, lassan a feledés homályába vesztek. Ko- roknay Gyula irányította a figyelmet a terület feltárására c arra a vészéi vre hnPv a mostani gátépítési munka érintené az egykori várkastélyt. — A napokban a MÁV Vasúttervező Vállalat illetékes főmérnökével ellátogattunk a helyszínre — mondja a nyíregyházi művészettörténész — és teljesíthetőnek tartotta a Keiet-Magyarországban is közzétett kérést. így a gátrendszer eredeti tervét úgy módosítják, hogy megkerülik azt a területet, ahonnan majd ásatások útján értékes tárgyak kerülhetnek felszínre. .
