Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
67 ezer szervezett szabolcsi munkás üzenetét visszük a kongresszusra Beszélgetés Szűcs Lajos elvtárssal, az SZMT vezető titkárával 13 küldött képviseli me- pyénket a magyar szakszervezetek ma kezdődő XX. kongresszusán A nagy eseményre való elutazás előtt kértük meg Szűcs Lajos elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárát, válaszoljon néhány — a megye szakszervezeti munkájával kapcsolatos — kérdésre. — Hogyan késiültek s szabolcsiak a kongresszusra? — A felkészülés már az elmúlt évben, az alapszervezetek, maid a középszervek választásával megkezdődött, azután a szakmai kongresz- szusokkal folytatódott. A készülődés Igen nagy pozitívuma, hogy a szakszervezeti munka széles társadalmi alapokon nyugszik. Különböző társadalmi bizottságokat hívtunk életre, amelyek feladata az egyes szakterületeken segíteni, ellenőrizni a szak- szervezeti munkát. Tag.iai tájékoztatják a vezetést, fontosabb dolgokról az elnökség elé készítenek anyagot. Jelenleg az SZMT-nél az 59 fős választott szerv mellett 165-en tevékenykednek a különböző munkabizottságokban, A tíz szakmai megyei bizottság 269 fős választott tagsága mellett 773 a társadalmi aktivisták száma. Kiemelkedően jó a termelési-, bér- és munkaügyi bizottságok munkája. — javult az alapszervezetek tartalmi munkája? — Az SZMT nagyobb hatáskört kapott, jobb irányítója lett a megye szakszervezeti mozgalmának. Megyei bizottságaink egyre hozzáértőbben végzik sajátos szakmai feladataikat. A tartalmasabb, jobb irányítás hatással van az alapszervezetekre is. A tagság fejlődött, érettsége igen nagyfokú. Bizonyítéka. hogy a választások idején bátran bírálták a vezetést, de a bírálatban mindig ott volt a segítő szándék. 1961-ben 8761 aktivistánk volt, jelenleg 12100. Elsősorban a bizalmi hálózat fejlődött. A bizalmiak felelősséget éleznek munkájukért. Nagyra értékeljük ezt, mert ez a szakszervezeti munka alapja. Problémáink között jelenleg a legnagyobb, hogy kulturális bizottságaink még nem találták meg azt a helyes módszert, amellyel a tagságot ösz- sze tudnák fogni. Vannak eredményeink a felnőttoktatásnál, hiszen több mint 7000 szakszervezett tagunk tanul. Keveset tettünk viszont a munkásakadémiák szervezéséért, az üzemi kulturális élet pedig hanyatlott. — Éppen ezért fontos feladatunk, növelni az alapszervezetek erejét, önállóságát, hogy minél határozottabb legyen a munkájuk e területen is. — Mit tart Szűcs elvtárs az elmúlt évek eredményei közül a leglényegesebbnek? — A VII. pártkongresszus óta új tartalmat kapott a szocialista munkaverseny, valóban mozgalom lett a szocialista brigádmozgalom. Az egyének és brigádok versenyén kívül ezek hathatósan segítették a hároméves-,_ az ötéves terv első két évének eredményeit. Szabolcs-Szat- márban 701 a szocialista címért dolgozó brigádok száma, mintegy 7000 taggal. A már szocialista cfmet viselő brigádok száma május 1-ig 160 volt. minteey 2000 fő vél, Az utóbbi naDokban azonban sok vállalatnál ítélték oda e címeket — Ezek a brigádok nemcsak a termelésben, a szocialista emberfőt málásban ii kimagasló szerepet töltenek be. Maidminden tagjuk tanul valamilyen fokon. Nőtl az egymás iránti felelősség egymás segítése, becsülése Sok családi ház épült póldáu, e brigádok összefogásánál eredményeként. Ismerünk olyan brigádokat, amelyek tagjai azelőtt rendszeresen italoztak. Azóta leszoktak az alkoholról, családi életüket is rendbehozták. — A brigádmozgalom azonban nem mentes kisebb hibáktól. Vannak üzemeink, ahol kizárólag a szocialista brigádmunkát tekintik a verseny egyetlen formájának. Ez fékezi az egyes emberek versengési kedvét, akik mégnem szocialista brigádtagok, de jól dolgoznak. Vannak viszont vezetők, akik nehezen értik meg a mozgalom fontosságát, s csak a statisztika kedvéért alakítanak brigádokat. Különösen gazdasági vezetőink nem veszik mindenütt szívesen, ha a szocialista brigádok tagjai bírálnak, ezért olykor le is hurrogják őket. — Ettől függetlenül a kollektíva ereje, akarata mind nagyobb. Nő a felelősség az üzemek iránt fejlődik, erősödik a szocialista brigádmoz- galom. — Hogyan alakult a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége? — Nálunk a termelés a legfontosabb érdekvédelmi feladat, hiszen az anyagi javák bőségével lesz jobb a dolgozók élete. Am szakszervezett mozgalmunk nagy gondot fordít a munkásbiztosításra, a munkásvédelemre. A társadalombiztosítási szolgáltatásokat már a tsz-tagság is élvezi, így ezek a megye lakosságának közel 96 százalékára terjednek ki. Évente több mint 130 millió forintot fizettünk ki családi pótlék, táppénz, gyógyszer és egyéb SZTK-juttatások címéin. A társadalombiztosítást segítő aktivisták hálózata kiterjed minden üzemre, intézményre. — Javult a munkásvédelem, különösen mióta létrehoztuk a munkásvédelmi őrségeket. Sajnos különösen a ml megyénkben, nem épülnek a beruházásokkal párhuzamosan a munkásvédelmi-, szociális létesítmények. Szerveinknek következetesebbeknek kell lenniük, ösztönözni, bírálni a gazdasági vezetést, hogy használják fel erre a minden üzem rendelkezésére álló saját erőforrásokat. Baleseti helyzetünk is rossz képet mutat. Következetesebben kell eljárnunk a jövőben a szabályokat be nem tartó vezetőkkel, dolgozókkal. — A szakszervezetek fokozottan gondoskodnak tagjaik üdültetéséről, pihenéséről. 1961 -ben 2901 szabolcsi vett részt szanatóriumi-, külföldi-, illetve kedvezményes belföldi üdülésben, idén már 3578 tagunk üdülhet. Még többen mehetnének, ha a téli idényre szóló beutalókat is igénybe vennék a dolgozók. Szép hegyi üdülőinkben a munka fáradalmait télen épp úgy ki lehet pihenni, mint nyáron. — Mit visznek kongresszusi küldötteink az országos tanácskozásra? — Beszámolunk a kongresszusnak eredményünkről. A 67 000 szervezett munkás üzenetét is tolmácsoljuk: a szabolcsi dolgozókra bízvást számíthat ezután is a párt és a kormány. Megköszönjük a munkásosztálynak a termelő- szövetkezeteink száméra nyújtott nagyértékú segítséget, amely gépekben, beruházásokban, patronázs munkában és számos másban jelentkezik. Elmondjuk, biztosak vagyunk benne, hogy megyéink szorgalmas parasztsága ezt az elkövetkező években több áru termelésével, jobb munkával viszonozza. — Kérjük egyúttal a SZOT-ot, a szakminisztériumokat, hogy megyénk ipari beruházásait, rekonstrukcióit jobban segítsék, hogy gyorsabban oldhassuk meg a munkaerőproblémát, — Ismertetjük a nemrég létrehozott szakmaközi bizottságok tevékenységét, problémáit. Tolmácsoljuk a kongresszusnak, hogy Szabotcs- Szatmár megye szervezett munkásai nagy odaadással dolgoznak ötéves tervünk, alkotásaink megvalósításán. Kopka János Szabadtéri színpad DECEMBER Odakünn tombol a ferge- teg, farkasok csaholnak, az ablakon jégvirágok, de ide- benn a Műsor Főfelügyelőségen már a nyári szabadtéri színpad műsortervén munkálkodnak. A jelszó: „Színvonalas műsorokat Budapest színvonalas népének!’’ A tervek szerint Sophokles: Elektráját és Racine: Phaedráját mutatják be egy műsorban, az előbbit ógörög, az utóbbit francia nyelven. JANUAR A Műsor Főfelügyelőségen lázas munka folyik. írógépek kattognak, telefonok csengenek. A szobákban megbeszélések, értekezletek, konferenciák. Készülődnek a nyárra. A tervek nagyon érdekesek. Szó van arról, hogy bemutatják Corneille: Cinna című ötfelvonásos tragédiáját Kazal Lászlóval a főszerepben, akinek régi álma ez a szerep. Tervbe vették továbbá azt is, hogy ,A—Z” címmel, a legjobb előadóművészek tolmácsolásában, felolvassák a lexikont, korhű jelmezekben, zenei aláfestéssel. FEBRUAR Ha semmi sem jön közbe és az idén is lesz nyár, akkor színvonalas műsorokat láthat, hallhat Budapest dolgozó népe. A Műsor Főfelügyelőségen közölték, hogy a nyáron, több alkalommal is „Aforizmaestet" rendeznek a szabadtéri színpadon. Továbbá „Régi magyar nyelvemlékek’’ címmel irodalmi műsort állítanak össze. A műsor elvégzése után a hallgatók bizonyítványokat kapnak. április Sajnos, az idén nyáron már nem tudják bemutatni Corneille tragédiáját, mert Kazal László nem ér rá. De láthatunk majd egy vidám, zenés, irodalmi esztrádműsort. A Műsor Főfelügyelőség be akarja bizonyítani a hitetlen- kedőknek, hogy igenis lehet színvonalas esztrádműsort ősz- szeállítani. Több Kossuth-dí- jas író megígérte: írni fog a műsorba. De nemcsak magyar írókat kértek fel. Szeretnének például Hemingway-jel íratni egy könnyed franciás sanzont. A nagy amerikai realista Író még nem válaszolt. MÁJUS Lázas munka folyik a Műsor Főfelügyelőségen. NyakuOLVASOm ÍRJA: Szerepcsere Megszokott kép: — a tavaszi napsütésben — az óvodák udvarán homokozókban játszadozó gyerekek. Kicsiny lapátjaikkal, ásóikkal epítenek, „alkotnak’’. Néhány napja Bák- talórántházán nem ez a kép fogadja az óvoda előtt járókat. A kicsinyek helyett a nagyok, — az óvoda dolgozói — ástak, lapátoltak a nemrégen elkészült két homokozó betonkoszorúja körül. Társadalmi munkában hozták rendbe az udvart, virágágyakat készítettek, hogy tiszta, barátságos környezetet varázsoljanak a gondozásukra bízott kicsinyeknek. / — falussy — Mile János segédfúró, nemrég Kiváló Dolgozó oklevelei kapott. A szennyespusztai tsz területén végzett kutatófúrásnál dolgozik. ^'{ja az embei bízik magában Egyedül a hármaslogú sorozó előtt - „U pillanatot is sajnáltam“ - Ka hazajön Pali... Nemrég láttam egy kisfilmet: üvegfúvók, esztergályosok, kohászok, művészek, orvosok s a legülönbözőbb foglalkozásúak kezükkel dolgoznak, alkotnak. A kéz volt abban a hős, címének is azt adták: Kezek, önkéntelenül erre gondofok, mikor megismerem az apagyi Kiss Sándort. Szikár, vézna kis ember létére csontos, nagy keze van, marka tele sötét, keményvonalú árkokkal. Októberben tölti a hetven évet, de a hármasfogú sörözőt ő húzza. — A lovaknak máshol van fontos dolguk, a lányok, asz- szonyok pedig elkacskaringóz- nak vele. A dohány meg úgy szép, ha nyílegyenes a sora — mondia, ahogv állunk a friss földszagú tábla melletti lucernásban. Miért nem dohányzik a dohányos? Beljebb két traktoros szánt, errébb fél tucatnyi fogat bp- ronál. Előttünk asszonyok, lányok serege hajladozva palántái. Jól fejlettek a sötétzöld színű növénykék, többje már negyedik levélben van. Dohány. Az ember cigarettára gondol. Kínálom legújabb ismerősömet. Nevetve legyint. — Harmincnyolc ótá nem használom. — Pedig van egy közmondás: nyomtató lónak... — Ismerem. De én áthúztam. Mint mikor írásos papíron áthúzunk valamit — mutatja a mozdulatot. — Nem ízlett? — Más okból. Nem futotta készre. Sodorni kellett. Idő telt vele. Én meg egy pillanatot is mindig sajnáltam. Bár... úgyse haladtunk. — Dohányosok voltak? — Még a nagyapám is. Ko- mencióban. Úgy tetszett, szabadabbak lehetünk mint a béresek, meg más cselédek. Megette a fene. ISem lett sok Az irodában, ahol a falon Hunyadi névvel kiírva függ a nagyüzemi engedély, már korábban megtudtam, hogy idén kétszáz hold dohányt termel a közösség. Tavaly száz hold volt, most rádupláznak! Óriási terület, s ha a szív együtt van az akarattal, valóságos kincs lesz az eredmény. Az ültetést közösen csinálják, utána szétosztják klnek-kinek, amennyit vállalt. Negyvenszázalékos művelésre. Kiss Sándor ezerkétszáz ölre jelentkezett. — A részemről tíz mázsa termést akarok leadni — mondja olyan határozottan, mintha azt közölné: éjszakára virradás következik. — Nem lesz sok? — Sok? — most ő csodálkozik. — Ha az ember bízik magában, mi a sok? Zsírja lesz ennek a dohánynak — int deres hajú fejével a berakott sorokra. — Ott lesz a zsír a földben, előtte a jó trágya, csak fel kell neki szippantani. Fel is fogja. Aztán meghízik. Ha egv hónalj levelet letörök, olyan lesz a kezem, mintha mézbe nyúlnék. Cserregni fog róla a ragadós zsír. Csakhát, persze, nem késni a kapával, tetejeléssel, kocsozás- sal, semmi egyébbel. Én meg úgy vagyok vele, két helyen szeretek legjobban lenni: otthon a házamban, meg a dohányban... Számítok utána vagy nyolcezer forintot. Mellé a tengeri, krumpli, répa utáni járandóság, hogy azokból is vállaltam, erőmhöz képest. Lányok seregében Mindezt nagyon komoly arccal beszéli. Ellenben a tekintete, az égő fényes. — Hát a család? — Feleségem beteges. Lábfájós. Néha, mikor jobban van, segít fűzni, simítani. Nem is erőltetem. — Gyermekek? — Elvitte őket a rendszer — hunyorít. _ L.. — Egy fiam állatorvos, másik iskolaigazgató, harmadik ktsz körzeti felügyelő, negyedik gyári üzemvezető, ötödik védőnő, hatodik... na igen, a Pali, ő tán paraszt marad. Igaz, most iparba jár dolgozni, de a felesége itt van köztünk. Ahol az ni! — mutat a nőseregbe. — Hazajön a Pali ha látja, itt is megvan, amire számít. <5 ért a dohányhoz, tanítottam rá. Benne megmaradhat a família foglalkozása. Menyemet is tanítgatom. Ha hazajön Pali, közénk, ne valljon szégyent mellette. Megint megmarkolja a sorozó nyelét, s vigyázva, a Puhára munkált homokos földben bokáig süppedve, húzni kezdi. Minden más férfi egyéb munkán szorgoskodik, az ültetést a nőkre bízzák, de Kiss Sándor köztük van, mert úgy szép a dohány, ha nyílegyenes a sora... i • Asztalos Bálint kon a nyár! írógépek kattognak, telefonok csengenek. Az egyik szobában szerzők tanácskoznak: Racine, Sophokles, Dilettáns Ödön és Tehetségtelen István. A másik szobában zeneszerzők vitatkoznak: Fényes Szabolcs Fényes Szabolccsal. Megkérdezzük a Műsor Főfelügyelőség vezetőjét, mi lesz az idei nyári program? Kiderül, hogy a Kossuth-díjas írók késlekednek, Hemingway sem küldte el a kért sanzont, de azért aggodalomra nincs ok: az esztrádműsor magas színvonalú lesz, mert meg akarják mutatni a kétkedőknek, hogy igenis... JÜNIUS Végre, itt a nyár! Melegek és csillagfényesek az esték. A Műsor Főfelügyelőség olyan, mint egy méhkas. Nem nagyon érnek rá újságírókkal foglalkozni. A hivatalsegéd közölte velünk, hogy a „Régi magyar nyelvemlékek, avagy Schneider Fáni azt mondta...’’ című esztrádműsor bemutatásra készen áll. . 1 ★ Tegnap este a szabadtéri színpadon bemutatták 9 „Schneider Fáni azt mondta..." című vidám, zenés esztrádműsort. Mikes György Az utolsó tanítási nap Baba-szépségverseny az osztályban Bizony, ezek a lányok, s fiúk már jócskán kinőttek a gyerekkorból, mégis csütörtökön reggel sokan megfordultak utánuk, amint az iskolába mentek. Érthető, hiszem szokatlan jelenség, hogy tizennyolc éves „felnőtt emberek,” mackóval, babával, rövid nadrágosan menjenek az iskolába. — Ez csak idegeneknek szokatlan — mondja Juhász Imre tanár, aki nem is olyan régen az iskola tanulója volt. A diákok közül sokan már csak szokásból követik a mátészalkai hagyományt. A IV/C-hen csengetés előtt tíz perccel nagy a zsivaj. A lányok a gyerekkorból megmaradt babákat öltöztetik és sebtében , baba-szépségversenyt rendeznek. Szigorú a zsűri, hiszen tagjai a fiúk közül kerültek ki. Tanácskoznak a fiúk és hamarosan kihirdetik az eredményt. A baba-szépségverseny győztese cimét a BB—II nyeri el. Megszólal a csengő, kezdődik az óra. Ezen a történelemórán már nincs meg a szokásos „vihar előtti” feszültség. Senkinek sem kell rettegnie a felelés rémétől. Az osztályfőnök, Kovács Zoltán a holnapi ballagás szervezéséről beszél. Néha változtatnak, új párokat jelölnek ki. Persze, nem alaptalanul. Négy éve járnak együtt s — ezt halkan kell mondani —, a tanulás mellett jutott Idő a diákszerelemre. Akikről szó esik, pironkodva tiltakoznak. Dehát a többség akarata a döntő! Az egyik gyerek beszédvázlatot olvas fel, ő fog holnap az osztály nevében búcsúzni a tanároktól. Szén a beszéd, látszik, hogy szívvel írták. Véget ért hát az utolsó tanítási nap! De az igazi, a kemény munka most következik. Hiszen alig egy hónapnyi maradt az érettségire való felkészülésre. Lármásan igyekeznek haza az iskolából úgy, mint eddig mindennap, négy éven keresztül. Néhár.yan azonban meghatódva néznek vissza az iskolára. Szép korszaktól búcsúztak el a :nai nappal. — takáts —
