Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

Birmingham, (AP—Reuter) Pénteken volt a második napja annak, hogy az ala- bamai Birmingham városban élű néger lakosság sorozatos tüntetésekkel tiltakozik a dé­li államok hatóságainak fa­ji megkülönböztetése ellen. Csütörtökön már nyolc­száz tüntetőt vetettek börtönbe. Ezt követően pénteken újabb kétszáz embert tartóztattak le. Az alabamai rendőrség a békés tüntetőket gumibotok­kal, könnygázgránátokkal, tűzoltó fecskendőikkel támad­Közdkalmazofitak utcai tüntetése Párizsban Párizs, (MTI): _ tüntetők „Charles, a gara­sainkat!” „Bérünket követel- Tizenkétezer közalkalmazott jük!” — feliratú táblák alatt tüntetett pénteken Párizs ut- előbb a városháza, majd a cáin. A főváros és a perem- pénzügyminisztérium elé vo- városok tisztviselői és a kő- nultak. zületi vállalatok munkásai Hasonló tüntetések zajlot- azonnali drágasági segélyt és tak le Nantes-ban, Rouen- fizetésemelést követelnek. A ban és Le Havre-ben is. Veszedelmes szerkezet •— Kedves asszonyom, egészen új típusú háztartási gé­pet ajánlok önnek... j Toncz Tibor rajza. Külpolitikai események sorokban A szombati Pravdában a következő közlemény jelent meg: „A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága válaszul, a beér­kezett kérdésekre közli, hogy Frol Kozlov elvtárs, az elnök­ség tagja, az SZKP Központi Bizottságának tagja betegsége miatt nem vehetett részt a má­jus elsejei ünnepségeken.” (Moszkva, MTI) Hót argentin politikai párt vezetői pénteken megbeszé­lést tartottak és elhatárol­ták, hogy népi és nemzeti front néven választási töm­böt hoznak létre és közösen lépnek fel a július 7-1 vá­lasztásokon. (Buenos Aires, AFP) A görög külügvmmiszté rium pénteken nyilatkozatot adott ki, amely szemforgató módon azt állítja, hogy Görögor­szágban nincsenek politika! foglyok, csupán olyan egyé­nek, akik fegyveresen vettek részt a kommunista gerilla­háborúban. (Athén, MTI) A francia hivatalos körvé- leír énykutató intézet leg­újabb jelentésében beszámol arról, hogyan vélekednek a franciák az atomiegyverke- zésről. A megkérdezettek 52 százaléka ellenzi a kormány a tóm fegyverkezési nrogram- I ját 32 százalék nem vála- | szolt. (Párizs. MTI) Május 4-én Varsóban alá­ír! ál: a Magyar és Lengyel írószövetség közötti, 1963. évi együttműködési munkatervet. (Varsó. MTI) Az Amerikai Nehíz etközi Fejlesztési Hivatal pénteki jelentése szerint az Egyesült Államok 3000 tonna búzát küld Jemenbe a srűkölködők megsegítésére. (Washington, AP) A görög ellenzéki pártok pénteken bizalmatlansági in­dítványt terjesztettek elő a kormány ellen, annak leül­és belpolitikája miatt. (Athén, MTI) A frankfurti államügyész­ség elkészítette a vádiratot Richard Baer volt SS roham­osztag vezető ellen. az auschwitzi halál vádirat több mám ké*- és fél millió ember legyilkolását renn a vádlott terhére. (Bonn, MTI) Visszaérkezett Egyiptomba a Jemenbe küldött egyipto­mi csapatok első kontingense, mintegy kétezer ejtőernyős és gyalogos. Az egyiptomi kato­náik kivonása az ENSZ köz­vetítésével megkötött egyip­tomi—szaud-a<rábií»i podás alapján történik. (Kai­ró, MEN) TKüLfustUikai LzéJfr/j Londonban a görög királyné Ugyan kérem, tessék már megmondani, joga van-e Frederika görög királynénak Londonba utaznia? Micsoda kérdés ez! Ki tudta fizetni repülőjegye árát? Vitt magá­val megfelelő summára szó­ló uticsekket? Rezerváltatok, magának főúri lakosztályt a legelőkelőbb szállodában? Bé­reltek a számára egy Rolls- Roycet, hogy kikocsikázhas- son? Igen. igen, valamennyi kérdésre igen a felelet. Kö­vetkezésképpen Frederika gö­rög királynőnek — angol fel­fogás szerint — joga volt Londonba utaznia. Nos, megérkezett London­ba s ezt követően elhatároz­ta, hogy ■körülsétál a város­ban. Tom Flytox és kéttucat east-endi társa, aranyos lon­doni fickók kedvet kaptak rá. hogy megnézzék maguknak a aörön Frederikát. Ügy vélték, joguk van ehhez a kis bá- m» szkod áshoz. hiszen Frede­rika görög királyné nem ál­lamtitok, akit rejtegetni kell a tömegek elől. Csakhogy ezt a jogukat a Scotlatid Yard kétségbe vonta és megtiltotta nekik, hogy Frederikát meg­bámulták E tilalom tudatá­ban a görög királyné nagy biztonságérzettel vágott neki a West End rengeteaének. Miközben a Regent Stree- ten és a Piccadillyn nézeget­te a kirakatokat a rikkan­csai: arról üvöltöztek lapjaik kelendőségét fokozandó, hogy a hazáinkból elüldözött görög hazafiak a görög politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Az a minősíthetet­len ötletük támadt, bogy Ambatelosz görög szakszer­vezeti vezetőnek is lehetővé kell tenni, hogy körülnézzen Londonban. Ambatelosz jo­gát szintén nem lehet két­ségbe vonni, hiszen éppen 16 esztendeje sínylődik a görög király börtönében — ártatla­nul. Frederika görgög királyné — nem tudni miért, miért nem — megrémült a rikkan­csok kiáltozásától és ijedtében futni kezdett. Bekopogtatott itt, bekopogtatott amott és eme szavakat mondotta. ,.Ké­rem bocsássanak be. a görög királyné vagyok, kergetnek bennünket.” Egy Stevens ne­vű művésznő végül beenged­te s nyomban megkínálta egy adag konyakkal. Frederika görög királ'jné azonban titkos rendőröket kért s egy kocsit. A loholó titkos rendőröknek pedig ki­jelentette, hegy őt a nép or­dítozva kergette. Tom Flytom ugyan bizonyíthatta volna hogy ő Frederika kir filmjét nem kergette, de Lord ‘ Ho­me külügyminiszter ennek el­lenére bocsánatot kért Frede- rikától. íme. a további bonyodal­mak. A labour képviselői feldü­hödtek. mert furáitok, hogy n külügyminiszter már nem­csak az Európai Gazda sfial Közö-séa előtt hallana, ha­nem rrrrd erika görög király­né előtt is. A lahcv,ri**ák egyébként megállapították, komi a gö­rög poliiikai menekülitek F-e- d erikát nem üldöztél- El­lenben fenn az. hogy Frede- rp-a. férjeura. a görög király, üldözi g görög hazafiakat. Következésképpen l ord Home hajlonoása a görög börtön­rendszernek szólt. De facto legalább. A vita folyik. Abcz Aha Brazil utasszállító repülőgép tragédiája Égő roncsok zuhanlak Sao Paulo belvárosára Sao Paulo, (MTI): Sao Paulo - belvárosa fö­lött szombaton hajnalban le­zuhant égy Convair típusú brazíliai utasszállító repülő­gép. A gépen 44 utas és öt főből álló személyzet tartóz­kodott­A repülőgép Rio de Janeiro felé tartott. Rövidesen azután, hogy felszállt a Sao Paulo-i repülőtérről, a gép visszafelé fordult, mert a pilóta motor­hibát észlelt. Leszállni azon­ban nem tudott, mert a gép kigyulladt, majd felrobbant. Az égő roncsok egy három épületből álló háztömbre zu­hantak. A 'halálos áldozatok szá­máról ellentmondó jelenté­sek érkeztek. Az AP szerint a repülőgépen tartózkodó 49 személy életét vesztette. Más hírügynökségek szerint viszont a gép utasai közül csak 35-en estek áldozatul. Az sem ismeretes, hogy az épülettömb romjai alatt há­nyán halts/, meg. A szerencsétlenseget bete­tőzte, hogy egy tűzoltóautó a katasztrófa színhelyét körül­vevő tömeg közé rohant. Az autó négy személyt halálra gázolt. Sokan megsebesültek. Amerikai kalózkodás a Sárga-tengeren Phenjan, (Uj-Kína): Pénteken ülést tartott a koreai katonai fegyverszüneti hízottság, Csang Jang-huan tábornok, a koreai — kínai fél vezetője az ülésen nyilat­kozatot terjesztett elő, amely hangoztatja, hogy az ameri­kai fél fegyveres alakulatai — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság partjai közelében április 25-én kalóztámadást Intéztek . észak-koreai halá­szok ellen. A támadók két hp’ávzt megöltek, egyet pedig erőszakkal Dél-Koreába hur­coltak. Csang Jung-huan tábornok hangoztatta, hogy az amerikai támadás súlyosan sérti a ko­reai fegyverszüneti megálla­podásokat én követelte, hogy | bocsássák szabadon az el­hurcol! észak-koreai halászi FIDEL CASTRO (ÖNÉLETRAJZÁBÓL) Fidel Castro a kubai nép nemzeti hőse. 1&26. augusztus 13-án született Biran nevű kis helységben, az északi Oriente tartomány Majári vá­rosának a körzetében; Gyermekéveitől, — melyet szülei családjában töltött el — Fidel Castro kitűnt a vele egykorúak társaságában sze­les körű érdeklődésével, erős tudásszomjával, mellyel meg akarta érteni az őt körülvevő jelenségeket. Átlagon felü­li képessé ívé, melyek már is­kola éveiben is jelentkeztek, becsületessége és igazságossá­ga megbecsülést és tiszteletet szerzett neki barátai között. Fidel Castrora már gyer­mekéveiben óriási hatást gya­koroltak Hosza Marti hős forradalmárnak, a kubai nép nagy fiának forradalmi fel­szabadító eszméi. 1945-ben belépve a Havan­nai Egyetem Jogi Karára, azonnal bekapcsolódott a po­litikai életbe. Itt barátai kö­rében megismerkedett a mar­xizmus—leninizmus * tanításai­val. „A Kommunista Kiált­vány", Marx, Engels, Lenin munkái magával ragadták, fi­gyelmét a sokat szenvedett kubai nép nehéz sorsára, az imperialista elnyomás alóli felszabadításra, a helyi bur­zsoázia és a földbirtokosok kizsákmányolása elleni harc útjaira irányították. Fidel Castro saját szavai szerint a Havannai Egyetem elvégzése­kor, 1949-ben már a marxiz­mus—leninizmus erős hatása alatt állt. Elvégezte az egyetemet, megkapta a doktori címet, majd magán ügyvédi irodát nyitott. Ugyanakkor igen élén­ken foglalkoztatta az az éles politikai harc, amelyik abban az időben folyt Kubában. Határozottan szembeszállt a politikai gengszterizmussal. Fel. lépett Prio Szokarrasz kormá­nyának korrupciója ellen, az országban lévő rendőri ter­ror ellen, részt vett a demok­ratikus utcai tüntetésekben. Az 1952. március 10-i ál­lamcsínyre, melyet a kubai szoldateszka Batista vezetett. Fidel Castro hamar haragos tiltakozással feleit és felhí­vott az országban az új dik­tátor elleni harcra. A forradalmi beállítottsá­gú ifjúság csoportjával együtt hozzáfogott a diktátort rend­szer elleni felkelés terveinek a kidolgozásához, amelyet 1953. július 26-án valósítot­tak meg. Ezen a napon száz­áéi Castro tovább folytatta a népfelkelés előkészítésének a munkáját, fenntartva az ál­landó kapcsolatot szabadon lévő harcostársaival. A „Mon- kada"-n történt ütközetben és a bíróságon mondott tüzes beszédével nemzeti hőssé vált. Az országban hívei csoporto­kat kezdtek alakítani, amelye­ket egy tömeges forradalmi szervezetben, a „Július 26-1 mozgalomban’1 egyesítettek. 1955- ben Fidel Castro am­nesztiával kiszabadul a bör­tönből és Mexikóba emigrál. 1956- ban tér vissza Kubába és fegyveres harcot indított Batista csapatai ellen. Két év nehéz harcai között szer­vezte meg a hadsereget. 1959-ben alakult meg Kuba első forradalmi kormánya. hatvanöt fiatal, Födél Castro- val az élen. megkezdte a hő­si harcot, Santiago de Kuba városában a „Monkáda” ka­tonai kaszárnya helyőrsége ellen, amelyben néhány ezer katona tartózkodott Az erők egyenlőtlenek voltak. Fidel Castro harcostársai közül so­kan a harcokban estek el, másokat a batisztisták lőt­tek agyon. Fidel Castro, a fivére Raul és a többiek, akik a támadás részt vevői közül életben maradtak, ké­sőbb a letartóztatás sorsára jutottak. 1953 őszén ült össze a bíró­ság ítélkezni Fidel Castro és elvtársai felett Fidel Castro itt nagy beszédet mondott, amely „A történelem engem igazol” címmel ismeretes, és amelyben megsemmisítő kri­tikát mond Batista véres diktatúrájáról, és kifejezte a nemzeti felszabadító harc, a forradalmi átalakulásnak a programját Kubában. A bíró­ságon a Fidel Castro elleni „bizonyítékok egyikeként óit szerepelt a házkutatás során tőle elkobozott kötet V. I. Lenin művei közül. Arra a kérdésre, hosv „Kié ez a könyv?" Fidel Castro ezt fe­lelte: „Ez a mi könyvünk és aki nem olvas ilyen könyve- '-et. az, tökfilkó.” Fidel Castrot és elvtar sail tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Batistáék kinzókam- ráiban a Pinosz szigeten Fi 1961-ben megsemmisítettek egy amerikaiak által támo­gatott intervenciós brigádot. 1961-ben Fidel Castro nem­zetközi Lenin-békedíjat kapott. 1962 októberében a karib- tengeri válság idején a kubai nép Fidel Castro vezetésé­vel hősies bátorságról tett ta­núbizonyságot. Fidel Castro ma Moszkvá­ban van, hogy mégjobban el­mélyítsék a két nép barátsá­gát, amelyet egyik oldalról a kubai nép jelszava: — „Fidel —Hruscsov — mi önökkel va­gyunk”; — a másik oldalról a szovjet nép jelszava: — „A forradalmi Kuba nagyon kö­zel áll hozzánk és drága a- rni számunkra" — fejez ki. Izvesztyijából ford. Sigér Imre. 1963. május 5. Fidel Castro kubai miniszterelnök és N. Sz. Hruscsov ten i n niavzó'eum mellvédjén május elsején. Rekordmagas a tőkések profitja Sztrájkolnak a nyugatnémet munkások Berlin, (MTI): Meglehetősen szerénynek tűnik a nyugatnémet fém­ipari munkások nyolcszáza­lékos béremelése, ha valaki átnézi a nyugat-németországi gyárak és bankok — köztük fémipari nagyüzemek — 1962. évi zárómérlegét. A Commerz Bank AG — amely számos gyár tulaj­donosa — 1962-ben mint­egy 120 millió márka profitot vágott zsebre. Ehhez még hozzá kell szá­mítani a „rejtett tartaléko­kat,” amelyek „értékpapírok” és „részesedések” címszó alatt szerepelnek a zárómér­legben. Ezeknek értéke to­vábbi 109 millió márkára rúg. A részvényesek 16 szá­zalékos osztalékot kaptak. Az lg Farben három utó­da: a Bayer, a Hoechst és a Basf — ez a három konszern változatlanul szorosan együttműködik — több mint kétmilliárd márkás profitot mutatott ki. A részvénytőke után több mint 80 százalékos kamatot fizettek. Az lg Farben tör­ténetében eddig ez volt a legnagyobb összegű profit. A düsseldorfi Niederrhei­nische Bergwerks AG 1962-re részvényeseinek 20 százalé­kos osztalékot fizetett. A ludwigshaíeni Pfälzi­sche Hypotheken Bank AG részvénytulajdonosai „csu­pán” 16 százalékos osz­talékot kaptak. A Vas- és Fémgyárosok Szövetsége elnökségének tag­jai nemrég 12 százalékos „fi­zetésemelésben” részesültek. A Flick konszernhez tartozó Daimler—Benz AG saját igazgatói számára a svájci bugán óban luxusvillákat épít­tetett a gyár költségén. A Bonnban megjelenő Vorwärts című lap adatai szerint a nyugatnémet gyárosok tavaly egy—másfél millió márkáért vásároltak földbirtokokat maguknak. Mór ezer négert tartóztattuk le Alabamában ta meg. Amikor ez sem hasz­nál, a rendőrök vérebeket uszítottak rájuk. A sebesül- ( teket a templomokban ápol- i ták. Robert Kennedy, a szövet- j ségd kormány igazságügymi- j nisztere az alabamai esemé­nyekről kijelentette: ha a déli államok ható­ságai továbbra is megta­gadják a négerektől az ^ egyenlő jogokat, elkerül- hctetlen a zűrzavar nőve- 1 kedése. Kennedy elítélte az alabamai hatóságokat. megbélyegezte azonban az utcai tüntetések | szervezőit is Roy Wilkins, a színesbőrű I népek -haladásáért küzdő or­szágos szervezet főtitkára táviratban kérte Kennedy elnöktől, hogy lépjen közbe és utasítsa a hatóságokat a faji üldözés megszüntetésére. Pearson londoni látogatásának mérlege Lester Pearson, Kanada új miniszterelnöke londoni meg­beszéléseinek befejeztével szombaton hazautazott. Sajtó- értekezletén sajnálkozását fe­jezte ki, hogy nem látogat­hatta meg „Kanada másik anyaországát, Franciaorszá­got”. de úgy érzi, hogy az Atlanti Szövetség egységének és erejének fenntartása min­den tekintetben a lehető leg­fontosabb létérdek. Nem em­lítette ugyan névszerint De Gaulle-t. de világosan érez­tette, hogy rá céloz. Egyébként Pearson londoni tárgyalásainak javára csak „a légkör szívélyességét és a régi barátságok felújítását” könyvelte el. Világosabban szólva: egyetlen vitás kérdés tekintetében sem értek el megegyezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom