Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

Vasutasnapra már biztos... Egy ember, nyolc óra, 100 mázsa — „Ráhúz“ a brigád a MÁV tranzit-raktárban» MÄV tranzit-raktár, Nyíf­gyháza. Féltonnás gépeli, hatmázsás oröók, százkilós rafiaháláJk, >rpnymagas matrackötegek ä 14 mázsás konténerek kö- jtt kalauzol Bencsik János aktáros. Mozdulni is alig lé­ét az elszállításra váró, áru- almaz között. Fedett helyen árnak sorsukra a növényvé- őszerekkel telt dobozok, az íényes csomagolású bútorok, e milliós értéket képviselnek treppen glédában álló külön- öző rendeltetésű anyagok is. zinte percről percre változik kép, mert nem lehet meg- Uás, sürget az idő. Be kell ózni a téli elmaradást, nem llhatnak kirakatlanul a va- onok. Húsz-huszonöt száza­ikkal több az áru, mint ta­valy ilyenkor, 4 népszerű \umi-dani Hatalmas teherautó — a lépszerű gumi-dani — fordul i trepp elé. Nem sokat kell 'árnia. Kovács Jánosék értik i módját: hogyan kell gyor- •an és szakszerűen pakolni. £ét éve dolgoznak együtt öten, megszokták egymásnak még a keze mozdulatát is. Mire az «utolsó, emberrpagas hordó is sorra kerül, már csak hárman vannak. A topói ÚJ utvmfeáp dolgozik. Még agy perc és útrakeibat a rako­mány . . . Villany- és kézitargoncák ró­ják fáradhatatlanul az áruk­tól üresen hagyott folyosókat- Hrenkó István most otthagyja az akkumulátorral táplált gé­pet és kézitargoncával tolja az oxigénpalackot. — Nem könnyebb, de cél­szerűbb és gyorsabb — ma­gyarázza. — A „villást” kímél­ni kell, tartalékoljuk az ere­jét súlyosabb áruk emelésé­hez, a féltonnásokhoz. Qtt az­tán gazdaságosan ki lehet őket használni. — Nagyon szereti a gépet * 1 * *— így a brigádvezető. — Ápolja, babusgatja, hogy mindig üzemképes, legyen- Mert itt percről percre változik a munka. Pár kilóstól a másfél tonnáig ingadozik a súly. Itt van például a 410 kilós Ce­cil... Látja, hogy nem értem. El­mosolyodik. '■ ' ...■ ---- -r­\ fiatal nagyüzemi szplőtelenífvényt kapálják a nyjrlngosi Szabadság Tsz ifjúsági brigádjának a tagja. — A különböző nagyságú kontinerek betűjelzéssel van­nak ejlátva- Q, B, A és BQy; Cecil, Béla, Aladár. Legna­gyobb a Cecil. Megrakva más­fél tonna. És a kereset... A teljesítményre terelődik a szó. — Három túrban hús? eto- her foglalkozik árummaatás- sal. JSgy mfiszak teljesítménye kéjpzer—kétezerötszáz mázsa. Több mint száz mázsa jut egy emberre. A norma 75 mázsa. Most mindig van áru bőven, szinte ontják a vállalatok- Olykor a 2ÓÖ százalékot is el­érik . . . — á keresői;is i°bb — szol a brigádvezető, Kovács János. — Havonta 200 forinttal töb­bet viszünk mostanában haza. Pedig a télen sem pihentünk. Na itt kevés volt az áru, ki­mentünk az átrakóba is. Mi akkor is megkerestük a ma­gunkét, de tudjuk, hogy az állam ráfizetett a kemény télre. Azért is igyekszünk most annyira. Siet tovább- A raktár túlsó végén szükség van az egpsz brigádra. Sürgeti Somogyi, Bodnár és Papp. Hrenkó is viszi a „villást”, s a ZOOl" -mögő masináról csak fejével int, hogy ő is oda tart. Egy kis kellemetlenség — Látja, hogy dolgoznak? — szó}a} meg a raktáros. — Mondhatom, hogy a három túfbcm ez a legjobb brigád. Pedig a múltban nagy csaló­dás érte őket. Valami admi­nisztrációs hiba folytán nem kapták meg a szocialista cí­met- Ez már ott derült ki az élüzemavató ünnepségen. Fájt nekik és joggal! Nekem is kellemetlen volt, mert én meg a szakszervezeti bizalmijuk vagyok. Én tudom a legjob­ban, hogy megérdemelték vol­na. Aztán megfogadták, ‘ hogy mpg jobban ráhnznak . . . Átlagos teljesítményük ma elén a 150 százalékot is. s ez­zel már a yasutastiapra is ké- szülfidnpk- Biztosra veszik; akkor már ők is megkapják a szocialista brigád címet. Tóth Árpád­Ä bizonyos két százalék Nem teher az idős nyugdíjas a tiszavasvári termelőszövetkezetben A tiszaYa*vári Petp.fi Tsz központjában csend van, csak i fűrészgátter halk zúgása lallatszik. Az udvar szép tiszta, sehol egy szalmaszál. Minden a helyén, csak a pá­zsitfű és a virágágyak hiá­nyoznak. Idős, összes bajuszú ember: M. Nagy Imre vigyáz i rendre, tisztaságra, nphcgy szó érje a ház élőjét. A szövetkezet kétezerötszáz liold földjén 353 tag gazdál­kodik. Ezenkívül 110 járadé- vagy tsz nyugdíjasa ypp a szövetkezetnek. A taglét­számhoz viszonyítva ez az arány elég nagy, de a Petőfi vezetősége nem tekinti teher­nek az pregeket. Az emberi megértés és az egymásról való gondoskodás jó példáin nyil­vánul itt meg ... — Célunk, hogy az embe­rek otthonosan érezzük ma­gúira! a szövetkezetben, — mondja Lipták István tsz- elnök. — Nemcsak’ a munká­jukkal, hanem egyéni prob­lémáikkal is törődnek- Ha va­laki rászorul, anyagiakban í? segítjük, különösen az örege­ket ... — Erre megvan az alap? — Igen. Sokat beszéltünk már a termelőszövetkezet szo­ciális és kulturális alapjáról, annak felhasználásáról. Az alapszabály előírja, hogy az összjövedelem két százalé­kát szociális és kultar álig, cé­lokra kell fordítani, fce hogy mire, mennyi fordítható? A szövetkezet vezetősége sokáig kereslte annak módját, ho­gyan használják fel okosan a két százalékot. Szociális és kulturális bizottságot hoztak létre, amely azóta is gazdája ennek az ügynek. Az egyénenkénti gondosko­dás jó hatással van a tag­ságra. Különösen az időseb­bekre. Az öregek a rendsze­resen fizetett nyugdíj mellett megkapják az egy hold háztá­ji földet, megszántva, bevet­ve. Csupán a növényápolási munkát kell elvégezniük. Sőt, a gépi kapálásról a szövetke­zet gondoskodik. Az Qjaggpknpk mindén év­ben, házaspárnak hárpm, ma­gányosoknak másfel mázsa búzát mérnek ki. Emellett le­hetővé teszik számukra azt is, hogy erejükhöz mérten könnyebb munkával töltsék idejüket. Az pregpk közül, aki csak teheti, dolgozik- ki itt, ki ott. Veres Péter, Ba«dj R. Mihály például éjjéliorpk, akik közel 2Qp munkaegysé­get is megszereznek. Szabó Béni bácsi és még hozzá ha­sonló barkácsolók az építési és javítása munkálatokat vég­zik- M. Nagy Imre nyolcvan­éves tag pedig a központot tartja példás rendben. Persze az öregek annyit dolgoznak, amennyit akarnak. Ha elfá­radnak, akkor Kipihenhet­nék. Nem szorítja őket senki. Aztán olyan, sokszor ma­gával tehetetlen öregek, mint Hamvas Sándor, Fitos Mihály ellátásáról, gondozásáról a tsz. szociális bizottsága gondosko­dik. Pénzt adnak, ruhát vesz­nek, sőt a háztájit is megmű­velik. Különösen a fiatalok jeleskednek ebben. A vezetők szívesen beszélgetnek az öre­gekkel — mert sokszor jó tanácsot adnak. Az öregek megbecsülését juttatják kifejezésre azzal is, hogy minden évben megren­dezik az öregek napját. Ilyen­kor az egész tagság az örege­ket ünnepli. Megvendégelik, megajándékozzák őket. A szociális és kulturális bi­zottság figyelme mindenre ki­terjed. A tsz tagjait külföldi kirándulásokban részesítik. Legutóbb néhányon Moszk­vában jártak, meg Bydápes- ten. Az ejsp fél éyi>ep fkfiO foript értékű mozibérletet, színházjegyet váltottak. Szép összeget fordítottak könyvek vásárlására is- A tagok szabad idejükben gyak­ran forgatják a szépirödab níat. Muypiődnek, szórakoz­nak az emberek. Csak ... — Sajnos, az egyre foko­zódó igényeiket nem tudjuk kiplégíten), merj a rendelke­zésünkre álló összeg kevés­nek bizonyul... Többet sze­retnénk adni .. . — Pedig ez az alap többet is megérdemelne! — mondja Arapyi Istyánné; a tsz szo­ciális bizottságának egyik tagja. A szövetkezetnek lehetősé­ge és módja van arra, hogy jó gazdálkodással, a jövede­lem fokozásával emelje. Bálint Lajos Fejlődik Nyíregyháza egészségügye Csökkent a csecsemöholandósár, megszűntek a munkahelyi egészségi ártalmak, ellenőrzik a város léeszeinek szociális ellátását — Jól fejlődik Nyíregy­háza egészségügyi ellátása — tájékoztatták piuokatársunkat illetéke^ helyen- — Az Egpsz­SŐgúgyi MiPiSZteritjin újabb körzeti orvosi állást adott a városnak. Jelenleg tizenöt kör­zeti orvos dolgozik.* Minden körzetben működik házi be­tegápoló, s tíz védőnő vigyáz 0 gyermekek egészségére. A védőnők létszámát ez év őszén felemelik. Az éjjeli és ünnepnapi or­vosi ügyeletén a rendelés za­vartalan, május 1-től két or­vos végzi itt a munkát. Je­lentős a javulás azért is, mert a körzeti orvosok több, mini fele már a városi rendelő* infévétpen fogadja a betegeket. Rendelőt kapott a Guszev la­kótelep s még ez évben meg­kezdik a Vöröshadsereg utcai EÉTK alközpont épületének átalakítását. Ezt követően Nyíregyháza mindég kiir­a? ii4 rajié süld városi rendelőinté­zetben fogadja a betege­kéi. A városkörnyéki tanyavilág­ban nyolc helyen hetenként két nap van rendelés, gyer- mekszakotvosc-kkai a csecse­mők, másik napon a felnőt­tek számára. A védőnők, a gyermek- szakorvosok és a kórház együtitnűködésének ered­ménye, hogy az 1957. gvi 5,5 százalékról 5,5 száza- lúfcríj, c$«kKWt a város­ban a csecsemőhalandó­ság. Három iskolaorvos végzi az Óvodások és iskojásak egész­ségügyi ellátását, s remény van rá, hogy újabb ilyen stá­tuszt kap. Nyíregyháza. Saj­nos, a bölcsődék száma és fé­rőhely* nem képes az igé­nyek kielégítésére. Megvan­nak a tervek két új bölcsőde közeli működtetésére. Később a Vécsey közben é§ a Sta- dionnál épülő lakótelepen is épülnek bölcsődék. Intézked­tek, hogy még 1963-ban öt új gyermeksaaikdrvpsd rendelés induljon. Ezzel három orvfisi kürzet gyér* mekei jutnak egy szak­orvosra. s á gyerekek el= látása szakszerűbb lesz. Több ezer vizsgálatot Végez­tek az elmúlt évben a? eeész- ségügyi szervek a munkás- szállásolwn, diákot,thoppk bgn, élelmiszerüzletekben. piaco­kon és üzemi konyhákon. A megállapítások szerint egyre kevesebb a szabály­talanság. Sok a kifogás vi­szont a városi kitoltak vizének minőségére, amit klórozással tesznek élvez­hetővé. A végleges megoldás azon­ban a közmű végleges kiépf* tése és a kótaji, egészséges ivóvíz. Megszűntek az egészség­re ártalmas munkahe­lyeknél — VAGfíP. nyom­da, trafó és csempeüzem — az ólommérgezések, tisztábbak az üzemek, a védőételeket is npntosán szolgáltatják. A tájékoztatás szerint ja- vúlt a város köatiggtasági helyzete, ami a lakosság mm- kpsítási munkai áuafe á te* PSölöautok jobb kihasználásá­nak is eredménye. Rendszeresen ellenőrzik az illetékes szervek a Város tsz-cinejr szociális ellátását. A Ságvári, a Dózsa, a Vörös Csillag, a Béke Őre tsz-ek egy év alatt 124 ezer forintot fordítottak idős és beteg tag­jaik szociális segélyezésére. (kj) Nem gond a nyári ellátás Ibrányban és Bélén Ibfány és Vidéke Körzeti Feldmflvessrövetkezet elneve­zéssel, év elején egyesült a? ibrányi és buji fmsz. Az egyesülés utáni eljő közgyű­lésen több fontos határozatot Jiogtak a lakosság jgbb ellá­tására, Azóta Bujon új cukrász­dát nyitottak. Két italbolt korszerűsítésére 26 ezer forintot fordítottak. Szán- tóhalom-tanyán felújítot­ták a fűszer-vegyes boj­tot és az aratás idejére külön helyiséget biztosí­tottak a hűsítő italok árusítására. Egy évvel ezelőtt — a nyá­ri * munkák idején — legna­gyobb probléma volt a kör­nyékem a húsellátással. Bű­jén és Pás zabon már berendeztek egy-egy ser­téstelepet, ahol kétszáz- negyvenöt 90—100 kilós súlyú sertés hízik. A levágott sertések folyama­tos utánpótlását is biztosítót* ták. Az aratás és cséplés ide* jón Ibrányban két, Paszabon és Bujon egy-egy, összesen négy mozgó boltot üzemei* tétnek- Ezeket bőségesen el­látják trafikárukkal és hűsítő italokkal. Hathatós formában törek­szik a szövetkezet a lakossági szolgáltatások fejlesztésére is. Porszívókat, mosógépeket 'Vásároltok, ezek szállításaim? tolókppsikat szerezlek be, hogy ezzel is megkönnyítsék a házimunkát. a bujjaket illető tüzelőt ezentúl nem szállítják tovább §2 ibrányi TU^lP-tetopré, hanem már a buji állomáson lekapcsolják a vagonokat. így a búiifdmeh mázsánként há­rom forinttal kevesebbe ke­rti1 a vasutj fi}v§ro£ás és megtakarítják a külön fuvar árát is. (tá) Szükség van rám (Vallomás a kút mellett) — Ne tessék haragudni, ha idős ember létemre úgy feje­zem ki magam: gyarló az em­ber. Bedjg tudom, nem így van egészen. Áz esetem ta­núsítja. Jött a múlt héten a Lefél Qafci, az állattenyésztési fe­lelős, azt mondani nekem, hogy tovább nincs szükség rám, menjek haza. Előbb azt hit­tem viccel, nevettem is. De ő megint mondta. — fajért menjek haza? — kérdeztem. Ügy éreztem, forog velem a tanya. Aztán azt feleltem "<ki: — Nőm szabad a tsz-pől hazaküldeni senkit, aki keresni, dolgozni akar. Te se teheted! , Magyarázni kezdte, hogy a csikók eddig a Biri Mjklós há­zánál voltak, qz vigyázott rá­juk. Hogy mpgépült itt a he­lyük, ezután itt lesznek a csi­kók. Biri is a tapyaba jön, átveszi tőlem a nappali őrsé­get. Én meg menjek haza. Két őr nem lehet pgyszere. Jött is Biri Miklós mind­járt. Rég ismerjük egymást, <5 js idős ember, alaposan meg­húzta az élgt hetvenegy éves kofára. Tűié se lehet elvenni a kenyeret... Jó az a kétszázhatvan forint hónaponként, dehát miért ne lehessen tépni hozzá, ha bí­runk még? Sehogy se akart kimenni a fejemből, hogy ' a szövetkezetben azt lehessen mondani valakinek: te nem kellesz, eredj haza. Kerültem a veszekedést, a haragot. A szégyenemet, igazságo­mat nagyon nehéz volt vinni. Ügy mentem, mintha teme­tésen lennék. Másnap szombat volt. Nem tudtam otthon nyugödni. Mondtam i$ a feleségemnek, kijövök, jogom van hozzá. Hátha valaki vezető látja, van bennem akarat és átiga­zítja az engem ért Béreimet. Jöttem-ijientem, lézengtem a tanyáiban. Kipgit Bilivel is beszélgettem. Tudtam, q nem oka semminek. Érzi, tehet még valamit, hát tegyen. Égy ilyen tanyában kell a felügye­let, gjioí ennyi gép, jószág, takarmány, meg sok egyéb érték van. Nem kérdezett senki. Más­nap se, vgsárnap. Mert ak­kor is kijöttem. Az elnök el­utazott valahová, az agronó- mus meg a határban járt. Hétfőn nem bírtam tovább­Megkerestem az elnök élv- társat- — Elnök elvtárs, tes­sék az ügyömben valamit csi­nálni, mert... miért vagyunk akkor szövetkezetben, ha va­lakinek azt mondhatják mun­kálkodása közben, távozzon, nincs rá tovább szükség?! Ez sehogysem helyénvaló, mert igenis, mindenkire szükség van, hpgy boldoguljunk — mond iám neki. Meg még azt is, bemegyek ha kell, a já­ráshoz is, megyéhez is, mert nekem senki sem parancsol­hatja meg itt Nyírtürán, hogy otthon üljek. Igaz, öreg va­gyok, közel a nyolcvanhoz, nehéz munkát nem bírók, de a hozzám való könnyebbeket szívesen csinálom. Hát nem jp az, hpgy ezt mondhatom? Miért ne örüljek epnek? >— No jól van, Szilvási bátyám — mauöta az elnök elvtárs. —- Megcsináljuk úgy, hogy egyik héten maga, másik hé* tép a Biri bácsi legyen a ta­nya nappali őre. Jól lesz így? — kérdezte­Beleegyeztem. Ezen a hé­ten Hirf. iPfctós. § sorps. Én úgy vagyok itt, hogy reggel jött Lefel, egy kis munka lenne a tanyában, ha akarok, részt vehetek bennp. Sor {prüft a lupgrna* hordásra, állványokra rakják. Ilyen se volt. régen ... Szó­val. ami tavalyi szalma, tö- rék, meg egyéb hulladék van azon a helyen, össze kell ta­karítani. Jöttem bizony, hogy­ne jöttem volna." Hisz’ most már megint jól vagyok. Csak megszomjaztam egy kicsit. Jó meleg van. Eddig jól visel­kedett a május. Elmondta: Szilvási Mihály a nyírt-urai Zöld Mező Tsz tagja. Lejegyezte: Asztalos Bálint Papi békegyűlések Nyíregyházán Május 28-án és 29-én Nyír­egyházán a Gorkij moziban papi bekegyujpseket rendez­tek a békehónap keretében. Mindkét gyűlésen megjetent Kokas Ferenp, a Hazafias Népfront megyei titkára. Ked­den mintegy 160 katolikus pap előtt Vitányi György cím­zetes prépost, az Országi* §é- ketanacs Katolikus Bí?pttsá- gánag jagja „A népek ’ béké­je és barátsága” pi'mmel tar­tott előadást. Á gyűlésen megválasztottak egy küldöttet a VI. Magyar Békckongresz- szusra- Megyénket dr. Rojko- vich István görögkatolikus ál­talános püspöki helynök, a megyei katolikus bizottság diszelnöke képviseli. Szerdán a megye protes­táns papjainak hasonló cím­mel dr. Pálfy Miklós, a Bu­dapesti Evangélikus Teológiai Akadánúá dékánja tartott elő­adást. A gyűlésen 200-an vet­tek részp Mtoítoét előadást számos hozzászólás követte. 1903. május 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom