Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
i^rx: Ünnepi könyvhét Ma ünnep kezdődik szerte az országban. 4 legkisebb községben' is szó esik a könyvről, ahogyan mondani szoktuk. bárdiunktól és nevelőnkről. amely szerényen és hangtalanul kínálja, hatalmas ismeretét mindenkinek, aki olvas, Az olvasók ünnepe ez. A ma kezdődő ünndpi könyvhét érdekessége, hogy 63 mű jelenik meg ebből az alkalomból. A mai magyai | írók regényei elbeszéléskötetei többségükben mai lémával, vagy a közelmúlt ábrá- eolasmml foglalkoznak. Az Idén díjazásban részesült szerzők könyvei részben tíjónnm. részben pedig utánnyomásban jutnák az olvasók keiébe. Tekintettel a várható vágy érdeklődésre megyénk lőtd- múvesszövétkezcti könyvesboltjai és a falusi könyviét- jesztók könyvsátrakat állítanak fel a 'járási székhelyeken és a nagyobb községekben. Ezenkívül a földművesszövet- kezeli dolgozók és az úttörők házról-házra viszik és ajánlják a magyar irodalom termékeit. Keltőm felkészülnék a könyvhétre a megye könyvtárai is. Szaboles-Szatmdr 345 könyvtárában csaknem 45b ezer kötet ismeretterjesztő és szépirodalmi mű. továbbá számos újság és folyóirat áll majd a látogatók rendelkezésére. Ismert írók rést Vételével színvonalasnak ígérkező találkozókra kerül sor a szerzők és olvasók között Nagykállóban, Gergelyiugor- nyáh, Tünyogmatolcson, Ti- szadöbon, Záhonyban, Ny Íróéit éken. Bökönyben és Hadászon. Másutt a helybeli irodalmi színpadók mutatják be legújabb műsoraikat. Az olvasók ünnepe éz; s ahogyan gyarapszik az olvasók nagy tábora, úgy nö az ünnepi könyvhét jelentősége is, évről évre. Kiss Sándor MÉSZÖV BŐD A ISTVÁN : Titokkal áldott Igen, fiam és a lányom játszanak ismét, csöpp kezük házakat épít, palotákat, a játék még az istenük. Mozdulataikban az ősi ritmus remeg, az emberi öröm, hogy önmaguk javára titkokat kell teremteni. Magas házakat, szobát új s új lehetőséget, mely ha áll, el lehet álmodozni csendben a szépség oszlopainál. Békesség ez és jő és tiszta lervezgéiés, a két gyerek úgy varázsol elfbém várat, még szellős, meleg tereket, hogy allék csak élőt Mik s érzem a láthatatlan távlatot, mosolyognak a kerítések, mutatkoznak az ablakok, s arra gondolok, így mari«,ton a világ, Ilyen gyermeki titokkal áldott, amikor már csak ezt szabad: teremteni. Tisz&v&svári községben egyre több ember szereti meg a könyvét. Legszebb bizonyítéka énnek, hogy 1962-ben 220 ezer forint értékű könyv fögyott a helybeli szakboltban s a községi könyvtárból 13 ezerszer kértek könyvet a szenvedélyes olvasók. Van miből válogatni, hiszen Ti- szavasvári intézményeinél jelenleg több, mint 22 ezer kötet értékes könyv sorakozik. Ha hozzászámítjuk ehhe2 a magánkönyvtárak gazdag állományát, kitűnik: erre ä településre Valóban ráillik az olvasó falu elnevezés. Nemcsak orvosok, pedagógusok, szellemi dolgozók kölcsönöznek, vásárolnak rendszeresen szépirodalmi és szak- könyveket, több nemrég még kisparaszti sorban élő termelőszövetkezeti tagnak is van már házi könyvtára, A két Kenyeres Sándor — egyik a Zöld Mező, másik a Rákóczi Tsz dolgozója — évente 1900—1100 forint értékű könyvei vásárol. Könyvszeret étben azotibah Peihe Gábor, az Alkaloida dolgozója „vezet" 18 ezer forint értékű magánkönyvtárával. Sók jele fellelhető már annak, hogy a szenvedélyes olvasás miként 'gazdagítja a ti- szavasvári emberek gondolkodását, formálja jellemüket. Fel tudják ismerhi a szépet, az értékeset, amelynek egyik eredménye az is, hogy hetven- hároűi gyermek jár zongorn- és hegedűórákra a faluban. Hatással vart á társadalmi méretű olvasás az együttélésre is: az 5 millió forintos költségvetéssel épülő új művelődési háznál tisztelet- adássá magasztosult az önként feíajánlt segítség. Valósággal versengtek a lakosok a helytörténeti múzeum anyagának ösz- szegyűjtéséhei is. Mindezek után érthet \ hogy TiszavasVáriban fokozott szór galommal készültek az era berek az ünnepi könyvhétr; A könyvhét idején nemcsak a szaküzíetben, de a papírboltban, a toütöf* üzletben, a központi áruházban, a fűszeriizletbert, de még az önkiszolgáló csemegeböltba n Is kínálják majd a legújabb szépirodalmi alkotásokat, csakúgy, mint a klasszikusokat. Gombás Bálint Ahol a Kurta kocsma állott Ilyen volt az 1910-es években a Kurta kocsma. Séta a fiammal múl a túlparti sötétségbe. Jó Idő múlva megszólal ismét; — Apu... — ugye a betont is az emberek csinálták?,.. Bólintok rá. és csak most értem meg, milyen gondokkal- gondolatókkál küszködik voltaképpen a fiam. A Belváros szülötté; készen kapta ezt a világot. Az ő szemében kezdetben vblt a beton meg az aszfalt (és csupán azért nincs mindenütt burkolat, mert Idők folyamán felvágták az emberek, imitt* amott, hogy kinőhessen a fa, á fű, a virág). Az ő Világképében a Múzeum épülete még ugyanúgy a természethez tar* tozik, mint körülötte a fák, a Szabadság-híd éppúgy, mint az alatta fodrozó víz és szemernyit Sém Csodálkoznék, ha a Gellérthegy oldalán az or- gonabokrok társaságában villanyoszlopok hónértek. Duruzsol egy motorcsónak. Köhnyedén siklik a csillámiö vízen. Állunk, hallgatunk. A fiam minden lehető al- kálómmal megbámulja a rao- torcsőftakbt, de most észre sem veszi, annyira belemerült a töprengésbe. Valahol Ott, az agynak azokban a sejtjeiben csírázik ki a szép emberi hivatástudat, ahol most a fiam gondolatai tóvább-töVabb gyÚrüZhék, mint a vízért a fodrok. Fekete Gyula hezébb mint a házak? — Dehogyis nehezebb, A ház kőből van, meg téglából. Tudhatod, hogy a kő nehezebb a víznél. — A Duna se nehezebb? — A Duna sem. Persze az egész. Duna.., — Az egész Duna, mind az egész. Ugye nehezebb? Nehezebb, mint egy ház? — Nehezebb — mondom gyanakodva. — Tudom én. Mert a Duna lenyomta a betont, a házak meg nem nyomták le. Válami félreértés lehet köztünk, Várjál csak té. Hogyhogy lenyomta a Duna a betont? — Hát lenyomta. — Mutatja a kezével is: — Így ni. Lenyomta, — Ohó, kiskofhám, a Duna feneke néni betonos. Csak a partja, hogy ki hé mossa a víz. Üjabb magyarázat szükséges: régen, nagyon régen így meg így keletkezett, s utat tört magának a folyó, kivájta lassan a medrét, amikor még város sem volt itt... —t Házak sé voltak? — kérdi izgatottan. — Persze, hogy nem. Sem ház, sem villamos, sem autóbusz. — De hidak se voltak? — Hidak sem, — Dé akkor, hógy mentek át az emberek? — Csónakon mentek át az emberek. Kicsit töpreng. — De a kocsik, hogy mentek át? Tehát újabb visszapillantás a történelembe. Látom, nem figyel rám, megragadlak valahol a gondolatai, hát abbahagyom. —- Mééég. . . — kezdi rögtön, 6 tétován néz körül — még Villanyoszlopok sem voltak? — Villanyoszlopok sem voltak. Hallgat, gortdolkbzik. — Ugye az emberek csinálták? — kérdi azután. Az émbef-ek csinálták. — Ugye a házakat is meg mindent? — Igen, a házakat is. A hidakat is, a villamost is, az autöt is, mindent. — De ugye az urak hem Csinálták? — Nem, az urak nézték — mondom. Mit magyarázkodjak még az urakról is dialektikusát). Egyszerűbb ez: átkötni a hé- zagbt égy kis életteli sematizmussal. Halkan pocsog a Víz áz alsó lépcsőfokon. A fiam belebáElőzetes tájékoztató Pécsi Nyári Szabadegyetem A Tudományos ismeretierjesztő Társulat Baranya megyei szervezete 1963-ban július 28-tól augusztus 10-ig terjedő időben rendezi meg a már hagyományossá vált, az elmúlt években nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét. A hallgatók a Tahórképző Főiskola festői környezetű, az elmúlt évben épült modern, lifttél ellátott kollégiumában nyernek turistaszerű (négyágyas) elhelyezést és ellátást. Egyetemi- és főiskolai tanárok, valamint ft legjobb szakemberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrSjzát, történetét, természeti világát, irodainiai z“íisi*"j rnuv6t)Zcti'“j 65 tu* dományos életet, a kultúra és technika nagyszerű helyi alkotásait. Egésznapos autóbuszkirán- dulásokoh megismerik a megye nagy jelentőségű történelmi emlékeit: Szigetvárt, Siklós Várát, Mohácsot (a most folyó csatatér! ásatásokat), Pécsváraöot és a Mecsek vadregényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógyfürdőt, Komló szocialista várost. Szakszerű Vezetés mellett megismerkednek a 2000 éves Pécs híres műemlékeivel, a Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyéivel. A város múzeumai, könyvtárai, strandfürdői, mozijai, stb. az egyéni szórakozéstiák is miniden magasrendű lehetőségét megadják.1 A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül, bárki jelentkezhet, aki üdülőldejét áz ország e történelmi emlékekben és tájképi szépségekben gazdag vidékén. művelődve és szórakozva óhajtja eltölteni. A mérsékelt részvételi öíj 1100 Ft. Ez magában foglalja nemcsak a szállás és ellátás, hanem az előadások, kirándulások, városnézések költségeit IS. Érdeklődőknek felvilágosítást és részletes tájékoztatót küld et Nyári Szabadegyetem titkársága: Pécs, Janus Pannonius U. 11. s2. Telefon: 14„_44, 62—48. jelentkezni ugyanott lehet írásban, vagy személyesen 1963. július hó 1 rr "KÖNYV MIN Házi könyvtár tsz-parasztoknál — KönyvárUíltás a csemege boltban is — Tíszavasvári, az olvasó falu S milyen a véletlen: épp Nagyéknál időzik egy barna arcú, középkorú férfi, Andrási Zoltán, akinek az apja. meg talán a nagyapja is itt muzsikált s kocsmában. öregek, fiatalok gyűlnek körénk, Ügy emlegetik a mulatózás,.. Ellenben az egykori kocsma mellett közvetlenül lakott egy Mendu nevű uraság, valószínűbb, hogy innen ment az üzenet. Fájlalják a tunyogmalol- csiak a kocsma elmúltát, erről írt rigmust Széles SánDefektet kaptunk. Eszünkbe se jut, ha egy falubeli nem mondja: „Épp jó helyen robbantak le, egy hajitásnylra Innen a Kurta kocsma.. Egy hajltásnyi, ezt már ismerjük, falun ez a mérték- egység több kilométert jelent. „Falu végén kurta kocsma, odarúg ki a Szamosra..Régi levegő csapott meg bennünket, amely ebből a kedves Petőfl-versből árad. Köalapon nyugvó hídon megyünk át az öreg (holt) Szamoson, 1847-ben, mikor Petőfi erre Járt, még komp kötötte össze a Szamos két oldalán fekvő települést. — Ott, arra. . , igazítanak Útba A Kurta kocsma persze már a múlté, elnyelte az idő az 1940-es években. Már düledezöfélben volt, — emlékeznek a helyiek — mégis benne lakott a tulajdonos Etcher Rózsa és Hannl. A közelben pálinkafőzőé szagosítja a Szamos-partot, Szüntelen folyik a szatmári szilva, alma sűrű, barna leve. Markos férfi, Bajcsuk Sándor néz ki a főzde ajtaján. Véletlenül épp ő is egyik szereplője a kocsma történetének, 6 bontotta le néhányadmagával a roskadozó nádtetős csárdát. — Annak idején jól jött az az öt-hat pengő — nézi a Sza- mos-parti emelkedőt, ahol a kocsma állott. — Mi vállaltuk fel, a gazdája utána hozzánk jött lakni. .. Egy vastag mestergerendát is említ, melyen Petőfi neve is ott volt. A háború, a zavaros évek szétzilálták a kocsma • deszkáit, ki tudja, talán valamelyik házba építették bé a mestergerendát. Átellenben (a Szamoson) szürke, palatetős, kastélyforma házra mutatnak a körénk gyűltek. Ott lakott a Kölesei Urasé g, onnan Uzentététt át, hogy csendesebben vigadjanak. Hogy is volt csak; S a kocsma féktelen mulatozó), akik a pokolba küldik az üzenethozö szolgát, mikor „megint jönnek, kopogtatnak:” s egy édesanya betegségéről beszél a bejövő: Megelevenedik előttünk Petőfi életképe. Kedves hangulatú verse élettel, alakokkal tölti meg az üres telket. Azaz a télek nem üres, Nagy Ferenc portája áll rajta, takarosán körülkerítve. — Földhordó hely volt ez, mikor megvettem, 49-ben, 1500 forintért. Alig bírtam betöltögetni, de még most is süllyed a ház egyik sarka... Sajnálgatja Nagy Ferenc a régi fényképet, mely a Kurta kocsmát ábrázolta eredeti formájában. Elkérte egy nyírbátori ember, lemásolni, azóta «a kölőíp vissza. kocsmát, mint a saját kincsüket, amely a valóságban már nem látható, mégis mindnyájan magukénak érzik. Idős emberekhez Igazítanak, Murisa Sándorhoz, Illyés Gézához, Balogh Antalhoz, Tisza Zoltánhoz, Tisza Ferenchez, akik a legjobb tudói a kocsmabeli epizódoknak. Kerekes Ferenc református lelkész a lemplom-kerítési munkák Irányítása mellett szakít időt arra, hógy megkeressen egy fényképet, amely az eredeti kocsmát örökítette meg, Egy saját versike is előkerül, mely újabb emléket állít a nevezetes helyiségnek. Kerekes lelkész úr egyik buzgó kutatója a Kurta kocsma emlékeinek. — Arra a véleményre jutottam, — magyarázza — hógy téves az á hiedelem, hogy a Kölesei uraságról van szó a versben, Köleselék ugyanis a Szamos túlsó partján lakták, oda nemigen hallatszott át a dór is, elmondva; sok vándornak adott meleg éjszakát, sok bánatot fordított örömre, s volt egy vinuor, aki bevette Útját, s otthagyta nevet őrökre, Petőfi. Büszke is rá a csárda, ez tartja össze ré- gesrég, ettől szállott erő ősi falába, s így nem pihen ma a Szamos fenekén. Érdeklődünk végül, nincs-a elképzelés arra, hogy valamikor eredeti helyén, eredeti formában életrekeltik a Kurta kocsmát? Előlép-e a múltból, mint egy megragadó színfolt, idegenforgalmi nevezetesség, Zalka Máté szülőháza szomszédságában. A község vezetői akarják, dé kevés erőt éreznek magukban, hógy ,éZ sikerülhet. A Kurta kocsma és Petőfi emléke összeforrt a tunyog- matölesiak képzeletében. Mindenütt Petőfit emlegetik, Petőfi nevét mondják, Páll Gésa-,j„ í™< • * f a - |. • -1 Tiz év alatt 1!§ millió forint értében visárolMK miSelkotésoKit hazánkon A Képcsarnok Vállalat bolthálózata és szervezői gárdája révén törekszik a valóban értékes művészeti alkotásokat eljuttatni a dolgozókhoz. Budapestén hat, a vidéki városokban pedig már 12 képcsarnok működik. Ezek, — az árusításon kívül — rendszeresen szerveznek képző- és iparművészeti kiállításokat. A fővárosi galériákban és nagyüzemekben 40 a vidéki várósokban pedig 70—80 kiállítást rendezett eddig a Vállalat. Ily módon kialakult a képcsarnokok állandó látogató -köre. A művészeti nevelés hatása az is, hogy a Képcsarnok Vállalattól — fennállásénak nem egészen tíz esztendeje alatt — 158 ÓÖ0 ember vásárolt képző- és iparművészeti alkotásokat összesén 115 mii* lió forint értékben. Ez az eredmény más európai országokhoz képest is szinte példa nélkül éli. Kiosztották a Caones i filmfesztivál díjait A Cannes-i filmfesztivál, zsűrije csütörtökön délután hirdette ki döntését a fesztivál díjainak odaítéléséről. A nagydíjat, az úgynevezett arany pálmát „A párduc“ című olasz film nyerte, amelyet Luchino Visconti rendező készített Giuseppe Tomasi de Lampedusa ismert regényéből. A női alakítás díját Marina Vlady nyerte az olasz Méh- királyrtő Című filmben játszott főszerepéért, á férfi alakítás díját áiehard Harris, aki az artgbl így él e|y sportember című filmben játszotta a főszerepet. , A Zsűri különdíját a következő két film kapta: a Harakiri című japán film, MásZá- ki Kobajasi rendezése; a Jön a macska című cseh film, Vöj- tech Jasny rendezésé. A forradalmi epoEZ legjobb ábrázolásáért díjat kapott Sza- monov (Szovjetunió) füfrtjé „AZ optimista tragédia”. A legjobb forgatókönyv díj_át a román Henri Colpi filmje kaptaj a „Codine”, A rövid filmek díját megosztották a svájci „A víz színén” és ä francia „Zöldbab” között. A zsűri röVidfllmek- rtek Siöló díját egy jugoszláv fiíln kepóí, ,.Az ért lakásom”, VhttírtlSr BörkbVlcs rendezésé. Dicséretet kapott az olasz „Vasárnap” című film, Lütgí Bazzoni rendezése és Macs- kássy Gyula „Te” című filmje. "tfibrálnak* a túlsó part fé’ hyéi á vízen. Egy Uszály kibújik a Szá- badság-híd alól. ferde Csikókat húz a sötét folyón, s nyomában a part mentén végigfut a . halk locskölás. A fiam elmerüiten figyeli a hullámok lomha íodrozésát. — Apu, ezt a nagy gödröt mikor ástak a Dunának? Hatéves á fiam. néhány hónapja első osztályos. Most kezd neki igazában a világ fölfedezésének, s — mint a legtöbb nyiladozó értelmű kortársa — meglepő szóbotlá- sokkal (vagy szöalkotásokkal?) szórakoztatja a családöt. Halt valami előadást a rádióban a hajápolásról, s Utána a haj- paprikáról magyaráz; nem szereti a kesztyűt, s inkább mezitké22fel megy iskolába, stb. Hanem ez a buta kérdés felbosszant. M művit emlegették még a szomszédaink is azt a városi gyereket, aki á falunkban nyarált, s azt kérdezte az aoámtöi: mikor hordja tele a kutat vízzel? Hát szépen állok á fiammal én is. Magyarázom neki a folyók keletkezését. De nincs rendben valami, mert hallgat. Ha értené, akkor mér kezdene magyarázni vég nélkül, de hallgat. Én is elhallgatok. Mintha csak ezt várta volna: — Apu, a viz, ugye ne-