Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-23 / 118. szám
Még egyszer » leállói szakiskoláról Az óriási gomb. GÁDOR BÉLA: EGY FORINT Az ember szeretekre vágyik. De az ember arra is vágyik néha, hogy megebédeljen. Ilyenkor a szeretetre és ebédre éhes ember betér egy vendéglőbe. Az ember kap bargopyalevest vagy paradicsomlevest, sertéskarajt vagy szüzérmécskét, palacsintát vagy stíriai metéltet. Ezért fizet ennyit meg annyit, De szeretetet nem kap. Ezért van az egyforintos borravaló. Ámde az ember az egy főúrin tot utólag adja oda, mert ez a szokás, és mert hülye lesz előre odaadni. Már most hogyan szuggerálja az ember a pincérnek azt, hogy ő a végén egyforintos emberré fog válni? Természetesen a fellépésével. Az ember úgy lép be a vendéglőbe, hogy az első pillanatban lehessen látni: itt jön valaki. Itt egy társadalmilag is számottevő tényező közeledik, akinél egy-két forint nem játszik szerepet. Úgy is ül le az ember, lehetőleg üres asztalhoz, hogy leülésének kellő nyomatéka legyen. Hogy a pincérben kiterebélyesedhessék a gondolat: ime BORRAVALÓ itt nem egy pacák ült le, nem egy pók, hanem egy szeretetne és gyors ebédre áhítozó fontos ember, akitől nem idegen a borravaló’ gondolata. Ha a mutatvány eddig sikerült, de a pincér elrohan az asztal mellett, az ember középerős, nyugodt hangon megszólítja. Az ember nem azt mondja, hogy „főúr," még kevésbé azt, hogy „szaki kam.” Elfoglalt emberrel nem szabad kedélyeskedni. Legcélszerűbb, ha az ember egyszerűen azt mondja: „kérem.” De ezt, persze, nem tanácsos kérő hangsúllyal mondani, mert az érzékeny lélekről tesz tanúságot. S a? érzékeny lélek számíthat ro- kopérzésre, néha megértésre is, de arra nem számíthat, hogy gyorsan megkapja a levest. A leves megevése után az 4 fontos, hogy az ember el ne bízza magát. Sose felejtsük a nagy igazságot, amelyet lángbetűkkel kellene minden pesti vendéglő falára felírni: Levesig mindenki eljut! Lapterjesztési tanácskozás Szerdán a Postás Szakszervezet kultúrotthonában a megye postahivatalának vezetői, hírlapterjesztők, kézbesítők, beszéltéik meg a megyei párt- bizottság lapja, a Kelet-Ma- gyarország terjesztésével kapcsolatos problémákat és feladatokat. Az értekezlet munkájában részt vett Kurali Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetője, Gönczi Balázs, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Deák Ignác, a Debreceni Postaigazgatóság helyettes vezetője, valamint a Postás Szakszervezet, a Lapkiadó Vállalat képviselői, Drogos Gyula, a Kelet-Magyarország szerkesztőbizottságának tagja. Farkas Pál, a Kelet-Magyarország Lapkiadó Vállalat igazgatójának vitaindító előadásához sok értékes hozzászólás hangzott el. Az értekezlet részt vevői célul tűzték ki; további új előfizétőlc beszervezését, a lap terjesztési munkájának javítását. A vegyipar pavilonja. LUKQWICZKY ALEXANDER ÚJ HAZÁJA Amit lengyel, magyar egyformán megért — Hétszáz elégedett ember Pontosan .olyan mint amilyennek mondták: vidám tekintetű, őszülő halántékú, mindig mosolygós férfi. Már nem tartozik a fiatal nemzedékhez. Lukowiezky Alexander, a kisvárdai Rákóczi Tsz agrpnómusa. Kétkerekű brieskávai járja a határt. Figyelme mindenre kiterjed. S ahol megjelenik, ezt mondják az emberek: „Jó. hogy itt van Sándor bátyánk, ezt hogyan csináljuk..." — Persze nem mindig így volt ez — mondja. — Kifliben alakult meg a tsz. Akkor a közgyűlés arra kért, legyek az agronómusuk... Elvállalta. Pedig kora, megélhetése nem késztették erre. Ves«isük magunkat teljes energiával,- teljes lélekkel a húsért való küzdelembe, s akkor munkánk bizonyára nem marad eredménytelen. Ebéd. után, ha minden jól ment vagy rosszul, az ember átadja a borravalót- Az átadás legyen ünnepélyes és perspektivikus. Ugyanis mély benyomást kell a pincérben gyakorolnunk, hogy legközelebb felismerje bennünk az egyforintos embert. Kotorásszunk hosszasan a pénz után, hajoljunk egész közel a pincér arcához, Igyekezzünk arcvonásainkat minél mélyebben emlékezetébe vésni, A pénz átadásának pillanatában mondjunk valami meglepőt, vagy borítsuk fel a só- tartót, egyszóval csináljunk valami jelentődet, hogy, a képzettársítást személyünk és a pénzdarab között még jobban rögzítsük. Mindezekből, persze, a pincér mit sem sejt, Zsebre vágja a pénzt, megtörli izzadt homlokát és lohol tovább. Közben azért gyorsan vet, feléd egy fáradt pillantást. Lehet. hogy ő is szeretetre vágyik? Lehet. Ezért kap egy forint borravalót. Dehát a szakma, a szenvedély,.. Meg egy találkozás is közrejátszott... Ami döntött Keresi a szavakat, érthetően akarja magát kifejezni. Hiába, nehéz ez a magyar nyelv.., — Amikor Gomulka elvtárs Budapesten járt, engem is meghívtak a fogadására <-* mondja, — Nagyon boldog voltam. Beszélgettünk. Érdeklődött: hogyan élek, s mit dolgozom. Elmondtam: van egy kis szőlőm, abban serénykedem. Aztán beszélgetés közben váratlanul megkérdeztem Gomulka elvtérs- tól: haza menjek-e Lengyel- országba, vagy itt máradjak? Erre ő azt felelte: „Nálunk is, Magyarországon is a szocializmust ' építjük. Na itt van, legyen hasznos építője a társadalomnak“. Ez nagyon megragadott. Talán ezért is volt könnyebb a választás. — Mióta él Magyarországon? —- 1943-óta. Nehéz körülmények között érkeztem. Tudja mi történt akkor,.. Háború.., Kékesén dolgoztam az uradalomban. Ismerem a környéket, a kisvárdai földeket. így jól eligazodom. Hol szépen, hol keményen Az első óv nem valami jól sikerült a szövetkezetbén. Sok minden közrejátszott, Nem volt épület a jószágoknak, a tagok sem igyekeztek dolgozni. A szövetkezetben tavasszal elvetettek, aztán őszig alig nyúltak a földhöz. „Minek? Ügysem érdemes...“ — mondták egyesek. — Nem adtuk fel a harcot — mondja- — Hol szépen, hol keményebben fogtuk a . dolgot. Igaz, nem egyszer még a határban is megfenyegettek. Nem baj, gondoltam magamban, lesz még itt szép élet.„ Az elnököt iskolára vitték, a munka kétszeresen nehezedett rá: a szakmai irányítás mellett, az emberekkel valö foglalkozás, p tsz ügyes-b»jos dolgainak intézése. — Ez volt a legnehezebb — mondja, sóhajtva. «— Az emberek nem egyformák, a mi szövetkezetünkben sem- Amolyan kétiakiak voltak. Amikor beléptek, azt gondolták, máról holnapra lesz itt minden. Dehát munka nélkül nent lehet. Mondtam íb, csak akkor várhatnak jövedelmet, ha dolgoznak. Nagyon nehéz volt... Fordult * a kocka — És Sándor bácsinak nem nehéz a munka? — Fárasztó, de nagyon szép. Szeretem, ez a szórakozásom. Állandó változás, mozgás, harc az időjárással. Mert amit most csinálunk az lehet, hogy jövőre már nem lesz jó, Mindig újat és újat, Olyan boldog vagyok, ha sikerül valami..,Talán több is sikerült mint gondolta. Nehéz feladványt kapott, de jól oldotta meg. A tsz ma a járás egyik legjobb szövetkezete. A zár- számadáson több mint 50 forintot fizettek egy munkaegységre. — Hát így fordult a kocka — mondja mosolyogva. — A jövő képe? — Szép és biztató. A közel hétszáz tagunk elégedett. A határ önmagáért beszél; ha az időjárás kedvez, húsz százalékkal többet termelünk, mint tavaly. —- Meddig kíván a szövetkezetben dolgozni? Hagy meddig? -— mondja gondolkodva. — Míg az erőm és az egészségem engedi. Annyira összeforrtam az emberekkel, hogy nehéz volna tőlük elszakadnom. Nem akarok félúton megállni. Bálint Lajos. Kitüntetik a nas;y- halaszi útiörőket A megye 355 úttörőcsapata közül a nagyhalászt általános iskola csapata nyerte el az idén a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját. Az úttörőmunkában és az iskolai nevelőmunkában kiemelkadő jó eredményt értek el a nagy- halásziak. Május 26-án délelőtt 10 órakor adja át a zászlót Nagyhalászon Szabó Ferenc, az Országos Úttörő Elnökség titkára- Az ünnepségen részt vesznek Diczkó József a KISZ Megyei Bizottságának titkára, Vass Piroska, a Megyei Úttörő Elnökség titkára, valamint a járási KÍSZ-bizottgág és a Járási Úttörő Elnökség munkatársai. Ugyanezen a napon kisdobos, úttörő és KISZ-tag avatás is lesz Nagyhalászban. A VIII. osztályosoknak átadják az „Ifjúság a szocializmusért” — próba jelvényeit. Délután sport és kultúrműsort rendeznek- Az általános iskolában pedig az úttörők munkáiból összeállított szakköri kiállítás nyílik. Este tábortűzzel ér véget az úttörők Ünnepe. Sikert arattak az új tanszerek Új kiállítóként Jelent meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron a magyar tanszert és ! szemléltetőeszközt gyártó ipar. Sok érdekességet vonultattak fel, például műgyanta tömbbe ágvazott preparátumokat, számos eszközt, amely megköny- nyíti a tanulóknak a fizikai törvények megértését. Bemutattak újfajta iskolai bútorokat, a pqlitechmkai oktatásban kitűnően használható kisgépeket. A pavilonban hétfőn megtartott tájékoztatón elmondották: 32 országba exportálunk különböző szemléltető eszközöket. A mostani kiállításnak az is célja, hogy társadalmi bírálat alá vesse a készítményeket. 1963. május 23. Ez év március 29-én Egy iskola gazdát keres címmel cikk jelent meg a Kelet-Ma- gyarországban. Az eredmények mellett szóvá tettük, miért nincs igazgatója a nagykállói szakmunkásképző iskolának. Megírtuk azt is, hogy 1962. novembere óta azt sem döntötték el a Földművelésügyi Minisztériumban, végül is kinek a fennhatósága alá tartozzon az iskola. Kifogásoltuk, hogy a szak- munkáiképző nincs ellátva megfelelő, olyan szemléltető eszközökkel, amelyek nélkülözhetetlenek az oktatáshoz. Iskolatáblának a pingpongasztal tetejét használják. Summázva: sürgős és megnyugtató rendezésre hívtuk fel az illetékesek figyelmét. A napokban megvizsgáltuk mi történt a cikk megjelenése óta. őszintén szólva, nem sok. Kinevezett igazgatója ma sincs az iskolának. Bár 1902. december 6-án a megyei tanács megküldte javaslatát az FM Szakoktatási Főosztályának a szakmunkásképző igazgatójának a személyére vonatkozóan, de csak 1983. május 10-én válaszoltak rá, s hagyták azt jóvá. Akkor, amikor a hosszú várakozás visszalépésre késztette a kijelölt igazgatót. A szemléltető eszközök most is hiányoznak. Ami van, anőak nagy részét a tanárok készítettéit. Nincs szakkönyvtáruk, egyetlen szépirodalmi könyv sem található, s több mint száz állami gazdasági és termelőszövetkezeti fiatalt tanítanak, képeznek művelt szakmunkásokká. Két osztályban ma is a plnpongasztal tetejét használják jobb hijján táblának. A valóság az, hogy az iskola gazdátlan most is. Mindegekről a hiányosságokról azonban tudnak a felsőbb szervek is. Valami azonban mégis történt és történik itt. A fiatalok tanulnak, vidámak, jól érzik magukat a festői környezetű iskolában, csak azt nem tudják, meddig, Ugyanis ez év márciusa óta változtak az események. Az Állami Gazdasággá: Megyei Igazgatósága 1903. április 29-én levélben még azt közölte a megyei tanács mező- gazdasági osztályával, ameny- nyiben az igényelt 700 000 forintot megkapják az Iskola épület felújítására, akkor lehet reményük arra, hogy ez évben tovább folytathatják itt, a tanulók képzését Néhány hét múlva azonban változott az álláspont. Május 17-1 levelükben már azt közltk a megyei tanács illetékes osztályával, mivel a káliói iskola a Balkányi Állami Gazdaság tulajdonát képezi, így igényt tartanak az épületre, s rendbehozása után, ott saját dolgozóikat kívánják oktatni. Terv szerint az 1963—64-es tanévben a megyében 1647 fiatalt kell szakmunkásnak képezni. Eddig rendelkezésre állt erre a célra a nyíregyházi és a mátészalkai mező- gazdasági technikum, a tisza- dobi gyermekváros Iskolája, képeztek szakmunkásokat a demecseri Ezüstkalász Tsz- ben, de főleg a nagykállói iskolában. Ez évben mar csak a két mezőgazdasági technikumra lehet számítani, melyek nem képesek hellyel ellátni a szakmunkásképzést. Legalkalmasabb lenne « célra továbbra Is a nagykállói iskola, ahol 380 fiatal tanítása lehetséges. Erre viszont ezek után nem lehet számítani. Most csak az a kérdés, hogy azok a fiatalok, akik a Nyírség, Szatmár, Szolnok, Hajdú különböző tsz-eiből kerültek ide, a jövő évben hol folytatják tanulmányaikat? _ Kgy részének a két technikumban helye lesz, de a többségének még egyenlőre nine«, s, hogy mikor és hol lesz, még senki nem tudja. Pedig a mezőgazdaságnak olyan szüksége van a képzett szakmunkásokra mint növénynek a levegőre, napfényre, vízre. Ezektől a szakmunkásoktól is függ, hogyan váltja valóra a magyqr mezőgazdaság a hozzá fűzött reményeket. § ezért bizony több gondosságot, figyelmet érdemel, és sürgős megoldást érdemei ez a probléma. Farkas Kálmán. Zavartalan lesz falt aink nyári áruellátása 260 milliós árukészlet — Naponta friss zöldség, sütemény — Ezerötszáz sertés a szövetkezeti hizlaldákból — A MÉSZÖV elnökhelyettes nyilatkozata Néhány nap múlva június, a nagy nyári munkák ideje. Hogy a munka zavartalan legyen, ebben nagy szerepe van a földművesszövetkezeti kereskedelemnek. — Hogyan készültek fel a nyári ellátásra? — ezt kérdeztük Szilágyi Gyula elvtárstól, a MÉSZÖV elnökhelyettesétől. — Megyénk jellegéből fakadóan a fmsz-eknek mindig nagy feladatot jelentett a lakosság nyári ellátása. Még nagyobb gond ez most, a mezőgazdáság szocialista átszervezése után, amikor jóval nagyobb ütemben nő az áruforgalmunk. Számoltunk ezzel és a tervezésnél is ezt vettük figyelembe. Idén nyárra 23 millió forinttal terveztünk nagyobb forgalmat, mint az elmúlt nyáron volt. Még nagyobb arányban növeltük a készleteket: 260 milliós árukészlet áll Idén szövetkezeteink rendelkezésére, ami 40 millió forintos növekedést Jelent. Felesleges hangsúlyozni, hogy elsősorban a választék lett így nagyobb. — Számolt » készletgazdálkodás a várható nagyobb forgalommal? —■ Elsősorban az élelmiszereknél, ezenbelül is a konzerv, készételíéleségeknél várjuk a kereslet növekedését. Nagy forgalomra számítunk zöldségnél, gyümölcsnél is. Ezért a tsz-ekkel a tsz-tagokkal szerződést kötöttünk, hogy a járási székhelyek és a nagyobb községek ellátását hiánytalanul oldjuk meg. A helyi ellátásra a földművesszövetkezetek közvetlenül szerződtek. Elérték ezzel, hogy -reggel a nyitás előtt a boltnak adják át friss termékeiket, s igy a termelők kapják meg a nagykereskedelmi árrést. Nagyobb forgalomra számítunk a ruházati szakmában, hiszen a jobb zárszámadások következményeként már az első negyedévben is 25 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest a ruházati forgalom. Raktáraink tele vannak tartós fogyasztási iparcikkekkel, s az aratáshoz szükséges áruk leszállítása most van folyamatban. — Várható-e javulás a vendéglátóipar területén? — Már korábban intézkedtünk a nyári igények hiánytalan kielégítésére. Megyénk szövetkezeteinél 63 fagylaltgép Üzemel, napi 80 mázsás kapacitással. Minden községbe eljut idén nyáron a fagylalt: 10 motoros és 58 hagyományos fagylaltszálHtóval dolgozunk. 240 mozgóárus keresi fel a határban is a mezőgazdasági lakosságot. A fagylalton kívül hűsítőt, cigarettát, cukorkát és élelmiszereket visznek magukkal. 14 körzeti cukrászüzemet hoztunk létre. Mindegyik ellátja a maga körzetét friss süteménnyel.- 51 szikvízüzemünk dolgozik, s mintegy 10 ezer hektoliter szódavízzel termel többet e nyáron, mint tavaly ilyenkor. A két új hüsiüzemmel Idén már öt lesz. Két és fél millió üveggel gyártjuk ezt a kedvelt italt, amely a múlt évi mennyiség kétszerese. A gyü- mölcsleveket öt változatban lehet kapni az üzletekben. 102 elektromos hűtőszekrény és 10 ezer köbméter jég biztosítja az üdítő italok hűtését. Tovább Javul a sörellátás. A második negyedévben 2100, a harmadik negyedévben 6240 hektoliterrel lesz több sörünk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — Lesznek-e idén hiánycikkek? — örvendetes, hogy sok év után talán most először nem lehet beszélni tartós nyári hiánycikkekről. Sertéshúsnál ugyan lesznek bizonyos nehézségek, annak ellenére, hogy nagyobb mennyiségű húst hozunk forgalomba, mint az elmúlt nyáron. A földmüvesszö- vetkezeti hizlaldák 1500 sertést vágnak — elsősorban az aratás idején. — Aratószalonnából bőséges mennyiség áll rendelkezésünkre. A húsellátásban már csak azért sem lehet komoly fennakadásról beszélni, mert falvainkban idén nagy méreteket öltött a baromfitenyésztés. — fejezte be nyilatkozatát Szilágyi Gyula elvtárs. _____________________ (K. J.)
