Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

Még egyszer » leállói szakiskoláról Az óriási gomb. GÁDOR BÉLA: EGY FORINT Az ember szeretekre vá­gyik. De az ember arra is vá­gyik néha, hogy megebédel­jen. Ilyenkor a szeretetre és ebédre éhes ember betér egy vendéglőbe. Az ember kap bargopyalevest vagy paradi­csomlevest, sertéskarajt vagy szüzérmécskét, palacsintát vagy stíriai metéltet. Ezért fizet ennyit meg annyit, De szeretetet nem kap. Ezért van az egyforintos borra­való. Ámde az ember az egy főú­rin tot utólag adja oda, mert ez a szokás, és mert hülye lesz előre odaadni. Már most hogyan szuggerálja az em­ber a pincérnek azt, hogy ő a végén egyforintos emberré fog válni? Természetesen a fellépésével. Az ember úgy lép be a vendéglőbe, hogy az első pillanatban lehessen lát­ni: itt jön valaki. Itt egy társa­dalmilag is számottevő ténye­ző közeledik, akinél egy-két forint nem játszik szerepet. Úgy is ül le az ember, lehe­tőleg üres asztalhoz, hogy leülé­sének kellő nyomatéka legyen. Hogy a pincérben kiterebé­lyesedhessék a gondolat: ime BORRAVALÓ itt nem egy pacák ült le, nem egy pók, hanem egy sze­retetne és gyors ebédre áhí­tozó fontos ember, akitől nem idegen a borravaló’ gondolata. Ha a mutatvány eddig si­került, de a pincér elrohan az asztal mellett, az ember középerős, nyugodt hangon megszólítja. Az ember nem azt mondja, hogy „főúr," még kevésbé azt, hogy „sza­ki kam.” Elfoglalt emberrel nem szabad kedélyeskedni. Legcélszerűbb, ha az ember egyszerűen azt mondja: „ké­rem.” De ezt, persze, nem tanácsos kérő hangsúllyal mondani, mert az érzékeny lélekről tesz tanúságot. S a? érzékeny lélek számíthat ro- kopérzésre, néha megértésre is, de arra nem számíthat, hogy gyorsan megkapja a le­vest. A leves megevése után az 4 fontos, hogy az ember el ne bízza magát. Sose felejt­sük a nagy igazságot, amelyet lángbetűkkel kellene minden pesti vendéglő falára felírni: Levesig mindenki eljut! Lapterjesztési tanácskozás Szerdán a Postás Szakszer­vezet kultúrotthonában a me­gye postahivatalának vezetői, hírlapterjesztők, kézbesítők, beszéltéik meg a megyei párt- bizottság lapja, a Kelet-Ma- gyarország terjesztésével kap­csolatos problémákat és fel­adatokat. Az értekezlet mun­kájában részt vett Kurali Ferenc, a Hírlapkiadó Válla­lat osztályvezetője, Gönczi Balázs, a megyei pártbizott­ság munkatársa, dr. Deák Ignác, a Debreceni Postaigaz­gatóság helyettes vezetője, valamint a Postás Szakszer­vezet, a Lapkiadó Vállalat képviselői, Drogos Gyula, a Kelet-Magyarország szerkesz­tőbizottságának tagja. Farkas Pál, a Kelet-Ma­gyarország Lapkiadó Vállalat igazgatójának vitaindító elő­adásához sok értékes hozzá­szólás hangzott el. Az érte­kezlet részt vevői célul tűz­ték ki; további új előfizétőlc beszervezését, a lap terjesz­tési munkájának javítását. A vegyipar pavilonja. LUKQWICZKY ALEXANDER ÚJ HAZÁJA Amit lengyel, magyar egyformán megért — Hétszáz elégedett ember Pontosan .olyan mint ami­lyennek mondták: vidám te­kintetű, őszülő halántékú, mindig mosolygós férfi. Már nem tartozik a fiatal nemze­dékhez. Lukowiezky Alexander, a kisvárdai Rákóczi Tsz agrp­nómusa. Kétkerekű bries­kávai járja a határt. Figyel­me mindenre kiterjed. S ahol megjelenik, ezt mondják az emberek: „Jó. hogy itt van Sándor bátyánk, ezt hogyan csináljuk..." — Persze nem mindig így volt ez — mondja. — Kifli­ben alakult meg a tsz. Ak­kor a közgyűlés arra kért, legyek az agronómusuk... Elvállalta. Pedig kora, meg­élhetése nem késztették erre. Ves«isük magunkat teljes energiával,- teljes lélekkel a húsért való küzdelembe, s akkor munkánk bizonyára nem marad eredménytelen. Ebéd. után, ha minden jól ment vagy rosszul, az ember átadja a borravalót- Az át­adás legyen ünnepélyes és perspektivikus. Ugyanis mély benyomást kell a pincérben gyakorolnunk, hogy legköze­lebb felismerje bennünk az egyforintos embert. Koto­rásszunk hosszasan a pénz után, hajoljunk egész közel a pincér arcához, Igyekezzünk arcvonásainkat minél mélyeb­ben emlékezetébe vésni, A pénz átadásának pillanatá­ban mondjunk valami megle­pőt, vagy borítsuk fel a só- tartót, egyszóval csináljunk valami jelentődet, hogy, a képzettársítást személyünk és a pénzdarab között még job­ban rögzítsük. Mindezekből, persze, a pin­cér mit sem sejt, Zsebre vág­ja a pénzt, megtörli izzadt homlokát és lohol tovább. Közben azért gyorsan vet, fe­léd egy fáradt pillantást. Le­het. hogy ő is szeretetre vá­gyik? Lehet. Ezért kap egy fo­rint borravalót. Dehát a szakma, a szenve­dély,.. Meg egy találkozás is közrejátszott... Ami döntött Keresi a szavakat, érthe­tően akarja magát kifejezni. Hiába, nehéz ez a magyar nyelv.., — Amikor Gomulka elv­társ Budapesten járt, engem is meghívtak a fogadására <-* mondja, — Nagyon boldog voltam. Beszélgettünk. Érdek­lődött: hogyan élek, s mit dolgozom. Elmondtam: van egy kis szőlőm, abban se­rénykedem. Aztán beszélge­tés közben váratlanul meg­kérdeztem Gomulka elvtérs- tól: haza menjek-e Lengyel- országba, vagy itt máradjak? Erre ő azt felelte: „Nálunk is, Magyarországon is a szo­cializmust ' építjük. Na itt van, legyen hasznos építője a társadalomnak“. Ez nagyon megragadott. Talán ezért is volt könnyebb a választás. — Mióta él Magyarorszá­gon? —- 1943-óta. Nehéz körül­mények között érkeztem. Tudja mi történt akkor,.. Há­ború.., Kékesén dolgoztam az uradalomban. Ismerem a környéket, a kisvárdai föl­deket. így jól eligazodom. Hol szépen, hol keményen Az első óv nem valami jól sikerült a szövetkezetbén. Sok minden közrejátszott, Nem volt épület a jószágok­nak, a tagok sem igyekeztek dolgozni. A szövetkezetben tavasszal elvetettek, aztán őszig alig nyúltak a föld­höz. „Minek? Ügysem érde­mes...“ — mondták egyesek. — Nem adtuk fel a harcot — mondja- — Hol szépen, hol keményebben fogtuk a . dol­got. Igaz, nem egyszer még a határban is megfenyeget­tek. Nem baj, gondoltam ma­gamban, lesz még itt szép élet.„ Az elnököt iskolára vitték, a munka kétszeresen neheze­dett rá: a szakmai irányítás mellett, az emberekkel valö foglalkozás, p tsz ügyes-b»jos dolgainak intézése. — Ez volt a legnehezebb — mondja, sóhajtva. «— Az emberek nem egyformák, a mi szövetkezetünkben sem- Amolyan kétiakiak voltak. Amikor beléptek, azt gondol­ták, máról holnapra lesz itt minden. Dehát munka nélkül nent lehet. Mondtam íb, csak akkor várhatnak jövedelmet, ha dolgoznak. Nagyon nehéz volt... Fordult * a kocka — És Sándor bácsinak nem nehéz a munka? — Fárasztó, de nagyon szép. Szeretem, ez a szóra­kozásom. Állandó változás, mozgás, harc az időjárással. Mert amit most csinálunk az lehet, hogy jövőre már nem lesz jó, Mindig újat és újat, Olyan boldog vagyok, ha si­kerül valami..,­Talán több is sikerült mint gondolta. Nehéz feladványt kapott, de jól oldotta meg. A tsz ma a járás egyik leg­jobb szövetkezete. A zár- számadáson több mint 50 fo­rintot fizettek egy munkaegy­ségre. — Hát így fordult a koc­ka — mondja mosolyogva. — A jövő képe? — Szép és biztató. A közel hétszáz tagunk elégedett. A határ önmagáért beszél; ha az időjárás kedvez, húsz szá­zalékkal többet termelünk, mint tavaly. —- Meddig kíván a szövet­kezetben dolgozni? Hagy meddig? -— mond­ja gondolkodva. — Míg az erőm és az egészségem en­gedi. Annyira összeforrtam az emberekkel, hogy nehéz volna tőlük elszakadnom. Nem akarok félúton megáll­ni. Bálint Lajos. Kitüntetik a nas;y- halaszi útiörőket A megye 355 úttörőcsapata közül a nagyhalászt általános iskola csapata nyerte el az idén a KISZ Központi Bizott­ság vörös selyemzászlaját. Az úttörőmunkában és az iskolai nevelőmunkában kiemelkadő jó eredményt értek el a nagy- halásziak. Május 26-án délelőtt 10 óra­kor adja át a zászlót Nagyhalá­szon Szabó Ferenc, az Orszá­gos Úttörő Elnökség titkára- Az ünnepségen részt vesznek Diczkó József a KISZ Megyei Bizottságának titkára, Vass Pi­roska, a Megyei Úttörő Elnök­ség titkára, valamint a járási KÍSZ-bizottgág és a Járási Út­törő Elnökség munkatársai. Ugyanezen a napon kisdobos, úttörő és KISZ-tag avatás is lesz Nagyhalászban. A VIII. osztályosoknak átadják az „If­júság a szocializmusért” — próba jelvényeit. Délután sport és kultúrműsort rendeznek- Az általános iskolában pedig az úttörők munkáiból összeállított szakköri kiállítás nyílik. Este tábortűzzel ér véget az úttörők Ünnepe. Sikert arattak az új tanszerek Új kiállítóként Jelent meg a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a magyar tanszert és ! szemléltetőeszközt gyártó ipar. Sok érdekességet vonultattak fel, például műgyanta tömbbe ágvazott preparátumokat, szá­mos eszközt, amely megköny- nyíti a tanulóknak a fizikai törvények megértését. Be­mutattak újfajta iskolai bú­torokat, a pqlitechmkai okta­tásban kitűnően használható kisgépeket. A pavilonban hét­főn megtartott tájékoztatón elmondották: 32 országba ex­portálunk különböző szemlél­tető eszközöket. A mostani kiállításnak az is célja, hogy társadalmi bírálat alá vesse a készítményeket. 1963. május 23. Ez év március 29-én Egy iskola gazdát keres címmel cikk jelent meg a Kelet-Ma- gyarországban. Az eredmé­nyek mellett szóvá tettük, miért nincs igazgatója a nagykállói szakmunkásképző iskolának. Megírtuk azt is, hogy 1962. novembere óta azt sem döntötték el a Földmű­velésügyi Minisztériumban, végül is kinek a fennhatósá­ga alá tartozzon az iskola. Kifogásoltuk, hogy a szak- munkáiképző nincs ellátva megfelelő, olyan szemléltető eszközökkel, amelyek nélkü­lözhetetlenek az oktatáshoz. Iskolatáblának a pingpong­asztal tetejét használják. Summázva: sürgős és meg­nyugtató rendezésre hívtuk fel az illetékesek figyelmét. A napokban megvizsgáltuk mi történt a cikk megjelené­se óta. őszintén szólva, nem sok. Kinevezett igazgatója ma sincs az iskolának. Bár 1902. december 6-án a megyei ta­nács megküldte javaslatát az FM Szakoktatási Főosztályá­nak a szakmunkásképző igaz­gatójának a személyére vo­natkozóan, de csak 1983. május 10-én válaszoltak rá, s hagyták azt jóvá. Akkor, amikor a hosszú várakozás visszalépésre késztette a ki­jelölt igazgatót. A szemlélte­tő eszközök most is hiányoz­nak. Ami van, anőak nagy részét a tanárok készítettéit. Nincs szakkönyvtáruk, egyetlen szépirodalmi könyv sem található, s több mint száz állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti fiatalt taní­tanak, képeznek művelt szak­munkásokká. Két osztályban ma is a plnpongasztal tete­jét használják jobb hijján táblának. A valóság az, hogy az is­kola gazdátlan most is. Mind­egekről a hiányosságokról azonban tudnak a felsőbb szervek is. Valami azonban mégis történt és történik itt. A fiatalok tanulnak, vidá­mak, jól érzik magukat a festői környezetű iskolában, csak azt nem tudják, meddig, Ugyanis ez év márciusa óta változtak az események. Az Állami Gazdasággá: Megyei Igazgatósága 1903. április 29-én levélben még azt kö­zölte a megyei tanács mező- gazdasági osztályával, ameny- nyiben az igényelt 700 000 fo­rintot megkapják az Iskola épület felújítására, akkor le­het reményük arra, hogy ez évben tovább folytathatják itt, a tanulók képzését Néhány hét múlva azon­ban változott az álláspont. Május 17-1 levelükben már azt közltk a megyei tanács il­letékes osztályával, mivel a káliói iskola a Balkányi Ál­lami Gazdaság tulajdonát ké­pezi, így igényt tartanak az épületre, s rendbehozása után, ott saját dolgozóikat kíván­ják oktatni. Terv szerint az 1963—64-es tanévben a megyében 1647 fiatalt kell szakmunkásnak képezni. Eddig rendelkezésre állt erre a célra a nyíregy­házi és a mátészalkai mező- gazdasági technikum, a tisza- dobi gyermekváros Iskolája, képeztek szakmunkásokat a demecseri Ezüstkalász Tsz- ben, de főleg a nagykállói iskolában. Ez évben mar csak a két mezőgazdasági techni­kumra lehet számítani, me­lyek nem képesek hellyel el­látni a szakmunkásképzést. Legalkalmasabb lenne « cél­ra továbbra Is a nagykállói iskola, ahol 380 fiatal tanítása lehetséges. Erre viszont ezek után nem lehet számítani. Most csak az a kérdés, hogy azok a fiatalok, akik a Nyír­ség, Szatmár, Szolnok, Hajdú különböző tsz-eiből kerültek ide, a jövő évben hol foly­tatják tanulmányaikat? _ Kgy részének a két technikumban helye lesz, de a többségének még egyenlőre nine«, s, hogy mikor és hol lesz, még sen­ki nem tudja. Pedig a mezőgazdaságnak olyan szüksége van a képzett szakmunkásokra mint nö­vénynek a levegőre, napfény­re, vízre. Ezektől a szakmun­kásoktól is függ, hogyan vált­ja valóra a magyqr mezőgaz­daság a hozzá fűzött remé­nyeket. § ezért bizony több gondosságot, figyelmet érde­mel, és sürgős megoldást ér­demei ez a probléma. Farkas Kálmán. Zavartalan lesz falt aink nyári áruellátása 260 milliós árukészlet — Naponta friss zöldség, sütemény — Ezerötszáz sertés a szövetkezeti hizlaldákból — A MÉSZÖV elnökhelyettes nyilatkozata Néhány nap múlva június, a nagy nyári munkák ideje. Hogy a munka zavartalan le­gyen, ebben nagy szerepe van a földművesszövetkezeti keres­kedelemnek. — Hogyan készültek fel a nyári ellátásra? — ezt kérdeztük Szilágyi Gyu­la elvtárstól, a MÉSZÖV el­nökhelyettesétől. — Megyénk jellegéből faka­dóan a fmsz-eknek mindig nagy feladatot jelentett a lakosság nyári ellátása. Még nagyobb gond ez most, a mezőgazdáság szocialista átszervezése után, amikor jóval nagyobb ütemben nő az áruforgalmunk. Számol­tunk ezzel és a tervezésnél is ezt vettük figyelembe. Idén nyárra 23 millió forinttal ter­veztünk nagyobb forgalmat, mint az elmúlt nyáron volt. Még nagyobb arányban növel­tük a készleteket: 260 milliós árukészlet áll Idén szövetkeze­teink rendelkezésére, ami 40 millió forintos növekedést Je­lent. Felesleges hangsúlyozni, hogy elsősorban a választék lett így nagyobb. — Számolt » készletgaz­dálkodás a várható na­gyobb forgalommal? —■ Elsősorban az élelmisze­reknél, ezenbelül is a konzerv, készételíéleségeknél várjuk a kereslet növekedését. Nagy for­galomra számítunk zöldségnél, gyümölcsnél is. Ezért a tsz-ekkel a tsz-tagokkal szerződést kö­töttünk, hogy a járási székhe­lyek és a nagyobb községek ellátását hiánytalanul oldjuk meg. A helyi ellátásra a földmű­vesszövetkezetek közvetlenül szerződtek. Elérték ezzel, hogy -reggel a nyitás előtt a boltnak adják át friss termékeiket, s igy a termelők kapják meg a nagykereskedelmi árrést. Nagyobb forgalomra számí­tunk a ruházati szakmában, hiszen a jobb zárszámadások következményeként már az el­ső negyedévben is 25 százalék­kal nőtt a tavalyihoz képest a ruházati forgalom. Raktáraink tele vannak tartós fogyasztási iparcikkekkel, s az aratáshoz szükséges áruk leszállítása most van folyamatban. — Várható-e javulás a vendéglátóipar területén? — Már korábban intézked­tünk a nyári igények hiányta­lan kielégítésére. Megyénk szö­vetkezeteinél 63 fagylaltgép Üzemel, napi 80 mázsás kapa­citással. Minden községbe el­jut idén nyáron a fagylalt: 10 motoros és 58 hagyományos fagylaltszálHtóval dolgozunk. 240 mozgóárus keresi fel a ha­tárban is a mezőgazdasági la­kosságot. A fagylalton kívül hűsítőt, cigarettát, cukorkát és élelmiszereket visznek maguk­kal. 14 körzeti cukrászüzemet hoztunk létre. Mindegyik ellát­ja a maga körzetét friss süte­ménnyel.- 51 szikvízüzemünk dolgozik, s mintegy 10 ezer hektoliter szódavízzel termel többet e nyáron, mint tavaly ilyenkor. A két új hüsiüzemmel Idén már öt lesz. Két és fél millió üveggel gyártjuk ezt a kedvelt italt, amely a múlt évi mennyiség kétszerese. A gyü- mölcsleveket öt változatban le­het kapni az üzletekben. 102 elektromos hűtőszekrény és 10 ezer köbméter jég biztosítja az üdítő italok hűtését. Tovább Javul a sörellátás. A második negyedévben 2100, a harmadik negyedévben 6240 hektoliterrel lesz több sörünk, mint az el­múlt év hasonló időszakában. — Lesznek-e idén hiány­cikkek? — örvendetes, hogy sok év után talán most először nem lehet beszélni tartós nyári hiánycikkekről. Sertéshúsnál ugyan lesznek bizonyos nehéz­ségek, annak ellenére, hogy nagyobb mennyiségű húst ho­zunk forgalomba, mint az el­múlt nyáron. A földmüvesszö- vetkezeti hizlaldák 1500 sertést vágnak — elsősorban az aratás idején. — Aratószalonnából bőséges mennyiség áll rendel­kezésünkre. A húsellátásban már csak azért sem lehet ko­moly fennakadásról beszélni, mert falvainkban idén nagy méreteket öltött a baromfite­nyésztés. — fejezte be nyilat­kozatát Szilágyi Gyula elvtárs. _____________________ (K. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom