Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

Hajnali eső — felhők nélkül

Hudák Dezső új szakmája — Változik a tímári határ — Életkép

Mikor lehajolt, erős, széles hátán simára feszült a lenge kabát. Átölelte a szürke, hűvös csövet, s végit a másikéhoz igazította. Szerelt és egy szakasszal tovább ment. Ekkor kezdett kelni a Nap.

Mindenáron végezni akart, mire érkezik a gépész Sztan- kovics. Meg a többiek se alszanak délig, ültetni, kapálni kell...

Milyen furcsa ez az egész, gondolta igyekezetében Hudák Dezső. Tavaly, meg azelőtt még növénytermesztési brigádvezető volt társával, Pák Endrével. Most pedig, mondhatni új szakmát csinálnak: szerelői az 1140 méter hosszú, 31 szórófejes öntözési csőhálózatnak. Még tanfolyamra is elmentek miatta. Óra múlva érkezett Sztankovics.

— Ha eső nem lesz dohányt, krumplit öntözünk. Elmegyünk innen. A lucerna, menta, silókukorica is vár ránk.

Pár perc múlva lenn, a Tisza holtága szélén, felberregett a gép. A szürke csöveken alig észrevehetőn megremegtek a szórófejek, s pillanat után kivágódott belőlük

víz.

Hudák Dezső állt még egy kicsit a parton. Nézte a hulló vízcseppek milliárdjait. Másfél hét óta látja már, mégsem tud betelni vele. Fiatalember létére rengeteg panaszt hallott és mondott ő maga is a nyári időkben. Hajitásnyira a Tisza, a falu határát át- meg átszelik a holtágak, és időkön át annyit sopánkodtak, könyörögtek vízért! Ezután náluk is lesz, sünikor kell, amikor csak akarják! A timá- ri Béke Termelőszövetkezetben ő, meg Pák Endre az öntözési csőszerelő. Uj szakma ez a paraszti munkában. Megszerette.

Végre elindult, be az öntözött földre. Vizsgálni kezdte a „kötéseket”, nem engednek-e maguk köré felesleges vizet. Kerülgette az ömlő sugarakat, de imitt-amott csak

ráhullt az „eső”. Kék ingén átivódtak a cseppek, csiklandozták nyakát, széles vállát. Gumicsizmájára mindjobban tapadt a frissen ázott föld. Pedig porzott a dülőút. felleg mégcsak távolról sem látszott.

A tanya felől ekkor érkeztek a többi kertészeti dolgozók. Csak nézték, mit nőttek a növények tegnap óta! Őröltek az apró paradicsomnak. Többen esküdöztek, hogy tegnap még csak virágot láttak. A csapatvezető, Nagy Laci bácsi hirtelen elborult arccal állt meg a korai káposzta tábla mellett.

— Ebből se lesz pár hét múlva semmi. Amiért már füdzik...

Értetlenül néztek rá. Az öreg pedig tovább tetette szomorúságát.

— Nem bizony, mert akkorra megeszik a városokban, meg* megesszük mi. Ilyen még nem történt Tímáron...

Most értették el célzását és nagy nevetésbe kezdtek.

Ezt vette észre a távolabb háttal guggoló Hudák Dezső. Felállt az egyik összetét mellől és jólesett látnia, hogy a többiek üdvözlést integetnek feléje.

Asztalos Bálint.

4 tanköteles korba lépők kötelező orvosi vizsgálata

Az oktatási szervek a közelmúltban szabályozták a tanköteles korba lépő fiatalok kötelező orvosi vizsgálatát és a tanköteles kor előtti felvételt. Az intézkedés kimondja, hogy a szülők kötelesek minden olyan gyermeket beíratni áz általános iskola első osztályába, aki hatodik életévét szeptember 1-ig betöltötte, illetve betölti. A beiratásokra a tanévzárást követő két munkanapon kerül sor.

A beiratás előtt a szülők kötelesek gyermeküket orvosi vizsgálatra vinni. A vizsgálat általános jellegű és csak a szükséghez mérten terjed ki szakorvosi vizsgálatra.

őlmondjji a

A kisari Űj Élet Termelőszövetkezet tábláin mintegy 100 holdon jól előkészített, műtrágyázott földbe került a rizs. (Hammel József felvétele.)

Nekem az apám is, nagyapám is, de még annak az apja is juhász volt. Én már tízéves koromra mindent tudtam a jjuhról. Akkor halt meg az |opám. Elvitte a háború. Azóta járok én a juhval, télen- nyáron, mindennap. Ezelőtt száz-száztíz juhom volt. mióta beléptem a közösbe, 324 van meg egy kutya, a Legény. Nem, nem puli, hanem valami keverék, de nagyon jó ku- \tya. Nem adnám egy falka |juhért. Még versenyre - is elmehetne. No. nem a szépségével. hanem az okosságával. Hároméves, magam ta- tiítgattam. Ha azt mondom neki: vigyázz! — tudja, hol kell vigyáznia.

Jó kutya nélkül nem is lehet juhot legeltetni.

Van egy egyéves fiam. Az is juhász lesz, mert juhászra mindig szükség van. Máris szereti a juhot, ha meglátja repdes a kis kezével, nagyokat derül, kiabál. Biztosan juhász lesz, majd úgy szoktatom, hogy ne menjen máshová, mert igen szép mesterség

ez. Az igaz, hogy sokat kell (járni, meg tudni kell, hogy mit szeret a juh. Sok forsza van a legeltetésnek. És mindennap menni kell vele, mert

a juh nem szokott ünnepelni, így hát mindennap dolgozom, még sátoros ünnepeken is. Hát ma — ma, mondjuk, nem, mert ma vittük be a gyapjút Nagykállóba. De

ilyen csak egyszer van egy évben. Nem sokat, harmincegy- ezer forintot hozott csak a közösnek, '■— hosszú, kemény tél volt. Meg a bárányokat sem nyírtuk, hadd erősödjenek. Jövőre több pénz lesz, ne legyen Szőke János a nevem, ha nem.

Az ebéd, hát azzal baj van. Jobbára itt legeltetek a kállő- semjéni határban, de vagy négy kilométerre az otthontól. Minek járjon az asszony oda- vissza nyolc kilométert? Megeszem én a hideg kasztot is, szalonnát, ezt-azt. Most már könnyebb lesz, mert lesz juh- tej. Én meg azt nagyon szeretem. Attól vagyok ilyen piros. Sokan mondják, hogy az nem jó. Pedig nincs igazuk. A múltkor hallottam a rádióból Buga doktortói, hogy egy liter juhtej 16 tojás tápértékének felel meg. Hogy mikor hallgatom a rádiót? Valamikor, ha el tudom kapni. Mert öreg este járok haza.

Lejegyezte: Ratkó József.

ALEKSZAFTOR NAffiŐ?:

fordított«: SZ AT HM ÁRI GÁBOR

2

Gazdag tartalom, művészi forma

I Magyarország a Vili. Nemzetközi Könyvvásáron

Varsó, (MTI):

Magyarország a Varsói Nemzetközi Könyvvásár hagyományos kiállítója. Évről évre felvonultatjuk könyvkiadásunk termékeit, amelyek minden látogató számára bizonyít jáik: a magyar könyvkiadás tartalomban gazdag, formában művészi. Ez a mondanivalója idei kiállításunk- nak is, amelyet a vásár négy különböző részlegén rendeztünk meg.

A Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat első kiállítása a magyar könyvkiállltás keresztmetszetét adja. Csaknem 500 magyar és idegennyelvű könyv sorakozik egymás mellett, amelyek szinte valamennyi magyar kiadóvállalatot képviselik.

A Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat másik kiállítása a vásár zenei részlegén található, rtt a Zeneműkiadó majd 200 kottával és zened könyvvel, a hanglemezgyár pedig csaknem 300 komoly és könnyűzenei hanglemezzel vonult fel.

Az idén külön kiállítási részt kapott a Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, amely mintegy 150 könyvet tár az érdeklődők élé.

Hasonlóképpen önálló

könyvbemutatót rendezett az Akadémia Kiadó is a . vásár tudományos részlegén. Mintegy 200, főleg idegermyelvű matematikai, orvostudományi, műszaki, archeológiái és nyelvészeti munka sorakozik itt egymás mellett.

Megkezdte kártételét

az almamoly

Az almamoly elszaporodásának a száraz időjárás kedvez. Lepkéi már az alma virágzása után megjelentek. Az almamoly hernyója a termés 70—

90 százalékát is tönkreteheti.

Az almamoly ellen az első védekezést akkor kezdjük meg, amikor az almák kis dió nagyságúak. A védekezést egybekötjük a gombabetegség elleni védelemmel. A permetezést

10—14 naponként szükséges megismételni, ennek rendszeresnek kell lennie, mert egy permetezés kimaradása nagy kártételt okozhat. Az almamoly elleni permetezőszerek: Pernit 0,4, 50 százalékos DDT 0,3 Hungária DL 0,3, Wofatox spritz- pulver 0,5,—0,6, Parathion 20.

0,2—0,3 százalékos' töménységben. Ezekből bármelyiket használhatjuk.

Lisztharmat kártétele esetén kéntartalmú szerekkel keverjük az almamolyölő szereket. Ilyenek: nyári hígitásű mész- kénlé, Thiovit 0,3, Sulfex 1—1,2, Sulfarol 0,5—0,7 százalékos ol- idata. Nagyobb hatás érdekében tegyünk hozzá Sandovitot 0,2 százalékos töménységben. A perzselés veszélye miatt 23—24 fokos melegben kéntartalmú szerekkel ne permetezzünk.

Csapadékos, párás viszonyok között az almamolyírtó szert Bordóilé be (0,5), Vitigranba (0,2) DNRB-be (0,4) vagy Ort- hocid 0,2 százalékos oldatába keverjük, hogy így a fusiklá- dium ellen is védekezhessünk. Ha réz vagy kéntartalmú sze- ' rekbe keverjük az almamoly- ' irtó anyagot, a permetlevet azonnal használjuk fel.

. Az almamoly elleni permete- : zésen kívül a hullott almák ■ folyamatos összeszedésével,

’ hullámpapír fatörzsre való kötözésével és azok állandó cse- . rélésével védekezhetünk.

Növényvédő Állomás

) Kállósemjén.

rendeltek el, mert a repülőgépek az utolsó pillanatban elkerülték a várost. Lehetséges, hogy nem is Karislustea célpontjuk.

A feltételezés helyesnek bizonyult. A bombázók kikerülték a várost, s északnyugat felé tartottak.

Néhány perc múlva megszólalt a telefon Updtz ideiglenes szobájának asztalán.

— Upitz úr? — hallatszott a kagylóban.

— Igen, én vagyok az.

— Itt Kari Aupel beszél. Kérem azonnal fogadjon engem.

Thedder megbízottjával azonban valahol máshol kellett beszélnie, nem hívhatta az Abwehr épületébe.

A körülmények viszont úgy alakultak, hogy az Abwehr épületét sem hagyhatja el. Aupel azonban kitartó volt. Upitz arra gondolt, hogy most már úgyis este van, az Abwehr munkatársainak többsége hazament, s elhatározta: megkockáztatja, hogy fogadja Aupelt.

— Rendiben van —, mondta — jöjjön egyenesen ide. Majd szólok az ügyeletesnek, hogy engedjék fel.

Aszker nemsokára már a Gruppenführer szobájában volt.

— Izgatottnak látszik —,

• szólt Upitz, miután végjgmér- ■ te látogatóját. — Mi történt?

; — Már megint itt vannak

a bombázók. Azt mondják,

' orosz gépek, i — Igen.

r — De északnyugati irány- í ba tartattak!

. — No és?

i _ Északnyugat felé Hamburg van. S éppen onnan kell \ érkeznie a teherautó-kara- , váltnak.

— A kocsik már elindul- i talk. — Upitz az órájára né- 1 zett. — Tizenöt perc óta úton 1 vannak. Úgyhogy már nem ! fenyegeti őket veszély. Még : akkor sem, ha Hamburgot i egyenlővé teszik a föld színével.

— Tizenöt perce úton vannak —, ismételte Ászkor, s elgondolkozva nézett a tábornokra. — A kocsik tehát mikor is lesznek itt?

— Éjfélkor.

— Mit csináljak addig?

— Mivel akar foglalkozni éjfélkor?

— Részt akarok venni az iratok berakodásánál.

— Ez lehetetlen.

— Miért?

— Lehetetlen —, ismételte Upitz.

— De... Ez Thedder utasítása. És még nem is mondtam meg mindent. Azzal bízott meg. hogy kísérjem él a teherautókat.

— Hová?

— Hát istenem, hová? Oda, ahová az archívanyagokat viszik! .. .Különben is nem maradhatok itt tovább. Egy idő óta, hm... hogy is fejezzem ki magam... nagyon erősen figyelnek. Ez nem valami kellemes. A főnökkel is beszéltünk erről, s az volt az álláspontunk, hogy kerüljünk el mindent, ami az ön, vagy a Seifert úr lebukásához vezethetne. Pedig a lebukásuk feltétlenül bekövetkezik, ha engem letartóztatnak.

(Folytatjuk)

89.

Az eligazítás, amelyet a szakaszparancsnokok kaptak, rövid volt: az egység csak akkor kezd akcióba, ha erre speciális parancs érkezik. Addig pedig a legszigorúbb harci készültségben kell állmok, minden pillanatban készen a bevetésre. Szigorú fegyelem — ez a legfontosabb. Mert ha az ellenség korábban megsejt valamit mint kellene, kudarcba fullad az egész akció, pusztulás vár az egységre. Az egyetlen, amit szabad: tanulmányozná a szakadékhoz vezető utakat, hogy szükség esetén megszervezhessék a védelmet.

Adolf Tor pót balszerencsesorozat kísérte az úton. Előbb a háteó kerék defektje tartóztatta fel, aztán meg a gyúj- tógyergyát kellett kicserélnie. Amikor végre elkészült a váratlan hibáik kijavításával, maximális sebességgel rohant a motorkerékpárral, hogy valamit behozzon az elveszett

időből. Teljes sebességgel száguldott az országút lakott be- 1 lyeken át vezető szakaszain 1 is. így történt, hogy a város i szélén majdnem összeütközött i egy szembe jövő kerékpáros- i sál. Az illető, aki éppen az 1 egyik keresztutcából fordult ki, csak nagy lélekjelenlété- 1 vei tudta elkerülni a bal- i esetet.

Percev őrnagy ment a kerékpáron. Amikor Torp az Abwehr épülete előtt fékezett,

5 a járdaszegélyhez támasz- : tóttá motorkerékpárját, Pavel Percev már elhagyta az Elbán átívelő híd melletti, az útelágazásánál lévő erdőt, s a Hamburg felé vezető országúton kerekezett.

Torp nem vesztegette az időt. Azonnal a városba indult Egész nap, késő estig rótta az utcákat. Benézett az áruházakba, az éttermekbe és a kiskocsmákba, sétált a parkokban, játszótereken. A ráérő ember benyomását keltette. Az látszott róla, mintha az égvilágon semmi sem érdekelné. A valóságban azonban. Torp mindenkit vizslaszemekkel fürkészett, aki valamelyest is hasonlított Asztoerre.

Torp nem valami rózsás hangulatban volt. Nagyon jól tudta, micsoda munkát jelent csak így találomra, mindenféle terv és pontos adatok nélkül dolgozni. Ha csak valami nagy szerencséje nem lesz, nem számíthat sikerre. Ö pedig nincs hozzászokva, hogy ilyen körülmények között dolgozzék. Ez az egész helyzet, amelybe most belekényszerült, nyugtalanná, idegessé tette. Ennek ellenére igyekezett lelkiismeretesen végrehajtani Upitz parancsát Amikor besötétedett, megkönnyebbülten sóhajtott fél és indult az Abwehr felé. Upitz Gruppenführer már ott volt. Jelentették, hogy megérkezett Torp. A tábornok fogadta a Sturmführert, meghallgatta, aztán, elengedte, hogy vacsorázzon meg.

— Tíz órakor legyen itt nálam —, mondta neki Updtz. — Egy különleges megbízatás vár magára.

Nem sokkal ezután, hogj Torp elment, a légvédelmi helyőrségről jelentették, hogj szovjet repülőgépek jelentei meg a környék légi terében Légiriadót azonban még nen