Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

/

ELED A SÓSTÓ

Jó hely-volt a virrastfáshot a sóstói fürdő. Itt ban csak a tölgyfák bogarai, a nagybajusza eincérsk mentek aludni, duhaj világ volt a Sóstón, mart az tíri emberek nem spóroltak az erkölccsel.

A régi balatonfüredi mulatságok kismiskák voltak ezekhez a dáridókhoz mérten... Na pedig kártyázni kezdtek ezek az urak. akkor nem egyszer vasárnaptól—vasárnapig járta a „csöndes” és stiv darab földek cseréltek gazdát. Olyan vígsáo volt itt, mintha Itt élte volna ki magát utoljára a régi, letűnt Magyarország.,,

(Krúdy; Nyíri emlék)

Soltész Albort rajzai

Az erdő élni kezdett Ssssel a játékórára előbb még maga a tornatanár vitt ki. Azután

rabló-pandúr csábított s a sovány vackor-szüret. Majd az "ibolya és a szamóca, az ijj s a kelevéz, a sok szép vessző, sima, suhogó, mit a bokrok, főleg a mogyoró, olyan hőven kínáltak Sohase kellett megvárni, már ígérete elég volt a kalandnak; a terep maga súgta az eseményeket, s a lélek hitte őket: boldogan szárnyalt álmodott izgalmaiban. — s hogy ne legyen minden csak képzelet, ott volt köröttem az élő keret, föl, Hadházig, zúgó birodalom,

0 söld erdő a szőke homokon.

(Rmhfi Lőrinc:

Részlet a Tücsökzene c, kötetéből.)

„Gyönyörű volt ez a régi sóstói erdő,,,” — írta Krúdy Gyula — Igen, talán több volt benne a százesztendős tölgy, mint manapság. A

kisvasút is a régi világból maradt ránk; de ma már tízezreket szállít

megifjodott erővel, a tulipános-virágos, meleg vizet buggyantó, örök*

fiatal fürdőhelyre. A tölgyek 0sszebory.lt ívei alatt gyermekek nya’álnak, játszanak, i e forró napokon nem tudnak elég jegyet adni a ma* legstrandra.

Sóstó szebb, mint volt; s egyre szebb lesz.