Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

IHEZŐGAZDASÁ« a patronálAs ÚJ FORMÁI A patronálás éppen úgy idő­szerű és szükséges, mint ahogy az a megyében gyen­gén gazdálkodó tsz-ek meg­erősítése. Hogy mit jelentene, ha a gyenge tsz-ek legalább a közepesen gazdálkodó tsz-ek rangjára emelkednének, azt ma már sokan tudják: 10—15 százalékkal növekedne a me­zőgazdaság termelése, sok millió forinttal lenne több a tsz-tagok zsebében, és sok millió mázsával több élelem az ország asztalán. Nem elégedhetünk meg a patronálásnak akármilyen, és mondjuk meg, néhol megvannak a lehetőségei me­gyénkben is. Legutóbb tizenöt szakember kezdte meg a munkát tizenöt gyenge tsz- ben. Egy éven át lesznek se­gítői a ' tsz-eknek. A patroné* lás új vonásai ezek, korszerű, a mai követelmények szerinti segítés jó formái. Mi szükséges ahhoz, hogy a patronálásnak ezek az új vonásai széles körben elter­jedjenek? Elsősorban az, hogy a falura ment szakemberek megértsék hivatásuk tartalmát, úgy keressék a he­hanem a velük együtt küzdőt, a segítőt. A tsz-ék iránti fe­lelősség vezeti őket. hogy a pártbizottságok hívására ön­kéntesen elváUalják e nem kis munkát. Indokolt, hogy az egy évre kiment szakembert beválasszák a vezetőségbe, hogy legyen hatásköre, intéz­kedési lehetősége — ne p .dig csak külső szemlélője legyen a tsz-nek. Jó! tudjuk, nemcsak tizen­öt rászoruló tsz van a- megyé­ben. Minden valószínűség sze­látszat formáival Nem elegendő egy üzemnek, vállalatnak, állaim! gazdaság­nak általában és időközön­ként segíteni egy-egy terme­lőszövetkezetet. Még azzal sem, hogy egy-két látszólag el- intézheteflennek tűnő dologba a patronáló szervek beleszól­nak és elintézik. Mindez nem lebecsülendő, komoly fárado­zás, és nem Is lehet lemon­dani róla. lyüket kint, hogy támogassák őket az emberek. Nem fel­sőbb ellenőrzés céljából men­tek ők a tsz-ekbe. Segítőszán­dókkal, tapasztalataikkal gya­rapítani akarják a tsz gazdál­kodását. Nem egyedül és ön­fejűén akarnak intézkedni, még altkor sem, amikor épp a tagság, az egész tsz ügyé­ben fáradoznak. Együtt a tag­sággal, a vezetőséggel! A tsz­rint később más tss-ekbe Is mennek majd segítők. A lehetőség és a sürgősség sor­rendjében. Kezdenek kibontakozni a korszerű patrónálás új voná­sai, amelyek biztató eredmé­nyeket sejtetnék. Már eddig is egy sor tsz köszönheti meg­erősödését a patron álóknak; De ma már a követelmé­nyek magasabbak a patroná- lási munkával szemben is. Szakszerű és állandó patro- nálást kívánnak a rászoruló tsz-ek, okos tanácsokat, olyan szakemberek tartós jelenlé­tét, akik nemcsak „kinéznek” a tsz-be, hanem ott élnek több hónapon át, megismerik á sajátos helyi viszonyokat, hasznos javaslatokkal élnek, a tagsággal, a vezetéssel együtt ki tudják vezetni a tsz-t a nehézségekből. S ennek a patronálási formának már demokrácia tiszteletben tartá­sával minden lényeges dolog­ban, végsősoron, ha ez Szük­séges, a közgyűlésen vitatják meg a gondokat, a változáso­kat. Ügy lehet sikeres a kikül­dött szakemberek egyéves fá­radozása, ha ez az igyekezet nem marad viszonzatlan a tagság, a vezetőség részéről. Ha nem a fentiről jött „tás­kás" embert látják bennük, a MÉSZÖV, a MEZÖMAG és még jó néhány szerv és válla­lat dolgozói több tsz „széná­ját" hozták rendbe. Termé­szetes, hogy ezután sem ma­radhat el az üzem, a vállalat együttes patronálása. Sőt, Iga­zában úgy ígérkezik százszá­zalékosnak a falura msnő szakemberek igyekezete, ha a kimenők magukkal viszik üze­mük, vállalatuk egészének segítőszándékát, minden lehe­tőségét. P. O. Népegészségügyi feladat a gumókorment es s&arvasmarha-áílomunyoh kialakítása Az utóbbi években komoly anyagi veszteségeket okozott a szarvasmarha-állományok kö­zött a gümőkór. A beteg ál­lat megfertőzte egészséges tár­sait, megfertőzhette az em­bert, súlyos, halálos kimene­telű megbetegedést Idézett elő a nyerstej fogyasztása gyere­keknél. Olyan eset is gyakori volt, amikor a család minden tagja és a meglévő szarvas- marháik is betegek voltak. A kormányzat harcot indí­tott az emberi és az állati gümőkór felszámolására, hogy a jövendő nemzedék végleg megszabaduljon a „Morbus Hungaricus"-tól, ami aggasztó méreteket öltött a felszabadu­lás, előtti időben. A nagy te­nyészetekkel rendelkező álla­mi gazdaságok hivatottak ar­ra, hogy a gümőkór ’ felszá­molása alapját biztosító fer- tőzésmantas állományokat ki­alakítsák; annyi gümőkórmen- tes állatot nevéljenek fel, amivel saját fertőzött állomá­nyuk után a termelőszövet­kezetek szarvasmarha-állomá­nyának lecserélését is bizto­sítani tudják. A munkálatok végzésére minden gazdaságban külön terv készült, mely a későb­biekben, a szűrővizsgálatok eredményétől függően, módo­sításra szorult. Az első lépés­ként a nem fertőzött és a fertőzött egyedek külön istál­lóban, külön telepen való el­helyezése történt meg. Ezzel egyidöben megépültek a bor- júnevelőík, melyeknek legna­gyobb szerepük van a gümő­kór felszámolásában azzal, hogy az újszülött borjak na­pos koruktól kezdve külön istállóban, mesterséges ‘ neve­lés útján nőnek fel, válasz­tás után külön területen, el­szigetelt helyen nyernek el­helyezést. Ezzel megteremtő­dött az utánpótlást biztosító nemzedék fertőzésmentes fel­nevelésének lehetősége. A sorozatosan végzett szű­rővizsgálatok, a fertőzött szarvasmarhák külön gyűjtő­gazdaságokba való összehozá­sa révén létrejöttek olyan gazdaságok, mint a fehérgyar­mati és az ópályi, ahol fer­tőzött egyed már egyáltalán nincs, ezek gümőkórmentesek lettek. A fertőzött egyedeket gyűjtő gazdaságok — mint a hodászi, nyírlugosi, nyírma- dai, újfehértói és a kemecsei — kettős munkát végeznek. A fertőzött tehenek közül a sorozatos vizsgálatokkal _ ki­emelik a betegeket és levágat­ják, ugyanakkor az újszülöt­teket fertőzésmentes környe­zetben, forralt tej itatásával nevelik. A mentesített és a mente­sítés alatt álló gazdaságok sa­ját üszőteleppel rendelkeznek, ahová csak a szűrővizsgálat negatív eredménye alapján kerülhet választott üsző. Ez­zel a munkával elértük azt, hogy az állami gazdaságokban jelenleg 1400 darab negatív üsző van. A munka ilyen ütemével aa állami gazdaságokban. 1970. év végére lesz a szarvasmarha­állomány gümőkórmentes. A folyamatos és nagy mun­kát igénylő eljárás a terme­lőszövetkezetekben is megté­rül, nem is szólva az egész­nek a népegészségügyi jelen­tőségéről. Igaz, az egészséges fiatal állatok beállításával át­menetileg csökken a tejter­melés, de ezt a különbséget a fertőzésmentes állomány te­jének a literenként 30 fillér­rel magasabb ára kiegyenlíti. Az egészséges növendékekből értékes tenyészállatokat lehet nevelni, s ezek a külkereske­delemben is előnyösebben ér­tékesíthetők. Például csak a literenként 30 fillérrel maga­sabb ár a Fehérgyarmati Ál­lami Gazdaságnak 1963. év­ben 160 000, az ópályinak 90 ezer forint többlet bevételt biztosit. , Dr. Czövek László főállatorvos Közös legelője van Szolnok megye termelőszövetkeze­teinek. Felvételünk: üszők eteti te a közös legelőn. Foto: Bajkor József. A nyíregyházi Ságvárl Termelőszövetkezetben 4 holdon termelnek földiepret. A „Béke" brigád tagjai kapálják a sorokat. Foto: Hammel József. fl növényvédftszerek alkalmazásának rendje A mezőgazdasági kártevő­ket pusztító növényvédősze­rek helytelen vagy éppen fe­lelőtlen használata a haszon­állatokat és az embert is ve­szélyeztető mérgezéseket okoz­hat. Növényvédőszer-mérge- zés ükkor jön létre, ha a mé­reg a szervezettel a szemen, bőrön, légutakon, vagy a gyo- mor-bélcsatornán át érintke­zik, ha a szervezetbe felszí­vódik. Hogyan hárítsuk el a mér­gezés veszélyét? — Elsősor­ban : ismeretlen szerrel dol­gozni vagy dolgoztatni tilos. Ä2 új, vagy még kellően nem ismert szer címkéjét, a gyak­ran külön is mellékelt hasz­nálati utasítást és a hivata­los óvórendszabály megfelelő fejezeteit el kell olvasni, ala­posan meg kell Ismerni; és a azért mindenben előírásosan kezelni. A mérgező szert a beszer­zéstől a felhasználás végez­téig felügyelet alatt kell tar­tanig külön e célra szolgáló raktárban. A növényvédő- szer-raktár kezelésére felelőst kell kijelölni. A veszélyes sze­rekről méregkönyv legyen ve­zetve. A növényvédőszereket sza­bályos feliratú eredeti tartá­lyukban kell tartani. A nö­vényvédőszeres munkát vé­gezzük tisztán, szennyeződés nélkül. Akadályozzuk meg önmagunk, munkatársaink, a környezet, különösen az élel­miszerek. takarmányok, kutak és élővizek szennyeződését. Gondos munkával akadá­lyozzuk meg a szerek belég- zését, szembe hullását, bőrre jutását vagy véletlen lenye­lését. Előírt esetekben hasz­náljunk védőfelszerelést. A védőruha, kalap, kesztyű, kö­tény, csizma és a védőszem­üveg, légzésvédő szabályos viselése a mérgezés ellen biz­tos védelmet nyújt, mert ezek A Mezőgazdasági Kiadó pá­lyázatot hirdet mezőgazdasági szakkényvek új típusának a kialakítására. Célkitűzés olyan új, eredeti szakirodalmi fel­dolgozás, amely a mezőgazda- sági dolgozók legszélesebb ré­tegeihez eljuttatja a termelés legfontosabb ágazatainak alap­vető és korszerű ismereteit. A mű témája lehet egy ter­melési ág, annak valamely részlete, esetleg egyetlen el­járás vagy módszer ismerte­tése. Előadásmódja olyan le­gyen, hogy alapfokú szakmai képzettségűek számára is hoz­záférhetővé tegye a mezőgaz-, dasági tudomány és gyakorlat együttes eredményeit, és tük­rözze a nagyüzemi gazdálko­dás igényeit. Terjedelme 4—6 ív (kb. 100—150 nyomdai szabvány szerint gépelt oldal, abrakkal együtt) legyen. Benyújtási határidő: 1963. október 31. hatékony gátak a méreg szer­vezetbe jutása ellen. A munka közben keletke­zett minden hulladékot, a nö­vényvédőszer felesleges ma­radékát, csomagolását az elő­írt módón — elásással, elége­téssel stb — semmisítsük meg. Erős szélben — vagy ép­pen szél ellenében permetez­ni, porozni nem szabad. Gyen­ge szélben is a szél ellené­ben haladva úgy dolgozzunk, hogy a légmozgás a mérget tölünk elhordja. A csávázási szabadban, la­kott területtől, istállóktól, ku- taktól távol, vagy pedig ki­adósán szellőztetett helyiség­ben végezzük. A csávázott magvakat a felhasználásig Az 1962-as aszályos eszten­dő a súlyos károk ellenére is egy — a mezőgazdaság jővője szempontjából — rend­kívül fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. Igaz, a je­lenség mélyreható elemzésé­vel csak a szakemberek fog­lalkoztak,' amely aztán a ke- mizálás mérhetetlenül fontos szerepére Irányította a fi­gyelmet. Vegyiparunk vi­szonylagos elmaradottsága miatt a kemizálás, mint me­zőgazdasági terméseredmény­fokozó tényező csak későn kapott helyet nálunk. Mégis, annak a látszólag kevés ve­gyi hatóanyag mezőgazdasági felhasználásnak köszönhető, hogy a tavalyi csapadéksze­gény esztendőben is gabona­termésünk meghaladta a hol­danként! tíz mázsás átlag­termést. Nem túlzás azt állí­tani, hogy hasonló időjárási viszonyok között 10, vagy 20 évvel ezelőtt kb. 6,5—7 má­Díjak: 1 darab I. díj 8000 forint, 2 darab II. díj á 5000 forint, 2 darab III. díj á 3500 forint. A díjazott, esetleg a többi benyújtott pályamunkák kö­zül az egyébként arra alkal­mas műveket a Kiadó meg­jelenteti, amely esetben a szerzőkkel a tiszteletdíjra kü­lön szerződést köt. A Jeligés pályamunkákat „Pályázat” felírással a Mező­gazdasági Könyv- és Folyó­iratkiadó Vállalat címére (Bu­dapest V„ Báthorl u. 10.) kell benyújtani. címkézve, elkülönítve 6s zár­va tároljuk. A felesleget élel­miszerül felhasználni tilos. Takarmányozásra is csak en­gedéllyel, alaposan felhígít­va használhatók. A csává­zott termékek zsákjait Csak forró vizes mosás és alapos öblítés után szabad egyéb cél­ra felhasználni. A kártevőírtó csalétkét az előírt bejelentések után — más célra nem használt esz­közzel úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz gyermek, felnőtt, háziállat ne férhessen. A ke­zelt terület határára helyez­zünk figyelmeztető táblákat. Az irtás végeztével fellelhető crfílétékmaradványt gyűjtsük össze és semmisítsük meg; zsás országos átlacfíermtléa- sei számolhattunk volna. Világszerte megkétszerező­dött a műtrágya felhasználás, legnagyobb ugrás azonban Magyarországon mérhető le, ahol csaknem ötszörösére nőtt — rövid idő alatt — a mű­trágyagyártás. Ez a mennyi­ség hozamokban mérve nem­kevesebb, mint 3—4 mázsás többlettermésekben jutott ki­fejezésre. A szakemberek, fel­ismerve a vegyipar mezőgaz­dasági felhasználásában rejlő hetősógeket, úgy döntöttek, hogy rövid idő alatt az or­szág szántóterületének min­den holdjára ISO kg. műtrá­gyát kell juttatni. Érdeme* megjegyezni, hogy ez 36-szor több, mint a felszabadulás előtt felhasznált mennyiség; A második ötéves terv egyik fontos célkitűzése a 13,5 má­zsás holdankénti gabonater­més realizálása. Sokaknak bizonyára magasnak tűnik ez a szám, pedig megfelelő mű­trágyázással — átlagos időjá­rás esetén is — 1,5 mázsával növelhetők a kalászosok, 7 mázsával a burgonya és 10 mázsával a cukorrépa hoza­mai. Márpedig a tervben meghatározott gabonatermés­hez szükséges műtrágya meny- nylséget vegyiparunk előállít­ja. A vetgyipar termésnövelő jelentősége a műtrágyák fel­használásával még nem merült ki. Ugyanis a különböző nö­vénybetegségek, kártevők és gyomnövények évente általá­ban 6 milliárd (I) forint érté­kű kárt okoznak. Ennyi ér­tékkel többet takaríthatnánk be, ha sikerülne megfékez­nünk ezt az eddig „termé­szetesnek” tartott jelenséget Pecsenyecsirke szárny nólkiil Két szovjet kutató kísérle­teket végzett a pecsenyecsir­kék kifejlődésének meggyor­sítására. Eltávolították kike­lés után 12 órán beiül 25 da­rab orosz fehér fajtájú csi­béből a szárnyakat. Azók a csibék, amelyek szárny nélkül fejlődtek 70 napos korukban 10 százalékkal súlyosabbak voltak, szemben az ellenőr­zésként természetesén nevel­tekkel. További különbséget is megfigyeltek és megállapí­tották, hogy a szárny tálán csi­bék combizmal 11,5 százalék­kal voltak fejlettebbek. Cél: 13,5 mázsás gabonatermés realizálása Pályázati felhívás mezőgazdasági szakkönyvek megírására

Next

/
Oldalképek
Tartalom