Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

BEKET A VILÁGNAK! AZ MSZMP SZABOH&SZA TMAR MEGYEI ÉS 4 XX. ÉVFOLYAM, 98. S25ÄM ARA: 80 FILL&R 1963. ÁPRILIS 88, VASÄRNAP A gondolat szüntelen munkálása A Magyar Szocialista Mun- . késpárt VIII. kongresz. szusa meghirdette a marxiz- mus-leniinizmus eszmei offen- zívájának jelszavát, s azóta sokan és sok helyen kóstol­gatják ezt a fogalmat: ■ vajon mit jelent, milyen kötelessé­geket ró ránk, hogyan érvé­nyesítsük a mindennapi mun­kában? Többen hajlamosak arra, hogy úgy fogják fel, mint a párt központi szer­vednek feladatát, hiszen első­sorban eszmei. Ideológiai te­vékenységről van szó. Mások a szocializmustól idegen né­zetek elleni éber figyelemre és harcra korlátozzák a fogal­mat, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen valami di­vatos jelszónak tekintik, amit bele lehet szőni a felszóla­lásba, mert jól hangzik, mert hatásos. Természetes dolog ez *—1 vélekednek ismét mások —, része egy nagy történelmi folyamatnak, hiszen a marxiz­mus eszmei offenzívája im­már több mint százesztendős, ez az ideológia azóta él, hat, terjed, • szüntelen támadás­ban van a burzsoá és kispol­gári nézetekkel szemben. Bi­zonyára arról van tehát szó, hogy továbbra is folytatni kell az ideológiai harcot, s ezt tud­juk valamennyien, akik a marxizmus-leninizmus igazsá­gainak szószólóivá váltunk. Voltaképpen ebben is, ab­ban is van igazság, de mind­ez csak része a nagy eszmei célkitűzésnek. Hiszen sokkal többről van szó, mint ellen­séges nézetek leleplezéséről, eszmei legyőzéséről, s még in­kább többről, mint ,az eddi­gi ideológiai harc folytatásá­ról. Étezre kell vennünk, hogy a párt" ezzel a jelszóval vala­mi minőségi újnak a szükség- szerűségét fejezte ki, s az sem véletlen, hogy erre éppen napjainkban hívta fel a párt­tagok, a' közvélemény figyel­mét p1 ddigi harcunkban is óriási szerepe volt az eszméi tevékenységnek, a marxizmus-leninizmus igazsá­gai terjesztésének, a káros és idegen nézetek leküzdésének, de körülményeink miatt még­is kisebb figyelem juthatott erre, mint mostanság, amikor már az egész népgazdaság egységes szerkezetű, amikor teljessé váltak a szocializ­mus építésének, gazdasági alapjai. Az eredmények, a vál­tozások természetes logikájá­ból következik, hogy miután egy hatalmas gazdasági és politikai csatát megnyertünk, s eközben ideológiai győzel­meket is arattunk, e v^jto- zásokhoz kell igazítani az em­beri tudatot is. Fokozatosan, de teljes céltudatossággal kell kigyomlálnunk a fejekből mindazt, ami a gazdasági szerkezettel, a további anyagi előrehaladással összeférhetet­len, vagy azt akár időlegesen is gátolja. Az eszmei, ideológiai harc teljességét, sokoldalúságát je­lenti tehát ez a jelszó, azt, hogy gazdasági és politikai sikereinket, s a további tár­sadalmi munkálkodást esz­meileg is gondosan és teljesen megalapozzuk. Nemcsak a párt ügye tehát az eszmei offenzíva, s egyáltalán nem­csak olyan kötelesség, amely­nek csupán intézményes szor­galmazói és formái lennének. Az osztályharc olyan terüle­te ez, amelyen személy sze­rint is tennivalói vannak minden kommunistának, min­den haladó embernek. Nem­csak úgy, hogy fellépünk a társadalmunktól idegen, rég­ről öröklött, vagy most be­szivárgó antikomrmmista, an- tiszocialista nézetek ellen, ha­nem úgy is, hogy szüntelenül munkáljuk a gondolatot, tu­datosítjuk a politikai és gaz­dasági sikerek eszmei tartal­mát, a fejekben egyöntetűen uralkodóvá tesszük a marxiz- mus-lenirizmus tudományos világnézetét. Szüntelen esz­mei munkálkodásról van te­hát szó, olyanról, amelyben nincsen megállás, megpihenni. Azért szükséges ezt hangsú­lyozni, mert a mi ideológiai* eszmei harcunk a régi párt­vezetés idején, majd az ellen­forradalom eszmei leküzdése miatt, sok tekintetben alka­lomszerű volt, gyakran csak a mindennapi szükséglethez igazodott A nacionalizmussal akkor verekedtünk, amikor valahol, valamilyen alkalom­ból felütötte fejét. A revizio- nizmus és a dogmatizmus el­leni harc is sokszor öltött úgynevezett kampány-jelleget. Sokkal több az eszmei of­fenzíva a napi ideológiai csa­ták megvívásánál, terjedelmé­ben is, minőségében is. Az a célja, hogy olyan társadalmi közeget teremtsünk, amely végső soron maga teszi lehe­tetlenné káros és idegen né­zetek megkapaszkodását és beszivárgását. Olyan közvéle­ményt kell teremtenünk, amely megöli a polgári és kispolgári ideológia bacilusait, nem ad talajt és levegőt ezek apostolainak. Hiszen ha mi csak akkor figyelünk fel ilyen nézetekre és akkor rán­tunk ellenük kardot, amikor már társadalmunk bizonyos rétegeiben rombolnak, volta­képpen deffenzivába húzó­dunk. Pedig igazságaink ere­je éppen az ellenkezőre szó­lít és kötelez bennünket L emondtunk az adminiszt­ratív módszerekről, az azokkal elérhető látszatsiker­ről, az olyan eseteket kivéve, amikor nyílt ellenségeskedés­sel találkozunk. De szó sincs erről, hogy békésen, egy tető alatt megleszünk az ideo’ógiai konkoly magvetőivel. Hajlan­dók vagyunk vitatkozni, ér­velni, de ennek a vitának a menetét nekünk kell megha­tároznunk, s a kezdeménye­zést is nekünk kell kezünkbe venni. A szocializmus pog­gyászát nyomják ezek a kö­vek, melyektől tervszerűen ' meg kell szabadulnunk. Nem ellentámadásokra kell tehát szorítkoznunk, hanem meg kell szabnunk az eszmei harc menetrendjét. Volt idő, ami­kor a munkásmozgalom e'len- ségei és árulói vitákat akar­tak kényszeríteni a forradal­márokra^ hogy késleltessenek ezzel bizonyos forrada’mi ak­ciókat. Az eszmei offenzíva elve kizárja az ilyen kénysze­rítés lehetőségeit, mert annak körülményei között az ellen­séges nézetek hívei és terjesz­tői kénytelenek visszahúzódni s képtelenek a társadalom erejét lefoglalni, alkotó mun­káját és gondolkodását meg­zavarni. Szó sincs az egészséges, al­kotó vitaszellem visszaszorí­tásáról! De ilyen vitákat ter­mészetesen csak a szocializ­mus eszmei égisze alatt tu­dunk elképzelni* a nyilván­való tisztességes szándék köl­csönös jelenlétével. Az ideo­lógiában is megvert ellenség­gel nem sok eszmei vitánk lehet — de barátainkkal al­kalmas időpontban szívesen leülünk, hiszen van közös alapunk a vitára: a szocializ­mus igenlése, az arra szol­gáló közös szándék, hogy ösz- szeadjuk okos érveinket és ezek fényében döntsünk. Arra tanítanak bennünket, a marxizmus-leninizmus klasszikusai, hogy a társadal­mi tudat lassabban változik, iránt a gazdasági alap, de ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az eszmei harc, az eszmei munkálkodás a társadalmi tudat fejlődésé­nek kovásza. Az időszerűvé vált frontális eszmei támadás jól szolgálja e kategóriák kö­zött az optimális összhang megteremtését. S ebben a fo­lyamatban mérhető az eszmei offenzíva igazi fontossága és jelentősége: amit elértünk a gazdaságban és a politikában, azt minden eddiginél erőtel­jesebben és hatásosabban konszolidáljuk a fejekben is! Sxaholesi sixcméh sikerei Négy év óta negyedszer lett élüzem az 5. számú Autó- közlekedési Vállalat. Az elmúlt évi versenyben I ötvenkét brigád küzdött a j szocialista cím elnyeréséért, s 1 ez nagyban hozzájárult az élüzem feltételek teljesítésé­hez. Már 1962-ben két jelvé- nyes, három okleveles brigád­dal büszkélkedhetett a válla­lat, s most kerül sor az újabb két *,Szocialista brigád” fel­iratú jelvény, s az öt oklevél kiosztására. Ezzel együtt 500, illetve 300 forintos jutalmat is osztanak a győztes brigá­dok tagjainak. Az élüzemmé lett AKÖV hetven dolgozója kapja meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt és oklevelet, s az ezzel járó két-, illetve egyheti fizetést. Sok munkás kettős jutalom­ban is részesül. Mészáros Jó­zsef, Für} József gépkocsi- vezetők szocialista brigádta­gok és kiváló dolgozók is egyben. A Mészáros-brigád 6 gépkocsivezető tagja minden dicséretet megérdemel. Mint­egy 82 ezer forintot takarí­tottak meg a népgazdaság­nak pénzben, kevesebb állás­idővel, gyors rakodással se­gítették a kocsik kihasználta ságának növelését.. Ezenkívül 4735 liter benzint is megta­karítottak. A kiváló munká­sok között van Bálint And­rás elektromos és Zlota András személygépkocsi-veze­tő szocialista brigád tagsága is. Az április 30-i élüzemava- tó ünnepségen — a napok­ban nyereségrészesedés címén kiosztott 1 millión túl mint­egy 169 ezer formt jutalmat osztanak ki a legjobb dolgo­zók között. Három igazgatóság között első a TITŐSZ Az elmúlt évi eredmények alapján a TIT ASZ Nyíregy­házi Üzletigazgatósága is megkapta az élüzem kitünte­tést. A nyíregyháziak joggal büszkék erre, hiszen a vál­lalat három igazgatósága kö­zött folyó versenyben is ők lettek az elsők. Villamos energia értékesítési tervüket az elmúlt évben mintegy más­fél ezer megawattórával túl­teljesítették, ugyanakkor a teljes termelési tervet 13 mil­lió forinttal emelték; A há­lózatbővítési és felújítási munkáknál több mint hét és fél millió forintos túlteljesí­tést értek el, ahol éves vi­szonylatban 31 ezer forinttal emelték az egy főre eső ter­melési értéket. Jelentősen csökkentették a költségszin­tet is. Eves átlagban az ára­mot négy fillérrel kevesebb költséggel osztották el kilo­wattóránként A jó munkának a dolgo­zók látják a hasznát. Nyere­ségrészesedés címén szomba­ton mintegy 470 ezer forintot osztottak szét a dolgozók kö­zött. Egy-egy ember átlago­san 10 napi fizetésnek meg­felelő össizeget kapott kézhez. Az élüzem cím elnyerése is kü­lön jutalmazásokkal jár. 20 ezer forintot kapnak a jel­vénnyel és külön 12 ezer fo­rintot az üzletigazgatóságok közötti verseny első helyezett­jeként. Az igazgatói alappal együtt összesen mintegy 50— 60 ezer forintot osztanak ki jutalmazásokra az élüzem ün­nepségen; Ez alkalommal kapják meg 26-an a kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet és itt kerül sor a szocialista brigádok avatására is. Négy brigád jelvényt és három ok­levelet kap. 176 ezer forint iutalom a MflV-nál A nyíregyházi MÁV cso­mópont az elmúlt évben ösz- szesen több mint 19 ezer sze­mély- és tehervonatot ind!« tatt Menetrend szerint ezekből többet indítottal!, mint amennyit a terv előír. Különösen a tehervonateknál értek el kimagaslóan Jó ered­ményt Terv szerint dolgoztak a tehervonatok terhelésénél és a kocsikihasználást 110 és fél százalékra teljesítették. Javult a vonatkísérők tel­jesítménye is; Egy szolgálati órára a terv szerint 2,74 ki­lométer volt előírva és ezt 3,11 kilométerre teljesítették. Csökkentették a kocsi tartóz­kodási időt lS: A csomóponti élüzem ün­nepséget szombaton este tartot­ták meg a .dohánygyár kul­túrtermében. Ez alkalommal 178 ezer forint jutalmat osz­tottak ki a jól dolgozó állo­mási és fűtőházl dolgozók kö­zött. Ezenkívül 59-en kapták meg a kínáló dolgozó jel­vényt és f>6-an az oklevelet. Foto: Hammel József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom