Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

ÚJRA ITTHON Modern kincskeresők Máiul ok on még csak istenes volt Kötelező ultipartik — „Ravasz ember vagy“ Révész N. Bála napbarní­tott ember, olyan, akin meg­látszik az idő. Harminckét esztendős, ennyinek mutatják mozdulatai, arca is, fél évet sem tagadhatna le a korából. Pontosan, szűkszavúan felel a kérdésekre, nem magyarázgat, nem szaporítja a szót. Talán azért, mert életének olyan időszakáról kérdezem, amely­re nem szívesen emlékezik. — Mikor jött vissza a tsz- be? Szemében csöpp izgalom ■vibrál. — Az idén. — Meddig dolgozott ide­genben? — Három évig. — Hol? — Mándokon, Záhonyban, Sajószentpéteren. Tokajban — mikor hol volt munka. — Építkezésnél dolgozott? — Nem. Az Állami Fuva­rozási és Kordólyozási Válla­latnál. — Család? — Heten vagyunk. Három gyerekem van, szüleimmel egy háztartásban élünk. — ök nem dolgoznak? — Dehogynem. Apám is, feleségem is tagja a tez-nek. — Maga miért nem lépett be? —- Nem tudtuk mire . for­dul. A család megélhetését biztosítani kellett — Mennyit keresett a vál­lalatnál? — Ezerö t-ezerha tszáz forin­tot. — S mennyit adott haza? — Nem sokat. Amíg Mán­dokon dolgoztunk, addig még csak istenes volt — naponta hazajárhattam, de aztán csak hetenként. A java pénz a különélésre ment. — Hát akkor miért nem jött előbb vissza? Vállat von. Nem válaszol. — Mennyit ért tavaly egy munkaegység? — Hatvanhat forintot. Pe­dig csak negyvennégyet ter­veztek. — Ezt honnan tudja? — Hát, apám, féleségem itt dolgozott. Meg aztán én is számon tartottam. Hamarjában kiszámítom, hogy tavalyi keresete havi 2000—2100 forintot tett volna ki. ha idejében visszajön a Tuzséri Rákóczi Tsz-be. De nem jött. Miért? Talán jó volt az, hogy hetenként egy­szer láthatta gyermekeit, fe­leségét. szüleit? Jó volt tá\to.l a családtól, munkás szálláso­kon aludni, a félnapos, egy­napos utazás után hazaszé- gyenkezni a munkásvonaton szinte kötelező ultipartik miatt megfogyatkozott fizetés­sel? Jó volt hallgatni édes­apja, tsz-beli komái csöndes dicsekvését? — Nem bántam meg, hogy visszajöttem — mondja Ré­vész N. Béla, szinte válasz­ként a ki nem mondott kér­désekre. — Miért? — Az idiéin hatvan forintra tervezték a munkaegységet. — Akkor nyilván 75 forint is lesz. — Valószínű. — Persze, így ltönnyű volt otthagyni a régi munkahelyet! — mondom neki mosolyogva, mire a többiek, az új mun­katársat ugrjatnd kezdik: — Ravasz ember vagy. Visszajöttél a készbe. Révész N. Béla nem szól, nem neheztel az ugratásért. Közéjük tartozik. Ratkó József A százmllltószorosan felnagyított gyümölcscukor-moleku- iát vizsgálják a Központi Kémiai Kutató Intézet reakció- mechanizmus laboratóriu mának műszerszobá jában. Foto: Fényes Tamás. AUsKSMPiDB NASZ1B0V: fordította! SZATHMÁRI GÁBOR 71, Ezt a feltevést végérvé­nyesen igazolva látta, amikor nem sokkal később jött a jelentés: eltűnt a „Zöld”. Hol lehet Wiesbach? — kérdezte magában Upitz, s azonnal megtalálta a választ is: az orosz felderítők kezére ke­rült. Világos: az Ostburgba érkező, oroszok első dolga, hogy felkutassák a hegesztőt, akinek az információjára alapozta egész vallomását Ge­org Homarm. Ezt a feladatu­kat tehát elvégezték, s rá­adásul milyen gyorsan és milyen ügyesen! Most szaka­datlan faggatásnak, kereszt­kérdéseknek wtik alá Wies- baehot, meríf hiszen csak annyit tudnak róla, amit Ho- mann elmondott. Természe­tes, hogy alaposan megnézik, mielőtt hinnének a szavának. Most, az első napókban Wies­bach feltehetően' hallgat. De nem kell őt félteni! Ta­lál majd alkalmat, hogy hírt adjon magáról az Abwehrnek. Valahol a tudata legmélyén egy baljós érzése támadt: mi van, ha az oroszoknak sike­rült valami úton-módon ki- szagolniok Wiesbach igazi szerepét ebben az egész rej­1963. április 28. tekhely-ügyben? De Upitz el- hesegette magától ezeket a kellemetlen gondolatokat: a kitűzött kombinációt tökéle­tesen végig vitték, eddig min­den úgy alakult, ahogy ter­vezték. Ha az oroszok mag is sejtettek valamit, nem sokra mennek vele. Upitz elővigyá­zatos volt, s gondoskodott ró­la, hogy Wiesbach ne tudja meg, hol van az igazi rejtek­hely. Tehát „Zöld”-nek ebben az esetben nincs más válasz­tása, mint kitartani amellett, hogy amit Homannak elmon­dott a rejtekhelyről, az első szótól az utolsóig igaz: Miután mindezt végiggon­dolta, s úgy ítélte, hogy nincs különösebb félnivaló, hozzá­látott az akció befejező sza­kaszának az előkészületeihez. Ámbár mégis akadt zavaró körülmény, amely lehetetlen­né tette, hogy az SS-tábomok kizárólag csak a munkára koncentráljon. Nem sokkal ezelőtt kerültek Upitz kezébe azok a jelentések, amelyek arról tanúskodtak: az „felső oppozíció", amely a Führer elleni merényletre készült, végérvényesen vereséget szenvedett. Hitler lett a győztes. Különben — a sorok kö­zött olvasva — Upitz jól lát­ta:. az összeesküvők egyálta­lán nem azért buktak le, meft az, akit el akartak tenni láb alól, olyan erős és legyőzhe­tetlen, mint amilyennek tű­nik. Másutt kell keresni az okot. Az összeesküvés vezetői — Beck vezérezredes, aki ag; államfői címre pályázott és Witzlgben táborszernagy, aki a Wehrmacht főparancsnoki tisztét szemelte ki magának, — egyszerűen pipogyák vol­tak, nem eléggé határozottan és gyorsan cselekedtek. S éreztette hatását a vak ellen­ségeskedés is, amely hosszú évek óta belülről marcangol­ta a hitlerista tábornoki kart. A döntő pillanatban például megingott Rommel táborszer­nagy és von Kluge táborszer­nagy, gyávaság vett erőt raj­tuk, s elárulták összeesküvő cimborájukat, von Stulpnagel tábornokot. Hitler könyörtelenül leszá­molt a puccsistákkal. A „fel­ső oppozíció” tagjait minden ceremónia nélkül lelőtték, mint a kutyákat, vagy méreg­gel pusztították el. Másokat pedig az álluknál, vagy a> bordájuknál fogva vaskampó- ra akasztották, mint a vágott marhákat, eltördelték a csont­jaikat, összeroncsolták az Ízü­letüket. S Upitz nem győzött hálát adni a megváltónak, hogy sikerült távol tartania magát ettől az egész ügytől. Megértették Hitler féktelen dühének igazi okát. Németország szénája egyre rosszabbul állt. Az angolok és az amerikaiak, akik végre ráeszméltek, hogy az oroszok az ő közreműködésük nélkül Mangánnal edzik a jonatánt — Lápimész, mint a nyírségi homok gyógyszere — Kisebbre „méretezik“ a napraforgót — Izotóp-, kémiai­éi élettani laboratórium étiül Nyíregyházán A nyírségi homokvilág ed­dig megfejteden titkait ku­tatják a Nyírségi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet mun­katársai. A szabolcsi táj fő növényeinek nemesítésével, agrotechnikai eljárásainak ki­dolgozásával foglalkoznak. Izgalmas dolog bepillanta­ni a kutatók laboratóriumá­ba. ahol a műszerek légiója ejti ámulatba az érdeklődőt. Ezek nélkül a „gépemberek” nélkül kevésnek bizonyulna a kutató igyekezete. Egyik leghasználatosabb műszer a polalográf. Wartburg — kerekek nélkül — A polaiográffal a talaj tápanyagait, beltartalmj érté­keit vizsgáljuk — „niutatja be” a műszert dr. Pető Fe- renc igazgatóhelyettes. — Két éve kaptuk, nagy elő­nye, hogy sokkal gyorsabban végezhetők el a különféle ta­lajvizsgálatok, mint a régeb­bi műszerekkel. Megismerjük a polalográf testvérét a Láng-féle foto­métert is, mellyel a talaj kálium tartalmát határozzák meg. De ennél is érdekesebb a Wartburg, mely itt nem kerekeken fut, hanem a nö- ! vények légzésintenzitásának mérésére szolgál. Közeli kap­csolatban van a jonatánnal: a Wartburg .érdeme, hogy si­került megállapítani: a nát- rium-arzenátos permetezés után lélegeznek a legerőseb­ben a jonatán levelei. Ismerősek a nevek: Arany­alma, mindenes, kisvárdai ró­zsa, régebben a güibalba... Sokévi kitartó kísérletezéssel nemesítette ki a kisvárdai te­lepen Teichmann Vilmos. Most új gomba- és vírusbe- tegségnek ellenálló fajta ki­nemesítésén dolgozik Forgó Sándorral. — Ma már az ő szárfelhú- zásos Módszerükkel termelik megye, sőt országszerte a ve­tőburgonyát — jegyzi meg az igazgatóhelyettes. — A kis­várdai napraforgó is innen is el tudnak bánni a német fasizmussal, intenzívebben mozgolódni kezdtek. Külön­böző ürügyekben két észtén-, deje halogatták a második front megnyitását. Most ezt is megkezdték: 1944 június hatodikén a szövetségesek partra szálltak Normandiá- ban. A németek — akiknek a „Nyugat*’ elnevezésű, mind­össze ötven hadosztályt szám­láló hadseregcsoportja állo­másozott Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, s még ennek a kevés számú hadosztálynak egy része is feltöltés, átcsoportosítás alatt állt, — nem tudtak ellenáll­ni a levegőben is fölényben lévő, jól felszerelt angol— amerikai katonaság erőinek. S megkezdődött Nyugaton a visszavonulás. Hitlert azonban elsősorban a keleti front helyzete aggasz­totta. A háború sorsa ott dőlt el, ahol a szovjet csapatok — megsemmisítve a fasiszta had­erőt, — gyorsan nyomultak előre. Rövid idő alatt fel­szabadították Vilniust, Grod- nót, Bresztet, s a Wehrmacht hadosztályainak üldözése köz­ben átlépték Lengyelország állami határát A legutóbbi hírek szerint pedig az oroszok átkeltek a Nemanon, s egészen megkö­zelítették Németország hatá­rát! Igaz, Hitlernek volt miért pánikba esnie, s féktelen dührohamokra gerjednie. Megértette: csak rendkívüli intézkedésekkel, csak megfé­lemlítéssel és terrorral lehet az országot a háború folyta­tására kényszeríteni.^ A-z adjutáns lépett -Upitz szobájába. Rejtjeles táviratot hozott. A birodalmi titkos szolgálat központja válaszolt Upitznak az auschwitzi ügy­ben küldött feljegyzésére: az indult el útjára. Most azon dolgoznak, hogy kisebbre „méretezzék”, mert az ala­csonyabb szár előnyösebb a gépi betakarításnál. Egyúttal magasabb olajtartalmat akar­nak elérni a magvaknál a krasznodárival való kereszte­zéssel. Karrier előtt a Szabolcs—25 Az iménti megjegyzéssel ki is léptünk a laboratóriumból a „végtelen” laboratóriumba, a nyírségi földekre. Itt va­lósulnak meg, itt vizsgáznak a gyakorlatban a tudományos kísérletek'. Számos kísérleti parcellája van az intézetnek a megye különböző pontjain. Tarpán, Csengerújfalun és Tisza .szálkán a szatmár-bere- gi kötött, .savanyú agyagtala­jok termőképességének meg­javítására folynak a kísérle­tek. A kidolgozott mélyműve­lési eljárással igen biztatóak a terméseredmények. Térképek jelzik az intézet központjában a homoktalajok birodalmát. A homok az égjük legmakacsabb ellenfele a kutatónak. Erről vall Pető Ferenc több éves tapasztalat alapján: — A Nyíségen nemcsak sa­vanyú homok van. Elegendő „gyógyszer” is található ná­lunk, hogy csak a kisvárdai, nyírmeggyesi és a mátészal­kai lápimeszet említsem. Mégis húzódoznak tőle a tsz-ek, ezervagonszámra szál­lítják el a megyéből, mesz- szebb kifizetődő, nálunk ho­lott itt van helyben, úgy lát­szik még nem értékelik kel­lően, pedig két községben; Jékén és Nyírmeggyesen a gyakorlatban bebizonyítottuk, mennyire megnöveli a ter­méseredményeket. Érdemes és időszerű fonto­lóra venni a megállapítást Vadonatúj gépeket is lát­tunk az intézet központjában: a gépkísérleti intézet megbí­zásából Nyíregyházán minő­sítik a leginkább szabolcsi vi­Andrej nevű orosz, hadifog­lyot kihallgatták, de semmit sem lehetett megtudni tőle. , Kivégezték. A szovjet fog­lyok egy csoportja — több mint háromszáz ember — tegnap megszökött. Eddig csak a szökevényelv egy jelenték­telen részét sikerült elfogni, és a lágerbe visszavinni. Va­lamennyiükre alkalmazták a „Kugel” parancsot Nem sokkal később újabb hírekkel jöttek be Upitzhez. Az Abwehr rádióügyeletese jelentette: az ismeretlen rá­dióadó, amely eddig Karlslus- te környékén működött, tíz nap óta hallgat. Ellenben ész­leltek egy ez idáig ismeretlen leadót, amelynek ugyanaz a jelzőmetódusa, mint a karls- Iustei állomásnak, csak nem onnan, hanem valahonnan Ostburg környékéről ad. Egy ismeretlen leadó..: A katonai kémei hárítok már elég régen, jó esztendő óta észlelték adásait az éterben. De hosszú ideig nem sikerült bemérni, mert valami külön­leges antennát alkalmazott, amely egészen szokatlan mó­don, rövid szakaszonkint su­gárzott az étterembe. Adásai mindig rövidek voltak, s ez nagyon megnehezítette a be­mérek munkáját. Végül meg­állapították, hogy Karlsluste környékén működik a leadó. Mindent megmozgattak, hogy felkutassák és megsemmisít­sék a titkos rádióállomást De valamennyi próbálkozás sikertelen maradt. A leadó igen bonyolult szisztéma sze­rint sugárzott, folyton vál­tozott adásának ideje, napja, órája, sőt még a huÚámhosz- sza is, úgyhogy tehetetlennek bizonyultak vele szemben a kémelhárítók. S ráadásul nem mindig ugyanarról a helyről adott, állandóan ván­dorolt a környéken. (Folytatjuk) szonyok között alkalmazandó gépeket, a burgonyaültétöt, szedőt, osztályozót, prizmázót. öt év alatt húsz gépet véle­ményezett a gépcsoport, itt vizsgázott — ^ jól — a Sza­bolcs—25 típusú burgonyaosz­tályozó, mely a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat gyártmá­nya. Újdonság a prizmázó- gép, amely a kísérlet során Ujíehértón 58, huszméter hosszú prizmát másfél nap alatt földelt le. Nem kell korán földelni, kevesebb lesz a veszteség. Százezer holdas almáskert Óriás, százezerholdas ai- máskért makettje tárul elénk; 1980-ra a jelenlegi 37 ezer­ről 100 ezer holdra nagyob­bodik a megyében gyümöl­csösök területe. Ez a kísérle­tezőkre is komoly feladato­kat ró. Jelenleg azon dolgoz­nak, hogyan lehet majd szét­húzni a munkacsúcsokat. Több javaslatuk van korábban érő gyümölcsfajták telepítésére, melyeket jó lenne ha a tsz-ek figyelembe vennének a mos­tani telepítéseknél. — Szeretnénk kidolgozni egy olyan épület-komplexu­mot tsz-eknek, ahol a gyü­mölcs folyamatos feldolgozá­sa gazdaságosan megoldható. Egy 1800 négyzetméteres U- alakú csővázas szín már ren­delkezésünkre is áll erre a célra. Meg kell teremteni az alapját a megyében a tsz-ek közötti társulásnak a leszü­retelt gyümölcs feldolgozásá­ra, hogy a tsz-ek több pénzt kapjanak a gyümölcsért. Nyírség aranyát a jonatánt jelenleg mangánnal gyógyít­ják, mikroelemeket permetez­nek a levelekre, hogy ellen- állóbbá tegyék a betegségek­kel szemben. Van egy met­szési mód is, mellyel két év­vel le lehet rövidíteni a ter- mőrefordulást. Sok kisebb- nagyobb, főleg nyírségi vo­natkozású tudományos siker születik nap, mint nap az in­tézetben. Szoros a kapcsolat a benti, kutatás és a kinti gyakorlat között. Minden év­ben szakmai bemutatókon is­mertetik meg a tsz-ek, álla­mi gazdaságok szakembereit a legújabb kutatásokkal, szakmai előadások sorát tart­ják a tudományos munkatár­sak megyeszerte. A tudomá­nyos emberele maguk is kite­lepülnek egy-egy tsz-be, mint tették ezt Vágó és Gajdátsí kutatók, okik huzamosabb időt töltöttek Mándokon és meg­alapozták a vetőburgonya ter­mesztést. Látogatásunk végén az ud­varon egy tisztásra mutat az igazgatóhelyettes: ott lesz az intézet új fellegvára, ké­miai, élettani és izotóp labo­ratórium épül 16 milliós költ­séggel, 1964. decemberében készül el. A legkorszerűbb felszerelésekkel, világszínvo­nalon folytatják majd tudo­mányos munkájukat me­gyénk tudományos kutatói, a szabolcsi homokvilág modem kincskeresői; Páll Géza Amaior filmfesztivál A Népművelési Intézet pá­lyázatot hirdet az 1963. évi országos amatőr filmfesztivál­ra. A pályázaton részt vehet műiden, az eddigi fesztiválo­kon még díjat nem nyert ama­tőr film. Pályázni lehet egyé­ni vagy közös alkotással, bár­mely méretű néma- vagy hangosfilmmel. A filmeket jú­lius 10-lg a Népművelési In­tézet (Budapest, I. Corvin tér 8.) címére „Filmfesztivál” megjelöléssel kell beküldeni. A tavaszi vetési munkákat 17 termelőszövetkezetiben fe­jezték be a csengeri járás 22 tsz-e közül. A lemaradóknak az elöljárók gépi segítséget adnak, hogy azok is mielőbb végezhessenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom