Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

fiirii8€?s©w-iiit©rjil az 1L Oiarno-nak (Folytatás a 2. oldalról.) merő harcot a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért. Ami a nyugati országok Kommunista pártjainak sze­repét és funkcióját illeti, ezek a pártok ezt a kérdést ön­állóan. a marxizmus—leni­ni zmus elveitől vezérelve és saját nemzeti viszonyaik, ha­gyományaik és országuk mun­kásosztályának tapasztalatai kelld ismeretében döntik el. A történelem fejlődése már régen napirendre tűzte az összes dolgozók­kal szövetkezett munkis- osztály hatalomra jutásé­nak kérdésék Ml nSMxiiták eat a fqlyamaí tot a kapitalizmusból a szó* cializmusbe rfjló átmenet fo­lyamatának nevezzük, Hogy ez az átmenet hogyan megy végbe —- békés, vagy nem békés úton. — az az egyes országuk konkrét adott­ságaitól függ. Nem ediuk fel ess Ide@ié@Icsi horcsot KÉRDÉS: A nyugati világ­ban az Oroszországban a mü- vészetről folyó vita ml és Sztálin alakjának egyes újabb hivatalos megítélésével kap­csolatban arról beszéltek, hogy az úgynevezett desztalinizálás síkján egy lépést tettek, hát­ra. ffogyan tekinti ön és ho­gyan magyarázza ezeket az Újabb fényeket, amelyeket könnyen lehetne aggodfllom­mal értelmezni? VALASZ: Már az ön kér­désfeltevésé böl fs kitűnik, hogy a mi életünk olyan saán- dékosam eltorzított képének hatása alatt áll. amelyet a bonccá propaganda rajjal meg Nyugaton. Beszéljünk nyíltan: önt aggasztotta pár­tunk elvi, szilárd álláspontja a burzsoá ideológia ellen ví­vott harcban. Nyugaton ee- hogysem akarják megérteni, vagy úgy tesz pék, mintha nem akarnák, — hogy a különbőzé társadalmi rendszerű államok ''ékes együttélése nem jelent békés együttélést az ideológia területén. Mindig azon vol­tunk és vagyunk rna is, hogy a háborút teljesen száműzzük az emberi társadalom életé­ből, hogy az államok, függet­lenül társadalmi-gazdasági rendjüktől, fejlesszék egymás­sal kereskedelmüket, cseréljék ki 4 tudomány és a kultúra kincseit, hogy a népek jobban megismerjék egymást, Visaoffit mi kommunisták sohasem fogadtuk el és nem is fo- g adjuk el az ideológiák békés együttélésének gon­dolatát. Ezen a téren i nejn lehet szó kompro­misszumokról A burzsoázia ugyanié arról ál­modozik, hogy ga eszmék há­borúiknak barikádjain beszün­tettük a tüzet, ts ezze} le­hetőség nyílnék számára, hogy belopja a mi új világunkba a maga szellemi nyomorát, ha­nyatlását, romlását. A művé­szet és az irodalom az ideo­lógia körébe tartozik. A bur­zsoázia ezért vette fel a maga fegyvertárába as hanyatlás és a szellemi züllés olyan fegy­verét, mint a formalizmus, az absztrakt, dekadens és más irányzatokat. íme, amikor kijelentjük, hogy pártunk harcol és har­colni fog ezek ellen az elfaju­lások ellen a művészetben és az irodalomban. Nyugaton nagv hűhót csapnak, s azit ál­lítják, hogy valamiféle „lépés történt hátrafelé'1, megnyir­báljuk „az alkotás szabadsá­gát" stb. Nyugaton a burzsoá köröknek ugyanis nagyon tetszenek, ha mi ölhetett kézzel néz­nénk, hogyan növekszik társadalmunkban az ide» ológiai gaz, amelyek mag­vait a kapitalizmus esz­mei „nemesítő!’1 termel' ték ki. Nem, mi azt akarjuk, hogy s mi mezőnk tiszta legyen és tiszta is lesz. Pártunk hisz a szovjet iro­dalom és művészet fiztál erői­ben. hisz az idősebb nemze­dék íróiban és művészeiben. Amjkor íróink és művészeink fiatalabb nemzedékének több képviselője, akik már aa el­múlt években a* alkotás út­jára léptek, az ismert tévedé­sekbe estek, aszkiihoz ijjlijrtk velük és lelkűkre beszéltünk. Azért tettük, ezt. hogy se­gítsük a? jradaiom és művé­szet ema művelőit é® megad­juk nekik azt a lehetőségeit, hogy telj*««; a szolgálatába állítsák tehetsé­güket A párt támogatja a szovjet művészek igazi alkotó út* keresését, gondoskodik a művészet sokrétűségéről, a témák, a stílusok, a műfa­jok és aa egyéni alkaté el­gondolások gazdagságáról. Mi_. ellenezzük az absztrakt művészetet és a naturalize must, a szürke, primitív és finomkodó alkotásokat. He a nyugati burzsoá körök most háborogpak és zajt csap­nak, ha „a negyedik orosz nemzedék" nemlétező „válsá­gáról" kezdenek beszélni, ez ismét azt műtatja, hogy ott vagy nem értik a szovjet va­lóságot. vagy meggyőződlek azoknak a reményeiknek a hi­ába vylóságáról, hogv zavaros vizekben halásszanak. 'így én helyettük nem foglalkoznék „nyugtalanító tolmácsolások­kal’1, hanem erősebben töre­kednék arra, hogy megismer­kedjem a szovjet irodalommá} ép műváisaettel. KÉRDÉS: Melyek az ön tervbe 'vett belgrádi látogatá­sának perspektívái és téma» körei? Milyen kérdéseket ki­vin megtárgyalni olaszországi látogatása során? és etleges vatikáni látogatása tisztán formális jellegi lenne-e, vagy összefügghet XXJIl. János pá­pának a béke érdekében ki­fejtett tevékenységével? VAhASg: Nagy örömmel fogadom el Tito elnök meg­hívását, hogy tegyek látoga­tást. a velünk bmátságos Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz'ársaságbm. Valahányszor találkoztunk a jugoszláv államférfiakkal, mindig lehetőségünk pvüt a bennünket kölcsönösen ér­deklő kérdések megvitatásá­ra, minden egyes találkozó erősítette az országaink ég népeink küáilUj bank ti kapcsolatokat. Ebből a szemszögből kell nézni közelgő jugoszláviai utazásomat is. Ami az ólasz vezető szemé­lyiségekkel v»ió érintkezésre vonatkozó kérdést illeti, pl» mondhatom, hogy az ilyen érintkezések ké'ségtelenüí hasznosak. 1960-ban találkoz­tunk Giovanpl Qmnchi akko­ri olasz köztársasági elnökkel. I86t nyarán Armntere Fanía- ní olasz miniszterelnökkel, valamint. Antonio Segni je­lenlegi olasz köztársasági el­nökkel, aki akkor külügymi­niszter voit & találkozókon széles körben megvitattuk a nemzetközi problémák át, Va­lamint a szovjet—olasz kap­csolatok kérdéseit, ami kedvező volt álla­maink kaprNolut.ainaU fej­lesztése és megjavítása szempontjából. Azt fsáéin, tovább kelj folytatni az ilyen érintkezése­ket. Kérdésének a Vatikánra vona'Upzó részével kapcsolat­ban már elmond-nm vékrné- nyemet az előző kérdésre adott válaszomban. Az igazságot, a hnnanSsimist támogatlak a művészetben KÉRDÉS: Hogyan véleke­dik Ön. a nyugati baloldali értelmiség szelleméről és a harmadik világról, a Szov­jetunióban a közelmúltban folytatott művészi viták fé­nyében? — Nem értem teljesen, hogy mit értenek önfík a harmadik világon — válaszolta N. Sz. Hruscsov, de kijelenthetem, hogy mi nagyra értékeljük a nyu­gati és valamennyi ország, a világ bármelyik konti­nensén lévő értelmiség háladó, a néppel szoros kapcsolatban lévő szelle­meit. Az értelmiség mindenekelőtt azzal vívta ki népünk mély- égés tiszteletét, hogy becsü­letesen és bátran fellép a -eakció ellen, a szabadságáért, a demokráciáért és a bé­kéért. Sohasem feledkezünk msg az értelmiség ama kép­viselőinek hőstetteiről, akik a fasizmus ellen vívott harc éveiben a munkásokkal és pa­rsatokkal együtt az ellenállás soraiban küzdöttek. Mi min­dig is éreztük és érezzük most is a külföldi országok haladó értelmiségének támo­gatását. Külföldi utazásaim során n&m egysger beszélgettem a tudomány és a kultúra kiváló művelőivel és személyesen győződtem meg arról, hogy .milyen tisztelettel és megér­téssel viseltetnek a kommu­nizmus hazánkban való épí­tése, a Szovjetuniónak a nem­zet kt«i feszültségért, a hé­véért vívott harc iránt. Ha külföldi értelmiségi bará­tink „szellemi arculatáról1’ beszélünk, ez csak örömmel tölt eL A harcias,' háborús bú.j- togatákkal szemben tanú­sított kérlelhetetlen szel­lem, jó szellem! Természetes, hogy nyuga­ton nem minden értelmiségi ■•olt mindjáit képes helyesen telfogni életünk . sajátságait és eaenbelül a szovjet iro­dalom és művészet kérdései­ről nemrég a párt által meg­rendezett tanácskozást. Naivi­tás lett volna ezt elvárni, tüszep Nyugaton hatalma® propagandagépezet van a bur­zsoázia kezében. A burzsoá­zia pedig saját céljait követi és egyáltalán nem szándé­kozik segíteni a nyugati or­szágok értelmiségét abban, hogy helyesen tájékozódjék országunk ideológiai életét il­letően. E körök egyenesen arra törekednek, hogy az ér­telmiséget szembeállítsák a szocializmus és a kommu­nizmus eszméivel. Én természetesen értem, miye gondol Ön, amikor az irodalom és művészet kér­déseiről nemrég lezajlott vi­tánknak a nyugati értelmi­ségre gyakorolt hatásáról be­szél. A nyugati burzsoá saj­tó mindenkinek feleduruzsol- ta a fülét a „kemény párt­vonalról” és más efféle dol­gokról, de egyetlen nyugati Újság sem számolt be olva­sóinak arról, hogy ez az ösz- szejövetel baráti beszélgetés volt elvtársak között. Nagy­szabású beszélgetés volt ez arról, milyen feladatok vár­nak az írókra , és művészek­re pnnak a történelmi jelen­tőségű tervnek alapján, ame­lyet az SZKP dolgozott ki a kommunizmus építéséről. Hi­szen, ha népünk új ösvényekre lép a kommunizmus épí­tésében, aat akarja, hogy az Irodalom és a mű­vészet művelői között se legyenek olyanok, akik tóvely égnék, lemaradnak. Pártunk ezért kötelességé­nek is tartotta nyíltan, egye­nesen megmondani, hogy tá­mogatja azokat a bűvészeket és írókat, akik védik az igaz­ságot és a szocialista huma­nizmust a művészetben, küz­denek a dekadencia, a for­malizmus, az absztrakt irány­zat elemei ellen, harcolnak a nagy, népi művészetért. ön azt az ellenvetést tehe­ti, mint azt annyi burzsoá ideológus meg is tette, hogy mi kommunisták ellene va­gyunk az újnak a művészet­ben. Aki így beszél, az tudato­san megmásítja az igazságot A kommunisták mindig Is támogatják az újat az iroda­lom és a művészet fejlődé­sében, hiszen ' a szocialista realizmus hívei. Ez azopbap a néphez köze} állq művészet gazdagságát és sokrétűségét je­lenti. Itt is, ott is, s bizony Olaszországban is filmjeink­ből, a szovjet művészek ven­dégszerepléseiből, íróink mű­veinek fordításaiból jól tud­ják, mjlyen változatos a mi irodal­munk és művészetünk — zenénk, színipűvészetünk, költészetünk és prózairo­dalmunk. S ez az igazi újítás- Külföldön vannak emberek, akik „úji* tásnak” tekintik azt, ami me­nekülés a valóságtó}, kísérlet arra, hogy haszontalan és terméketlen cikornyák mögött rejtőzzenek el a valóság elő}. Már szólottám arról, hogy az eszmék csatájában nem lehet szó békéről. A mi eszméink, a mar­xizmus—lemuizinus esz­mei egyre újabb milliók eszét hódítják mag. A mi eszméink valóban a haladó emberiség gondolatai­nak urgi- ■ Meggyőződésem, ^5ogy ezt nyugaton is megérti a haladó értelmiség. Ha pe­dig ma valaki a nyugati ha­ladó értelmiség képviselői kö­zül még tévedésben van, ak­kor az majd holnap tér ész­re. Úiakb tiateléstk Jordániában Hissssein »«*lióÓFt$k©íB2e?§ — Szíriái lapok az cmgol beavatkazáss'ól Amman, (MTI); > A kijárási filalanwal da­colva, kedden három újabb tüntetés volt a Jordániái fő* várqebfm, Wies egyetemistáit részvételével. A biztonsági erője viszonylag könnyen e}» bántak ezekkel a megmoadu- I ásókkal- Husszein király beduin sivatagi csapatai to­vábbra tg róják 3-a utcáted, őrzik a főváros Stratégai fontosságú pontjait. Jeruzsá­lemben viszont 4 órára fel­oldották a kijárása újaimat. A 28 éves Husszein király kedden sajtóértekezletet tar­tott pajbtíjslwv Husszein, aki nem mer nyíltan szembe­szállni a jordámaí lakosság e gy ség törekvései vei, egyebek között kijelentedbe: „a tüntetések főleg a pép örömét fejezik k: azért, mert legszentebb célunk, az arab egység közel vau. Valamennyien nagyon Őrit* lünk, hogy iraki, sziriai és egyiptomi testvéreink együttesen munkálkodnak egy új, szilárd és igazsá­gos alapokra helyezett egy­ség megteremtésen”. A A király ezután „bizpnyps elemeket" vádolt aZte-l, hogy ezt az alkalmat kihasználva „szét akarják dúlni” Jordá­niát, „le akarják rombolni Jordánia és arab testvérei együttműködésének minden le­hetőségét”. Husszein ismét hangqztutla, hogy a Jordániái vezetőség folytatja eddigi politikáját A sziriai lapok bő terjed«* lemben foglalkoznak a Jordá­niái üggyel. A kedd reggait lapok szerint a Jordániái ren­dőrség, a hadsereg és a nem­zeti gárdá csapatni kpziil so­kan dezertáltak- Az „Al ite­aíh” eirpü damaszkuszi napi» lap igen jó forrásokra hivat­kozva arpól ad hírt, hogy Husszein hivatalosan fel­kérte Nagy-Britanaiat,; légi úton szállítson segít­ségére csapatokat Jordá­niába. A kérést Husszein személye­sen közölte az angol nagy­köveivel r-r fűzi heg?á az Új' Ság. Itt említjük meg, hogy az angol külügyminisztérium rm nem első ízben — kedden is cáfolta az ilyen értelmű sziriai lapjelentéseket, A? arab világban a jordá- niai válságot észrevehető dip­lomáciai élénkség jei*l. Nasz­szer, az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke kedden reg­gel háromnegyedórás megbe­szélést folytatott Errfál angol kereskedelemügyi miniszter­rel, aki a brit kormány tag­jai közül a? 1956-os szuezi agresszió óta elsőként tett látogatást Kairóban. Ben Bel­la algériai miniszterelnök a jövő hópapban Szíriába láto­gat. A közeljövőben utazik vjsaont Kairóba Aral, iraki államelnök, •• Ötvenezer főnyi tömeg tüntetett Párizsban Franco ellen Párizs, (MTI): Párizsban kedden este nagyszabású tiltakozó gyűlés volt Julian Qripiau kivégzé­se ellen. Az Emberi Jogok Ligája, a Francia Kommunis­ta Párt, a Francia Szocialista Párt, az Egyesült Szocialista Párt, a szakszervezetek és számos tömegszervezet felhí­vására mintegy ötvenezer em­ber gyűlt össze a párizsi munkásház előtt. A tömeg elözönlptte a munkásház előt­ti teret és a környező utcá­kat. A munkásház erkélyén Grj- mau özvegye oldalán ott volt Maurice Thorez, a Francia MaroMAi—ghanal határozati javaslat a Biztonsági Tanácsiian New Yerk, (MTI): A Biztonsági Tanács immár ötödik napja folytatja a vi­tát a Szenegál Köztársaság Portugália ellen benyújtott panaszáról. A panasz előter­jesztésére az szolgáltatott okot. Hogy április 8-án por­tugál katonai repülőgépek bombáztak egy hatái-mepU Szenegál falut A keddi — magyar idő sze­rint a délutáni órákban meg­tartott — ülésen marokkó és ghana képviselője közös ha­tározati javaslatot terjesztett elő. A javaslat indítványoz­za, hogy a Biztonsági Tanács fejezze ki sajnálkozását a? incidens miatt és utasítsa Ú Thant főtitkárt, „kísérje fi­gyelemmel a helyzet további alakulását.” Seydoux francia küldött keddi felszólalásában támoga­tásáról biztosította a marok­kói—ghanai határozati javas­latot. Kijelentette, olyan ér­tesülései vannak, hogy — bár Portugália ezt tagadja — va­lóban portugál katonai repü­lőgépek bombázták a szó­ban ' forgó szenegáli falut. A Biztonsági Tanács szer­dán délután — magyar idő szerint 2100 órakor tartja kő­vetkező ülését, (jteuter, APF) Kommunista Párt főtitkára, Waleck Rochet, a párt főtit­kárhelyettese, Francois Mit­terrand volt miniszter, a ra­dikális párt egyik vezetője, Claude Guaier, a szocialista párt vezetőségi tagja, Benőit Franchon, a CQT főtitkára. a gyűlés szónoka Daniéi kfayer, az Emberi Jogok Li­gájának elnöke vált- A szó* nqk a fasizmus elleni harc kimagasló alakjaként emléke­zett pieg Juliap Grimaurólés megbélyegezte Franca rend­szerét, amely ismét bebizo­nyította népellenes jellegét, ámikqr halálra ítélte és kivé­geztette Gfjmaut, aki a spa­nyol köztársaságot szojgájta és sohasem tagadta meg esz- =rnéit. Dapiel Mayer élesen elitéi- te De Gaulle kormányát is, amely semmjt sem tett Qri- mau megmentése érdekében, sőt a bírósági tárgyalás napi­ján Madridba küldte d’Es- taing pénzügyminisztert, hogy 150 millió dolláros hitellel hosszabbítsa meg a FranGO- rendszer életét, A gyűlés részvevői hoss?a- san tüntettek Grimau gyil­kosai ellen. Nyugati válaszjegyzÉk 3 Szovjetunlóhez Washington, (MTI): Március 14-én a Szovjet­unió jegyzékben tiltakozott a nyugati hatalmaknál amiatt, hogy egy új törvény értelmé­ben a nyugat-berlini bjrák a nyugatnémet alkotmányra es­küsznek fel. A szovjet jegy­zék hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés törvénytelen. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kedden azonos szövegű jegy­zékben válaszolt 3 Szovjet­uniónak, azt álíftva, hogy az említett törvény nem jelenti a nyugatnémet szöveségi kor­mány hatáskörének kiterjesz­tését Nyugat-Berlinre. C^|||^ei.szág 3 1963. április 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom