Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
fiirii8€?s©w-iiit©rjil az 1L Oiarno-nak (Folytatás a 2. oldalról.) merő harcot a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Ami a nyugati országok Kommunista pártjainak szerepét és funkcióját illeti, ezek a pártok ezt a kérdést önállóan. a marxizmus—lenini zmus elveitől vezérelve és saját nemzeti viszonyaik, hagyományaik és országuk munkásosztályának tapasztalatai kelld ismeretében döntik el. A történelem fejlődése már régen napirendre tűzte az összes dolgozókkal szövetkezett munkis- osztály hatalomra jutásénak kérdésék Ml nSMxiiták eat a fqlyamaí tot a kapitalizmusból a szó* cializmusbe rfjló átmenet folyamatának nevezzük, Hogy ez az átmenet hogyan megy végbe —- békés, vagy nem békés úton. — az az egyes országuk konkrét adottságaitól függ. Nem ediuk fel ess Ide@ié@Icsi horcsot KÉRDÉS: A nyugati világban az Oroszországban a mü- vészetről folyó vita ml és Sztálin alakjának egyes újabb hivatalos megítélésével kapcsolatban arról beszéltek, hogy az úgynevezett desztalinizálás síkján egy lépést tettek, hátra. ffogyan tekinti ön és hogyan magyarázza ezeket az Újabb fényeket, amelyeket könnyen lehetne aggodfllommal értelmezni? VALASZ: Már az ön kérdésfeltevésé böl fs kitűnik, hogy a mi életünk olyan saán- dékosam eltorzított képének hatása alatt áll. amelyet a bonccá propaganda rajjal meg Nyugaton. Beszéljünk nyíltan: önt aggasztotta pártunk elvi, szilárd álláspontja a burzsoá ideológia ellen vívott harcban. Nyugaton ee- hogysem akarják megérteni, vagy úgy tesz pék, mintha nem akarnák, — hogy a különbőzé társadalmi rendszerű államok ''ékes együttélése nem jelent békés együttélést az ideológia területén. Mindig azon voltunk és vagyunk rna is, hogy a háborút teljesen száműzzük az emberi társadalom életéből, hogy az államok, függetlenül társadalmi-gazdasági rendjüktől, fejlesszék egymással kereskedelmüket, cseréljék ki 4 tudomány és a kultúra kincseit, hogy a népek jobban megismerjék egymást, Visaoffit mi kommunisták sohasem fogadtuk el és nem is fo- g adjuk el az ideológiák békés együttélésének gondolatát. Ezen a téren i nejn lehet szó kompromisszumokról A burzsoázia ugyanié arról álmodozik, hogy ga eszmék háborúiknak barikádjain beszüntettük a tüzet, ts ezze} lehetőség nyílnék számára, hogy belopja a mi új világunkba a maga szellemi nyomorát, hanyatlását, romlását. A művészet és az irodalom az ideológia körébe tartozik. A burzsoázia ezért vette fel a maga fegyvertárába as hanyatlás és a szellemi züllés olyan fegyverét, mint a formalizmus, az absztrakt, dekadens és más irányzatokat. íme, amikor kijelentjük, hogy pártunk harcol és harcolni fog ezek ellen az elfajulások ellen a művészetben és az irodalomban. Nyugaton nagv hűhót csapnak, s azit állítják, hogy valamiféle „lépés történt hátrafelé'1, megnyirbáljuk „az alkotás szabadságát" stb. Nyugaton a burzsoá köröknek ugyanis nagyon tetszenek, ha mi ölhetett kézzel néznénk, hogyan növekszik társadalmunkban az ide» ológiai gaz, amelyek magvait a kapitalizmus eszmei „nemesítő!’1 termel' ték ki. Nem, mi azt akarjuk, hogy s mi mezőnk tiszta legyen és tiszta is lesz. Pártunk hisz a szovjet irodalom és művészet fiztál erőiben. hisz az idősebb nemzedék íróiban és művészeiben. Amjkor íróink és művészeink fiatalabb nemzedékének több képviselője, akik már aa elmúlt években a* alkotás útjára léptek, az ismert tévedésekbe estek, aszkiihoz ijjlijrtk velük és lelkűkre beszéltünk. Azért tettük, ezt. hogy segítsük a? jradaiom és művészet ema művelőit é® megadjuk nekik azt a lehetőségeit, hogy telj*««; a szolgálatába állítsák tehetségüket A párt támogatja a szovjet művészek igazi alkotó út* keresését, gondoskodik a művészet sokrétűségéről, a témák, a stílusok, a műfajok és aa egyéni alkaté elgondolások gazdagságáról. Mi_. ellenezzük az absztrakt művészetet és a naturalize must, a szürke, primitív és finomkodó alkotásokat. He a nyugati burzsoá körök most háborogpak és zajt csapnak, ha „a negyedik orosz nemzedék" nemlétező „válságáról" kezdenek beszélni, ez ismét azt műtatja, hogy ott vagy nem értik a szovjet valóságot. vagy meggyőződlek azoknak a reményeiknek a hiába vylóságáról, hogv zavaros vizekben halásszanak. 'így én helyettük nem foglalkoznék „nyugtalanító tolmácsolásokkal’1, hanem erősebben törekednék arra, hogy megismerkedjem a szovjet irodalommá} ép műváisaettel. KÉRDÉS: Melyek az ön tervbe 'vett belgrádi látogatásának perspektívái és téma» körei? Milyen kérdéseket kivin megtárgyalni olaszországi látogatása során? és etleges vatikáni látogatása tisztán formális jellegi lenne-e, vagy összefügghet XXJIl. János pápának a béke érdekében kifejtett tevékenységével? VAhASg: Nagy örömmel fogadom el Tito elnök meghívását, hogy tegyek látogatást. a velünk bmátságos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz'ársaságbm. Valahányszor találkoztunk a jugoszláv államférfiakkal, mindig lehetőségünk pvüt a bennünket kölcsönösen érdeklő kérdések megvitatására, minden egyes találkozó erősítette az országaink ég népeink küáilUj bank ti kapcsolatokat. Ebből a szemszögből kell nézni közelgő jugoszláviai utazásomat is. Ami az ólasz vezető személyiségekkel v»ió érintkezésre vonatkozó kérdést illeti, pl» mondhatom, hogy az ilyen érintkezések ké'ségtelenüí hasznosak. 1960-ban találkoztunk Giovanpl Qmnchi akkori olasz köztársasági elnökkel. I86t nyarán Armntere Fanía- ní olasz miniszterelnökkel, valamint. Antonio Segni jelenlegi olasz köztársasági elnökkel, aki akkor külügyminiszter voit & találkozókon széles körben megvitattuk a nemzetközi problémák át, Valamint a szovjet—olasz kapcsolatok kérdéseit, ami kedvező volt államaink kaprNolut.ainaU fejlesztése és megjavítása szempontjából. Azt fsáéin, tovább kelj folytatni az ilyen érintkezéseket. Kérdésének a Vatikánra vona'Upzó részével kapcsolatban már elmond-nm vékrné- nyemet az előző kérdésre adott válaszomban. Az igazságot, a hnnanSsimist támogatlak a művészetben KÉRDÉS: Hogyan vélekedik Ön. a nyugati baloldali értelmiség szelleméről és a harmadik világról, a Szovjetunióban a közelmúltban folytatott művészi viták fényében? — Nem értem teljesen, hogy mit értenek önfík a harmadik világon — válaszolta N. Sz. Hruscsov, de kijelenthetem, hogy mi nagyra értékeljük a nyugati és valamennyi ország, a világ bármelyik kontinensén lévő értelmiség háladó, a néppel szoros kapcsolatban lévő szellemeit. Az értelmiség mindenekelőtt azzal vívta ki népünk mély- égés tiszteletét, hogy becsületesen és bátran fellép a -eakció ellen, a szabadságáért, a demokráciáért és a békéért. Sohasem feledkezünk msg az értelmiség ama képviselőinek hőstetteiről, akik a fasizmus ellen vívott harc éveiben a munkásokkal és parsatokkal együtt az ellenállás soraiban küzdöttek. Mi mindig is éreztük és érezzük most is a külföldi országok haladó értelmiségének támogatását. Külföldi utazásaim során n&m egysger beszélgettem a tudomány és a kultúra kiváló művelőivel és személyesen győződtem meg arról, hogy .milyen tisztelettel és megértéssel viseltetnek a kommunizmus hazánkban való építése, a Szovjetuniónak a nemzet kt«i feszültségért, a hévéért vívott harc iránt. Ha külföldi értelmiségi barátink „szellemi arculatáról1’ beszélünk, ez csak örömmel tölt eL A harcias,' háborús bú.j- togatákkal szemben tanúsított kérlelhetetlen szellem, jó szellem! Természetes, hogy nyugaton nem minden értelmiségi ■•olt mindjáit képes helyesen telfogni életünk . sajátságait és eaenbelül a szovjet irodalom és művészet kérdéseiről nemrég a párt által megrendezett tanácskozást. Naivitás lett volna ezt elvárni, tüszep Nyugaton hatalma® propagandagépezet van a burzsoázia kezében. A burzsoázia pedig saját céljait követi és egyáltalán nem szándékozik segíteni a nyugati országok értelmiségét abban, hogy helyesen tájékozódjék országunk ideológiai életét illetően. E körök egyenesen arra törekednek, hogy az értelmiséget szembeállítsák a szocializmus és a kommunizmus eszméivel. Én természetesen értem, miye gondol Ön, amikor az irodalom és művészet kérdéseiről nemrég lezajlott vitánknak a nyugati értelmiségre gyakorolt hatásáról beszél. A nyugati burzsoá sajtó mindenkinek feleduruzsol- ta a fülét a „kemény pártvonalról” és más efféle dolgokról, de egyetlen nyugati Újság sem számolt be olvasóinak arról, hogy ez az ösz- szejövetel baráti beszélgetés volt elvtársak között. Nagyszabású beszélgetés volt ez arról, milyen feladatok várnak az írókra , és művészekre pnnak a történelmi jelentőségű tervnek alapján, amelyet az SZKP dolgozott ki a kommunizmus építéséről. Hiszen, ha népünk új ösvényekre lép a kommunizmus építésében, aat akarja, hogy az Irodalom és a művészet művelői között se legyenek olyanok, akik tóvely égnék, lemaradnak. Pártunk ezért kötelességének is tartotta nyíltan, egyenesen megmondani, hogy támogatja azokat a bűvészeket és írókat, akik védik az igazságot és a szocialista humanizmust a művészetben, küzdenek a dekadencia, a formalizmus, az absztrakt irányzat elemei ellen, harcolnak a nagy, népi művészetért. ön azt az ellenvetést teheti, mint azt annyi burzsoá ideológus meg is tette, hogy mi kommunisták ellene vagyunk az újnak a művészetben. Aki így beszél, az tudatosan megmásítja az igazságot A kommunisták mindig Is támogatják az újat az irodalom és a művészet fejlődésében, hiszen ' a szocialista realizmus hívei. Ez azopbap a néphez köze} állq művészet gazdagságát és sokrétűségét jelenti. Itt is, ott is, s bizony Olaszországban is filmjeinkből, a szovjet művészek vendégszerepléseiből, íróink műveinek fordításaiból jól tudják, mjlyen változatos a mi irodalmunk és művészetünk — zenénk, színipűvészetünk, költészetünk és prózairodalmunk. S ez az igazi újítás- Külföldön vannak emberek, akik „úji* tásnak” tekintik azt, ami menekülés a valóságtó}, kísérlet arra, hogy haszontalan és terméketlen cikornyák mögött rejtőzzenek el a valóság elő}. Már szólottám arról, hogy az eszmék csatájában nem lehet szó békéről. A mi eszméink, a marxizmus—lemuizinus eszmei egyre újabb milliók eszét hódítják mag. A mi eszméink valóban a haladó emberiség gondolatainak urgi- ■ Meggyőződésem, ^5ogy ezt nyugaton is megérti a haladó értelmiség. Ha pedig ma valaki a nyugati haladó értelmiség képviselői közül még tévedésben van, akkor az majd holnap tér észre. Úiakb tiateléstk Jordániában Hissssein »«*lióÓFt$k©íB2e?§ — Szíriái lapok az cmgol beavatkazáss'ól Amman, (MTI); > A kijárási filalanwal dacolva, kedden három újabb tüntetés volt a Jordániái fő* várqebfm, Wies egyetemistáit részvételével. A biztonsági erője viszonylag könnyen e}» bántak ezekkel a megmoadu- I ásókkal- Husszein király beduin sivatagi csapatai továbbra tg róják 3-a utcáted, őrzik a főváros Stratégai fontosságú pontjait. Jeruzsálemben viszont 4 órára feloldották a kijárása újaimat. A 28 éves Husszein király kedden sajtóértekezletet tartott pajbtíjslwv Husszein, aki nem mer nyíltan szembeszállni a jordámaí lakosság e gy ség törekvései vei, egyebek között kijelentedbe: „a tüntetések főleg a pép örömét fejezik k: azért, mert legszentebb célunk, az arab egység közel vau. Valamennyien nagyon Őrit* lünk, hogy iraki, sziriai és egyiptomi testvéreink együttesen munkálkodnak egy új, szilárd és igazságos alapokra helyezett egység megteremtésen”. A A király ezután „bizpnyps elemeket" vádolt aZte-l, hogy ezt az alkalmat kihasználva „szét akarják dúlni” Jordániát, „le akarják rombolni Jordánia és arab testvérei együttműködésének minden lehetőségét”. Husszein ismét hangqztutla, hogy a Jordániái vezetőség folytatja eddigi politikáját A sziriai lapok bő terjed«* lemben foglalkoznak a Jordániái üggyel. A kedd reggait lapok szerint a Jordániái rendőrség, a hadsereg és a nemzeti gárdá csapatni kpziil sokan dezertáltak- Az „Al iteaíh” eirpü damaszkuszi napi» lap igen jó forrásokra hivatkozva arpól ad hírt, hogy Husszein hivatalosan felkérte Nagy-Britanaiat,; légi úton szállítson segítségére csapatokat Jordániába. A kérést Husszein személyesen közölte az angol nagyköveivel r-r fűzi heg?á az Új' Ság. Itt említjük meg, hogy az angol külügyminisztérium rm nem első ízben — kedden is cáfolta az ilyen értelmű sziriai lapjelentéseket, A? arab világban a jordá- niai válságot észrevehető diplomáciai élénkség jei*l. Naszszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kedden reggel háromnegyedórás megbeszélést folytatott Errfál angol kereskedelemügyi miniszterrel, aki a brit kormány tagjai közül a? 1956-os szuezi agresszió óta elsőként tett látogatást Kairóban. Ben Bella algériai miniszterelnök a jövő hópapban Szíriába látogat. A közeljövőben utazik vjsaont Kairóba Aral, iraki államelnök, •• Ötvenezer főnyi tömeg tüntetett Párizsban Franco ellen Párizs, (MTI): Párizsban kedden este nagyszabású tiltakozó gyűlés volt Julian Qripiau kivégzése ellen. Az Emberi Jogok Ligája, a Francia Kommunista Párt, a Francia Szocialista Párt, az Egyesült Szocialista Párt, a szakszervezetek és számos tömegszervezet felhívására mintegy ötvenezer ember gyűlt össze a párizsi munkásház előtt. A tömeg elözönlptte a munkásház előtti teret és a környező utcákat. A munkásház erkélyén Grj- mau özvegye oldalán ott volt Maurice Thorez, a Francia MaroMAi—ghanal határozati javaslat a Biztonsági Tanácsiian New Yerk, (MTI): A Biztonsági Tanács immár ötödik napja folytatja a vitát a Szenegál Köztársaság Portugália ellen benyújtott panaszáról. A panasz előterjesztésére az szolgáltatott okot. Hogy április 8-án portugál katonai repülőgépek bombáztak egy hatái-mepU Szenegál falut A keddi — magyar idő szerint a délutáni órákban megtartott — ülésen marokkó és ghana képviselője közös határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács fejezze ki sajnálkozását a? incidens miatt és utasítsa Ú Thant főtitkárt, „kísérje figyelemmel a helyzet további alakulását.” Seydoux francia küldött keddi felszólalásában támogatásáról biztosította a marokkói—ghanai határozati javaslatot. Kijelentette, olyan értesülései vannak, hogy — bár Portugália ezt tagadja — valóban portugál katonai repülőgépek bombázták a szóban ' forgó szenegáli falut. A Biztonsági Tanács szerdán délután — magyar idő szerint 2100 órakor tartja kővetkező ülését, (jteuter, APF) Kommunista Párt főtitkára, Waleck Rochet, a párt főtitkárhelyettese, Francois Mitterrand volt miniszter, a radikális párt egyik vezetője, Claude Guaier, a szocialista párt vezetőségi tagja, Benőit Franchon, a CQT főtitkára. a gyűlés szónoka Daniéi kfayer, az Emberi Jogok Ligájának elnöke vált- A szó* nqk a fasizmus elleni harc kimagasló alakjaként emlékezett pieg Juliap Grimaurólés megbélyegezte Franca rendszerét, amely ismét bebizonyította népellenes jellegét, ámikqr halálra ítélte és kivégeztette Gfjmaut, aki a spanyol köztársaságot szojgájta és sohasem tagadta meg esz- =rnéit. Dapiel Mayer élesen elitéi- te De Gaulle kormányát is, amely semmjt sem tett Qri- mau megmentése érdekében, sőt a bírósági tárgyalás napiján Madridba küldte d’Es- taing pénzügyminisztert, hogy 150 millió dolláros hitellel hosszabbítsa meg a FranGO- rendszer életét, A gyűlés részvevői hoss?a- san tüntettek Grimau gyilkosai ellen. Nyugati válaszjegyzÉk 3 Szovjetunlóhez Washington, (MTI): Március 14-én a Szovjetunió jegyzékben tiltakozott a nyugati hatalmaknál amiatt, hogy egy új törvény értelmében a nyugat-berlini bjrák a nyugatnémet alkotmányra esküsznek fel. A szovjet jegyzék hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés törvénytelen. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kedden azonos szövegű jegyzékben válaszolt 3 Szovjetuniónak, azt álíftva, hogy az említett törvény nem jelenti a nyugatnémet szöveségi kormány hatáskörének kiterjesztését Nyugat-Berlinre. C^|||^ei.szág 3 1963. április 24.
