Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-17 / 64. szám

AZ UTCA KLUBJA Választások után vágyunk. Szavazott a nép, á tanács­tagok munkához láttak, ha­marosan összeül az ország- gyűlés, s most mégis, az elö- kézületek idejéből idézünk. Csengerben történt, a 49-es körzetben. A Jókai utcai és e környékbeli lakosok tud­ták, hogy GáJ Dénes és Tó- sér György a jelöltjük. A lányok és az asszonyok mar jó előre összegyűltek a Jókai utcai napközi otthon egyik szobájában. Magukkal vitték a hímezni való térítőkét, ké­zimunkákat is. Lassan a férfiak is gyülekeztek, ök meg kártyát vittek. Nem tartott hosszú ideig a hivatalos aktus, hisz jól is­merik mind a két jelöltet. Mozdulni azonban senki sem akart. Jól éltették magukat az emberek így együtt. S nemcsak a választásokról esett szó, hanem az utca vil­lanyhálózatának bővítéséről, a körzet lakóinak kultúráló- dásáról. olvadásáról, világ­politikáról és egyebekről. Valaki a következőket ta­lálta mondani: „Milyen jó így együtt, máskor is össze­jöhetnénk." Többek szájából hangzott el a helyeslés, csak éppen mindenki a másikban kételkedett, hogy úgy sem lesz a fogadalomból semmi. Hát lett. Mert azóta min­den szerdán igazi klubélet van a Jókai utcai napközi etthön azon helyiségében, ahol nem is olyan régen Gált és Tősért tanácstagok­nak jelölték, 'természettudo­mányos, külpolitikai előadá­sok hangzanak ei, filmekét vetítenek, kézimunkáznak, könyveket értékelnek, egvütt beszélik meg a lakókörzetet érintő kérdéseket, s mond­hatni; amolyan eleven ta­nácstagi fogadóórákat tarta­nak. Igen. mert a spontán, de mégis az emberek aka­ratából . létrehívott., klubban rendszeres vendégek a ta­nácstagok is, s közvetlenül tudomást szerezhetnek a hozzájuk tartozó emberek ügyes-bajos dolgairól, prob­lémáiról. S amiben igénylik a segítséget, meg is kapják. A körzeti klubnak negy­ven-öt ven rendszeres látoga­tója van. Még más körzetek­ből is idejárnak az emberek filme1 nézni, diskurálni, ynű- velődni. A csen géri Lénin Tsz egyik traktorosa, Fodor Árpád mondotta a követke­zőket: „Sok hasznos dolgot tanultam itt, s ha a nagy miunkák lesznek, még akkor is eljárok, mert azt akarjuk, hogy továbbra is működjön ez a hasznos klub.” Ö a kör­zet lakóinak véleményét fe­jezte ki. Csak dicsérni lehet, hogy ezt a kezdeményezést, a já­rási művelődési ház veze­tősége támogatja. Ök bizto­sítanak előadókat, filmeket, gondoskodnak fűtésről, s az ügyeletről sem feledkeznek meg. A klub tagjai — a ta­nácskörzet lakói — most mű­soros estet akarnak szervez­ni. melynek keretében fiata­lok és öregek lépnek fel. Okos, követésre méltó öt­let. A csengett községi ta­nács fel is karolta. Szó van árról, hogy egyes külterü­leti kör/e'ekben, ahol mód és lehetőség van rá — s igénylik a lakók is, — ha­sonló klubok alakulnak. Hogy mi lesz a megalaku­landó tanácskörzeti klubok tevékenységének eredménye, hatása? Ha az emberek kí­vánságára alakulnak meg, mint a Jókai utcai, akkor nem lesz hiábavaló. Mint itt, másutt is még közelebb ke­rülnek egymáshoz a körzet lakói, jobban megismerik az embereket foglalkoztató gon­dokat, tudnak ezekben segí­teni, s a népnek eme gyüle­kezetei javára válhatnak a falu fejlődésének, á szocia­lista népi. nemzeti egység erősödésének. Nagv szavak­nak tűnik tehát? Nem. Hisz minden ilyen cselekedet, mely közelebb hozza egy­máshoz az emWrt gondolat­ban, érzésekben, á falu jö­vőjéért való cselekvésben, művelődésben és másban, az á magyar falu társadalmát erősíti. Recept a csengeni példa? Nem. De elgondolkoztató! Farkas Kálmán VÁNYA BÁCSI A Miskolci Nemzeti Színház előadásáról Növelni kell ez szarvasmarha-állományt Dr. Szmodits Tibor nyilatkozata Csütörtökön Nyíregyházára látogatott dr. Szmodits Tibor, a Földművelésügyi Miniszté­rium állattenyésztési főigaz­gatóságának főelőadója. Meg­kértük, tájékozhassa lapunk olvasóit e szarvasmarha-te­nyésztés időszerű feladatairól. A főelőadó elmondta, hogy az 5 éves tervben a tehénlét- szómot ás a vágómarhaállo- mámyt nyolc-tíz százalékkal növeljük A tejtermelés , 25— 27 százaiffltlca] fog növrirodri. A tervidőszak végére 2520 li­teres lesz az országos tehe­nenként] tejtermelési átlag. — Hozván serit* az éilam a közös szarvasmarha^-álIomáDy fejlesztését? — A tsz-ek mindén üsző el- lése után négyezer forint ál­lami támogatásban részesül­nek. Június elsejéből a tejfel- vásárlás alápárát literenként 20 fillérre] növeljük. A mi­nőség javítása érdekében a tenyészüszőknél a darabbér- rendszer bevezetését tervez­zük. A , házitáji és ewém szarvasmarha-állomány támo­gatására is gondolt az állarrt. A háztáji és egyéni tenyész­tőknek tej literenként a húsz dekagrammos korpa járandó­ságot. egész évben biztosítjuk. A háztáji és egyéni állattar­tók vemhes tehenük vagy elő- hasú üszőjük után 70 kilo­gramm abrakjuttatásban is ré­szesülhetnek állami áron, ha a vem hességet állatorvossal igazolják — Milyen feladatok várnak a tanácsok mezőgazdasági osz­tályaira a szarv asm arha-te­nyésztéssel kapcsolatban? — Fontos az itatásos borjú- nevelés bevezetése, arhelv a gümőkór-mentesítést és az áru­tej mennyiségének növelését segítheti. A tanácsok mező­gazdasági osztályai kísé’-iék figyelemmel saját területükön 3 szarvasmarha-állomány — el­sősorban a tehénállomány — létszámának alakulását, fejlő­dését. Vizsgálják meg, hogy a tsz-ek gondoskodnak-e meg­felelően a közös srsarvasrnar- ha állomány takarmányellátá- sáról. Ellenőrizzék, bogy a tsz-ek a házfáji állomány ré­szére biztosítják-e legelőhasz­nálatot. Sz. Sz. A magyar színpadokon Cse­hov darabjai már sok sikert arattak. Szerencsés választás volt a Miskolci Nemzeti Szín­ház részéről a Ványa bácsi szinrevitele, mely a nyíregy­házi közönség előtt is osztat­lan sikert, tomboló vas tapsot aratott. A darab cselekménye nem fordulatos, nem bővelkedik változatos eseményekben. Vá­nya bácsi és unokahúga Szo- nya a vidéki birtokukon gaz­dálkodnak. Csodálattal adóz­nak Szerebrjákov egyetemi tanárnak, Szonya apjának. Munkájuk végső célja mindig a tanár segítése A tanárt nyugdíjazták és fiatal felesé­gével hazautazik a birtokra. Ványa bácsiék egyhangú éle­tébe változás következik be. Szerebrjákov zsarnok lesz az egész ház felett, Asztrov dok­tort és az egész családot be­tegségével és szeszélyeivel nyúzza. Az iránta érzett tégi csodálatból gyűlölet lesz, és Ványa bácsi rájön, hogy egész élete, melyet a tanát segítésé­re áldozott, hiábavaló roboto­lás volt. Asztrov doktor is ér­zi életének kilátástaianságát. Mindkét ember megpróbál ki­szabadulni ebből. Asztrov a szépséget keresi a természet­ben: „Az egész életből már csak a szépség tud megragad­ni” — mondja. Ványa bácsi a maga módján keres kiutat Szerelmes Szerebrjákov fele­ségébe, — de reménytelenül. Mikor megtudja, hogy a ta­nár el akarja adni a birtokot, melyen egész életében dolgo­zott, felháborodásában rálő, de néfn találja el. A tanár eluta­zik feleségével, Ványa .bácsi, Szonya és Asztrov élik tovább megszokott életüket. „Egy-két évszázad múlva az emberek meg fognak vetni bennünket" — Asztrov doktor szavai ezek a negyedik félvo­násból. Mióta Asztrov ezt mondta, közel száz év teit eL A XIX. század Oroszországa, — átlépve időt és teret, — ott állt. a szemünk előtt és közvetlen hozzánk szólt, Mt vagyunk -azok az emberek, akik Asztrov szerint megvetjük » kilátástalan életbe beleful­ladt orosz középnemességet. Ez a kijelentés kérdéssé válik a mi helyzetünkben. Csakugyan megvetjük ma a Ványa bácsi­kat és Asztrov doktorokat? Ttt nem pusztán erőterekről van szó, hanem életmódról, életszemléletről. Csehov kriti­kája világos és ezt Asztrov szavaiban mondja el: Nincs előttünk semmi világos pont, egy fény, ami vezetne és irá­nyítana bennünket. Céltalan sz élet. melyet megfertőz az elmaradt vidék fullasztó leve­gője. a lustaság kísértő ereje. Éz áz ember elousztítia, ami a természetben készen áli előt­te, ném alkot újat, nem for­málja, csak kihasználja a ter­mészetet. Ez az életforma alapvetően hibás. Nekünk nem a helvte- len életszemléletet hordozó embereket kell ma már meg­vetni. haném magái az élet- szemléletet elvetni. Ez á vég­ső tanulsága Csehov Ványa bácsijának. Az előadás a darab fojtott légkörét jól visszaadta. A von- tatottság nem a színészi já­tékból adódott, hanem megá­nak az eseményeknek a von­ta tottsága volt, mely aláfes­tette a korabeli orosz közép­nemesi életet. A színészek, különösen a Ványa bácsit alakitó Gátt György és az Asztrovot alakí­tó Darvas Iván, valamint a réndező Horvai István fő ér­deme a mondanivaló határo­zott érvényre juttatása. Kár, hogy csak egy előadás jutott a nyíregyházi közönségek. Hamar Péter—Szabó Géza. Olvasónk írja; Háztáj! szerződéses termelés A baktajórántházi járásba« is megbeszélték az asszonyom a háztáji gazdaságok áruter­melésének a tennivalóit. Több községben már saép eredmé­nyek születtek az. árutermelé­si szerződéskötésekben. A lap­kőd.: asszonyok például 20 000 kilogramm bab termelésére kötöttek szerződést a földznü- vesszövetkezettel. Más asszonyok a baromfi­éi tojásértékesítés terén akar­nak jő eredményt elemi. Nem ritka az olyan háziasszony, aki 2000—3000 tojás s tíz-ti- aehöt. liba eladására kötött szerződést. Ilyenek például Nyirrrtádán Vajda Jenőmé, Gyöngyösi Sándomé, Menjük Istvánná, Besenyődön Tar Já­nosaié, Puskás Istvánné, Gesz­ten Jánosné, Molnár Jánosaié. A bésehyődi asszonyok elha­tározták, hogy versenyre hív­ják a járás községeinek házi­asszonyait a háztáji gazdasá­gok mind több baromfi, tojás és bab értákesFésére. KrizsfaJussy Béla ALEKSZANDR MSZ1B0V: Fordította? SZATHMÁRI GÁBOR 38. — Teljesen olyan ez az egész, mintha Mark Twaint olvasná az ember, — tréfál­kozott Aszker,' hogy valame­lyest feloldja a feszült hangu­latot. — Mintha részt venne a saját temetésén. Lange felállt, s a fénykép felé indult. — Ne nyúljon hozzá! Lange azonnal megállt, s gondterhelten nézett Aszker- re. Amikor rájött, miért nem szabad hozzányúlnia, bólin­tott — S mondja meg a felesé­gének is ha visszajön. — Értem— Bementek a fürdőszobába. Megmosakodtak, aztán vissza­mentek a szobába. — Ha megjön Lizel, — szóit. Aszker — kérje meg, hogy menjen el Staleckerék- bez. Semmit nem keli monda­nia. Csák egyszerűen annyit: átment, hogy meglátogassa a barátnőjét. És közben próbál­ja megtudni, miféle emberek jártak náluk, mi történt ott. — Meg kellene reggelizni előtte, nem? Bizonyosan éhes már, ugye! Őszintén megmon­dom, én magam nem lennék ellene... — Én sem tiltakozom, — felelte Aszker, aki elég régen látott utoljára ennivalót. Hamarosan visszatért Lizel. A nagymama — újságolta — igen megörült a kis unoká­nak. Három napig nála lesz Rozié. — Most pedig reggelizzünk meg, — mondta Lange. — Ké­szíts valamit, LízeL Az asszony lehajtotta a fe­jét, a szája szélét rágta. — Értem, — szólt ismét Herbert. — De azt hiszem, akad valami az én bőröndöm­ben is. Menj, Lizel, pakold ki azt a nagv óbbik bőröndöt Lizel arca felderült, s azon­nal kiszaladt a szobából. — Nagyon jó felesége van, — mondta csendesen Aszker. — Azt hiszem! — Lange örömtől sugárzó szemekkel nézett . Aszkerra. — No és a maga felesége? Bizonyosan az is... — Nem fejezte be, mert észrevette, hogy valami igen gondba ejtette Aszkert. — A leadó, — súgta Aszker. Lange bólintott, s kinyitotta A szker bőröndjét. Az alján egy kis fémdoboz volt .Aztán Aszkerral együtt a konyhába mentek. Lizel a tűzhelynél állt, vizet tét a gázra. — Mondd, Lizel, ez itt a vízcsap alatt a felmosóvödör? — Igen, Herbert. — Az asz- Szony elmosolyodott — Tud­hatnád, mindig ott szokott áll­ni. — Igazad van. Mindig. — Lange a vödörhöz indult. — De minek kell az neked, Herbert? Csak nem te magad akarod birtokba venni? — De igen, Lizel, Egész idő­re birtokba veszem, amíg itt leszünk Ostburgban. Te ne foglalkozz vele. Releönthetsz és beledobálhatsz mindent, amit csak akarsz, de ne nyúlj hozzá, érted? — Értem, Herbert. — Lizel, — mondta Lange, miközben a dobozra mutatott — Ez a doboz rendkívül érté­kes a számunkra. Neked és nekem. — Mi ess, arany? — kérdez­te suttogva az asszony. — Drágább, mint az arany, érted? — Igen, — mondta határo­zatlanul Lizél. — Altkor most már rendben van. Először a bőröndben akartam hagyni, de aztán úgy gondoltam, hogy ott veszélyes lehet. — Veszélyes, Herbert? — Képzeld el, hogy tolvajok törnek a lakásba. Hová hvúl- nak először? A bőröndö­kért, természetesen. — Most nagyon sok a betö­rő, Herbert. Nincs három nap­ja, hogy kirabolták a szomszé­déiért. Az égvilágon mindenü­ket elvittek. — Látod csak! De melyik tolvajnak jut eszébe, hogy a konyhában, ráadásul a felmo­sóvödörben kutasson értékes holmik után? — Igazad van, Herbert A felmosóvödörre nem is gondol­nának. — Akkor tehát odadugjuk. Nézz ide, beleteszem a dobozt a vödörbe. Az asszony bólintott, bér még nem egészen értette a férjét — Nézd csak, Lizel, milyen nagyszerű. Teljesen eltűnt a krumplihéj alatt. — Ott tartjuk ezentúl min­dig, á vödörben? — Persze. Semmi baja nem lesz ott. Vízhatlan tokja van. Amikor meg szükség lesz rá, kivesszük és lemossuk... De erről a dobozról, Lizel, senki­nek sem szabad tudnia. Egy élő léleknek sem. — Lange el­mosolyodott — Természetesen ha nem akarod, hogy külön­böző hivatalokban meghurcol­janak bennünket: hol szerez­tük, kitől, md célból? — Minden úgy lesz, ahogy te mondod, Herbert — Akkor jó. Igyekezz a reggelivel, Lizel. Olyan ellesek vagyunk, hogy majd felfaljuk egymást — Lizel, te még mindig összejársz Bertha Staleckerrel. ugye? kérdezte Lange a regge­li elfogyasztása után. — Hát hogyne, Herbert Bertha nagyon rendes asz- szofiy. — Tegnapelőtt láttam. — Egészséges, .csak nagyon sok a strapája. (Folytat jnk) •35 ezer új szakmunkás Március közepén ország­szerte megkezdődtek a felhőit mezőgazdasági dolgozók szak­munkás-vizsgái. A mezőgazdasági termelés szakosítása, belterjes kultúrái­nak fejlődése, a gépesítés és a kérni zálás térhódítása szük­ségessé teszi, hogy bizonyos idő múlva a felnőtt fizikai dolgozóknak mintegv 85—30 százaléka rendelkezzék a szak­munkás-színvonalnak megfe­lelő, összefüggő, rendszerezett ismeretekkel a termelés vala­melyik ágazataiban. A 350 000 —400 0Ö0 szakmunkás kikép­zésében a mezőgazdaság az iőén teszi meg az első nagy lépést: a tavasza hónapokban mintegy 35 000-en kapnák szakmunkás bizonyítványt. FELVÉTEL AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA MARXIZMUS— LENINIZMUS ESTI EGYETEMÉRE A Magyar Szocialista Munkás­párt SzabolcsSzatmár Megyei Bizottsága az 19«3 64-e3 tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—ceninizmus Üti Keretemének következd tagoza­taira! 1.) Hároméves tagozat. a.) Kétéves szakosító tagozat. Hároméves tagosat A hároméves tagozaton a hall­gatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazda­ságtant a harmadik évben friH- gyar és nemzetközi munkásmoz­galom történetet tanulnak. Célja: hogy értelmiségi dolgo­zók (tudományos kutatók, orvo­sok, mérnökök, jogászok, újság­írók, pedagógusok stb.) párt-, ál­lami és tömegszervezeti funk- eionáfiusok, propagandisták mar­xista—leninista oktatását egy eté- ml színvonalon biztosítsa. A hallgatók a tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismersét a ms i»57. s*. Kora. rendelet biztosítja. Felvételi feltételek: Egyetemi, főiskolai, középis­kolai végzettség, vagy megfe­lelő marxista előképzettség. A felvételre jelentkezők fel­vételi vizsgát tesznek, A felvé­telről a felvételi bizottság ja­vaslata alapján a végrehajtó bizottság dönt. Azokat a hallgatókat, aki­ket az 1962'63-as oktatási év­ben hely hiány miatt a végre­hajtó bizottság elutasított, újabb felvételi vizsga nélkül felvesszük az 1963 64-es okta­tási évre, amennyiben tánulá- si szándékukat fenntartva, azt 1963. május 1-ig írásban be­jelentik. A felvételre való jelentke­zésbe-/ szükséges kérdőívet f. évi április hó 1 -töl az Esti Egyetem hivatalos helyiségé­ben (megyei pártbizottság II. 33.) és á járási pártbizott­ságok árit. prop. osztályain le­het átvenni. A pályázatot és kérdőívet (amelyhez orvosi bizonyítvány is csatolandó) f. évi május hó I5-ig kell benyújtani: Nyír­egyházán Jelentkezőknek a vá­rosi pártbizottsághoz, a vidé­kieknek pedig a járási párt­bizottságokhoz. Az 1963/64-és tanévben Nyír­egyházán kívül Kisvárdán, Mátészalkán és a nyíregyházi járás területén is kihelyezett öSzály indul. A felvételi anyag í. évi áp­rilis hó 1-től az Esti Egyete­men, a városi pártbizottságon valamint a járási pártbizott­ságon átvehető. 2 éves szakosító tagosat A* l»«Jí4-ps oktatási évben fi­lozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom és üzemgazdaságtan (mez. gaxd- szak.) szakon Indm meg a szako­sító tanfolyam. Célja, hogy felsőfoka Ismerete­ket nyújtson a pórt-, Miami, tö­meg** «vezeti gazdasági vezetők­nek, továbbá, hogy a filozófia, a politikai gazdaságtan, a nem­zetközi munkásmozgalom é* územgazdaságtan oktatására képe­sítsen. A tagozatok tallgatói a két év eredményes elvégzése után állami- vizsgát tehetnek. Felvételre jelentkezhetnek: X.) Akik az Esti Egyetemet elvégezték. 2. ) A párt vagy tömegszer­vezeti oktatásiban tapaszait propagandisták. 3. ) Gazdasági, állami, társa­dalmi beosztásuk igényli a marxizmus valamely ágából a felsőfokú ismereteket. A szakosított tagozatokra jelentkezőknek felvételi vizs­gát kell tenniök. A felvételi anyagot az Esti Egyetemen kell átvenni a je­lentkezés egyidejű benyújtásá­val. A jelentkezési határidő: f. J i június 1. A jelentkezési ív április 1-től az Esti Egyetemen átve­hető. A felvételi vizsga időpontja f. évi június 15—30-ig. ★ , . A* Kati Egyetem minden tago­zatán szeptember 1-én kezdődik a tanév, és június Só-ig tart. 4 hetenként egyszeri foglalkozáson a részvétel kötélező. A tandíj egy évre 170 Ft. Aki a felvételi vizsgán nem fe­lel meg, vagy más egyetemnek, Iskolának hallgatója, egyidejűleg az Fst* Egyetemre nem járhat. V alamennyi tagozatra pártonkl- vflliek is jelentkezhetnék. MS/MP Szabolcs-Szatmá* MegVei Bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom