Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-09 / 57. szám
Panaszintézés a fentről" jött levél alapján Tizenhét kőműves és a többiek — Mégis dolgozik Papp Simon Mikor népszerű a szakszervezeti bizottság? Dosszié a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságánál: levelek, helyszínen felvett panaszok, türelmet- len sürgetések. Munkások írták. Valamennyien így fejezik be: „Hiába szólunk, hiába kérjük — jogosan — sérelmeink intézését, az üzemi szb. nem tesz semmit.” Ezért keresik meg a megyei bizottságot. „Csak néhány sort irtunk.-“ Ti zéróiét kőműves — valamennyien a Nyíregyházi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói — a mostani télen az első hívó szóra megszakították fagysE»badsá gukat. Átirányították őket egy tanácsi építkezéshez. Szokott módon végezték munkájukat s később kiderült, nem számolják el nekik a fizetett ünnepnapokat, nem számfejtik a táppénzüket, mert kényszerpihenő alatt ez így szokás. Hiába kérték a vállalatot, az üzemi bizottságot, elmaradt az orvoslás. — Csak néhány sort írtunk innen, a megyei bizottságról s január 11-én jött a dolgozók levele: kielégítették követelésüket, köszönik szépen a közreműködést. Hogyan? Mi a titka ennek •z elintézési módnak? Miféle tényezők hatnak az ügyintézés labirintusában ? A refrén 'visszatér Nem egyedül álló eset, mondják a megyei bizottságon. Tavaly vaskosra hízott egy dosszié az ilyen levelekkel, panaszokkal, s már az idén is szaporodik a számuk. — Gyakori dolog, hogy a dolgozók hasztalan próbálkozásaik után egyenesen ide jönnek, vagy megkerülik az üzemi bizottságot. Jellemző például Petrucz Jánosnak, a Vízmű és Kútépítő Vállalat munkásának az esete. Korábban ennél a vállalatnál érte üzemi baleset, nagynehezen 1962 májusában szerződéssel alkalmazták, majd egy hónapra áttették a városi tanácshoz, Lejárt a szerződés s a két gyermeket és beteg feleségét eltartó Petrucz munka nélkül maradt. Refrén: hiába könvörgött a válthatnál, a szakszervezetnél, nem segítettek rajta, amíg. .. Na igen. Amíg a megyei bizottság fel nem figyelt erre az emberre: ekkor már semmi akadálya nem volt az alkalmazásának. Kontra és „lehetőség6* Tanulságos Czerula József- nének, a kertészeti vállalat dolgozójának a kálváriája is. Létszámcsökkentés miatt el V akarták bocsátani a vállalattól: már ki is állították a papírt, nem tett semmit, hogy az asszony kórházi igazolást hozott arról, hogy áldott állapotban van. „A férje mentős a kórháznál, könnyen szerezhetnek ilyen papírt” — szólt a kontra, s a „lehetőség”: Felvételünk a Ruggyanta-gyárban a termelés egyik mozzanatát örökítenie meg. (Foto: Zsák—Czékmann.) Emeletnyi présgép mellett Az üzemben kézről-kézre járt a pozdorjábói készült bútorlap. Nézték, többen megpróbálták eltörni. Elismerően bólogattak: „Lám- csak, erősebb, mint a fa”. Kövér Józsefet fűtötte a kíváncsiság. Újra a kezébe vette a mintadarabot. Szeretett volna még többet megtudni róla. Az üzemvezető végül megkérdezte: A munkába fogott atmoszféra — Szeretne ott dolgozni? — Igen! lgy került öt évvel ezelőtt Kövér József a kenderüzem- hói a pozdorjabetétes bútorlapgyártáshoz. A tágas csarnok elején nagy zajjal dolgoznak a gépek. A forró préslemezek közül a műgyanta csípős szaga árad. Este van, már a második műszak dolgozik. Kövér Józsefet az emeletnyi présgépnél találjuk. —« Nemcsak a . gépek voltak ójak, ismeretlenek, hanem az emberek is. Mindannyian újak voltunk ebben a szakmában. Amíg csak két műszakban dolgoztunk, préskiszedő voltam. Egy hét. múlva megszervezték a harmadik műszakot is. Beosztottak prés- gépkezelőnek... A hatalmas gépbe újabb adag massza kerül, a szivaty- tyú erőlködve dolgozik. A kusza pozdorjaszáiak 200—260 atmoszféra nyomás alatt formálódnak sima felületű, kemény lapokká. Nem gyerekjáték itt a munka! — Nern fél? — Már nem. De kezdetben nagyon szokatlan volt. Még attól is megijedtem, amikor a gőznyomás néha levágta a tömlőt a be- vagy kiömlő csonkokról. Aztán sokat szenvedtünk a gáztól. Gázálarcban is dolgoztunk, de most már van elszívó-berendezés. Fenyőfa helyett A présből kikerülő nyers maglemezeket, gondosan ellenőrzik. Üt évvel ezelőtt még sokat j kísérleteztek az emberek, hogy j hasznosíthassák az eddig csak i tüzelésre használ: hul’adékot! — a pozdorját. A gvár ké-j szíttnényeit. ma rr.ár köbméte-j rekben mérik és vagonokban j helyettesítik ajz importból származó fenyőfát. Kövér József előtt már szertefoszlottak a iitkok. ba-1 rútságot kötött a géppel.; Tudva, miben rejlik az óriás ereje. Az emberben, aki kezeli. Tóth Árpád. az SZTK-ból származó orvosi igazolás az igazi, akkor „szó lehet” az ügyéről. Czeru- lánét ott is terhesnek találták, s még ekkor is csak a megyei bizottság „nyomására” hagyták meg munkakörében. Egyébként mitsem törődtek volna a rendelettel, hogy terhes nőt nem szabad elbocsátani. Dehát hol volt, mit tett a szakszervezet? Miért nem állt Papp Simon kéményseprő mellé sem a kéményseprő vállalat üzemi bizottsága? Munka közben leesett a létráról, nem nyilvánították rokkantnak, de az orvosi papírján ez állt: magas helyen nem dolgozhat. „Nálunk pedig csak magas helyen lehet dolgozni!” — hangzott a vállalat indoklása, amellyel egy 1949 óta náluk dolgozó ember ügyét úgymond elintézték. Hiába akarta igazát bizonyítani a Patyolat vállalatnál Szentpéteri Miklós sofőr is, minden áron kevesebb kiküldetést akartak elszámolni neki. Bekopogott a megyei bizottságra, s „postafordultával” megoldódott a problémája; a „fentről” jött levél alapján igazat adtak a gépkocsivezetőnek. Ne legyen tétlen az szb! A „fentről” jött levél alapján. .. De miért nem lehetett megspórolni az ingajáratot az üzemtől a megyei bizottságig? Azért — hangzik a válasz — mert több szakszervezett bizottságunk vonakodik az olyan „kényes” ügyektől, amikor a vállalat vezetőinek kell ellentmondani a dolgozók javára. így sok helyütt nincs tekintélye az szb-nek. Csak a népszerűnek tűnő anyagi juttatások, segélyek szétosztásakor van ott az szb. Petiig az volna az igazi, teljes népszerűség, ha mindenhol elejét vennék a1 szakszervezeti bizottságok az ilyen eseteknek s a bonyolultabb ügyekben is éreztetnék: következetes védelmezői a dolgozók érdekeinek, ha előfordul, hogy szükség van az érdekvédelemre. Angyal Sándor Egy amerikai tiszti zubbony társaságában a többi kellékek is felkerülnek a mikrobusz- ra. Aztán irány Olcsva. Robogunk. A vásárosnaményi járási művelődési ház színjátszóinak jó hangulata van. Azt mondják, mindig ilyen vidámak. ★ Már várták őket a községi művelődési házban. Ötvenegy állandó tagja van a tsz- akadémiának,, de mindig többen vesznek részt a rendezvényeken. Most is lehetnek százan. A mezőgazdasági szakanyag mellett megismerik a társadalom és a politika gyakorlati .kérdéseit. Amíg Bartha Emőné, a művelődési ház igazgatója tájékoztat. elkezdődik az ankét. Este hét órákor a járási színjátszók bemutatják Goow: Mélyek a gyökerek c. három- felvonásos drámáját, amely világszerte sikert aratott. Jóllehet témája: a négerek, fehérek harca, messze áll az olcsvai tsz-parasztok gondjaitól. Vagy mégsem?! Rudda Mihály járási tanulmányi felügyelő ismerteti a Mélyek a gyökerek keletkezésének körülményeit, a kort, amelyben játszódik a cselekmény. Annyira közérthetően és mégis annyira színvonalasan beszél a jelenlévőknek. hogy ezen a vasár- nan délutánon ismerkedhetnek az amerikai életformá- -----------------------------------------------Karácsonyra rabszolgát kaptam. Persze a nagypapától, ki másnak jutott volna eszébe ilyen régimódi ajándék! A rabszolga a karácsonyfa alatt ült, s úgy nézett ki, mint egy közönséges ember. — Étkezés alatt a rabszolgának a széked mögött kell állnia és tányért cserélnie — oktatott a nagypapa és tapsolt. Lukács felugrott és a hátam mög* állt. A rabszolga elég ügyesen cserélte a tányérokat, de el- mosoga tni nem akarta. Nagypapa a pártját fogta. — A rabszolga csak a szorosan vett személyi szolgálatokra való. Legjobb lesz, ha most majd pálmalevéllel legyezget. — Lukács inkább szórakoztasson most — javasoltam. A rabszolga ferde pillantást teteti a. nagypapám és nem tejesítette a parancsot. — Én lenni nagyon éhes és fáradt. Gonosz úrnő engem kínozni. — Ágyat és jó vacsorát keli neki készítened — bólogatott gondterhelten a nagypapa. Lukács ápolása nagyon lekötött, ezért kivettem egy hét szabadságot, majd bejárónő után néztem. Rabszolgám mindazonáltal nem ticlt teljesen elégedett. Egyik vacsoránál bevallotta, hogy bántja az a kétértelmű helyzet amit házamban betölt. — Én lenni rabszolga' a XX. században, Európa szívében! — kesergett. — Én nem elviselni ezt a szégyent! Igazat adtam neki cs gyorsan felszabadítottam. Ezután a jóhírnév kedvéért egybekeltünk, s két gyermekünk született. Lukács legszívesebben a nagy pálmafa alatt üldögél amit a névnapijára vásároltam, pálmalevéllel le- gyezgeti saját magát, s várja az ebédet, melyet igyekszem pontosan és ízlésesen felszolgálni. Már nem mondja: „Én lenni szomorú.” Azt mondja: — Nem főz rosz- szul az asszony, nő létére elég jól is keres, szép tisztán mos és ügyesen tud gombot felvarrni. De nem rabszolgaság-e a házasság egy igazi férfi számára a XX. században?! • W. Lé. 1963. március 9. Üjból a megyei bizottság segített: Papp Simon kéményseprő a VAGÉP portása lett. _ Pedig egy kis emberséggel a vállalat is megkérdhette volna ezt a munkahelyet Hudák József né, a dohányfermentáló technikusa. (Hammel, felvétele.) LABORATÓRIUMBAN kezek lendülnek a levegőbe — újabb felszólalók. Bartha Ernő iskolaigazgató beszél, ott folytatja, ahol az előző felszólaló abbahagyta. Nfekünk kell megsegíteni a helybeli cigányokat. Azt már sikerült elérni, hogy a harminc tanköteles cigánygyerek közül egyetlen mulasztó sincs... S ennek az a magyarázata, hogy a cigánykérdés nem négerkérdés. A mi társadalmunkban minden feltétele megvan e probléma rendezéséhez. Ellentétben a kapitalista társadalommal, nálunk éppen az a kívánság, hogy mindenkit munkája szerint értékeljünk. Itt csuoán rajtunk múlik, hogy megfelelő munkához juttassuk községünk minden etgánylakó- ját. A messzi Amuri ka dolgai révén itt Olcsván kibontakozik a vita. Sót nem is any- nyira vita, inkább egybehangzóan létrejön a község megállapodása, hogy: emeljük fel a cigányokat az elmaradottságból! Az esti előadásnak kitűnő előjátéka ez az ankét. „Szépséghibája” csupán az, hogy nincs a teremben egyetlen cigányember sem. Pedig mennyire örülnének, hogy sorsuk alakulásáért összefognak az emberek. Biztosan most ők is szót kémének, s elmondanák, hogyan lehetne rajtuk leginkább segíteni. Az ankét. utár. a járási művelődési ház színjátszói és a helybeli színjátszók beszélik meg a közös dolgaikat. Sánta Miklós művészeti vezető útmutatásai alánján jeleneteket rögtönöznek. Ismerkednek a színpadi munkával... Egyre többet kell admok, gyorsan növekszenek az igények falun is: + Kígyóinak a reflektorok és felgördül a függöny. A színpadon látom viszont az amerikai tiszti uniformist, amelyet délután a mikrobusz hozott együtt a szeren!őkkel. A teremben csend van. Mindenki tigveli a Melyek a gyökerek cselekményét. Senkit sem látok, aki napraforgómagot szemetelne a székek alá. Vlncze Gvörgg Mélyek a gyökerek — előjátékkal ^ Egy műkedvelő előadás és a falut mozgató vita Mű, társadalmi, politikai vi■ízonyaival. „Breetth-tet a néger katonát örömmel küldték az amerikaiak háborúba. S aztán felelősségre vonják ugyanazok, mert a háborúban fehér embert ölt A néger katona így védekezik: „Ha nem támadt volna meg, nem öltem volna meg. Goow drámája ma is érvényes és mindaddig érvényben marad, amíg az embereket bőrük színei alapján megkülönböztető világ létezni fog." Szászi Bertalan állatgondozó a tsz-akadémia hallgatója kért szót — A mi szövetkezetünkben is vannak olyanok, akik a cigányokat nem tekintik velünk egyenrangú embereknek Ezért elutasítják a tsz-be való felvételi kérelmeiket.. Arra azonban jók a cigányok, hogy egyes tsz-tagok olcsón dolgoztassanak velük... Ha a mi szövetkezetünk nem fogadja be őket, s nem ad számukra munkalehetőségeit akkor ne csodálkozzunk azon, hogy esetleg rákényszerülnek a lopásra is. — Olcsvai viszonylatban nekünk kell kitépni a cigányok megvetésének mély gyökereit és ledönteni a falat, amely elválaszt bennünket tőlük. Szeretném megtaosolni Szá- szi Bertalan felszólalását, de A RABSZOLGA (Lengyel humor)
