Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-08 / 56. szám

AKTACSOMÓK Bürokrácia: az ügyintézés­ben tanúsított merev, az előírásokat mindenben pon­tosan megtartó, de kicsinyes, szűk látókörű magatartás, az élettől elszakadt hivatal: szellem. (Idegen szavak ké­ziszótára.) Ismerős előttünk ez a sző, s főként megjelenési formá­ja ívek óta beszélünk róla, csakhogy ez olyan, mint a gyom, makacsul ragaszkodik megszerzett jogaihoz, a ne­héz ellene eredményesen küzdeni. Jelentkezik hivatalaink­ban, ahol előszeretettel kül­denek el egyszerű emb-Te­két apróságok miatt „jöjjön máskor” kíséretében, s a MénÍKe mehet haza újra, utazhat ötven-száz kilomé­tereket, hegy végül lezárják azt az ügyet, ami nincs, vagy aminek a megoldásához né­hány perc, esetleg egészen kis jóindulat kellene. Hányszor kapunk levelet, keresik meg szerkesztősé­günket panaszosok, s hoz­nak olyan aktát, aktacsomót amely évek, hónapok óta jár­ja a bürokrácia kiszámítha­tatlan útjait! Egy egyszerű névelírás, egy házszámcsere, s ki tudná elsorolni, mi min­den elég hozzá, hogy ügy le­hessen az apróság. Aztán járhatja az ember a hivatalokat, az igazolás újabb bizonyítékokat kíván — bár, aki intézi az ügyel, nagyon • jól tudja, nogy az ügyiéinek van igaza. A hivatalok némelyikében unottan, s körömlakkal a kézben válaszolgatnak a hölgyek, másutt tornyos írat- köteg fedezi a könyökvédő gazdáját, megint másutt he­tekig nem lehet megtalálni az ügyintézőt, aki örökke házon kívül van. Kényelmesség, nemtörő­dömség, a dolgozók lebecsü­lése mindez erősen kapita­lista hivatalra emlékeztető kispolgári magatartás. Ha­zánkban a nép került a ha­talomra, a hivatalok bürok­ratainak jórésze más foglal kozást választott az elmúlt 'dókban. A bürokrácia azon­ban úgy látszik, a levegő­ben terjeng, nem tűnt el mindenünnen. Sajnos, isme­rünk olyanokat, akik mun­kások lévén szidták a hiva­tali packázást, s most ma­guk tárják szét a kezűket azzal, hogy kérem, semmit sem tehetünk, a paragrafus... Miért vetődik' fel épperi most a hivatalnoki szellemi' Ezekben a napokban yá­lasztják újra megyeszeri e ta­nácsainkat. Most új, egész­séges szellem, új, tevékeny emberek kerülnek az állam­hatalom, a közigazga*ás sok funkciójába. Biztosak va­gyunk abban, hogy ők ma tudják, mit jelentenek a mi számunkra a választók ja­vaslatai, megjegyzései, meny­nyire fontosnak tartja pár­tunk és államunk a nép min­den területen való, maradék­talan szolgálatát. Ma csök- kennőben van a bürokrati­kusán kezelt ügyek száma. Számos példáját láttuk ezek­ben a hetekben a gyors, hat­hatós intézkedéseiknek. Sok olyan panasz nyert orvosla­tot, ami évek óta keserítet­te esetleg az emberek hét­köznapjait, szegte kedvüket a munkától, az ötletektől, jó és újszerű elgondolásoktól. A tanácstagokat megvá­lasztotta a nép. De ne fe­ledjük: az apró gondok, a legkisebb panasz is a leg­nagyobb problémája annak, akié. Nem menetünk el mel­lettük, nem nézhetjük tét­lenül, hogy hivatalaink egye6 dolgozói — akik pedig ép­pen azért vannak a helyü­kön, hogy a népet Így, a ma­guk területén szolgálják — hogyan, milyen módon fo­gadják az ügyfeleket K. J. Megrendezik a fakitermelő komplexbrigádok versenyét Már több éves hagyomány, hogy a legjobb motorfűrésze­tek, s a velük együtt dolgozó t aki termelők és szállítómun­kások a téli idény végén ver­senyt rendeznek és hái;om ka­tegóriában, a hegyvidékiek, a dombvidékiek és az Alföldön fekvő erdőkben dolgozóik ész­szerűén k tudásukat. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság és a MEDOSZ ál­tal meghirdetett versenyen gondosan felmérik a brigádok munkamódszereit. Az idén fő­leg a nagyobb teljesítményű, az elmúlt évben munkába ál­lított Contra-Stihl motorfűré­szek használatával kapcsola­tos tapasztalatokat értékelik. Tűzbe kerültek az ú|ítások — Af kell lépni a küszöböt A prés teremben még hall­gatnak a gépek. A hatalmas mostrumok megadóan tűrik, hogy a karbantartók megfia­talítsák sok agyagot meggyúrt acéltestüket. A karbantartó műhelyben azonban zajosak& gépek. Az esztergapadról hosz- szan kígyózik ie a vasfor- gáés. Az emberek keze nyo­mán lassan újjászületnek a gépek és április elsején a Fe­hérgyarmati Téglagyárban is megkezdhetik a nyerstégla gyártását. A főgépész panaszkodik A műhely Kósa Sándor fő­gépész birodalma. Azé az em­beré, akinek agyában pár év­vel ezelőtt még sorozatiban születtek az újítási javasla­tok. Egyikre, másikra az al­kotó ember büszkeségével még most is szívesen emlékezik vissza. Sanyi bácsi azonban már nem újít. Éppen a na­Köszcntésre „kalaposak” a férfiak Nőnapi körkép Meghitt ünnepségek színhe- nyíregyházi üzentének férfi lyei ezekben a napokban a dolgozói Is az áfonyákat. * ' Bár a cipőgyárban ma meg nyíregyházi üzemek: a Nem- nem lesz esemény, de itt sem zétközi Nőnap alkalmából sze- feledkeznek meg az esemény* re tettel köszöntik mindenütt röl: szombaton este hót óia az asszonyokat, a lányokat. kor a faipari vállalat kuRúr­A Vörös .Október Férfi Ru- termében kivannak jó ege&z- hagyár nyíregyházi üzemében séget a közel 100 nödolgozo- lényegében már szerdán ■ kéz- nak. A vállalat és a honvéd - detét vette a nőnapi ünnep- ség közös kultúrcsoportja ad ségsorozat. A gyár legjobb műsort, majd a vacsorát tant, eredményt elért üzeme ekkor követi, kapta meg a vándorzászlót: két nődolgozó a Könnyűipar Kiváló dolgozója lett, s a jel­vénnyel kitüntetett 32 dolgo­zóból 21 volt a nő. Ma mű- szakvéltáekor — munkater­menként emlékeznek meg a nőnapról: rövid köszöntő be­szédek hangzanak el, majd a szakszervezeti bizottság aján­dékokkal kedveskedik az asz- SZoinyoknak, lányoknak. Este fél hétkor közel 1Ó0 postás nődolgozót üdvözölnek a Szabolcs utcai kultürház- ban. Megtudtuk: a szakszer­vezet ajándéka mellett a férfi dolgozók külön kedves­kednek a nődolgozóknak. Már napokkal előbb „kalapoltax’' erre a célra, s az összegyűlt pénzből jó ízű halászlé lesz. Délután négy órakor az 5-ös AKÖV vállalati ebédlőjében Lipcsei János KISZ titkár kö­szönti az‘itt dolgozó nőket, a szakszervezet ajándékkal, em­lékkártyával kedveskedik. Több, mint háromszáz asz- szony, lány jó munkáját mél­tatja délután fél ötkor a Do­hánybeváltó és Fermentáló Gyárban Hajdú Sándor igaz­gató. Valamennyi nődolgozó kap ajándékot s a hivatalos aktus után megvendégelésrt kerül sor. Munka közben kö teöntik a ruggyantaárugyár Világviszonylatban is ige« nagy elismerést .jelent az Ordre de méritéc pour la Rechéroézet Invention kitüntetése, me­lyet minden évben tudományos kutatásban kiváló eredmé­nyeket elért tudósoknak adományoznak. Ez a megtisztel­tetés érte a Kossuth-díjas dr. Török Gábort, a kémiai tu­dományok doktorát, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgtóját, aki a Kutatási és Találmányi Érdemrend parancsnoki fokozatát kapta a hűtőiparban elért, nemzet­közi viszonylatban is kiváló eredményeiért. Török pro­fesszor nevéhez fűződik a mélyhűtött készítmények (mire­lit) technológiájának kidolgozása. A képen: dr. Török Gá­bor a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet laborató­riumában. (Tormai Andor felvétele.) Asszonyok aiándéka egy bajbajutott családnak (Nagy István ísKoUugazgató test indított a megsegitesük- leveléből). re. A környékéül lakó asszo­Egy januári hózivatart» es- nyok készségesén ajánlottak tén tragikus körülmények kö- fel a szappantól a lisztig a zött a hideg áldozata lett háztartáshoz szükséges több Orosz László, a Nyírbogdányi ajándékot. Jó példával járt Állami Gazdaság dolgozója. A elől Bakosiné, Furkóné. Mis­szerencsétlenül járt családapa koleziné, Ilauszidné, Bartók- beteges feleséget ás öt apró né, Lengyelné és még több gyermeket hagyott maga után. családanya. Megmozdult a falu a segíté- Újabb akció híre jött a r,a- sükre. pókban: á Kemecsei Állami Előbb a községi tanács, az Gazdaság dolgozói önkéntes állami gazdaság, majd a Pe- elhatározás alapján másfél tőfi Tsz segített: gyorssegélyek ezer forint segélyt gyűjtöttek kiutalásával enyhítették a ne- össze. Időközben a nevelőtes- pes család gondját. tüíet és a szülői rrunkakoz-to­Ismerve a család helyzetét, ség gyűjtést indított a család a gyártelepi nőtanács gyűj- felkarolásáért. Ezért nem temettek el Amerikában ... Egy ismerősöm nemrég ér- ugyanis Őt százalék jutalékot szaki növényeket és 500 sza- kezett vissza Amerikából. kapok. vas beszédet is rendelt­— New Yorkban éltem — _ Nem sok, — állapította — Milyen legyen a beszed? beszélte —, ahol pompás aime- naevbácsám — hetet is ~ kérdezte “ ü^rnök: A leg7 rikai temetést ígértek, de én ö meghatóbb, könnyfakasztó inkább az egyszerű, szabad kaphatna. gyászbeszéd 150 dollár. Meg­magyar életet választottam. Az orvos meglátta a temet- ható: 100 dollár. Szép gyász- Kérdően néztem rá és ő kezési ügynököt a folyosón, beszéd: 80 dollár. Gyászbe- részleteket mesél el „temeté- aki a haldoklókat írta össze szád: 50 dollár. Beszéd: 30 séról”. és behívta a szobába. Az dollár. — Egy New York-i kórház- megkérdezte: — A 150 dollárost kérem, ban feküdtem. Gyomorfekély, —* Második osztályút akar Az ügynötk azután odajött hashártyagyuliadás. Az orvos 400, vagy harmadikat 300 dpi- az ágyhoz és nyilván a ko- már lemondott rólam. Meg is lárért? _ porsó miatt megmért engem, mondta nagybácsimnak: — Négy százast kérek, — Amikor az ágy lábához ért, — Tessék elkészülni a légi válaszolta gondolkodás nélkül lehajolt és így jól belerúg­losszabbra. a nagybátyám. tam. Nekiesett az orvodnak. — Pszt, ne olyan hangosan, — Dalárdával? aki csodálkozva nézett rám. — ijedt meg nagybácsim és — Igen. — Maga nem haldoklik? Ez az ágyamra mutatott — még — Lehet kard az énekesek nem egyezik a diagnózísom­meghallja. oldalán? mai. — Már nem hall semmit,— — Lehet. . Megnézte a láztáblát és mondta az orvos és tárgyila- — Hat gyertya, vagy tizen- rámkiáltott: gosan megkérdezte: — Óhajt kettő? — Megsért ette a kórház a temetésről tárgyalni? — Ha lehetne, huszonnégy. szabályait. Magának már órák-— Máris?! — riadt meg az Az ügynök szeme félcsil- óta agonizálnia kellene. Most öreg. lant. felborította- a Panoráma te­— Véletlenül itt van .a „Pa- — Akkor talán válasszunk metkezési egylettel kötött noráma” temetkezési egylet elsőosztályú temetést 600 dől- megállapodást is. ügynöke. Ha önnek • mind- lárért. Erre felöltöztem és eljöt­egy, akkor csináljuk a térné- Szerettem volna megeső- tem. tést a Panorámával. Tőlük kölni az öreget, aki még dél- Palásti László. PA RASZ7 ASSZONY A frázis, a túlfűtött szen- ‘ timentaligmus nem le­het megfelelő és nem is len­ne elég a hőt, az asszonyt jellemezni. Az asszony, az anya kétszeresen ember: fel­neveli családját, harcol az övéi és a maga jobb sorsáért. A parasztasszony harca gon­dokkal teli, s tettvágyát fo­kozott erővel béklyózzák az évszázados előítéletek. A tákosi özvegy 'Buda La­josáé élete is olyan mint a sokmilliőé. Nem szebb, nem szomorúbb. Mert a szomorú­ságot könnyíti a társadalmi feloldás, s a gond sem Olyan nehéz mások gondjának fel­karolásával. Bucláné negyven­két éves és szívbeteg. A be­tegség talán már akkor kez­dődött, amikor a háború után magára maradt gyerme­keivel, idős édesanyjával. Négy gyerek felnevelése nem tartozik a romantikus dolgok közé. Szárnyukra bocsátani a nagyobbakat, tovább igazgat­ni a kisebbek lépteit, $ emel­lett embernek, a társadalom egyenjogú tagjának lenni — nagy feladat. Ez a tákosi, egyszerű asszony mégis ezen az úton járt. Segítették és ö is segített. Magam nem vol­tam nem tudhatom, milyen érzéssel, milyen gondolatok­kal i>esz részt valaki párt- kongresszuson. Budáné részt vett. A beregi falu asszonya járt külföldön, a Szovjetunió­ban. Tagja a járási nőtanács­nak, elnöke a termelőszövet­kezet szociális - bizottságának. tási javaslatot vesz elő. — Ez itt — mutat az egyik­re — Tomory Sándor elszedő Újítása. Már el is fogadták, itt van a szerződés is, csak ki kell vllelezhl. Négyszáz fo­rintot kap érte. Újabb és újabb, már elfo­gadott, vagy intézés alatt ál­ló újítások kerülnek elő. Mind megannyi bizonyítéka annak, hogy ma már megbe­csülik, értékelik az Épitók- nyagipari Vállalatnál az em­berek alkotó kezdemehyezá- seit. A kapu nyitva van Lassan tisztul a kép. Evek­kel ezelőtt valóban nagy rend­szertelenség uralkodott újítá­si ügyekben a vállalatnál. El­ismerés helyett nem egy újí­tó részesült a Kósa Sándoré­hoz hasonló elbánásban. Volt dd nem hagyta annyiba, rkadt aki megsértődött, félbe lagyta a kísérletezéseket. A?_ ám — ahogy tisztázódtak * iolgok — újra kezdték. A régiek mellett újak is po­rondra léptek: Gacsó József uerakó, Fekete Endre villany­szerelő és a többiek. Csak Sándor bácsi maradt neg még. mindig félúton. Újít, de nem szól róla senki* nek. Közben gyötri magát, /isszatartja a régi sértődött­lég. A kapu pedig — amelyen nár csak a sértődött ember cépzelete állít sorompót — íyitva van, kopogtatni sem cell. Csak a küszöböt kell Cósa Sándornak is minél ilőbb átlépni. Tóth Árpád pókban szedte' össze és égette el az asztalfiókban összegyűlt újítási javaslatokat. — Miért? — Megsértettek. Készítet­tem egy olajszűrő-berende­zést a használt motorolaj fel­újítására. Napi 2—3 kiló meg­takarítást értünk el vele. Egy kiló minőségi motorolaj 15 fo­rint. Számítsa csak ki. Benn a központban azt mondták nem kalkulálható. Később meg ráfogták, hogy szakmabeli kö­telesség volt. Elutasították. De azért továbbra is sikeresen al­kalmaztuk... Kis szünetet tart, aztán folytatja: .— Egy másik újítási javas­latomra azt válaszolták, hogy azt már előzőleg bevezették a vásárosnaményi gyárban. Nem restelltem a fáradságot, a kíváncsiság is hajtott, va­jon milyen lehet. Elmentem megnézni. Semmit sem tud­tak róla... ; — Mikor is vélt ez? — Régebben. Jó pár éve--­— És azóta? , — Volt még egy pár újítá­som. Megvalósítottam, de nem adtam be. Minek? Igaza van, de... Gégény Béla gyárvezető a fejét ingatja: — Az igaz, hogy annak ide- i jén sérelem érte Sanyi bácsit, de azóta sokat változott a i helyzet. Más vezetők kerültek 1 a vállalat élére, változott az i újítása előadó is. Ma már min- ] den újítást időre és érdemben 1 elbírálnak. < Az Íróasztal fiókjából újí­C salad ja kibövölt: tagjai a község öregjei, a járulékosok, a nyugdíjasok. Mert Budáné fút, szalad, segít és segítséget kér. öregek gondját-baját is- tápolja. Esténként hálálkodik a másik özvegynek, édesany­jának, hogy a házi gondot megosztotta vele, s ő másnap ismét megy tsz-akadémiára, politikai oktatásra, beül a be­regi hímzést készítő asszonyok közé, tsz-vezetökkel beszél a szociális gondokról. Miért teszi mindezt? Ta­lán maga sem tudná megfo­galmazni. Tennie kell, mert ha nem csinálja, hiányzik az éfetéből valami. Komoly anyagi gondjai nincsenek. Legkisebb, tizennégy eszten­dős fiára külön büszke: a fiú vállalta, és végzi derekasan beteg anyja helyett a mun­kát a szöi:etkezetben. De Bu­dáné, amikor este hazatér, éjszakán át hajlik a hímzés fölé, hogy az ebből szárma­zó keresetével ts könnyebbé tegye a család életét. A tákosi parasztasszony sok fájdalmáért kárpótlást, meg­könnyebbülést kapott az élet­től. És ez akkor kezdődött, amikor kilépett szűk — mégis a világot jelentő — otthona négy falai közül a nagyobb világba. S. A. 1963. március 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom