Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-21 / 67. szám

Feliirt a kcmecsei nehéz dió Két szakember csodákra képes — Ha mindenki tudja, mit várnak tőle — Fantázia és jövő Amikor Kiss Sándor, a Ke- mecsei Állami Gazdaság igaz­gatója és Kövi Gyula beosztott mezőgazdász elvállalta a ke- mecsei Űj Barázda Termelő- szövetkezet elnökségét, illetve a főagronómusi beosztást, többen legyintettek, mondván: „Két meber? Mi az ide? Ke- mecse nehéz dió!” Valamelyes alapja volt is ennek a hangnak mert a szövetkezet esztendőről esztendőre egy helyben topo­gott. Pedig általában jó ha­tára s minden adottsága meg­van a nagyüzemi gazdálkodás kiteljesítéshez. Sikerült az évközi „átváltás“ Az új elnök és főagronómus tavaly júliusban vették át a tsz irányítását. Legfontosabb feladatuknak a megszilárdí­tást tekintették. Nem hány- torgatták a korábbi hibákat, inkább azokra célozva, a ta­nulságokat magyarázták. Hogy a tagság váljon teljes úrává a szövetkezetnek, és amit közö­sen elérnek, abból érdeme sze­rint jussoljon mindenki. S amikor a tagság látta, hogy Kövi főagronómus naponta többször is a helyszínen ellen­őrzi a brigádvezetőket, és csak becsületesen elvégzett munkát igazol, valóban változni kez­dett a korábbi közönbösség. Kiss Sándor éjszaka váratla­nul kereste fel az éjjeliőröket, hogy helyükön vannak-e? Máskor a határban jelent meg, nincs-e valahol lopás, a kö­zösség rovására érdemtelen haszonszerzés? Fegyelmi bi­zottság nem volt a tsz-ben, most ilyet is választottak. Mire elérkezett a betakarí­tás ideje, a tagság másképp kezdte látni, értékelni a szö­vetkezet életét, magáénak érezte sorsa alakulásának gondját. Ugyannyira összedol­goztak az őszi munkáknál, hogy még a tél beállta előtt x különböző termény-és gyü­mölcsszállítási kötelezettség­nek is eleget tettek. Hiányta­lanul és jól előkészített talaj­ba vetették el az őszieket. Szakvezetés a gyakorlatban A tsz idei termelési és érté­kesítési terve már tükrözi az alaposabb hozzáértést. Bátran és határozottan hagyták el az eddigi sablonosságot, és a helyi adottságoknak megfele­lőbb elképzelésekre építenek. Az egyik ilyen, hogy az eddi­gi nem jól jövedelmező növé­nyek helyett a tavalyi 197 hold burgonya területet idén 350 holdra, a 226 hold volt kukoricáét 300 holdra növe­lik, megháromszorozzák a pillangósok területét. A zöld­ségkertészet száz hold — 35 holddal több mint tavaly volt. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy az egyébként jó abrak- és takarmánytermő területtel rendelkező tsz-nek nincs ma­lac- és süldő utánpótlása. Az új vezetők már 70 darab anya­kocát vásároltak, hogy a ser­téstenyésztés, hizlalás alapját biztosítsák. A szakvezetés mindjobban gyakorlattá válik a szövetke­zetben. Bizonyítja ezt az, hogy azelőtt 100 hold szántóra alig 8 számosállat jutott. Év végé­re pedig 16 lesz. A fejőstehe­nek rövid idő múlva egyeden­ként átlag kétliterrel több te­jet adtak. Az azelőtti 4,8 liter istállóátlag ma 7 liter. — A többtermés elérése ér­dekében, mindjárt az év ele­jén arra törekedtünk, hogy rendét teremtsünk és világo­san tisztázzuk a jövedelemosz­tás, és a premizálás kérdését is. A tagság úgy döntött, hogy a növénytermelésben az elért össztermés alapján premizá­lunk, s ez a 17 százalék le­gyen. A tagság döntése szent és azt be fogjuk tartani. Az állattenyésztésben dolgozókat az elért munkaegységeken fe­lül, a megyei javaslat alapján premizáljuk. Mig az irodai és segédüzemági dolgozókat (ipa­rosok, darálós, magtáros stb) célprémiummal ösztönözzük jó munka végzésére — magya­rázza Kiss elvtárs. A növénytermelésben a ren­des premizáláson kívül külön jutalmazást is vezettek be. Azt a tagot, aki idejében felfogja reá eső területét, s abba a meghatározott tőszámot elveti, egész évben példásan dolgozik, holdanként külön 50 forinttal jutalmazzák. Utói keli érni az állami gazdaságot A múlt év júliusa óta mint­egy félmillió forint tartozást egyenlített ki a szövetkezet. Erre az évre pedig egy mun­kaegység értékét 26 forint 69 fillérben állapították meg. A vezetőség biztosítja a havon­kénti rendszeres előlegezést. — Fantázia és jövő van eb­ben a szövetkezetben — mond­ja Kiss elvtárs. — A 3093 hol­don valóban nagyüzemi módon gazdálkodó mintegy négyszáz család minden számítását meg­találhatja. Persze nem úgy, hogy mig az állami gazdaság egy hold utáni Bruttó terme­lési értéke tavaly 9614 forint volt, addig a tsz alig 2200 fo­rintot ért el. Ebben az évben a szövetkezetben ezt az értéket legalább 3500 forintra kell nö­velnünk. Utána majd mindig többre! És én hiszem, hogy ez meglesz, mert a tagság is tud róla, magáénak vallja és ösz- szefogva valósítjuk meg elkép­zeléseinket Asztalos Balint Korszerűen berendezett, önkiválasztó járműbolt nyílt meg a Zrínyi Ilona utcán. Hammel József felvétele Nem parádé a gépszemle Rossz fék, holtjáték — Akik a téli éjeket is kihasználták A Táncsics Tsz-ben Murvai tervét, s a tizennyolc saját József Sz—100-sia a szemle traktorral a háztájit is beleért- egyik legjobb gépe. A Dózsa ve, 2500 holdon kell szántást, Tsz-beliek egy traktorral je- vetést stb végezni — ez is- lentek meg, az is rossz. Az métlésekkel 15 000 holdat tesz Űjharcos Tsz traktorekéje ki. Ezerháromszáz holdon ve­egyáltalán nincs karbantartva, tik géppel a kukoricát, nap­előkészítve a tavaszi munká- raforgót. Kukoricát 600 hói­ra. dón művelnek Hungazinos és Tiszadobon a járási vezetők- Dikonirtcs gyomirtással. A bői és tsz agronómusokból, tsz munkagépparkjában ott so- gépészekből álló bizottság rakoztak a szemlén azok is, megtartotta a tavaszi gép- amelyeket helyi megoldással szemlét. Nem rendeztek pa- alakítottak át egyes speciális rádés felvonulást. Egyetlen munkákra: szemenként! répa­dolgot tartottak szem előtt: az magvető burgonyaültetéshez, erő- és munkagépek minden átalakított palántázógép, lo- vonatkozásban elő vannak-e cso’.ó-palántázó gép. vegysze- készítve a nagy tavaszi mun- rés gyomirtást végző gép. kákra. a község . három tsz-ében A Táncsics Tsz gépjavító előforduló kisebb nagyobb műhelyének dolgozói is ott géphibák gyorsan megszüntet- voltak a vizsgálatnál, ök ja- het6k s ha a Dézsa és Üjhar- vították — a főjavítást is oe- cos Tsz-ek érdekelt vezetői, leértve — a tsz-géppark zö- szakemberei, a gépállomás és mét, s most először a szemlén az MTH iskola gyorsan meg­vált el, hogy a téli gépjavítás oldják a még hátralévő tenni- milyen eredménnyel járt Rét- valókat. Kis idő múlva vala- hi József hegesztő, M. Tóth mennyi traktoros munkához Lajos, Deme László szerelő és kezdhet a földeken. A Tán- a többi műhelymunkások nem- csj^ Tsz-ben kilenc traktor- hiába dolgoztak sokszor éjjel ra szerveztek már eddig ket- is, mert a Táncsics Tsz gép- tóg műszakot erre igen nagy parkja kifogástalan volt a szükség van a másik két szö- szemlén — kivéve egy trak- vetkezetben is, mert csak így tor, amelynél alkatrészhiányuk képesek a sok-sok tavaszi fe­van- Jadatnak eleget tenni. Az Űjharcos és a Dózsa tsz- ek gépeinek egy része még javítás alatt van, s mint a jegyzőkönyvben is megállapí­tották, a megjelent gépek sem üzembiztosuk: egyiknél rossz a fékberendezés, másiknál nagy a kormánykerék holtjá­téka stb. Nem készültek fel kellően — nem a gépszem- lére, hanem — a tavaszi mun­kákra. A munkagépek általában rendben vannak. Kivéve az Űjharcos traktorekéje, ame­lyet egész télen a határban mart a rozsda. A tél folyamán lett volna rá idő, s a Dózsa Tsz mégsem vizsgáztatta le univerzális gépét közúti for­galomra. Hogy mennyire nem önma­gáért volt a szemle, azt az is mutatja, hogy a Táncsics Tsz négy traktora a vizsgálat he­lyéről azonnal elment, folytat­ta a szállítási munkát. A Táncsics Tsz-ben elkészítették a tavaszi munkák kampány­S. A. fPnyvfár — Iroda? — KöKiyvSár!! Még alig száradt meg a vakolat a dombrádi kultúr- ház falán. Másfél millió fo­rintból építették. Modem, korszerű épület. Megfelel a mai követelményeknek. Van benne nagyterem, könyvtár, olvasóterem, öltözőfülkék, büféhelyiség. Amíg nem volt függetle­nített könyvtáros a falu­ban, jól megfért a könyv­tár is az új kultúrházban. Most azonban, hogy függet­lenített ' vezetőt kapott a község a könyvtár élére, eredeti helyéről elköltöztet­ték a könyvtárat és nem megfelelő, nem könyvtárnak épült helyiségben helyezték el. Hogy miért? A könyvtár irodának kell. Miért lehetett a könyvtár eredeti helyén, amíg nem volt függetlenített könyvtá­ros? A kultúrház igazgató­ja egyben könyvtáros is volt, s jól megfértek a könyvtárral egymás mellett. Most azonban nem ő a könyvtáros, s így már nem lehet a könyvtár a könyv­tárban. Vitatkoznak a járási és községi vezetők, hol helyez­hetnék el a könyvtárat, g közben nem jutott eszükbe: azért adtak másfél millió forintot kultúrházért, azért építettek abban könyvtárat is, hogy legyen hol köny­vet tartani, olvasni a falu­belieknek. A könyvtár legyen könyv­tár, különösen, ha az a kul­túrházban épült! N. T. Kenyérgabona termésünk növelése érdekében mindent ed kell követnünk. Jó termés csak akkor várható, ha nö­vényeink részére biztosítjuk i zavartalan fejlődéshez szük­séges feltéteteket. A hosszú hideg tél, a későd ki tavaszadás és a vetést egyes helyeken borító jégré­teg még az időben magágyba került és megerősödött vetést is legyengíti, így szükséges, hogy a gyengén telelt vetése­inkkel együtt, a kritikus idő átvészelésének elősegítése ér­dekében, már most meg kel­let kezdeni a nitrogén műtrá­gyákkal történő fejtrágyázást A tél végi fej trágyázás je­lentősége abban mutatkozik, hogy télen a búzanövény táp­lálásához a talaj csak akkor nyújt segítséget, ha annak hőmérséklete 12 C fok fölé ALEKSMíM FfASZIBOV: fordítottat SZATHMÁ GÁBOR 42. Aszker megértette: azóta, hogy Herbert Lange bevonult katonának, — így őrizted? — kérdezte halkan elérzékenyülve Lange. — Vártalak, — suttogta Li­zel. Lizel öntött a poharakba. Kettőt csordultig töltött, egyet pedig csak félig. Ezt maga elé húzta. Herbert csodálkozva nézett a feleségére: Lizel soha nem ivott pálinkát. — Ma én is iszom, — mond­ta az asszony alig hallhatóan. — Nem tudok nem inni, Her­bert. Azt szeretném, hogy ez a nap.., Lizel nem feje2te be, hirte­len a tenyerébe temette az ar­cát, s hisztérikus sírásba tört ki. Látszott rajta: erős ideg­roham érte. Az óvóhelyen töl­tött álmatlan éjszakák, az el­siratott, holtnak hitt férj meg­érkezése — mindezek túlságo­san megviselték az idegeit. Herbert odaugrott a felesé­géhez. Felemelte, s az ágyra tette. Aszker kiment a verandára, s becsukta maga mögött az ajtót. Lizel mind görcsösebben, erősebben zokogott. Herbert kirohant a szobából. — Meghal! — mondta el- csukló hangon, — forog a sze­me, rángatózik, habzik a szá­ja... Orvost kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl... S még mielőtt Aszker vala­mit is szólhatott volna, Lange kirohant a házból. — Álljon meg! — kiáltotta utána Aszker. — Megyek én!... De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbá is sírt, jajve- székelt, dobálta magát az ágyén. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megmár­tott egy türölközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszerszekrényben valé- riána-cseppeket talált. Csepeg­tetett belőle egy pohárba, s nagy nehezen megitatta Lizel- iel. Eltelt néhány perc. Az asz­szony kezdett megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőt­lenül, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen összerángott. ... Eltelt egy negyedóra, s Herbert meg mindig nem jött vissza. Hirtelen Aszkert is szorongó érzés fogta el. Hol lehet Lange? Miért marad el ennyi ideig? • Aszker kijött a szobából, s türelmetlenül járt íel-alá a verandán. Csend volt a házban. Csak idönkint hallatszott ki tompán a zárt szobaajtó mögül Lizel csendes szipogása. Aszker ide­gességet érzett. Remegő kézzel nyúlt a tárcájába cigarettáért, s gyújtotta meg az öngyújtó­ját. Eltelt még vagy öt perc. Aszker most már világosan látta: valami történt. El kell hagynia a lakást. Nincs más kiút: el kell mennie. Igen, el innen, amig nem késő! Egyik perc telt a másik után s ö még mindig ott állt Nem volt ereje elmozdulni. Vissza­tartotta a tudat alatti remény: hátha jórafordul a dolog... Az ablak alól hangok hal­latszottak. Aszker kilesett a függöny mögül. Néhány férfi emelkedik. A mikroorganiz­musok csak az említett hő­mérsékleten nyújtanak segít­séget a talajban lévő táplálé­kok felhasználásához. Az őszi vetések életfunkciójukat azonban az említett hőmér­séklet alatt is folytatják, és ehhez növényi tápláló anya­gok szükségesek. A tél végi növényi tápláló anyag biztosí­tása rendkívül fontos az őszi vetéseinknél, mert ez döntő a megfelelő kalászképződésnél. Nitrogénben szegény tarló­maradványt hagyó elővetemé- nyek után fokozott mértékbén szükséges a fejtrágyázás. Amennyiben alaptrágyakónt nem adtunk szuperfoszfátot, úgy célszerű pétisó-szuper- foszfát keveréket fejtrágya­ként adni. A szuperfoszfát mennyiség a pétisónak fele legyen. A kenyérgabona vetéseink fejtrágyázását kitavaszodáskor meg kell ismételni. Ebben az időben a vetések halvány­zöld színeződése is iránymu­tató lehet, ezért a színező­déstől tegyük függővé a má­sodik fejtrágyázást. Az intenzív búzafajták többszöri fejtrágyázása min­den körülmények között szükséges, mert a magas ter­méshozam csak nagyadagú műtrágya használatával biz­tosított. Az esetenként fejtrágyázás­ra kerülő pétisó mennyiség 50—80 kilogramm. Nagyon kell ügyelni a 34 százalékos ammonnitrát kiszórásával, mert ha az nem egyenlete­sen történik, perzselő hatá­sa igen káros. A legnagyobb termésnövékedést a 150 kilo­gramm katasztrális hold ada­golás biztosítja, többszöri fej- trágyázással. A fejtrágyázás sikere a jó és időben vég­zett munkától függ. Ahol a talaj a gépet nem bírja el, úgy kézzel végezzük el a kiszórást. Ügyeljünk arra, hogy a talajt túlságosan ne tapossuk össze, mert annak felvágásával kárt okozunk az amúgyis legyengült vetése­inkben. Szilvássy József főosztályvezető 12 ezer felnőtt az iskolapadokban Megnövekedő tt a tanulási kedv a megyében. Az alapis­mereti és az általános isko­lákban közel nyolcezer fel­nőtt készül az év végi vizs­gákra. A felnőttek 75 száza­léka harminc éven felüli. A különböző középiskolákban négyezren készülnek az év végére. Az időben végzett fejtrágyázás biztosítja a jó termést Aszker háta mögött, a há­lószobában megmyikordult az ágy, nesz hallatszott ki. Askker alig tudta tartani magát. Megértette: Lange halála csaknem elháríthatat­lan katasztrófát jelent neäd is. Itt áll hajlék nélkül, meg­fosztva egyetlen támogatójá­tól. Lange meghalt, tehát perceken belül itt tesz a rendőrség, és a katonai pa­rancsnokság. Most pedig ki­lép a hálószobából Lizel, s meglátja, mi történt a férjé­vel, aki fél órával ezelőtt még életerős, egészséges volt. Halk, csoszogó léptek hal­latszottak a hálószobából. Aszker félre állt az ajtóból, szembefordult vele. Látta, amint lassan tenyomódik az ajtó kilincse. A fogashoz lépett. Leikap­ta onnan a sapkáját meg a köpenyét, s kirohant a ház­ból. TIZENEGYEDIK FEJEZETT Azon a napon, amikor Her­bert Lange olyan könnyel­mű módon odaadta az éle­tét, Otto Stalecker, a „Gans- Behmer’* gyár műszerésze, a szokásos időben fejezte be a munkát. Kezet mosott, átöl- tözüt és a kijárat felé in­dult. A kapuban feltartóz­tatták. SS-katonák csoportja állt ott. A szomszédos kon­centrációs lágerből valók. A gyár különböző műhelyeiben több száz deportált dolgozott. Az SS-konvoj reggelenként áthozta őket, este pedig — létszámellenőrzés után — visszakísérték valamennyit a lágerbe. (Folytatjuk.) közeledett a ház felé, szorosan egymás mellett áilva. Ügy tűnt, mintha cipelnének vala­mit. — Ide, — mondta az egyik férfi. — Láttam, ebből a ház­ból szaladt ki. Aszker szíve vadul verni kezdett. Nehezen szedte a le­vegőt. Izzadtság verte ki a homlokát... Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Asz­ker, s alig ismerte meg a sa­ját hangját. — Nyissák ki, — szóltak kintről. — Szerencsétlenség történt. Aszker megrántotta az aj­tót, aztán mégegyszer és har­madszor is, de nem nyílott. AJ-ckor jött rá: hiszen zárva van. Kapkodva kereste, s az­tán robajjal csapta félre a belső tolózárat. Az ajtó Iri­nyiit. Négy férfi hozta a kar­ján a mozdulatlan, falfehér Langet. Egyenruhája össze­vissza szakadozott volt. Az emberek nasynehezen becipelték a verandára. — Hová tegyük? — kér­dezte az egyik férfi Aszkerre nézve. Abból, ahogy a férfi kérdezte, Aszker megértette: Lange halott. . Aszker a hálószóbaajtóig hátrált, s nekidőlt háttal. A konyhába vitték a holt­testet. összetolták a hoked­likat, arra tették rá. Két ke­zét a mellére tették, de az egyik azonnal leesett oldalt, s élettelenül csattant a kony­ha kövére. — Fejét leszegve rohant át az úttesten... A sarkon meg hirtelen egy teherautó fordult be... — magyarázták gz emberek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom