Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-21 / 67. szám

A felvétel (alig néhány napos) még aggasztó képet ad a Kraawiáról. Koe=orrt—Nagy ecsed térségében erős bullám verés, a véáőgá átszaJdtásá val fenyegetett. Jelenleg: a víz mintegy bárom métert apadt, visszatért medrébe, s az árvizvvuclou készültséget

megszüntethették.

Hammel József

Nines véletlen baleset

Az élet, egészség megóvása következetes baleseímegelőzést kíván

Tavaly a korábbi évhez képest 17,6 százalékkal emelkedett az. üzemi balesetek száma megyénkben. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 3600 munkanappal több esett ki a termelésből, mint 1961- ben. Ml idézte elő ezt a romlást — erről beszélgetett munkatársunk Varga Endrével, az SZMT munkavédelmi csoportvezetőjével.

Milyen munkaterületen fordult elő a legtöbb baleset?

— Megyénk ipari üzemeiben a munkagépeknél egyre kevesebb baleset történik. Annái inkább szaporodik a számuk a szállítás, a rakodás, a kéziszerszámok használata közben. Ahol nem csupán formálisan, papíron intézik a dolgozók oktatását — Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat, VAGÉP, Építőanyagipari Vállalat, mátészalkai ÉRDÉRT telep. stb. — ott lényegesen csökken a baleset. Meglepő emelkedés mutatható ki viszont a vasútnál, az Alkaloidában. az 5-ös AKÖV-néÜ.

— Általában a műszaki vezeték körültekintően végzik munkájukat. Akadnak mulasztások js. A Balkányi Állami Gazdaság főmérnöke például az egyik baleset okaként véletlent’' jelölt meg a vizsgálati jegyzőkönyvben, holott a kézsérülés mulasztásból adódott. Gyakori, hogy frázissá csépelik a véletlen szót. Pedig véletlen beleset nincs, ezt a szót ki teli törölni az üzemek szótáraiból!

Megtartják-e a vállalatok a nőket és a fiatalkorúakat védő rendelkezéseket?

— E tekintetben nem történik túllépőn. Viszont egy, a múlt év júniusában életbe lépett rendelet — a gépesítés, korszerűsítés nyomán — lehetőséget ad néhány korábban tiltott munkakör nőkkel. vagy fiatalkorúakkal való betöltésére. Helyes lenne, ha üzemeink min® hamarabb elkészítenék jegyzéküket azokról a munkakörökről, melyekben egyáltalán nem lehet alkalmazni nőket, fiatalkorúakat: így elejét vehetnék az esetleges túllépéseknek. Itt említem meg, hogy lényeges javulás történt a munkaruha-, a védő étel-ital ellátásban. Jogos panasszal csak elvétve találkozunk. Több helyütt hangoztatják viszont, hogy romlik a munkásruhák minősége s ez a kihordási időt leszűkíti. Friss a jelzés, most kezdtünk a kivizsgáláshoz reméljük, munkánk nem mastatisztikájának javulása 1963- ban?

— Ma már megyénk 78 vállalatánál mástól ezer munkavédelmi őir tévékónykcd'k, s az aktívák szama is megközelíti az ezret. Ezentúl államunk továbbra is nagy anyagi segítséget nyújt a munka- védelmi előírások megtartásához: legutóbb például Záhonyban, a nyíregyházi fűtőháznál s a tejipari vállalatnál több millió forint értékű munkavédelmi és szociális létesítményt adtak át a dolgozóknak. A tárgyi feltételek megteremtése azonban csak kezdet: a baleset- mentes munka, dolgozóink életének, egészségének megóvása fegyelmezett, következetes megelőző és ellenőrző tevékenységet kíván.

Angyal Sándor ..... .

.................................

Sikeres

szakmunkásvizsga Nyír vas vári ban

Megyénkben közel 49000 hold gyümölcsös van. Ez a terület évről évre újabb száz, vagy ezer holdaknál növekszik. Szükség van a jól képzett szakemberekre. Nehéz, de szükséges feladatra vállalkozott Balogh József, a nyírbátori járás; tanács vb. elnök- helyettese, okleveles mezőgazdasági mérnök, amikór elhatározta, hogy gyümölcstermesztési tanfolyamot indít.'

1962. november 15-én Nylr- vasvárlban 26 ember ült le a padokba, hogy megkezdje a tanulást A legfiatalabb 30 éves volt, a legidősebb 60-on felüli. Többsége termelőszövetkezeti tag, de volt közöttük tanácselnök, tanácstitkár Az idősebb Huszti József a feleségével együtt vállalta a tanulást.

Időközben újabb hallgatók csatlakoztak, s mite elérkezett a vizsga napja, már harmincegyen voltak. A vizsgáztató bizottság elnöke dr. Fek- szi István, a megy® tanács vb. elnöke volt.

Ne hallgassunk ró a

Nyíregyházán, egy szak- szervezeti összejövetelen hangzott el:

— Sok nálunk a hiba, az egymást keresztező utasítás, amire nem egyszer keményen ráfizettünk. Esetenként a műszakiak is úgy dolgoznak, mintha nem ismernék az életet, a realitást figyelmein kívül hagyják. Én is tudom, szóvá kellene tenni. De minek? Úgysem változtatnék ezzel a dolgon, legfeljebb kevesebb lenne a becsületem, meg a prémiumom, s aztán egy apró hibám is elég leheti Épp ezért elvégzem, a -munkámat, az ellem nem lehet kifogás, s nem ártom bólé magam a mások dolgába.

Az értokezleter. mindenki felfigyelt, sőt felhördült... volna a fentiek hallattán. Am, aki ezeket mondta, nem a nyilvánossá? előtt pakolt ki gondolataival, elvtelen elveivel, hanem ... jó ismerősének suttogta a szavakat.

Aki hallgatta — munkás egy üzemben — gondolkozott az elmondottakon. Aztán felháborodva mondta társainak: bűnösnek tartja a bajok elhallgatását. Joggal kérdezte: lehetséges, hogy egv vállalatánál megbecsült és jó fizetett vezető beosz’ásü ember így gondolkodjék?

Tapasztalja az ellenőrzés, — amely szerencsére egyre hatékonyabb, s az ilyenekre Is kitér — hogy sok még az „én tiszta vagyok, más nem érdek®" kispolgári, a kapitalizmus talaján született és virágzott megnyilatkozás. Szóban, vagy hallgatólagosan, de felüti a fejét.

Eltűrik még itt-ott a felületes utasításokból származó károkat, hogy az állam, tehát a közösség zsebéből nagy ielküsköd jenek egyes vezetők a reprezentációs vacsoráin, hogy a közösség építőanyagát néhány an saját házük építésére használják. És hallgatnak róla, hogy akik ezt szóvá teszik, azokat nem egyszer megfed- dik.

Igaz, az eHen őrzés előbb: utóbb kideríti és megbünteti a vétkeseket. De való az is, hogy a háttérben maradnák azok, akik csak a szünetben, csak barátnőt* merik elmondani a hibákat, s az idővesztesség milliókkal növelheti a károk ösz- szegót.

Ne adjunk teret a szocializmustól idegen meghu- nyászkodásmak. A hibák elhallgatása akarva, akaratlanul: bűn!

Kopka János

clbrámji tudó lilátok t

Ledönteni a „Kínai falat“

„5 beálltam Szü tin árra

vöröskatonának(í

Gacsúlytól Jeruzsálemig — Amikor kincset ér

egy hátizsák cukor — Az utolsó töltényig

Györgyöt. Pihenni akart. De amikor a falu éhezett, a gyerekeknek kellett a cukor, gyalog ment Csengerbe né- hányad magával, hátizsákban cukrot hozott Gacsálynak.

Nem maradt nyugton. Maradhatott volna a családdal, de valami hajtotta:

— Tavasszal, heten a faluból, beálltunk Szatmúron vöröskatonának. Már közeledtek erősen a fehér románck, alig szálltunk ki Nagykárolynál a vonatból, már megszólaltak a fegyverek...

Gyuri bácsi, aki sokszorosan megjárta a háború ook- lát, újra fegyvert fogott, Igaz, madzag volt a szíja és ki voit számolva a töltény, de fegyver volt az. Nagy hőstetteket nem vitt véghez, csak egyszerűen harcolt, az utolsó töltényig, mint a legendás 39-os dandár Korbély Jánosa.

Páll Géza

Nem könnyű megtalálni Ga- csályban. Kis unokája végig- nyargalja a falut, nélküle tér vissza. Alig van más szórakozása, mint benézegetni a boltokba, megállni a kapu előtt egy kis tereferére.

Személyleírás után a2 egyik utcában találom meg. Görbebot, h ti lőtt hét. Ősz hat. bajusz. Meglepetten néz, mikor elé állok:

— Sinkó Gyuri bácsi, ugye?

Otthon beszélgetünk a régi

időről, — felesége, menye és unokája társaságában, — Gyuri bácsi nagy világutazóéról. Ö amolyan helyi mesefa, élő történeim) alak, mint Gerda Imre bácsi. Vele nem sikerül összejönni, Mátészalkára utazott kiscsibókért. Amilyen nehéz volt megtalálni, olyan könnyű szór- k'-«, rjvun bácsit. Egészen elölről kezdi:

— 1912-ben vonul.am be Nagyszebenre. Sehogyse tetszett, hogy rögtön csukaszínű komiszba öltöztettek bennünket. Ilyen ruhában — jól tudtuk —, a harctérre szokták küldeni a katonákat. Lem- bergben Ritter von Truskowsz- ki kapitány tisztiszolgája voltam. Amikor beütött a „divízió’' áttették a hatos hegyi- tüzérekhez, Boszniában lőttem ki az el3Ő ágyúgolyót...

Srapnell robbanás, kegyetlen öldöklés elevenedik meg szavaiban. Olasz front. Egyiptom. Erről mesél az itthoniaknak leginkább: ,

— Háromnapos gyaloglás után értük el Jeruzsálemet. Nagy volt a forróság, sehol egy csepp víz. És mindenütt nagy szegénység. Néhányad magammal jártunk Betlehemben is... A Gecsemáné kertből néhány virágot Is hazahoztam, két arab katona rám is szegezte a fegyverét, alig \úsz'.<yn meg ép bőrrel.

• - i

A szuezi harcoknál érte utói a malária, hazakerült. 1917-et írtak ekkor. Itthon is dühöngött a nyomor:

— Már láttam, hogy nagy baj van, mikor Kassára megérkeztünk. Az emberek vad- gesztényét őröltek, meg kukoricacsutkát. Kenyér helyett. Nem , sokáig hagytak itthon, a háború még nem ért véget, előbb az orosz, majd az olasz frontra vezényeltek. Triesztnél aztán szétszórtak bennünket...

1919 márciusa már itthon éri a háborút járt Sinkó

rád eredménytelen.

Mi a hely*et a mezőgazda- sági üzemekben a munkavédelmi téren? y ;

— Tsz-eink egyre több gépet vásárolnak, sók mérgező vegyianyagot alkalmaznak és sorra nyitják meg segédüzemeiket Járatlanságot és képzetlenséget bizonyít, hogy tsz-einkben tavaly a legtöbb baleset — 115 —

azokkal esett meg, akik géppel dolgoznak. Tervünk, hogy kiszélesítjük az ipari üzemek segítségadását a tsz-eknek, erre jó példa található már Kisvárdán, Demecserben, Gyulatanyán. Nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is elejét kívánjuk venni a féktelen túlóráztatásnak, amely táptalaja a baleseteknek.

Várható-e megyénk balesetlobban megismerik a szervezeti életet. Igazságszeretetre neveljük őket, mert az igazsáp a legjobb közös nyelv, ezen keresztül mindent megértenek az emberek”.

Kovács János, a Hunyadi Tsz párttitkára:

„Nálunk legfontosabb, hogy megszüntessük a lopásokat és aktív munkára késztessük azokat, akik eddig távoltartották magukat. Ehhez elsősorban a tsz vezetőségét kell egységessé tenni. Puskás József elnök jó képességekkel rendelkezik, de emberi fogyatékosságai miatt gyakran tehetetlenné vált a problémákkal szemben. Nála Is vannak rokoni kapcsolatok, amelyek azonban nem süllyednek elv- telenséghez. Ha hátat fordít saját hibáinak, akkor leír»1« emelkedhet az eddigi hiány: »- Ságokon és határozottságátJ megváltozik a szövetkezetben uralkodó szellem. Az új tagokkal erősödő pártsaerveze tünk az elnöknek ezt a tevékenységét minden lehető módon segíteni fogja.”

A jó tervek meg szoktak valósulni.

Következik: Megváltozik a térkép.

Vlucze György

Fekete Péter, a Petőfi Tsz

párttitkára:

„Úgy érzem, a helyzet nálunk a legnehezebb. A lefolytatott fegyelmi után sem fogadja el az elnök a pártszervezet segítségét, pedig ezt naponta tóajánlom neki. Nem olyan segítséget várok a járási pártbizottságtól, mint amit most kaptam. Ez lényegében Sz. Németh és Hommonai tisztára mosását akarja elősegíteni. Az idő sürget bennünket, erre nem érünk rá. Rövid idő alatt az eredménytelen küzdelem több párttitkárt kifárasztott szövetkezetünkben. Én nem akarok a sorsukra jutni. Ha úgy érzem, hogy magunk kevesen vagyunk, akkor a járási pb. titkárhoz fordulok segítségért Párttagjaink nagyrésze egyetért azzal, hogy kimozduljunk jelenlegi helyzetünkből. Bíznak bennünk a pártotikívüli tsz-tagok is. Meg kell felelnünk ennek a bizalomnak”.

Gottfried János, a Béke Tsz párttitkára.

„Nehéz véleményt mondani, mert az ember visszakaphatja a kritikát úgy hogy azonnal érzi ez igazságtalanságot. Azt tartom legfontosabbnak, hogy a négy tsz-pártszervezet a pb-al együttesen gyakran beszélje meg a feladatokat. Eddig ez azért nem volt így, mert elhanyagoltak bennünket, Szövetkezetünkben gyarapszik a kommunisták száma. 1961-ben egyedül voltam, jelenleg 13-an vagyunk. Mind fiatal párttagok, akik egyre

hetven-nyolcvanezer baromfi felnevelésére alkalmas kombinátot. Ez is közelebb hozza őket egymáshoz, ha... Ha igyekeznek az apró véleménykülönbségeket egyetértéssel tisztázni. Különben felforrósodik a levegő, — ilyen előzetes jóslatok is vannak. Több elvtárs véleménye szerint leghelyesebb lenne a generális megoldás: az egyesítés.

így vélekednek a szövetkezetek párttitkáraí (Badonícs elvtárssal a Dózsa Tsz párttitkárával nem tudtam beszélni) és a pártbizottság titkára is. Mindannyian látják az Ibrány- ban kialakult helyzetet és ők maguk is türelmetlenek a problémákkal szemben, íme a vélemények:

Szabó Barna pb. titkár: „Nehéz az Igazságról beszélni. mert ha nem szemtől szembe, de hátulról visszaüthetnek. Mégis meg kell mondani, hogy áz elmúlt gazdasági évben a tsz-ekben ritkán fordultak meg a Járási pártbizottság munkatársai. A jövőben olyan ellenőrzést szeretnék, amelynek konkrét célja van és segíti munkámat. Csak így tudom vállalni a további feladatokat, különben visszamegyek a szövetkezetbe és szerszámot fogok.”

lata. Természetesen a hátrányban lévő Hunyadi és a Béke tsz-ekből indult ki a javaslat Egyesek — még a Járási szerveknél is — úgy reagáltak erre, hogy „mert Ők rosszabban állnak, a2ért akarják az egyesítést” Persze, hogy azért! Az egyesítés problémáját alapos megfontolás után önmaguknak kell megoldani. S ehhez hívják segítségül a járási szerveket, hiszen sok hasznos tapasztalattal rendelkeznek. Mindenesetre az egyesítés több problémát oldana meg. Például: ledöntené a „Kínai falat” — amelyet úgy lehetne leginkább érzékeltetni, hogy amíg az egyéni gazdálkodás korában volt „Én és te”, most van „Mi és ti” vagyis most egyes csoportok lettek ve- télytársak. Rendes körülmények között ez egészséges versenyt eredményezhetne. De ehhez egyenlő feltételek lennének Szükségesek!

Az elkülönülések dacára már voltak olyan megnyilvánulások, amelyek arra engednek következtetni, hogy igenis megteremthető a tsz-ek egyetértése.

Például most közösen építenek a szövetkezetek egy évi

„Sterettm ac utakat, mert az utak mindig házakhoz, emberekhez visznek.’*

(Illyés Gyula)

A tsz-tagok mielőtt a közösbe léptek nem mentek keresztül valamiféle előkészítő tanfolyamon, ahol megismerhették volna az együttélés szabályait és megtanulhatták volna a közös élet normáit. Ezeket mind most kell élssjá- titaniok, s ez nem a legköny- nyebb. Ebben segíteni kell őket, hogy mielőbb átessenek azon az időszakon, amelyben gyakori a bizonytalankodás.

A jó együttélés kialakításához helyes példák kellenek. Sajnos azonban nemcsak ilyenek vannak.

A négy szövetkezet vezetősége között nem alakult ki

a kölcsönös megértés és segítés kapcsolata. Ennek eredete az anyagi eszközök elosztásának egyenlőtlenségéhez vezethető vissza. Emiatt vannak még mindig terméketlen viták. Ugyanígy a területi e<*ven1ő*tenséwk miatt is. A község kétféle termőtalajból a négyfelé osztottság miatt nem részesülhetnek egyformán.

Ezért már régen felmerült a tsz-ek egyesítésének gondo-