Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-01 / 50. szám

XX. ÉVFOLYAM, SA. SZÁM ARA: 50 FILLER <963. MÁRCIUS 1, PÉNTEK FONTOS TANULSÁGOK A lálaeafcás S5 célkitűzése m Tok, bogy megerősítsük néni demokratikus rendsze­rünket, még hatékonyabbá tegyük politikánkat; hogy olyan új országgyűlést, olyan áj tanácsokat vá­lasszanak a dolgozok, ame­lyek alkalmasak annak * megtisztelő, de nehéz és nagy feladatnak ellátására, amely' legfőbb törvényhozó szervünkre és helyi népha­talmi seerveink tagjaira vár. A választás esne célkitűzé­seit elértük. A választás legnagyobb tekére az, hogy a munkás- osztály, a dolgozó paraszt­ság. az értelmiség. az egész dolgozó nép tudatosan állást foglalt szórnál ista építésünk,1 nemzeti függetlenségünk és a béke mellett Február 24-én nem egyszerűen sza­vazási aktus zajlott te, Né­pünk megmutatta, hogy be- lyesii a part és a kormány eddigi politikáját bízik ab­ban, hogy ez a tevékenység a jövőben is eredményes less. I A képviselőt és tanácsvá- la&ztások politikai tartalmát az MSZMP VU1. kongres-z- szusának határozatai képez- k Ez a kongresszus, amely néhány hónappal megelőzte a választásokat, számvetés is volt; mert lezárta társa­dalmi _ .■fejlődésünk eddigi szakaszát., S hazánk a szo­cializmus teljes felépítésé­nek korszakába lépett Az­zal, hogy népünk a párt, a Hazafias Népfront politiká­jára szavazott, kifejezte: egyetért a Vili. pártkong­resszus 'értékelésével, és minden tudásával, lelüesedé- sével a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Az átfogó, általánosítható tapasztalatok mellett a vá­lasztásoknak van néhány olyan tanulsága, amelyet mindennapi munkánkban soha sem szabad szem elől téveszteni. Ezek közül kü­lönösen fontos felfigyelni arra a nagy politikai moz­gásra, kezdeményezésre, amely az egész választási kampány idején megnyilat- Kozotti De beszéljenek a számok. A jelölő gyűléseken mintegy három és fél mil­lió ember vett részt s kö­zülük 450 ezren fel is szó­laltak. S miről beszéltek? Valamennyien helyeselték a párt, a kormány politikáját. De nem a távoli szemlélők módján. Ellenkezőleg, ez­rével tettek javaslatot a gazdasági, közigazgatási te­endők jobb megoldására s bírálták azokat, akik rosz- szui, létektelesjül intézik a nép ügyét A választás ismételten igazolta, hogy nincsenek úgynevezett „kényes" kér­essek. Az élet újra megmu­tatta, hogy bizalomra biza­lom a válasz, őszinteségre őszinteség a felelet A vá­lasztási kampány idején szó­ba került többek között az életszínvonal ügye is. Egyik- másik községben, üzemben egyesek vagy megkerülték e kérdést, vagy Ígérgettek fűt-fát a párt, a kormány »/alakijára. Az emberek többségének ez nem tetszeti F Trmi ive» furcsán hangzik, s fwesebfceso vették az igaz­ságot még akkor is, ha gz n*-fe volt teletűzdelve nagy igfeeiakkei, hanem az volt á lényege, hogy további eu- k-retekért, az életszínvonal •üteHaéért meg keU küzdé­st; hogy sem az óhajok szabják meg a népjólét eme­lésének mértékét, hanem a jobb munka. Ez a pozitív reagálás komoly politikai érettségről tanúskodik. Hasonló jó tapasztalatok vannak a választás demok­ratizmusát érintő kérdések­ben is, A választási kam­pány idején Nyugaton „fáj­lalták” a. többpártrendszer hiányát, dicsérték a nem lé­tező kapitalista „tiszta” de­mokráciát Népünk — és ez politikai érettségére vall t— világosan felismerte: nem azon múlik a demokrácia a nép számára, hogy hány párt indul a választásokon, ha­nem milyen rendszerben éL Vagyis, mire szavazhat: a szocializmusra, vagy a. ka­pitalizmusra. Nem ismeret­len a magyar nép előtt, hogy pl. az Amerikai Egyesült Államokban két nagy párt indul a választásokon, s az* is tudják, hogy mindkettő a burzsoázia pártja. Az sem ismeretlen a magyar nők milliód előtt, hogy a „tiszta demokrácia” egyik országá­ban, Svájcban, a nőknek je­lenleg sincs szavazati joguk. Ezzel szemben nálunk a nők ezreit választották meg február 24-én. A választásoknak nem­csak belpolitikai jelentősé­gük volt. Barátaink világ­szerte iigvelemmel kísérték s jóleső érzéssel konstatál­ták, hogy a magyar nép he­lyesli, támogatja a párt, a Hazafias Népfront politiká­ját A választások sikere kétségkívül erősíti a szo­cialista világrendszert, a szocialista eszmét bizonyít­ja a szocialista demokratiz­mus felsőbbrendűséget a burzsoá demokráciával szem­ben. Ám a választásokat nemcsak barátaink figyel­ték, hanem ellenségeink is. Ez utóbbiak keserű szájízzel győződhettek mag arról, hogy a magyar nép szavaza­tával igent mondott a párt és a kormány általános po­litikájára S; ezen belül kül­politikájára. Népünk tánxr gatja külpolitikánkat, mert ennek alapelve változatlanul az ország függetlensége, szo­cialista vívmányaink és^ bé­kés építő munkánk védelme: mert a Magyar Népköztár­saság külpolitikája a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal való barátságra épül. Miért támogatják nálunk milliók fenntartás nélkül kül­politikánkat.? Azért, mert békepoiitika, hiszen a szo­cializmus és a béke elvá­laszthatatlanok egymástól: körzetien nagy célxitűzé; sunk, a szocializmus teíjcs felépítése elképzelhetetlen béke nélkül. Ezért valljuk őszintén — az egész nép támogatásával — a külön­böző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élé­sének elvét. Ezért támogat­juk a Szovjetunió kormá­nyának erőfeszítéseit az Ál­talános és telje* leszerelés megvalósításáért Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke legyőzi a há­borút Lehetnek — * n<'" pünk ezt tudja — és nyil­ván Vesznek még megpró­báltatások, nehézségek a bé­ke hive» előtt De bízunk abban, hegy erőnk és igaz­ságunk tudatában egyszer — nem is nagyon távdi jövő­ben — feltétlenül eljön w a nap, amikor a háború ve­sz (ye örökre elmúlik 6* nyugodt, boldog élete te« az emberiségnek, A szovjet javaslatok megnyitják az utat a teljes leszereléshez CARAPKIN NYILATKOZOTT AZ MTt GENFI TUDÓSÍTÓJÁNAK Sz. K. Carapkin, a Szovjet­unió képviselője a tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottság­ban, csütörtökön fogadta Pi- rityi Sándort, a Magyar Tá­virati Iroda, genfi külön tudó­sítóját és válaszolt kérdései­re. Alább közöljük a kérdé­seket és Carapkin válaszait KÉRDÉS: Milyen jelentősé­ge van a Géniben legutóbb előterjesztett szovjet javaslat­nak az általános és teljes le­szerelés szempontjából? VALASZ: A leszerelési ér­tekezlet munkájának újrafel- vétele óta a Szovjetunió két javaslatot terjesztett a tizen- nyalahatalmi bizottság elé Az első egy nyilatkozattervezet, amely szerint az aláíró hatal­mak lemondanak arról, hogy saját felségterületükön kívül bárhol atomfegyverek szállí­tására szolgáló stratégiai esz­közöket helyeznek eL A má­sodik javaslat megnemtáma­dási szerződés aláírását irá­nyozza élő a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai között. Nem szó szoros értelemben vett leszerelési javaslatokról van tehát szó, hanem olyan intézkedések indítványozásá­ról, amelyek már most meg­valósíthatók. s amelyek nem­csak a nemzetközi feszültség enyhülését mozdítják elő, ha­nem megtisztítják az utat az általános és teljes leszerelés előtt is. KÉRDÉS: Vaa-e összefüg­gés a szovjet nyilatkozatter­vezet és s karib-tengeri vál­ság megoldása között? szovjet javaslatra. Ennek oka is világos: az a kilátás, hogy a két csoportosulás között nern lesz háború, erkölcsileg tönk­retenné az amerikai hadiipart, az Fgyesült Államok háború­ra spekuláló nagytőkéseit Az a körülmény, hogy a genfi leszerelési értekezlet, munká­jában a NATO tizenöt tagál., lama közül ténylegesen csak négy vesz részt, nem lehet kifogás a megegyezés ellen. KÉRDÉS: Mi s genfi le- szereléjsi értekezlet további munkaprogramja? • VÁLASZ: Az említett két szovjet javaslat előterjesztése nem jelenti azt, hogy eláilunk az értekezlet főfeladatának teljesítésétől, az általános és teljes leszerelési szerződés ki­dolgozásától. Jelenleg az álta­lános vita folyik, amely a semleges országok kívánságá­nak megfelelően nagyobb te­ret szentel az atomfegyver-kí­sérletek kérdésének, de az­után visszaié-ünk az általá­nos és teljes leszerelésről szó­ló szovjet szerződős tervezet pontok szerinti megvitatására. KÉRDÉS: Hogyan befolyá­solják az amerikai atomfegy­ver-ki sértetek az értekeidet munkáját? VÁLASZ: Ismeretes, hogy Teller és az Egyesült Álla­mok más katonai ideológu­sai az amerikai atomíegyver- kfeéríetak folytatása mellett kardoskodnak, mert szerintük ezek lehetővé teszik az atom­fegyverek tökéletesítését, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok „ne marad jen el” a Szovjetunió mögötti Az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről folytatott vita kilátásai az Egvesült Államok lelkiismeretlen magatartása következtében nem világosak. Most, hogy elfogadtuk az ame­rikaiak követelését, ők újabb engedményeket akarnak ki- csikami. Mint Hruscsov elv­társ is hangoztatta, mi nem tűrünk kémkedést a Szovjet­unió termeten. Töbn mint elégségesnek tartjuk az évi két-három helyszíni ellenőr­zést és ha ebben meg tudunk állapodni, akkor ez kedvező hatással lesz a többi technikai kérdés megoldására ist. KÉRDÉS: Évfordulóhoz kö­zeledvén — hiszen 1962. már­cius 14-én látott mimikához a tizennyolchataimi bizottság — az a kérdésem, hogy az ön véleménye szerint az emberi­ség ma közelebb van-e a há­borúktól és fegyverektől men­tes világ megvalósulásához, mint volt egv éwgl ezelőtti VÁLASZ: Sajnos nem. Búr a Szovjetunió ezen az érte­kezleten is nagy erőfeszítése­ket tett, hogy egyszer s min­denkorra véget vessen a fegy­verkezési versenynek, a NATO-hatalmak agresszív ka­tonai megállapodásai és in­tézkedései, lázas ütemű atom- és rakétafegyverkezése, Nyu- gat-Németország atomfegyve­rekkel való ellátása, valamint a NATO-hatalmaknak a lesze­relési megegyezést következe­tesen akadályozó magatartása nem teszi indokolttá a derű­látást. Gromiko Oslóban Osló. (MTI): A norvég kormány szerdán estebédet adott a jelenleg Os­lóban tartózkodó Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Az estebéden Halvard Lan­ge norvég külügyminiszter üd­vözlő beszédet mondott, majd Gromiko válaszolt norvég kol­legájának szavaira. — Biztosíthatom Önöket — mondotta —, hogy a Szovjet­unió a leszerelésért vívott küz­delem legal lhafetosabb har­cosa. Addig azonban, amíg mások fegyverkeznek, egyedül nem tudjuk megva’.ósítani cé­lunkat: a leszerelést. Mint az AP amerikai hír- ügynökség megállapítja, a nor­vég diplomaták kedvezően fo­gadták Gromiko beszédét, s rámutattak arra, hogy a szov­jet külügyminiszter kijelenté­sei jó alapot szolgáltatnak a csütörtöki térgyalásokhoz. Nagyköreli kinevezések As Elnöki Tanács Révész Géza rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet — érde­meinek és eredményes mun­kásságának elismerése mel­lett, egészségi állapota rmatt, saját kérésére — felmentette a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alóL Az Elnöki Tanács Szipka József rendkívüli ős meghatal­mazott nagykövetet felmentet­te Magyarország helsinki nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg megbízta hazánk moszkvai nagykövetségének vezetésével. Az Elnöki Tanács Kurtán Sándort rendkívüli és megha­talmazott nagykövetté kine­vezte és egyidejűleg megbízta a Ms gyár Népköztársaság hel­sinki nagykövetségének veze­tésé veL VÁLASZ: A Kuba körül támadt válság tanulságait nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. A szovjet rakéták Kuba védelmét szolgálták, amikor az Egyesült Államok egész hadigépezete készen állt a szigetország lerohanására. A Szovjetunió fegyelmezetten, józan megfontoltsággal oldot­ta meg a válságot, és most az a cél, hogy újabb válsá­gok kirobbantását megelőz­zük. Az Egyesült Államoknak az egész világon szétszórt tá­maszpontjai feszültségi gócok, amelyek miatt hol itt, hol ott támad válságos helyzeti Nem a következmenyekkel, hanem az okokkal keil felvenni a harcot. A Szovjetunió most nem követeli mindenfajta tá­maszpont megszüntetését, de j gems követeli azokót, ame­lyek az atomfegyverek stra­tégiai szállítóeszközeinek be­fogadására szolgálnak. KÉRDÉS: Mi az ön vélemé­nye a Varsói Szerrődes és a NATO megnemtámadási egyezményének lehetőségé­ről? VÁLASZ: A két nagy ka­tonai és politikai csoportosu­láshoz tartozó államok meg­nemtámadási szerződése reá­lis Intézkedés, amely iránt vi­lágszerte nagy az érdeklődés, jóllehet az amerikai leszere­lési küldöttség egyetlen al­kalommal sem reagált arra a líaiSia-efEeites hisztéria f az Egyesült Államokban New York, (MTI): Az Egyesült Államok kard­csörtető kongresszusi képvise­lői nem érik be azzal, hogy újabb agresszív cselekedetek­re buzdítanak a szabad Kuba ellen és azt követelik, hogy az Egye­sült Államok hozzon rend­szabályokat a Kubával gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó országok ellen. Rodgers demokrata képvi­selő (Florida állam) kijelen­tette: az Egyesült Államok­nak be kell zarnia kikötőit azok előtt az országok előtt, ameiyek megengedik, hogy hajóik árukat szállítsanak Kubába. Rodgers kirohanáso­kat imtézett Nagy-Britamtia ellen, rráveL az au többi idő­ben megengedte kilenc angol hajónak a kubai kikötők lá­togatását. Keating köztársasági párti szenátor azonban még Rod­gers* U túlharsogja Azt köve­telte, hogy szüntessék meg 8 gazdasági segély folyósítását azoknak az országoknak, ame­lyek bármiféle módon „se­gítik a kubai gazdaságot* Az ilyenfajta felhívások ki- acm hetyzetbe hóénak néhány kongresszusi képviselőt, akik attól félnek, hogy ezeknek a javaslatoknak az elfogadása szakadást idézhet elő az el­lentétektől amúgy is feldúlt nyugati szövetségben. így pL Morse szenátor kijelentette, hogy a forrófej uek által kö­vetelt Kuba-ellenes blokád törvénytelen és attól tart, hogy Anglia, Kanada és más orszá­gok „sohasem járulnak hoz­zá.” Hogy Morse szenátor ag­godalmának reális alapja van, ezt bizonyítja többek között Selwyn Lloyd volt angol kül­ügyminiszter cikke a Saturday Evening Postban. Lloyd egyál­talán nem titkolja felhábo­rodása* Washington párán cs­űr a Imi törekvései miatti „Egyesek az amerixai szövet­ségesek közül egyre elviselhe­tetlenebbé válnak zsarnokos- kodasukkai” — írja. A Kubát látogató hajók­kal kapcsolatos washingto­ni politikáról szólva Lloyd hangot adott elégedetlen- • ségének „a® angol keres­kedelmi hajók ellen hozott barbár amerikai rendsza­bályok” miatt. Természetesen a Kuba-eO nes kampányban nászt vés nek az Egyesül* Államok leg­hűségesebb latin-amerikai szö­vetségesei is. Gonzalo Faeio, az Amerikai Államok Szerve­zetének elnöke múlt vasárnap a televízióban ki jelen tette, hogy az Amerikai Államok Szervezete állást foglal egy újabb kubai blokád -mellett és az Egyesüli Államok jelöli majd meg e blokád megkez­désének időpontját. Természetesen az amerikai sajtó, rádió és televízió is mindent elkövet, hogy szítsa ezt a kampányt és a végső­kig esi gázzá az amerikai nép idegeit. A Kuba körül csapott, egy pillanatra sem szűnő lármá­nak határozott politikai indo­kai vannak. Pearson, a jóltá- jéikozott amerikai szemleíró azi ír­ja, hogy amikor Keating szenátor elmondja a né­hai McCarthy korszakára emlékeztető hajtogató be­szédeit, „mi Keating hang­ját halljuk, de valójá­ban Rockefeller beszél”. Pearson rámutat, hogy a leg­közelebbi választásokon Nel­son Rockefeller pályázik el­sősorban a köztársasági pdri részéről az elnöki tisztségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom