Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-27 / 48. szám
f®r látja a szakember Félmilliós mérleghiány oka: a szervezetlenség A mezőgazdaság forradalmi átalakuláson megy keresztül. Ennek az átalakulásnak jellemzője a magasfokú gépesítés, a kémia alkalmazása, a tudományos színvonalú szak- irányítás. Az állami gazdaságok egy évtizedes fejlődése, a kialakult technikai, vezetési módszerek tették lehetővé az átalakulás egyik fontos lépésének, a szakosításnak a bevezetését. A Nyírtass! ÄHami Gazdaságban is megkezdődött, és a gyakorlatban folyamatosan végre lesz hajtva a szakosítás. A gazdálkodás gyümölcstermelési irányú, emellett növénytermesztési és állattenyésztési főágazat van. Mivel a gazdaság vezetője, de egyúttal a pátrohai Zöld Mező Tsz elnöke is vagyok, s a szövetkezetben a gyümölcstermesztés ma még nem jön számításba, ezért azokkal a kérdésekkel foglalkozóm, amelyek a tsz-t is közelebbről érintik. Növénytermesztésünkben a szakosítás alapgondolata az állatállomány szálas- és ab- ra ktakarmán n y al való ellátása. Emellett van kenyér- gabonánk, burgonyánk és dohányunk. A lehetőségekhez mérten kialakítottuk a nagyüzemi táblákat (79 helyett 36 tábla lett). Az összevont géppark, egy komplex gépi, és egy szakosított növénytermesztési brigád kialakítása megkönnyítette a termelés szervezését. így már a szakosítás első évében jelentős eredményjavulás mutatkozott. Az állattenyésztésben hét féle ágazattal foglalkoztunk korábban. Két ágazatot alakítottunk ki a szakosítással: baromfinevelést, marhahizlalást. Tavaly 43 000 baromfit neveltünk fel 250 000 forintos nyereséggel. A marhahizlalás önköltsége a korábbihoz viszonyítva közel hat forinttal javult kilogrammonként. A jobb szakmai irányítás, a szakosítás és a dolgozók jobb munkája eredményeként a gazdaság fennállása óta 1961- ben lett nyereséges Termelőszövetkezetünkben a szakosítás kérdései hasonló módon jelentkeznek, csak itt a tsz-gazdálkodás adottságainak megfelelően lehet a problémákhoz nyúlni. (1962. októbere óta.) Az elmúlt két évben a szövetkezet fél-félmillió forintos mérleghiánnyal zárta a gazdálkodást. Ennek oka nem az aszályban, hanem elsősorban a szervezetlenségben, a munkák rassz végzésében található. Emiatt 280 hold burgonya csak étkezési és ipari minőségű lett. Sokféle növényt szétszórt, apró táblákban termesztettek, így a gépi munkát nem lehetett gyorsan, egységesen elvégezni. A fogatos- brigád hatfelé való szétosztása lehetetlenné tette ezek munkájának ellenőrzését. A 16 növényféleségnek több mint a felét ráfizetéssel termelték. Hasonló problémák voltak az állattenyésztésben is. A pátrohai viszonyoknak megfelelően, 1963-tól fokozatosan rátértünk a termelés szakosítására. Négy fő növénycsoportunk lesz: vető- és étkezési burgonya, dohány, kenyérgabona és takarmány- növények. Emellett, a táj specialitásnak megfelelően, foglalkozunk kendermag és káposzta termesztésével. A táb- lásítás részben már megtörtént (40—70 holdas táblákat alakftotttink ki) létrehozunk egy összevont traktoros-í'öga- tos brigádot. így a gépi és fogaterőt egységesen lehet irányítani, s a sürgős és gyors munka érdekében egyszerre és mindig lehetőleg egy helyen bevetni. Az öt növénytermesztési . brigád helyett hármat szervezünk, s a kapásnövények továbbra is egyéni gondozásban maradnak. Természetesen, a közös gépi- foga- tos- vetési-, növényápolási-, betakarítási- és taíajmunká- kat egy-egy növénynél folyamatosan, a brigádszervezéstől függetlenül, egyszerre fogjuk végezni. Az állattartásban a sertés, juh, baromfi és a hízómarha biztosították a tsz-ben a legtöbb jövedelmet. Ezekre szakosítjuk az állattartást. A juhriak és sertésnek van megfelelő helye. A baromfi tartásnál sziikségistállókat veszünk igénybe, a marhahizlalásnál szükség van istálló építésére. Mivel a fogatmunkák rendkívül drágák — egy lófogat évi költsége 35—40 eaer forint —, csökkentettük a lóállományt. Ehelyett a szakosítást jobban kiszolgáló és olcsóbb gépi munkát helyezzük előnybe. A két UE 28-as és az egy lánctalpas traktor mellett ebben az évben még két univerzális traktort kívánunk beállítani, s így, számításaink szerint, az összes gépi muriká 70 százálékát el tudjuk végezni. Magát az irányítást is szakosítottuk a szövetkezetben. A növénytermelést külöh, a központi és állattenyésztési munkákat is külön agronőmus irányítja. A nyilvántartások, az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az adminisztrációs munkát is az állami gazdaságéhoz hasonlóan szerveztük meg. A szakosítással fő törekvésünk a termelés, a jövedelem növelése, az, hogv 1963-ban, a tavalyi mérleghiány helyett, 32 forintos munkaegységrészesed éot biztosítsunk a tagoknak. Péter István igazgató, a pátrohai Zöld Mező Tsz elnöke. Nyíregyháziak a Ki mit tud-han Budapest. Győr, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Szeged, 5 még sok város után az elmúlt szombaton végre Nyíregyháza — sőt a megye — is jelentkezett a televízió képernyőjén, a Ki mi tud adásban. Magunk között elmondhatjuk, nagyon vártuk ezt a pillanatot. Azért is, mert tudtuk: Szabolcsban jó néhány olyan ifjú tehetség akad, aki miatt nem kell szégyenkezni. És azért is. hogy — nem vagyunk lokálpáfrióták — halljuk csak a nevek között a mieinkét is! fros, szombaton este;.. Az egész ország látta, hallotta a nyíregyházi gitáregyüttest. A „százévesek”, akik hatan együtt tesznek ki egy matuzsálemet életkorban, megmutatták, hogy közel sem olyan idősek még. S azt is, hogy nem is annyira fiatalok. Műsoruk (hogy elsőként került a közönség elé, nagyon szurkoltunk értük) nehéz, de nagyon szép volt A siker, a taps a képernyők előtt is fel- csattant a befejezéskor, s joggal. A 1.3 éves, hetedikes nyíregyházi kislány, Jaro- siewitz Margit indonéz dalai, a középiskolás Tóth Tibor — a gitáregyüttes vezetője — nemcsak a közönségnek jelentettek élményt. A zsűri az elődöntőbe juttatta őket örültünk a mátészalkai tánc- daltrió, a nyíregyházi „brazil” dobos sikerének, annak, hogy két újabb nyíregyházi Ki mit tud-os szerepelhet majd a képernyőn Budapesten. De a leginkább az kellemes, hogy megtört a jég, s a szabolcsi fiatalok is ott vannak immár az igen népszerű műsor szereplői között. Csak megalapozottan! A kállósemjéni Üj Élet Ts//- nek nyolcszáz hold s'ncs árterülete, amelyen nyolcvanhármán gazdálkodnak. Az előző évi zárszámadáson 24, most több mint 33 forintot ért egy munkaegység. Az egy hígra eső évi jövedelem csupán a közösből, több mint tízezer forint volt az elmúlt évben. Az elmúlt évi eredmények alapján joggal bizakodnak a következő esztendőben is. Már ismerik a jövő évi előzetes tervet. Mindent összevetve, azt tervezik, hogy a mostani 33 forintos munkaegység étiékét egy év alatt 51 forintra emelik. Bármennyire is kedvezőek az adottságok, javult a vezetés és termelés • színvonala, túlzott az 51 forintos tervezet. Méginkább szembetűnő, hogy munkaegységre 30, prémium címén 21 forintot^ terveztek munkaegységenként^ kiosztásra. Nem helyes, ha az Összjövedelem csaknem felét prémium címén kívánják kiosztani. Helyes, ha a terv szerint megnövekedett dohányt munkaegység jóváírása nélkül 40 százalékos premizálással termelik majd. Az a célszerű, ha áz össztermésből, az összjövedelemből kiosztásra kerülő prémium nem haladja meg a harminc százalékot Teljesíthetetlennek tűnik a tervezett 51 forintos munká- egység is. Igaz, tíz holddal növelik a dohánvterületet. dupla termést várnak almából, több állatot értékesítenek, növelik a tehénállományt s ezáltal több tejet kívánnak értékesíteni. Mindezek együttes és kedvező hatása sem biztosíték arra, hogy a következő zárszámadáson 51 forinttal fizethetnek egy munkaegységet. Csak megalapozottan! Így nagyobb lesz — mert biztosabb — a munkakedv. N. T. Választási pillanatkép A baktalórántházi járás egyik községében Puszta dobáson egyöntetűen adták le szavazatukat a fiatalok, 7 óra 15 perckor már leszavaztak. Petneházán Szilvási Miklós .70 éves dolgozó a Gutó- kút tanya lakója a régi választásokra emlékezett, amikor a tanyában senkinek sem volt szavazati joga. Most külön urnát kapott a tanya, nem kellett befáradniuk a szavazóknak a községbe. bávid Lajosné tíédágógilst Nyitjákon jelölték közrégi tanácstagnak. Sok ügyes-bajos dolgot intézett már el eddig is. Ezután méginkább számítanak rá a közös ügyek intézésében a község dolgozói. K. B. OLo a lé tik trfci: Lekapcsoltak 3 kocsit Jó lenne, ha szóvá tennék, miért kellett 25-én a 8.10-es Miskolcra menő munkásvonatról lekapcsolni három kocsit. Miért jó, ha egy csomó munkás lemarad, és nem ér a munkahelyére idejében, aki pedig felfér, az egész utat kénytelen , végigállni, s úgy látni ihunkához, fáradtan. Miért? Kovács Pál Nyíregyháza ALEKSZ4WR NASZIB0V: Fordítottat SZATHMÁRI GÁBOR 16. — Tüdőd, ok van iá elég •ok. De a legfőbb: az archi- váció! Vállat vontam. Nem tudtam, miről van szó. Aztán ő megmagyarázta: a Szovjetunió nyugati vidékén, csakúgy, mint Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Wehrmacht által megszállt többi órszág- ban sok osztályt, kirendeltséget létesített a Gestapo, az Abwerhr és az SD. A megszállás ideje alatt elég tekintélyes mennyiségű irat halmozódott fel ezekben. Ezeknek az archivanyagoknak óriási az értékük. Amikor megkezdődött a visszavonulás nyugat felé, szigorú utasítás érkezett, hogy szállítsák az összes ilyen iratokat a birodalom területére, és helyezzék él a speciálisan erre a célra berendezett rejtekhelyeken. — És ezt a műveletet irály! tottad te? — Nem az egészet... — Breier zavarba jött. — Szóval én egy nagy archivszállit- mányt hoztam Oroszország több városából. — No és a karod? — firtattam tovább. a Breier nem válaszolt. Későre járt, jóval elmúlt már éjfél, de mi még mindig ittunk.. Nem kérdeztem többet Breiert a megsebesült kezéről, mert őszintén szólva teljesen érdektelen volt számomra. Ittam és kitünően éreztem magam. Azt hittem, hogy Breier sem gondol egyébre, csak az ivásra. De tévedtem. Az ital végleg levette a lábáról. Egyszer csak hozzám hajolt — majdnem, hogy rám dőlt, — átfogta a vállamat és suttogva mondta: — Akár hiszed, akár nem, majdnem odavesztem... Képzeld el, körös-körül víz, érzem, hogy fulladok, merülök el, és semmit sem tudok tenni, hegy megmeneküljek a pusztulástól™ — De mégis egyben vagy és kutya bajod, —■' mondtam. Breier bólintott, télétől töt- te a poharát és kiitta. — Persze, hogy egyben vagyok, — felelte. — De igen drágán fizettem érte. Képzeld el: ott vagy a föld alatti rejtekhelyen, ahová ezeket a bizonyos archivanyagokat szállítottuk. Rakjuk sorba egymás tetejére és teljesen körülíor- rasztott jókora vasládákat. Már a munka végén tartunk. Aztán újabb szállítmányt hoznak. De azt még át kell rakni vasládába, mert csak egyszerű deszkaládában, meg papírba csomagolva jött™ És egyszer csak hirtelen kiáltásokat hallunk, és éktelen zúgást, morajlást. A jó öreg Elba megtréfált bennünket: áttörte a rejtekhelyei nyugatról határoló acéífalat és féktelen robajjal zúdult a ládarakásra. Ekkor ordítottam fel én is. Magamon kívül voltam a félelemtől. Még most is, ha csak visszagondolok rá, végigfut a hátamon a hideg. Hiszén, ha a víz megsemmisítette volna az iratokat, Himmler valamelyik ott tartózkodó embere egészen bizonyosan belém engedett volna egy sorozatot. Szinte már önkívületben belevetettem magam a vízibe, s minden erőmet összeszedve kezdtem arrébb rakni a legutóbb hozott ládákat, amelyeket már elborítottak a sötét, örvénylő hullámok™ Ott sebe- sítéttem meg a karomat. Breier hosszain és sokáig mesélt még az esetről. Rengeteg apró részletet mndott eh Kifecsegte a környékei is, ahol a rejtekhely van. Emlékszik, azt mondta: a víz „áttörte a rejtekhelyei nyugatról határoló ticélfalat.” Ez *a hely tíz kilométerre van Ost- burgtól nyugati irányban. Egy erdő van ott az Elba partján. ÖTÖDIK FEJEZET Hajnalban szállító repülőgép emelkedett a levegőbe az egyik Moszkva környéki repülőtérről. Két utast vitt a fedélzetén. Az egyik Ribin ezredes volt, a másik pedig a beofeztotja, Kerimov őrnagy. Amikor Aszker Kerimov elvégezte a középiskolát, még nem volt tizenhét éves. További útját már jó előre eldöntötte még elég határozottan: műszaki egyetemre megy, vegyészmérnök lesz. Ezenkívül tovább tökéletesíti tudását a német nyelvben, amelyet gyermekkora óta tanulmányozott. S váratlanul, egy éles fordulat jött az életében. Idézést kapott a katonai parancsnokságtól. A jelzett időben el is ment Egy alezredes fogadta. Aszker ma is emlékszik fekete hullámos hajára, s az azzal teljesen ellen tétes kék szemére, magas, erősen félko- paszodott homlokára Kiderült, hogy az alezredes nem a katonai parancsnokság, hanem az áJlambiztonsági szervek képviselője volt, Ajánlatott tett Aszkemak, hogy kérje felvételét az egyik különleges rendeltetésű iskolába Meghökkent egy kissé. Nyomozó legyen? De hiszen semmit nem tud ami ahhoz szükséges. Az alezredes elnevette magát, s megmagyarázta, hogy állambiztonsági nyomozónak nem születnek az emberek, hanem azzá nevelik őket, hosszú és alapos felkészüléssel. A legnagyobb csodálkozására Aszker észrevette, hogy az alezredes élég sokat tud róla: a nyelvek iránti rajongását, a futballimádatát, sőt még az ejtőernyős ugrásáról is tudott, amely egy évvel ezelőtt volt. „A legfontosabb azonban az — mondta az alezredes — hogy komoly, becsületes vagy és jól tanultál. — Itt egy kis szünetet tartott — Hiszen apád egyike volt azoknak, akik létrehozták a szovjet hatalmat a Kaukázusban. Ki más védje ezt a hatalmat, ha nem az ő fia”. A háború hadnagyként érte Akszert. Az állambiztonsági szervek munkatársa volt Bakuban. Aztán Moszkvába került A Zsákmányolt dokumentumok fordításával és ki- sifrirozásával foglalkozott. De közben számtalanszor, s igen energikusan kérte: küldjék a frontra. Végre aztán teljesült a kérése. A hadsereg felderítő és kémelhárító egységénél teljesített szolgálatot Az új munka lehetőséget adott Aszkemek, hogy alaposan tanulmányozza az ellenség szokásait, modorát. Gyakran kiruccant a hitleristák front mögötti területeire. Az egyik ilyen útja alkalmával partizánok közé került, akik egy SS-tisztet tartottak fogva. Rögtön adódott a gondolat: ki kellene használnia az SS tiszt iratait. S Kerimovot át is dobták, mélyen az ellenség hátországába. A nehéz feladatot sikerrel oldotta meg. Az általa szerzett értesülések segítettek ártalmatlanná tenni egy ellenséges kémbandát, amely a Szovjetunió területén működött. ...Aszker most iámét Moszkvában dolgozott. Ribin ezredes és ő Bakuba repült, hogy helyszínen tisztázzanak néhány kérdést Otto Lissnek a német titkosszolgálat archívanyagait őrző rejtekhelyről tett vallomásával kapcsolatban. Ribin és Kerimov a repülőgép kabinjának padlójához erősített keskeny alumínium- padon ült. (Folytatjuk.) Készülnek a tavaszi cipőu jdón ságok A Nyíregyházi Cipész K isipari Termelőszövetkezet Síp utcai üzemében már a tavaszi divatújdonságokat készítik. A vásárlók általában a könnyű cipőket kedvelik. A férfiaknál divat a hegyesített orrú, a nőknél a magas sarkú, hegyes orrú, vagy a lapos sarkú formagumitalpas cipő. Még mindig, divat a fekete szín, de egyre nagyobb teret hódít a világos, csau szín. A tetszetős kivitelű, szép formájú modellekből áz idén 53 000 párat készítenek. Palombi Gábor, a fiatalok kiváló tanítómestere. Moravszki András a talpvarrógépnél. Hock Imre, a felsőrész- készítő szalag vezetője. Milyen tőszámmal adja a kukorica a legnagyobb termést? A Mártonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézetben évek óta folytatnak tenyészterület- kísérletekét a hibrid kukoricákkal annak megállapítására, hogy mennyi az optimális holdanként! tőszám. A kísérleti eredmények szerint a jó vizsgázd álkodású mezőségi vályogtalajoh a 25 000—28 000 holdanként! tőszám adta az 1961-es és 1962-es aszályos években is a legnagyobb termést: holdanként 35—40 mázsa szemet. A jó vízgazdálkodású, tápanyagokban nem szegény talajokon tehát a kukorica tőszáma holdanként 25 000 —28 000-re fokozható.
