Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

Ax idea zárszámadások ar­ról tanúskodnak, hogy ter­melőszövetkezeteink tovább fejlődtek. Javul a tagok hangulata és szilárdul bi­zalmuk a közős gazdálkodás iránt. Ezekben az eredmé­nyekben a tagság szorgal­mas munkája mellett a ve­zetők helyes tevékenysége található. Nem véletlen, hogy a problémás szövetke­zeteknél az esetek többsé­gében vezetési hibák jelent­keznek, hogy a nem meg­felelő vezetésben rejlik az egész szövetkezet és külön- külöm minden egyes ember munkához való viszonya. Fejlődésünk során tapasz­talhatjuk, hogy az emberek az anyagi érdekeltség mel­lett egyre jobban igénylik a velük való törődést, a meg­értést és a türelmét. Mégis találkozhatunk esetekkel, amikor nem ez uralja a ve­zetők és tagok viszonyát Gyakran használjuk ezt a jelzőt: egyszerű ember. Ál­talában a szerény, szorgal­mas, jó tulajdonságokkal rendelkező személyt jelöl­jük vele. És számtalanszor félre is vezet bennünket ez a jelző, mert ha alaposab­ban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy hamis. Az em­ber nagyon is bonyolult, hi­szen megannyi érzés, meg­fontolás vezeti. S amelyik szövetkezeti vezető nem ezt a bonyolult embert látja maga előtt, az nagyon sú­lyos hibákat követhet el. Ezért — lehet, furcsán hangzik, de — a szövetke­zeti vezetőnek jó pedagó­gusnak, emberekhez értő ne­velőnek is kell lennie. A jó vezető szakmailag és általánosan képzett, tapasz­talt. ismeri a különböző em­bertípusokat. Vagyis bele lát az emberekbe és megtalál­ja az utat mindenkihez. A vezetőnél nem játszhat sze­repet a befolyásolás. Egy­szóval: szereti az embereket. A vezetőkben ezek a tu­lajdonságok nem alakulnak ki maguktól, csakis önvizs- gálódással. a különböző for­mában érkező bírálatok he­lyes értékelésével. Már sok helyen megfigyel­tük, hogy amikor bemegy valamelyik tag a tsz-irodá- ba, senki sem szól hozzá. S aztán, ha az illető megun­ja a várakozást, akkor az elnök vagy a főkönyvelő odaveti: most nem érek rá! A vezetőnek mindig rá kell érnie! Mindig kell annyi időt szakítania, hogy ren­des, emberi hangon beszél­jen az emberekkel. Ezekután felmerül a kér­dés: vezetőt az ember iránt érzett felelősségen és sze­rető ten kívül, a közösségen belüli viszonyba vezérelhet­nek-e más elvek? Nem! Ebből egyenesen követke­zik, hogy a vezető számára az ember mindig új és min­dig tiszta. Akkor is, ha az az ember lopott, vagy ha­zudott, és ezért felelősségre vonták. Ezért szükséges, hogy a vezető mindig kér­je számon a mulasztásokat, az elkövetett hibákat. Ha ezt teszi, akkor mindig tisz­ták is maradnak számára az emberek, nem lesznek tisz­tázatlan, elintézetlen ügyek. Éppen ezért a vezető ne gyűjtögesse az „ügyeket” a noteszében, s —amikor sok minden összegyülemlik, ak­kor kijelenti, hogy: betelt a pohár! Az ilyen vezető, ha segítő szándéka is van, ak­kor sem tud segíteni, mert hagyta magában eluralkod­ni az ember iránti bizalmat­lanságot. Vagyis: maga sem vette észre és szinte akarata ellenére olyan folyamat ját­szódott le benne, hogy kö­zömbössé vált számára az ember. Az az ember, aki mégis hozzá jött segítségért. Az az ember, aki jövetelé­vel újra bizalmát adja a ve­zetőnek, és ezért ő is bi­zalmat kér. Annak gondolata, hogy a vezető megérti az ő problémáját, önvizsgáló­dásra készteb, s ez jellemé­nek jó tulajdonságait gyara­pítja. Bizonyos, hogy a ve­zető számtalanszor nehéz helyzetbe kerül, de ez nem indok arra, hogy megenged­hetetlen eszkozöhöz folya- mondjon. Azáltal, hogy az embert megsértik önérzeté­ben, zárkózottá, cinikussá válik és hátat fordíthat a közösségnek. Éppen ezért: a vezető nem tarthatja fi­gyelmen kívül a vele szem­benálló ember szubjektív érzéseit sem. Például: ha a vezető valakit felelősségre von, még azt is mérlegelnie kell, hogy milyen az illető pillanatnyi lelkiállapota. Ezután kell döntenie afelett, milyen eszközt használjon. Előfordult, hogy egy ba­romfigondozó anyagi kárt okozott. A szövetkezett el­nök megengedhetetlen han­gon lehordta, A baromfi- gondozót nagyon bántotta az okozott kár, mégis fáj­dalmasabb volt számára az, hogy az elnöík csak a kár­ról tudott, de arról nem, hogy fia élet és halál kö­zött a kórházban feküdt. Az erélyt nem az ökölrá­zás, nem a vérben forgó szemek és nem is a kiabálás jelenti. Ezekkel csak meg­félemlítést lehet eléma; a vezető lejáratja önmagát. Az ilyen vezetőhöz pedig nem szívesen közelednek az emberek. Makarenko és Kulinyin, amikor a szocialista peda­gógia alapköveit leraicták, abból az ismert lenini té­telből indultak ki, hogy: az embereket nem úgy kell el­fogadni, ahogyan szeretnénk őket, hanem ahogy adva vannak. A kapitalizmusból a szocializmusba haladó em­berek tudatában nemcsak a szocializmus eszméi hatnak. És nemcsak olyan emberek vannak köztük, akik csupán a kapitalizmus közismert jegyeit viselik magukon. És vannak köztük súlyosan megtévedtek. Vannak álsze- rények, ’ hivalkodók, törte­tők,' pénzért reszketek is. S, hogy mindegyikhez közel jusson a vezető, ahhoz fel kell deríteni az ember ér­zéseinek összességét Csak ezután képes megváltoztat­ni az emberekben azokat a tulajdonságokat, amelyek ká­rosak a közösség számára. Az emberek átalakítása, megszabadításuk a múlt tár­sadalom rossz tulajdonságai­tól, szerves része a szocializ­mus építésének. A jó vezetőknek sokirányú elfoglaltságuk mellett a leg­nagyobb dologidőben is lát­niuk kell az ember és a munka kapcsolatában a fő fényezőt, a bonyolult em­bert » A premizálás helyi módszerei Tanácskoztak a nyíregyházi járás tsz-vezetői A nyíregyházi járás ötven­egy termelőszövetkezetének elnökei, pártíitkáraí tanács­koztak tegr.ak az irodaház nagytermében a tsz-tagok anyagi érdekeltségének to­vábbfejlesztéséről a megyei javaslatok alapján. Megállapították: ahol he­lyesen alkalmaztak az anyagi ösztönzőket, ott az eredmény jelentősen javult a termelés­ben, a jövedelemben. A pre­mizálásnak sok köze van ah­hoz, hogy a járásban nyolc tsz a közepesek színvonalára emelkedett az elmúlt evben. A megyei javaslat feletti vitában számos felszólalás hangzott eL Eziek túlnyomó többsége helyes kezdeménye­zés volt egyes termelőszövet­kezetek helyi premizálási rendszerének a kialakításá­hoz. Közel kétezren látogatják évente a Megyei Könyvtár ifjúsági osztályát Nyjregyhá áá. Külö. ösen délutánonként élénk a forgalom. Igényüket, mintegy 5000 könyv és 3500 dial'ilm elégíti ki. (Hammel felv.) „Korábban kezdhettük volna“ Tíz holdanként — szaktanfolyam, emelkedő termelés a bakonyi tszcs-ben Fokozottan védi a törvény a családot iszákos apa — nélkülöző gyermeke Szükség esetén: kényszer-elvonókúra A tszcs-k munkája, irányí­tása bonyolult. így van ez Bökönyben is. A községben két tszcs van, a Kossuth és a Rákóczi. A két helyen 757 család 3200 hold földön gaz­dálkodik. Amikor 1961-ben elindultak ezen az úton. so­kan mondták: „Megpróbálhat­juk, aztán majdcsak lesz va­lahogy...” S lám, már az el múlt év meggyőzte a bökö- nyi parasztokat az összefogás hasznáról: nyolc—kilenc szá­zalékkal többet termeltek mint az előző évben. — Korábban kezdhettük volna, akkor már nem itt tar­tanánk — mondja Virágos Sándor, az egyik vezetőségi tag. — Belekóstoltunk és most már türelmetlenek va­gyunk: tovább, tovább... Ez a türelmetlenség nagyon egészséges. Nemcsak a mára, hanem a jövőre Is gondolnak. Az elmúlt évben még baj volt a vetőmaggal, a trágya­kihordással, a földek kiméré­se is nagyon elhúzódott. Most mindenki szállítja a trá­gyát, mert tudja: azt a föld­területet kapja meg, amelyet gondosan előkészített. Meg­van a vetőmag, kijelölték a területet a különböző növé­nyeknek, végzik a szerződés- kötéseket. A bökönyi határ nagyobb része homokos, alkalmas gyü­mölcsfák telepítésére. Bár két tszcs van, a két vezetőség együtt, ■ közösen intézkedik, így telepítettek közös elhatá­rozással 1600 hold gyümöl­csöst, többnyire almafát. A területet az idén 300, később több mint hatszáz holdra akarják növelni. A gyümöl­csöst szakszerűen kezelik, megvédik a különféle betegsé­gektől, kártevőktől. A fák törzsét dróthálóval vették kö­rűi. Másik lehetőségük a dohány termesztés. Ennek jó adottsá­gai vannak a község határá­ban. Az idén közel kétszáz holdon termelnek dohányt. Megkezdték a nyolcvan fiók dohánypajta építését. .— A múlt évben kilenc mázsa körüli volt a dohány átlagtermése. Kedvező időjá­rás esetén nem nehéz elérni a 10—12 mázsát sem — mond­ja Nagy Imre agronómus. A közös vagyon más irány­ban is gyarapszik. Több vető­gép, permetezőgép van már közös tulajdonban. Egy Zetort is akarnak vásárolni pótko- csival, ekével. Egyre többet foglalkoznak a tanulással. Több mint har­mincán járnak szaktanfolyam­ra, ahol a gyümölcstermesztés iránt nagy az érdeklődés. Ha szakelőadásokat tartanak, alig férnek el a helyiségben az érdeklődők. Szakmai téren tervük az — s végrehajtását már megkezdték —, hogy minden tíz hóidra egy szak­tanfolyamot, s minden öt­ven holdra egy technikumot végzett ember jusson. A bökönyi parasztok több­sége még nem a legfejlettebb típúsú szövetkezetben gazdál­kodik. Sok gonddal küzdenek. De megkezdték az alap lera­kását, amely elősegíti távo­labbi céljaik valóra váltását. A házasság felbontása után — ha a házasságból gyermek is született — a bíróság meg­állapítja a tartásdij összegét. A tartási kötelezettség elmu­lasztása bűncselekmény. Na­gyon súlyosnak minősül, ha az illető visszaeső, vagy a tartási kötelezettségét mun­kakerülő, iszákos züllött élet­módja miatt nem tudja tel­jesíteni. Ez a büntetőjogi védelem nemcsak a gyermek tartási kötelezettségre terjed ki, ha­nem a házastárs, szülő, nagy­szülő tartására is. A törvény­nek az a célja, hogy a köte­lezettet a tartásdij fizetésére sarkallja. Ha ez eredményte­len marad bírósági eljárást indítanak ellene. A nyíregy­házi járásbíróság ilyen eset miatt a közelmúltban P. F. dcmecseri lakost hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. P. ,T. nyíregyházi lakos 5 hónapi börtönt kapott a tartási köte­lezettség elmulasztása miatt. Nem egyszer tapasztalható, hogy az illető éppen a mér­téktelen alkoholfogyasztás miatt nem tud eleget tenni kötelezettségének. Nagy je­lentőségű a BTK új rendel­kezése, amely az ilyen sze­méllyel szemben a kényszer- alvonó kezelést is lehetővé teszi. A törvény alkotói ugyanis abból indultak ki, hogy a túlzott mérvű italfo­gyasztás nemcsak az ember egészségére ártalmas, hanem káros a társadalomra nézve is. Aki az alkohol rabja, nem. tudja munkáját becsülettel ellátni, feldútttá teszi a csalá­di életét is. Számtalan példa mutat arra, hogy a dolgozó házastárs — rendszerint az anya — erejét messze megha­ladó többletmunkával igyek­szik gyermekei megélhetésál biztosítani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962. évi 18. sz. tvr. társadalmi és állami intézke­déseket szabályoz. A rendel­kezés lehetővé teszi, hogy a magával teljesen tehetetlen részegeket a rendőri szervek kijózanító szobába szállítsák, ahol legfeljebb 24 óráig le­het visszatartani. A költsége­ket minden eset,ben a magá­ról megfeledkezett részeg fi­zeti Ha az elvonó kezelésre szo­rult személy nem hajlandó magát a kezelésnek alávetni, kényszer elvonó kezelést le­het alkalmazni. Végrehajtá­sának két módozata van: zárt gyógyintézet és rendelőinté­zeti gyógykezelés. Aki a kény­szer elvonó kezelés diói ki­vonja magát, bűncselekményt követ el és 30 napig terjedő elzárással súlytható. A rendelet harmadik in­tézkedése a gyermek tartását kívánja biztosítani. A bíró­ság elrendelheti, hogy olyan személynek, aki tartási köte­lezettségének nem tesz ele­get, fizetésének 50 százalé­két a munkaadó a házastárs vagy a gyermek gondozójá­nak fizeti ki. Az ügyészséghez ilyen eljárás megindítása iránti kérelerfi- mel nemcsak a hozzátartozók, hanem a társadalmi vagy ál­lamigazgatási szentek is for­dulhatnak. A törvény rendel­kezései védik a család, a gyermek érdekeit, de előmoz­dítják azt is, hogy az iszákos életmódú személy megszaba­duljon káros szenvedélyétől, és a társadalomnak ismét hasznos tagjává váljon. Dr. Nagy Sándor ügyész (bálint) A jövőben nem árusítanak petróleumot élelmiszerboltok­ban — Lakosság egy öreg emberért — A borravaló vitáról Összedőlt — felépítették Községünkben összedőlt egy 80 éves ember lakóhá­za. A bajbajutott Gyurina János lakóházának helyre­állítására pillanatnyilag nem volt lehetőség. Segít­ségért fordult a községi pártszervezethez. A köz­ség kommunistái társadal­mi munkával február 6-án megkezdték az összeomlott tetőzet anyagainak kisze­dését. a lakást még aznap helyreállítottáJc. A hideg időben kiemelkedő munkát végzett Csorba Ferenc, Soproni Károly, Brátán János, Harajda Ferenc, Horváth Mihály és Blaskó János. Az összefogást lát­va több utcabeli dolgozó csatlakozott a munkához és segített a helyreállítás­ban. Dankó József községi párttá tikár, Biri. Olvasóink közül számo­sán mondtak véleményt a lap hasábjain a borravaló­ról. Voltak, akik erélyes intézkedést követei cek, et­től remélve a borravaló végleges száműzését. A többség, helyesen a köz­vélemény mindennapos ne­velő erejével tartja meg­szüntethetőnek fokról-fok- ra a borravalót Való igaz, napi problé­máink egyike az elharapó­zott borravalózás. Igaz, nem életbevágó, lényeges társadalmi probléma, de nem is lényegtelen, s nem mehetünk el mellette szó nélkül. Hogyan is viselkedhetünk a borravalóval szemben? Legyünk-e türelmesek és várjuk-e meg, míg önma­gától eltűnik a porondról? Türelemre mindenkép­pen szükség van, hisz a b­ban egyetértünk olvasóink­kal, hogy mint sok más napi probléma, amely az emberek gondolkodásával, felfogásával kapcsolatos, nem fog eltűnni egyik nap­ról a másikra. Ellenben egészséges türelmetlenség­gel, elsősorban önmagunk és egymás nevelésével fel kell venni a küzdelmet a borravaló szemlélettel. Nem adható különösebb recept, tanács. Annyi azonban bi­zonyos, mindaddig gondot és bosszúságot okoz a borravaló, amíg életünk minden területén, minden­nap, minden ember nem küzd ellene kellő eréUyeL Márpedig ez mindnyájunk közös ügye. Egykori baj tár­saimat keresem Választási gyűlésen mond­ták el a dolgozók Puszta­doboson, hogy a községben nem lehet friss kenyeret kapni. A kenyér és az élel­miszer rendszerint petró­leum szagú. Bónis Berta­lan vb-elnök és Asztalos János, a választási elnök­ség titkára továbbította a dolgozók észrevételét szer­kesztőségünkbe. A Szövetkezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Köz­pontja gyors vizsgálatot tartott, megállapították, hogy » panasz jogos. Két­naponként szállították ugyanis korábban a kenye­ret a községbe. Ezt a hi­bát az idei szállítási szer­ződéskötéssel megszüntet­ték, a sütőipari vállalat na­ponként szállítja a kenye­ret a boltok részére, így mindennap friss kenyeret vásárolhatnak a fogyasztók. A körzeti földmúvesszövet- kezet megvizsgálta a bolt raktárát, sajnos, az élelmi­szert is áusító boltok nem rendelkeznek megfe­lelő raktárral és a petró­leumot Is az élelmiszerbolt­ban tárolják. A Nyirmada és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága intézkedett, a petróleumot kivonták az élelmiszert árusító boltok­ból és a jövőben azt ve­gyesiparcikk bolthoz fog­ják csatolni. Egykori bajtársaimat ke­resem, akikkel 1920 áp­rilis 10-től, mint politikai­lag megbízhatatlanok egy munkaszázadban dolgoz­tunk a Hermán-tamyán. Ké­sőbb pedig a piliscsabai tá­borban. Szabolcsból 64-en dolgoztunk ebben a szá­zadban, 1920—1P22 de­cember 20-ig. Már több­ször írtam azoknak a ma már veterán harcosoknak, akikkel együtt szenved­tünk, de választ nem kap­tam, nem tudom ki él kö­zülük. Szeretném, ha. el­juttatnák hozzám címüket. Dudik András Nagykáüó Véleményünk Kenyér és petróleum 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom