Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

SI millió utakra, hidakra, vize!látásra, tantermekre Valamenn i jelentősebb munkát befejeztünk a múlt év végére s így a kémény tél nem érinti érzékenyen a me­gye község fejlesztési tervé­nek megvalósítását — közöl­te lapunk munkatársával Pa­taki János, a megyei tanács k;! z-sév fejlesztési csoportjának VC 'Ptőjp. 'rava'v a tervhez képest 24 lu ’l'ó forinttal lett több a be­vétel. és fgv összesen 101 mil­liót költhettek gazdasági, szó- cii lis és kulturális létesítmé­nyekre Szabolcs-Szatmárban közaégfejlesztés címén. Ked­vezően hatott az, hogy a la­kosság által ípsrt öt és fél millió forintos társadalmi nr’.nka egész évi értéke meg­haladta a 10 milliót! Jobbára sz útépítésnél segédkeztek a .lakosok, (Baktalórántháza, Nagyecsed), ezenkívül számot­tevő erőt adtak az emberek a Nyíregyházi Kossuth La­jos Gimnázium politechnikai műhelyéhez, a szatmárcse- keí, a milotai művelődési há­zakhoz (180—200 ezer forint). Negyvenkét új iskolai tan­terem 17 művelődési ház, 10 kilométer bitumenüt, 34.5 ki­lométer járda. 16 mélyfúrású kút épü't meg a községfejlesz­tési alapból 1962-ben Ezen­kívül 14 községet villamosí­tottak, 56,3 kilométernyi vil­lanyhálózat bővítést végeztek el Már összeállították megyénk 1963-as községfejlesztési ter­vét is, amelyből kitűnik, a ta­valyi 77 millióval szemben az idén íl millió forintot tesz ki a teljes Összeg. Ebből a na­gyobb részt — 37 milliót — a gazdasági ágazat kapja. Utókra, járdákra hidakra, autóbusz várótermekre s a vízellátás javítására több, mint 13 millió forintot költe­nek. Tizenötmillió forintért új orvosi lakásokat, rendelő­ket. bölcsődéket építenek, öt­venhat új iskolai tanterem készül el az idén a község­fejlesztési alapból s ú.iabb 13 művelődési házat építenek fel. Emelkedett a lakosság áltól vállalt társadalmi mun­ka értéke is: 1961-ra 8 mil­lió 600 ezer forint értékű se­gítséget ígértek a falvak, la­kói 'létesítményeik gyorsabb megvalósításáért sen 19 felsőfokú mezogazeasa- gi technikum kezdte meg mű­ködését, zömük azonban más rendeltetésű, csak ideiglenesen megfelelő helyiségben. A Föld­művelésügyi Minisztériumban ezért most nagyszabású prog­ramot dolgoztak Id a felsőfokú technikumi képzés anyagi­technikai feltételeinek megtel rcnVésére. A terv szerint 1965 végéig 12 felsőfokú mezőgazdasági technikumban kerül sor nagy­arányú beruházásokra. A jelenlegi felsőfokú teehni­Fehér Lajos látogatása a szeghalmi Üj Barázda Tsz-ben A 6500 holdas szeghalmi Uj Barázda Termelőszövetkezet pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Lázár Lajos, a termelőszövetkezet elnöke be­számolt a gazdasági év ered­ményeiről, arról, hogy a szö­vetkezet, jóllehet rendkívül mostoha körülmények között, erősen kötött, szikes talajon gazdálkodik, mégis 10 millió forint értéket termelt. A köz­gyűlésen megjelent és felszó­lalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökheiyet­sén kívül sor kerül több le­endő oktatási intézmény fel­építésére is. Sátoraljaújhelyen a jelenlegi középfokú techni­kumot alakítják át a Nyíregy­házi Felsőfokú Technikum sző­lészeti tagozatú kihelyezett részlegévé. Megfelelő bővítés, korszerűsítés után a kecske­méti iskola új. zölós'~ rme:z- tési tagozattal gyarapszik. A program megválástI ására a második ötéves tervidőszak végéig a kományzat előrelát­hatólag mintegy 200 millió fo- rin'o; fordít. (a. s.) lese. Nagyarányú program a felsőfokú mezőgazdasági teciioiknok fejlesztésére Nyolc helyen új tanügyi épület, több, mint 2500 diák részére kollégium épül Az utóbbi két évben össze- kumok fejlesztésén, bővíté­TüZ ÉS VAS Kovács nem lehet balkezes — Fals hangok az üllőn — 8 müSislynapIé és a szív Ősz fejét svájci, mellét fekete gyapjúpulóver feszíti, előtte kék síire, lábán csiz­ma. Áll az üllő előtt a ko­vácstűzhely falának támasz­kodva a tűz és vas embere és cigarettázik. Tárcza Pé­ternek, az öreg mesternek hatvanhat esztendeje cseng a fülében a kalapácsok kopá- csolása. és hajlik, formáló­dik keze alatt a vas Apjá­nál kezdte a mesterséget, már hatéves korában, aki örökségként a szerszámokat hagyta fiára, — Nem is tudok én más szerszámokkal dolgozni, csak ezekkel — mutat körül. — Hozzászoktam. Mikor idejöt­tem a tsa-ét mind beadtam a raktárba. Csodálkoztak. A fiúk is az én szerszámaimmal tanulnak. Igaz, nekik nehe­zebb, mert én beles zu lettem a mesterségbe. Tizennégy éves korom han már segéd­ként dolgoztam. De Tárcza Péterre is az a sors várt, mint a sok hasonló falusi kovácslegényre itt a szatmári végeken. Beállt cse­lédnek. Tizenhét évig pat- kolta báró Véosey László földbirtokos lovait Sárközúj­lakon. Nemzedékek tanulták meg tőle a kovácsfogás for­télyait, a vasformálás mes­terségét Pihennek a kalapácsok, nem cseng az üllő. Arcára van ír­va, hogy nincs ínyére. Jócsák Lászlónak a csegöldi Bajcsy- Zsilinszky Tsz robosztus ter­metű elnökének azonban sas­szeme van, észreveszi. — Miéri: bosszús Péter bá­csi? — kérdi tőle. — Szólt megának ez a fiú, elnök élvtárs? — Melyik? — Tarcza Miklós. — Nem. — Mert elment Gyarmat­ra. Még nekem se jelentette! jócsák a fejét csóválja, mo­rog valamit, aztán kifordul a műhelyből. — Nem is bánom. Minek is bosszankodom. Hisz csak az én fülemnek rossz, amikor hallom, liogy milyen falcs hangok hagyják el a kalapács- ütéseit ennek a fiúnak, ami­kor rá ver. Ügyes fiú lenne egyébként ez a Tarcza gye­rek, csak az a nagy hibája, hogy balos. Nem tudom ráne­velni, hogy jobbal dolgozzon. Mert kérem, kovács nem le­het balkezes’ Ha intek, a rif- rázás következik, s neki is ki kellene verni azzal a ka- Irmnccsal a hármat, így ni... Cseng az üllő. De félő, hogy összever Ber- tivel, a másik fiúval és kész a baj. Már egy esztendeje van itt, de még nem képes egy szeget egy melegre meg­csinálni. A Berti, a Matécsa Berti, két szeget is megcsi­nál. Pedig csak négy hónap­ja tanul. Ebből lesz kovács, látszik a fogásain! őrá bát­ran bízok már lópatkolást is. Persze Miklóst nem engedem, hogy balkézzel formálja a szeget. Tessék csak megta­nulni neki is jobba), mert kü­lönben soha nem lesz belőle • jó mester. De, csak belőlük kell ko­vácsot faragni, mert kell a mesterember a tsz-ben, hisz ötven lovunk van, 25 szekér meg vagy 30 szán. Nem be­szélve a sok ekéről, boroná­ról, egyebekről. Valamennyit nekünk kell javítani S bizony leálltak volna a munkával, ha az öreg mester otthonról el rém hozza a sa­ját vssanyagát. — Szükség volt rá — így Péter bácsi. — Pedig nekem már nem kellene 66 éves fej­jel dolgoznom. Csak nem tu­dom megállni, hajt a vérem! Mondják is a fiaim, meg a lányaim minek kell ez apá­nak, gondoskodunk mi ma­gukról. De hát, ők ezt nem értik meg. Nézze meg. olt van a műhelynapló. Én még nem írtam bele egy betűt sem. A fiúk vezetik. Ok számolják el azt a munkát, amit végez­tünk. Tárcza Péter Irat gyermek édesapja, 9 fiú és lány nagy­apja, S ha kissé bosszankodik Is az apa makacsságán a Rio de Janeiiro-i magyar nagykövet­ségen dolgozó Tárcza János, a fia az elektrikus Pista, aki a 12-es TEFUNÁL van, Erzsi­ké a váci tangazdaság fő- könyvelője, Kati az MNB fe* fiér gyarmati fiókjának dolg<»• zó ja. Ilonka a csegöldi taní­tónő és talán Éva a tse pénztárosa, azért mégis büsz­kék rá mert még mindig tisz­tán cseng az üllő az idős apa kalapácsütéseitől Farkas Kálmán A MELEGHÁZB A baktalórántházi Úttörő Termelőszövetkezetben az idea mintegy 25 hold kcuyhakertészetet terveznek. A melegház­ban Tóth Jánosné és Szegedi György gondos munkája nyo­mán már szépen fejlődnek a saláta és paprika palánták. (Hammel József felv.) 115 közérdekű javaslat Mátészalkán Intézkednek a folyamatos megvalósításról Mátésza’kán is befejeződtek a jelölő gyűlések. 70 tanácsta­got javasoltak, ebből 66-ot el­fogadtak a választók és 4 he­lyett újat jelöltek. — 13 éve vagyok tanácsel­nök — nyilatkozott ezzel kap­csolatban Dorogi Gyula, — de soha ilyen aktív jelölő gyűlé­sek nem voltak községünk­ben. Az emberék mernek be­szélni, kritizálni, javasolni, íme a' bizonyíték. Vaskos papírcsomó kerül elő az asztalfiókból. 115 ké­rést, javaslatot tartalmaz. A választók vetették fel a jelö­lő gyűléseken. A 115-böi mind­össze három magán jellegű, a többi közérdekű. Érdemes oe- lelapozni a javaslatokba. A Mónus utca egy részén — esőzések alkalmával mindég mégáll a víz, Levezető csa­torna kellene. Ki kellene kövezni a Szé­chenyi utcát — Hiányzik a vil­lany a Kalmár utcából — Se­perjék a József Attila utcát is — Gyakrab! Vn ellenőrizzék a mozikat, amikor 18 éven felülieknek való filmelőadáso­kat. tartanak — Rendezzenek be egy klubhelyiséget az öre­geknek — Körzeti orvos kel­lene — Építsenek tornater­met a Hősök téri iskolához. — — Valamennyi kérésnek, ja­vaslatnak álapja van — foly­tatja Dorogi elvtárs. — A vá­lasztók azt várják tölünk, hogy ezeket felülvizsgáljuk és megvalósítsuk Bizalommal fordultak hozzánk, s ezzel a bizalommal nein lehet vissza­élni. Amikor valamennyi kérés befutott, a községi tanács osz­tályozta Külön lapra kerültek a kulturális, kommunális, egészségügyi, közlekedési, és oktatási javaslatokat, kérése­ket tartalmazó észrevételek. — A kéréseket kiosztottuk a szakelőadóknak, akiknek el­sődleges feladatuk, hogy azt felülvizsgálják és minden hé­ten hétfőn beszámolnak az eredményekről. Megvalósítható-e, mennyi pénzbe kerül, elvégezheő-e ez társadalmi munkával? A va­lóban szükségszerű feladato­kat folyamatosan megoldjuk. (bf.f Tehát munkára fel kartársak — mondta átszelle­mült hangon Dönt Elek, a Levélzör­gést Figyelő Válla­lat — egyszerűbben LEFIV — vezetője S szemét a tíz éve porosodó ÉLÜZEM oklevélre irányí­totta. Régi szép idők! Oldalas cikk az újságban, csasz- tuska. szívküldi, prémium, reprezen­táció. Micsoda na­pok voltak azok! Ő vette át ezt az aranykeretes okle­vele:, zúgott a taps. az éljen, ládaszám- ra állt a sör, a bor, reggelig tartott a tánc. Es tíz évvel ké­sőbb kap egy pa­pírt, amelyben köz­ük vele, szükségte­len ez a vállalat, öt kényszernyugdíjaz­zák s a dolgozókat átirányítják más munkaterületre — Meg kell mu­tatnunk kartársak, hogy milyen óriási jelentősége van a levélzörgésnek mia­dennapi munkánk­ban! Gépiesen kiosz­totta a tennivaló­kat: Ág kartárs al­kalmi munkások­kal villám falevél­számlálást végez a városban. Rügy Ödön — célprémi­um ellenében — megszerkeszti a leg­érzékenyebb hang­jelző automatát. Gyökérre az a fel­adat vár, hogy vé­leményeket gyűjt­sön az erdöszéli la­kosoktól, s jelenté­séből az csendüljön ki, milyen kedve­zőtlen hatással van a száraz falevelek zörgése a munka termelékenységé­re. Lomb Benő még ma felad egy hir­detményt irodalmi pályázatra a helyi lapban: Idegrend­szerünk fő ellensé­ge a levélzörgés címmel. Fődíj egy Alba Regia tévé. Hogyhogy miből? Mire való az igaz­gatói alap? Néhány nap alatt készen áttt • L EFIV-et mentő mű. Dönt Elek ek­kor újból magához kérette Agot, Rü­gyet, Qyökért és Lombot: Legyenek szemtanúi annak az ünnepélyes pilla­natnak, amikor a szépítés és színezés nélkül megírt je­lentést elküldi a Felettes Szervnek. Két nap múlva megjött a válasz: „Sajnálattal közöl­jük, — minden el- lenagitáció ellenére — nagyarányú fá­sításba kezdtünk. Szíves tudomásuk­ra hozzuk, hogy az emberek nem bán. jak, ha zörög a levél, csak ózondús levegőt szívhassa­nak.” — Milyen kár — sajnálkozott Dönt Elek. — Ha több lesz a fa, erőseb­ben zörög a levél. Micsoda perspek­tíva! Aztán szomorú­an kényszernyug­díjba ment. A. S. Nem sokáig mentek, mert i nagyot roppant a hó alatt ; alattomosan meghúzódó jég- a kéreg, s kátyúba süllyedtek, i Se előre, se hátra. A gépkocsi súlyos terhiével- csak nyögött, de nem moz­• dúlt: Csontjukat mardosta a ' hideg és lassan nyakukba sza- 1 kadt a kegyetlen, hóviharos ■ éjszaka. * Az ú!széli házban szálassal kínálták. A sofőr kívánta a c meleget, le a kötelesség'-rzt e 1 nagyobb volt. Gázolta, tapos­ta a sok helyen derékig érő ’ havat, míg elérte a postát, 1 bár tudta, hogy a segítség a ” kirendeltségtől csak másnap 1 érkezhet. Aztán újra nyaká­ba vette a falut és két von­tatóval érkezett meg. Azok sem boldogultak a jégpáncél­ba szorult kerekekkel... ü Késő éjszaka volt, mire pi­- henőre tért a vendéglátó ház- s nál, de álom nem jött a sze­- mére. Alig világosodott, már- ott jött ment a bajbajutott- „segítőtárs” mellett, szinte st­- rnozatta, vigasztalta, nézte; nem- történt valami baja? Már nem is magát sajnálta, hanem a- gépet, melynek erejét olyan i meggondolatlanul próbára tet­- te. Megérkezett a segítség. Két 5 tejszállító gépkocsival: Kiszely r János szerelő és három gép­- kocsivezető; Körösi László, f Mikuska András és Mikulás- László. Az önöm azonban korai volt. A kátyú szívósan ragaszko­dott áldozatához, pedig szín e emberfeletti munkát végeztek. Beesteledett. Harmadik nap — Itt csak kiemeléssel le­het segíteni — mondotta a szerelő. — Holnap hozunk csőriét és szerszámokat. A tehetetlenség dühödten mardosta a fiatalember lelki- ismeretéi. Tud:a, ugy an, hogy a tejben nerí tesz kárt az ál­lás, hiszen már megfagyott, de azt is számításba vette, hogy a kiesett munkát más­nak kell elvégezni, s kevesebb tej jui el a tejüzembe. Vala­melyik gyerek talán éppen ezért nem kap ma, vagy hol­nap tejecskét a süteményhez. Egy pillanatra felötlött ben­ne; jó lenne hazamenni a szakikkal és csak másnap ve­lük újra kijönni. Aztán elhes­segette magától a gondolatot. Maradt Nem tudott megvál­ni a gépkocsitól. Harmadnap szinte a fái fa­lu ott volt a mentésnél Amíg a szállítási vállalat dolgozói közös érövéi kiemelték a ko­csit, a falubeliek az útról ta­karították d a havat Végre sikerült. Czidor András azóta te járja a falvakat Kell a tej. Tóth Árpád Míg a tej pohárba jut Három nap az ítéletidőben — tejeskocsival A szél fáradhatatlanul ka­varta a havat Pitymallatíg még volt pár óra, sokan még *z igazak álmát aludtak, de az Élelmiszeripari Szállítási Vallalat nyíregyházi kiren­deltségén már útra készen áll­tak a tejszállító gépkocsik. Akácz Béla kinendeltségveze- tő azonban gondterhelt volt; a jelentés szerint a megye út­jai járhatatlanok. A KPM közúti kirendeltsége is azt ja­vasolta, hogy ne is menjenek ki a kocsikkal. De mi lesz a tejjel? Reggel nyitnak a tejboltok, az emberek várják a tejet, a gyermekek nem értik meg, hogy miért késik a kávé, a kakaó.» Hófúváson át S a gépkocsik — megelőzve • hóekéket is — ásóval, la­páttal felszerelve kigördültek az udvarról. A gépkocsiveze­tők jól emlékezetükbe vés­ték a ki rendeltség vezető sza­vait; „A gépkocsikra vigyáz­zanak, de tegyenek meg min­dent, a tejre szükség van!” Délután volt, s lassan söté­tedett. A szél azonban nem tágított s a hőme-rő higany­szála is mínusz 22 fok alatt. Czidor András gépkocsivezető maga sem tudta volna már megmondani, hogy kísérőjé­vel, Sipka) Györggyel hány hófúváson verekedtek át ma­gukat. A tartályban már több mint tízezer liter tej gyűlt össze, amikor Székelyt elhagy­ták és Ramocsaháza felé kö­zeledtek. Lassan elérték a fa­lut, de oda már nem lehetett bemenni, hatalmas hófúvás állta útjukat. — Ha volna egy másik út, ahol meg lehetne közelíteni a tejbegyűjtő helyet, akkor... Kerekek a jégpáncélban Pár perc múlva már a fa­lubeliek mutatták az utal Egy dülöút féle veit ez, de a jól megfagyott földet csak vékony hóréteg takarta Czidor And­rás azonban óvatos volt: ásó­val tapogatta a talajt. A szer­szám keményen koppant. — Indulunk — ült vissza voián nsedlé, s gázt adott a motornak. 3 VAN ILYEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom