Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

100 vaoon gülbaba vetobargóm a előcsíríztatását tervezik a Nyíregyházi Alniatárolóban Az elmúlt évben már esi- hőfok elérése után ezt a mun- -áztat'.ak korai vetésű vető- kát már február végén meg- burgonyát a Nyíregyházi Al- kezdik, hogv március közepé- Tátárolóban. de csak 12 va- re megkezdhessék a csírázta- " >hnal. A fűtést akkor kály- tott vetőburgonya kiszállítá- • ákkal oldottá* meg. Most a sát. • FSZOV igazga'ósásranek A hajtatáshoz szükséges gu- asítására megkísérlik a ren- mómennyiséget a megye fé­kezésük'« álló két kazánnal rületén tárolt min'egy ! 100 a eni a feldolgozó csamoko-• vagon gülbaha burgonyából, at, ahol 100 vagon burgonva válogatással biztosítják, clső- iőesíráztatását lehetne meg- sorban rakamazi és vencsellői oldani a holtszezonban. termésből. A csíráztatásra be­A pakurával fűtött kazá- rakott mennyiségből — az n'-kkal eeyelőre még csak 12 apadást és romlást leszámít- fokos meleget sikerült elérni, va — mintegy 80 vagonovi, de ha enyhül az idő, akkor első osztályú, válogatott vető- 4érik a csúsztatáshoz szűk- gumó kerül ki, s ezt mind ■égés *16—18 fokot. A keilő a termelőszövetkezeteknek ad­ják át. Az így biztosított veőgu- móból mintegy nyolcvan hol­dé1 ül’ethetrrk be és 2500— 2800 mázsa korai burgonyater- mésre számítanak. A le'zerző- dött burgonyatermést a MÉSZÖV a piacokon, primőr­áruként értékesíti. Az előzetes megbeszélések »lapján már több termelőszö- /etkezet — elsősorban a nyír­egyházi, tiszanagyfalui, gávav iszadobi és paposi — jelcn- ett be igényt a csíráztatott /etőgumóra. —Iá­Nem hiányzik? Qcqtjzdzh álközben A nem mindenben kedvező Őszi időjárás következtében a kocsordi Űj Élet Terme'őszö- vetkezetben ötven hold kuko- ricaszár maradt lábon, ame- Ivet be szerettek volna si- lózr.l. Vöröshere és lucerna magtérre es-tésével is foglal­koztak tava'v a szövetkezet­ben. A vörösborét nagy ne- ^•»légek körött sikeríi't élésé pe'ni. pronban eev lurem°ka- zal félben maradt, egy má­sikhoz hozzá sem kezdtek, mert a r.iátészakai gépállo­más cséplőgépei nem voltak alkalmasak a munkák elvég­zésére. A Magtermeltető Vállalat kötbérigényt támasztott a ter­melőszövetkezettel szemben amiatt, hogy a közös gazdaság nem szállította a leszerződött aprómagot. A termelőszövet­kezet viszont a Mátészalkai Gépállomást pereli, mert an­nak a hibájából nem lett be­felezve a csép’és. De mégis mekkora szeren- csénk van a szerencsétlenség­ben! Azt hiszem, hogy a ko- csordiak tavasznyiláskor elűnvben részesülnek maid a si1 ózásnál is, az aprómag cséplésénél is. Mert az Orkán névre ha'Igató silózógép még mindig ott büszkélkedik a hó által betemetve a kukorica- földön, s a cséplőgép is hű­ségesen őrzi a lucernakazlat. A gépek nincsenek letekarít- va. és a rozsda marja őket. A terme’ő'zövctkezetelchen megszoktuk, hogy év végén mindent pontosan leltárba ve­szünk. Éppen ezért csodálkoz tunk, hogy a gépállomásnak ez a két értékes gép nem hiányzik’ Kosa Árpád. Négyszer háromszázúzenha- tan kértek szót a kisvárdai járás jelölőgyűlésein, amig bizalmat adtak 1270 leendő tanácstagnak. Elgondolkodtató ez a statisztika s egyben megnyugtató- érethetjük, ko­rántsem szürkültek formálissá a jelölőgyűlések, válasz’ópol- gáraink felelősségteljesen döntöttek. És nyíltan, bátran. Erről tanúskodik az. hogy az 1270 jelölt közül 67-et nem fogad­tak el. Megvonták a bízat- mat azoktól, akik az elmúlt években nem tettek eleget közösségüknek. elnéztek a válasriónoloárokat érintő prob­lémák felett, nem tulajdoní­tottak jelentőséget a fogadó­óráknak. hanyagolták a szá­madást. Több jelöltet azért nem fogadtak el, mert nem abban a választókerületben él. ahol jelölték. ..Aki közöttünk la­kik, az jobban meg tudja osz­tani az örömeinket, gondjain­kat.” Száz híjával 36 ezren jelen­tek meg a jáiás jelölőgyűlé­sein. Bár a népfrontaktivisták derekas munkát végzetek ez időben, a fenti szám azt árul­ja el: páratlan érdeklődés kí­séri a választási előkészülete­ket Kisvárda környékén. ★ Szinte nem volt egyetlen egy jelölőgyűlés sem a megyé­ben, ahol a választópolgárok ne éltek volna a lehetőséggel s útravalóul el ne sorjázták volna azokat a problémákat, amelyek gátolják a közösség mOR SZERETIK 4Z ÚJSÁGÍRÓT? Az igazgató, nem hiába forgott annyit riporter kéz­ben, hamar átvette az irá­nyítást, perceken belül dob­ni óhajtotta a sajt i emberét, — Na, mondja el hát gyor­san, gyorsan, mit akar, nincs sok időm s ami kevés, nem újságírókra pazarolom. Mit szúrtak ki már mcg'n:? Me­lyik szűk keresztmetszetem­re feküdtek rá? Jaj, micso­da emberek maguk, ki nem állom az újságírókat, már megbocsásson. — Kérem, kérem — egy a vádlott újságíró, szemüve­gét töröloetve, — az üzem fiataljairól van szó... — Va-< itt egy kiszista újító brigád — Von. Van. Na és ha van? Mit akar ebből kihoz­ni? — Meglátogattam ezeket a fiatalokat. — Hogyan? Az én enge­délyem nélkül meglátogatta filcet — Irééénke' — Tessék, igazgató kar­társ. — Küldje csak föl a ren­dészet vezetőjét. — Csak­úgy meglátogatta a műhelyi! Néha egy kanál vízben meg tudnám fojtani az.. már megbocsásson, de maguk szakszerűtlenek, írásaik csap­nivalók! — Meglátogattam ezeket a fiatalokat és meggyőződ­tem róla, hogv kitűnő dol­gokat csi~álnak. — Folytassa cmk, folytas­sa. Mire akar kii zzadni mi­kor jön a d-? Ki nem á'- lom a praktikájukat... már megbocsásson. — ... és a fiatalok azt mondták. De nem harag­szik? — De haragszom. De ez magát ne érdekelje. írja csak meg. nem elször terí­tettek ki. Újságírók, micso­da népség... már megbo­csásson. Három hét alatt 20 millió forint takarékbetét megyénkben 1962 évi betétgyűjtési ered­mények jóval felül múlják a Korábbi évekét megyénkben. Szabolcs-Szatmár megye dol­gozóinak múlt évi megtaka­rítása túlhaladta a 198 'miliő forintot, s ezzel megyénk or­szága viszonylatban az első helvne került. Megyénk 70 ezer takarék­betétkönyvében az év vé­gén 7 millió forint kama­tot írtak jóvá. Tőre'len , takarékossági kedv­ről — s a jövedelem emelke­déséről — tanúskodik az éj esztendő. 1963 első hónapja is. Három hét alatt újabb 20 mil­lió forinttal gyarapodott a me­gyei beté'állomány s így a felles összeg meghaladja a 217 millió forintot. Különös figyelmet érdemel a megye postahivatalainál lé­vő betétállomány alakulása. Az 1962. évt zárszámadá­sok után eddig 8 millió forintot f ettek taka-ókba a termelőszövetkezeti ta­gok. regtöbb • pénzt Szamosbecsen. Tuzséron, Fülpösdnróccn és Szamosiakon helyeztek el gyorsabb előrehaladását. Ezt a „nagy utat tettünk meg eddig, de még nagyobb előtt állunk” — gondoikodásmód azt az egészséges nyugtalansá­got jelezte, amely egyre in­kább társadalmi méretűvé vá'ik hazánkban, mindany- nyiunk javára. Jó példa erre a vásárosna- ménvi járás. Hogyan kellene, s lehetne még eredményeseb­bé tenni a téesz gazdálkodá­sát? — tét‘ék fel önmaguknak a kérdést a jándiek. A fele­let: köHféges a szállítás, va­sút kellene. , Mi majd ott le­snünk az építésénél. fizet­ség nélkül is!” — zárták le a vitát, vállalkozásukkal. A na- ménviek a fürdő építését sür­gőik. tiszta és korszerű für­dőjét. amelv té’cn póto'ja a Tiszát. Ge’énesen 37t javasol­ták emelték a közséef°jlesz‘é- si hozzájárulást, mert íav íöhb szopj-Mja intézményt tud­nak létesíteni. Oaroda köz­ség választói elhatározták ha meroeen felépítik a közéé® első avó0ysz®rtárBt. Tikén jó ka*, tanulságos és szórakozta­tó „kérdezz—felelek” esték rendelését kérték. A barabá­siek amelWt kardoskodtak: véglegesítsék a kihelyezett technikumi osztályukat s hadd legyen ennek a távoli községnek önálló gimnáziuma. Nyolcszáznyolcvan jelölt rögzítette noteszába a kérése­ket, javaslatokat. Még hátra van a választás, de a munka máris elkezdődött.« 20 millió forint megyénkben betétkönyvben. Nagy érdemük a megye pasi ás dolgozóiunk, hogy a pos ahivatali betétállo­mány januárban százmillió fo­rintra emelkedett megyénk­ben. Takarékszövetkezeteink kö­zül legjobb eredményt a ra- kamazi érte el: jelenlegi 5 millió forintos állomá­nyával az ország legjobb takarékszö­vetkezete címet nyerte el. Számot adtak tudásukról a ,Ki mit tud?” vetélkedő me­gyei döntőjén Nyíregynáza és a megye községeinek fiatal mű vészei. Ez alkalommal zsú­folásig megtelt a Móricz Zsig- mond Kultúrház színházterme A kialakult színes, műsor sű­rűn ragadtatta tapsra a kö- önséget, s többször nehézség elé állí otta a zsűri tagjait :s. 3gyik képünk a mátészalkai általános iskolások akrobata együttesének egy jelenetét örökíti meg. Bemutatjuk a győztesek csoportját is. A képen (balról jobbra) Dani Károly, laskodi tanúd szavalat), Papp Izabella má­tészalkai diák (vers), Hosti- joczki István nyíregyházi Kossuth diák, <a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház tánc- csoportjának képviseletében), Jarosiewitcz Margit, Nyíregy­háza (a Hawai eeviites éne­kese), Becze Jenő (tánczene­MegufalmaztáK a legjobb ifjúsági munkacsapatokat A má észalkai járásban am elmúlt évben 28 ifjúsági munkacsapat működött a ter­melőszövetkezetekben. 553 fiatal 900 katasztrális holdon vállalt védnökséget. A KISZ megyei bizottsága most érté­kel e az ifjúsági munkacsa­pa ok tavalyi eredményeit és megju'almnzta a legjobbakat. A márkváliaji ifjúsági mun­kacsapat 2 ezer forintot és egy lemezjátszót, a nagyecse- diek 1500 forintot, a hodá'.ziak egy rádiót, a szamosszegiek pedig 3 ezer forint jutalmat kaptak jól végzett munkáju­kért. karral). Tömő István (tánedal­énekes) Nyíregyháza, és két kis cigánylány Mocsár bivia és társa- Mátészalkáról. (Ci- gánytánccal.) Hammel József felvétele. lemét fiatalasszony a nyertes Szomba‘on jelentkezett Scheer József né telefonmű­szerész és férje, bemu a ták és leté.be helyezték az 5. já­tékhéten ötöst elérő nagy ér­tékű szelvényt, amelyre 1893 149 forint nyeremént jut. Az újabb főnyereményt szériához egy hétre, február 13-án fizetik ki a szsrensés budapesti nyertesnek Lengyel Adóm főiskolai tanár — Es azt mondták, hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se mentek volna. Mondták, hogy az „öreg”... — így mondták, hogy az öreg? Haszontalan kölykök: Beszéljen csak nyugodtan, azért látom, az érem má­sik oldalát is nézi. — ... hogy az öreg nagy­szerű tanácsai aranyat ér­tek. Hogy az igazgató elv­társ vé’kül semmire se men­tek volna. — Na, na. Túloznak. De azért csak beszéljen. Csak bátran, bökje ki, ami a szi­vén fekszik, elbírom a kri­tikát. Ugyan már, ne legyen elfogódott! — Irénkee! — Két feketét! — Egyszóval megá'lapitot- tam, hogy ön solzat tett eze­kért a gyerekekért — Na, na kérem, legalább maga ne túlozzon. — De ha egyszer csak­ugyan ezt mondták. — Jó, jó kérlek, már meg­bocsáss, de én vagyok az idősebb, nem szeretem a hí­zelgést Persze nem *nor> dóm, vannak jó meglátásaid. Egész jók a meglátásaid. — Ugyan, én csak... — Te csak ne szerénykedj, kérlek. Jól ismerem az új­ságírókat, de te valahogy más vagy. — Köszönöm Irénke. — Te kérlek szépen nagyon helyesen hibá tál rá egyes dolgokra, nagyon helyesen. — Ne tessék már ilyene­ket mondani, — Liter bort fizetsz, mert nem tegeztél vissza. Te kér­lek szépen úgy látom, te már az új típusú újságíró vagy. Tudod, milyen nagy szó ez? Pszh aki szaksze­rűen ír. Ez az. szakszerűen írni! A legnagyobb dolog, amit el tudok képzelni. — Szegény kis gyakornok vagyok. — Hagyd már a fenébe ezt a szerénységet! De épp ezt szeretem benned. Há: ez meg ki a pokol? Ja, persze, a rendész, a Lontai! Jöjjön csak barátom, jöjjön, bemu­tatom magát az én kedves újságíró barátomnak... ÍNSJ) A múlt évi kamat: 7 millió — Már 217 millió forintot tart takarékbetétben megyénk lakossága (—nemes—) AKIK a legtöbbet tudták A bíróság elvi döntése sza ­ki to. t a régi gyako lattal, amely szerint az elvált szü­lők gyermekei—közül a fiú az apához, a lány az anyához kerül. Az elhelyezés kérdésé­ben mindig a gyermek érde­ke a döntő. Sok érdekes fé­lét hangzott el ebben a kér­désben. Kettős elhe'yezés S. I. elvált szülei bírósági egyezséget kö'öttek, mely sze­rint a 9 éves kisfiú az isko­lai tanév ideje alatt az anyá­nál, szünidőkben pedig az apánál lesz. Ez a kettős elhe­lyezés nem vált be. A szülők között állandó súrlódásokat okozott, és a kisfiú nevelését is helytelen irányba terel'e. Az apa megakadályozta, hogy a nyári iskolai megmozdulá­sokon részt vegyen. Vala­hányszor visszakerült az any­jához. tanulmányi eredménye romlott. A b róság ezért az e®yez-. séget haté’yon kívül' helyez­te, és a kisfiút végérvénye­sen az édesanyjánál helyez­te el. Két kis'ány és egy fiú kálváriája K. P.-né. háromgyermekes anya elhagyta férjét, és egy másik férfival közös háztar­tásra lépett. Az egyik kislány és a kisfiú az anya vidéken '.akó szüleihez került, a má­sik kislány az apai nagyany­jához. Később mindhárom gyermek az apa édesanyjá­hoz került. Ilyen előzmények után a szülők pereskedni kezdtek: mindegyik magának követel’e a gyerekeket. Az elsőfokú bíróság elren­delte a gyerekek állami gon­dozásba vételét. Fellebbezés u án a gyermekek az apához kerültek. Az anya lakáskörül­ményei ugyanis rosszak. Töb- bedmagával lakik nővére szo- ba-konyhás lakásában. Az apa körülményei vi-zont rendezet­tek. Ragaszkodik a gyerekek­hez, neveli, gondozza őket. Ezért nincs szükség arra, hogy állami gondozásban ma­radjanak. A jólét nem pótolja a szeretetet M. J arra hivatkozott, hogy nála az ötéves kisfia nagyobb jólétben élne. mint az any­jánál, mert sokkal többet ke­res. Kérte a bíróságot, hogy a gyermeket bízza az ő gon­dozására A keresletet mégis eluta­sították azzal, hogy a „na­gyobb jólét nem alkalmas az édesanyja szerető ének pó lá- sára”. A gyermek ugyanis ra­gaszkodik az édesanyjához, aki hozzáér és>el, szerite tel gondozza, neveli. Kiragadn. ebből a környezetből helyte­len lenne. Igaz az apának az az érvelése, hogy jobbak a lakásviszonyai, de a rossz la­kásviszony csak á'ménéi jel­legű. Egyébként a lakáskörül­mény csak egyik tényezője annak, amit a bíróság a gyer­mek elhelyezésénél íigye.em- be vesz. Megjavuld az apa? 1 H. S. termelőszövetkezeti tag durván bántalmazta fele­ségét, ezér‘ az kénytelen volt elhagyni. Viszon' az apa megakadályozta, hogy másfél éves kislányukat magával vi­gye. Elsőfokon a bíróság kö- telez*e az apát. hogy a gyer­meké: 15 napon belül adja oda az anvának. mart az sze­reti és mezf alelő gondozás­ban tudja részesíteni Felleb­bezésnél az apa arra hivat­kozott, hogy ha az anya való­ban szereti gyermekét, akkor térjen vissza hozzá és nevel­jék együtt... Elismerte, hogy feleséit megü‘ötte néhány­szor, de azt idegességében tette. A keresletet a bíróság el- u‘asít^tta, és a gyermeket végérvényesen az anyánál he­lyezte el. Az apa idege sége ugyanis kétségesé teszi, hogy alkn'mas lenne a gyerek ne­velésére. KIÉ LEGYEM ? Szülők peresefei a gyermekért

Next

/
Oldalképek
Tartalom