Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

Az emberiség várható jövője A Nobel-díjas Nyikolaj Szemjonov beszámolója a felsőoktatási szimpozionon — Bemal professzor előadása Moszkva, (TASZSZ): A Lenán-hegyi Lomonoszov Egyetemen vasárnap megnyílt a nemzetközi felső- oktatási szimpoziom. A szimpo. zk» ülésén felolvasták Nyikita Hruscsov miniszterein ok üze­netét A Nobel-díjas Nyikolaj Szemjonov a moszkvai felső­oktatás nejnzetkőzi szimpo­zionon előadást tartott, s ab­ban vázolta az emberiség vár­ható jövőjét. A szovjet tad ős az energia nagyobb kapacitású forrásai nők megteremtését tartja „a legfontosabb tudományos és műszaki feladatnak”. E feladat megoldásának három útja: az • irányított termonukleáris reak­ció, a napenergia és a fiöld alatti magma tikus rétegek hő­jének felhasználása. 2000-ig lehetségessé válik A szovjet akadémikus felté­telezése szerint 2000-ig meg­oldódik az irányított termo­nukleáris reakció problémája. „A modern tudomány tapasz­talatai bebizonyítják, hogy ami elvileg lehetséges, az ha­marosan gyakorlatilag is lehe­tővé válik”. Nemrégiben még lehetetlen­nek tűnt olyan reakciók elő­állítása, amelyeknél a hőmér­séklet százmillió fokokat ér el. A szovjet fizikusok azonban felvetettek a mágneses izoláció eszméjét, amely elvileg meg­valósíthatóvá teszi az irányí­tott termonukleáris reakciót. Szemjonov felvetette, hogy a termonukleáris szintézis eredményeképpen kapott energia olyan óriási lesz, hogy felmerni majd a föld felszín és a légkör át- forrósodásának veszélye. A jövőben az emberiségnek korlátoznia kell majd az erőművek összkapacitását. A termonukleáris energia mennyisége nem haladhatja meg a föld és a légkör által elnyelt napenergia öt-tíz szá­zalékát. Ez azonban mennyiség. A XXI. század elején — mondotta Szemjonov — töme­gesen kezdik majd építem a termonukleáris, a napenergiát feldolgozó és a föld alatti erő­műveket. A villamos energia a föld minden részén és minden mennyiségben rendelkezésre áll majd az embernek. Az emberiség ilyen óriási mennyiségű villamos ener­gia birtokában irányítani tndja majd földünk ég­hajlatát, meg tudja hódí­tani a nap-rendszer boly­góit, mindenekelőtt a Marsai. A Hold felhasználása A szovjet akadémikus be­szélt árral is, hogy a jövő­ben lehetővé válhat a Hold gyakorlati felhasználása. Ha a Hold egész felszínét sikerülne elborítani félvezetőkkel, nagy, hasznos hatásfokú fónyeűemek- fcel, akkor a Hold az egész Föld szá­mára sok billió kilowatt kapacitású erőművé vál­na. A Holdon ugyancsak el lehetne helyezni atom- és termonukleáris erőmű­veket és ez által a Föld teljes mértékben mente­sülne a radioaktív szeny- nyeződéstől. Napenergiából korlátlan villamos energia Ugyancsak ez az évszázad fogja megoldaná azt a problé­mát is, hogy napenergiából nyerjünk villamos energiát, — mondotta Szemjonov. Űj fény- és hőelemek meg­teremtése lehetővé teszi a napenergiának villamos energiává való átalakí­tását. . Gyakorlatilag kimeríthetet­len energiaforrás a föld fel­színe alatt 30 kilométeres mélységben elhelyezkedő mag- matifcus rétegek föld alatti hője is. Itt a mélyfúrási mód­szerek kidolgozása az alapvető probléma. Üj módszerekét dolgoznak majd ki a villamos energia to­vábbítására is. • „Ez az az örökség — amit gyermekeinkre, unokáinkra és dédunokáinkra hagyhatunk! Hát nem a legnagyobb bűnö­sök azok az emberek, akik a háború elkerülhetetlenségét és szükségességét hirdetik?!” — mondotta Szemjonov. A világ népeinek elő kell segiteniök a tudomány és a technika olyan­irányú fejlődését, amely biz­tosítja, hogy az emberiség mi­előbb elérje az új boldog kor­szakot. A tanulás végig kíséri majd az ember életét A nemzetközi felsőoktatási szimpozionon a Nobel-díjas Szemjonov akadémikus beszá­molója után Bemal proíesz- szor tartott előadást. Bemal professzor hangsú­lyozta, hogy a jövendő kialakítása nemcsak a so- ronlévő nemzedékek ügye. A mi világunkban olyan a változások üteme, hogy a kor- társaknak előre kell látniok a jövőt, amely erősen eltér jelenlegi életünktől és amely j nincs már olyan távol. Ber­nal véleménye szerint: ezt a körülményt figyelembe kell vennie az oktatásnál is. A fő­iskola nem korlátozhat arra, hogy bevezesse bizonyos meny. nyiségű gyakorlati ismeretbe a diákokat. Tíz év alatt ezek az ismeretek elavulnak. Régebben az ember ta­nult az iskolában, azután dolgozni kezdett és általá­ban félbehagyta tanulmá­nyait. Ma a tanulásnak 1 végig kell kísérnie az em- 1 bér egész életét. Jonh Bernal nagy figyel­met szentelt annak a szerep­nek, amelyet az elektronikus számítógépek betöltenek a gaz­dasági élet és a tudomány fejlődésében. Az elektronikus gépek A professzor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az elektronikus glépek nem fog­ják helyettesíteni az emberi agyat, de kiegészítőjévé vál­hatnak és ezáltal nagymérték­ben növelhetik lehetőségeit. Véleménye szerint az elektro­nikus számítógépek tanulmá­nyozásának az oktatás elen­gedhetetlen részévé kell vál­nia. A tudós érintett két fon­tos problémát: a nukleáris háború veszélyének meg­szüntetését és a betegsé­gek és a tudatlanság fel­számolását. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy mindkét probléma megoldható a leszerelés útján. John Bemal beszélt még a gazdaságilag elmaradott orszá­gok gyorsabb ütemű fejlődésé­nek szükségességéről. Az angol tudós állásit fog­lalt amellett is, hogy a tudo­mányban és az oktatásban is be kell vezetni a tervezést Hírek a nagyvilágból Egy hétig a víz a/ott Két vállalkozó szellemű francia búvár egy hétre víz alatti „lakásba” költözik, 10 méter mélyen a Földközi-ten­gerben. A kutatók. a két ággyal, központi fűtéssel, te­lefonnal és televízióval fel­szerelt Diogenesz nevű búvár­hordóból elindulva, a víz alatti alagút-, híd-, és hajó- szerelés módszereit kísérlete­zik ki. Derült égből kék eső Derült égből kék eső esett vasárnap a londoni repülőtér környékén. A jelenség oka: a farnboroughi légiparádén részt vett lepülőgépeket kék festék­kel látták el kondenz-csíkjuk színezésére. Kibocsátása után a festék sűrűsödni kezdett és tintakék folyadékká vált. A rendőrségre sok panasz ér­kezett. mert a 'kék eső be­mocskolta az emberek ruhá­ját és az autókat. Három halálos szerencsétlenség Oklahoma City egyik kül­városában lezuhant egy B— 47-es lökhajtásos bombavető repülőgép. Két főnyi személy­zete szörnyethalt. A törökön?zági Bolu köze­lében összeütközött egy tár­sasgépkocsi és egy teherautó. Tizennégyen meghaltak, 15-en megsebesültek. Halálragázolt a vonat négy vigyázatlan nőt az olaszor­szági Ligure közelében. A négy asszony élénken cseveg­ve átsétált egy leeresztett so- . rompó alatt, s nem vette ész-«| re a közeledő vonatot. Antifasiszta gqtnes Derültben Tengernyi ember töltötte meg vasárnap a berlini August Bebel-teret és a környező utcákat Berlin, (TASZSZ): A fasiszta terror áldozatai- I nak emlékére rendezett gyű­lésen beszédet mondott P. Vemer, az NSZEP Központi Bizottsága politikai bizottsá­gának póttagja. A szónok megemlékezett a német anti- fasiszák önfeláldozó harcáról és hangsúlyoza: az NDK dol­gozói eltökélték, elkövetnek mindent, hogy megakadályoz­zák a fasizmus feléledését és az új világháború kirobban­tását. A gyűlésen felszólaltak még Nyugat-Németország, a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország antifasiszta szervezeteinek kép­viselői is. Valamennyien egy­hangú támogatásukról biztosí­tották a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit abban az igazságos harcban, amelyet a békéért, a demokráciáért, az egész német nép boldog jö­vőjéért vívnak. „Nem szűnt meg a fasiszta veszély" Waldeck Rochet beszéde az Humanité ünnepén Párizs, (TASZSZ): 0 diákok tüntetőleg kivonultak... Egy kommunistaellenes provokáció csúfos kudarca Becs, (MTI): Afrikai diákok Bécsbeu átutazó népes cso­portja tájékoztatta az osztrák fővárosban működő külföldi sajtótudósítókat annak a népi demokratikus országok, s köz­tük Magyarország ellen is uszító ..nemzetközi diáksze­mináriumnak” a botrányos kudarcáról, amelyet az Oszt­rák Szocialista Diákszövetség a karlntiai Matlestigbe hívóit össze. A meghívottak többsége afrikai diák volt, közülük negyvenötén a szocialista or­szágok egyetemein tanulnak. Miután az afrikai diákok vitába szálltak a hivatalos elő­adók kommunistaellenes és hidegháborús propagandájá­val, a szeminárium vezetői megvonták tőlük a szót. A botrány akkor robbant ki, amikor az egyik előadó, a Prágából valutaűzérkedés és kémkedés gyanúja miatt ki­utasított Abdul Hamid Kha- ramuta szír diák „beteg afri­kai mentalitásban” szenvedő, félrevezetett embereknek, a kommunista magnetofonok hangosanbeszélőinek minősí­tette a vendégeket. A Bécsen átutazó afrikai diákok között van kilenc Bu­dapesten tanuló főiskolás is. Mint a sajtókonferencia egyik szóvivője, egy Bécsben tanuló tuniszi orvostanhallga­tó egyebek között el moh da, a Budapesten tanuló afrikai diákok kénytelenek voltak rendkívül élesen állást fog­lalni a Magyar Népköztársa­ság ellen uszító egyik szemi­náriumi előadóval szemben, s erélyesen megcáfolták félre­vezető megállapításait és ma­gyarellenes rágalmait. Szeptember 8-án és 9-én sok ezer francia kereste fel Pá­rizsban Coumeuve peremvá­rost, ahol a sportstadion terü­letén a párizsi dolgozók „fesz­tiválvároskát” emeltek az Hu­manité hagyományos ünnepe alkalmából. Ebben az évben Coumeuve-ben 18 ország — köztük Magyarország, a Szov­jetunió, Bulgária, Kuba, Len­gyelország. a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és Csehszlovákia, stb — kom­munista és munkáspártjainak is van pavilonja, vagy bemu­tató állványa. Vasárnap délután nagygyű­lést tartottak a fesztivál vá­roska Lenin-terén. A gyűlé­sen Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunista Párt helyet­tes főtitkára mondott beszé­det. Az algériai helyzetről szólva kifejezte azt a remé­nyét, hogy az algériai nép győzelmesen leküzdi majd mindazokat a nehézségeket, amelyekkel még szemben ta­lálja magát. A háború követ­kezményei Franciaországban is éreztetik hatásukat — mon­dotta —, mert a harcok be­fejezésével nem szűnt meg a fasiszta veszély. Arról a türelemről szólva, amelyet a degaulleista ható­ságok tanúsítanak a fasiszták irányában, Waldeck Rochet megállapította: a valóságban az ultrákat és De Oaulle-t el­választó nézeteltérések és gyű­lölet ellenére De Gaulle állan­dóan a maga oldalára akarja állítani ezeket az elemeket, mert fel akarja használni őket a harcban azok ellen, akiket fő ellenségnek tekint: Francia- országban a munkás és a de­mokratikus mozgalom, nem­zetközi síkon pedig a szocialis­ta tábor ellen. Ami a külpolitikát illeti, — mondotta Waldeck Rochet — a francia népet komolyan nyugtalanítja az a feltétlen tá­mogatás, amelyben De Gaulle részesíti a német militarizmus feltámadását. Beszédének befejező részé­ben a Francia Kommunista Párt helyettes főtitkára töb­bek között kijelentette: — A két rendszer között megindult nagy ‘ történelmi versenyben nem a kapitaliz­mus, hanem a szocializmus és a kommunizmus arat majd győzelmet, mert csak ez ké­pes véget vetni az em­ber ember által való kizsákmányolásának és csak ez tud igazi szabadsá­got és boldogságot adni min­den népnek. Ezért hisszük mi szilárdan, hogy a holnapi Franciaország a szocializmus útján halad majd. — Nyugodjon meg Konrád úr! Ettől ki fog egyenesedni! Meghalt Amerika mesterhémje Sandiego, (REVIER): Vasárnap 78 éves korában szívroham következtében el­hunyt Warwick Corcoran, a második világháború legen­dáshírű mesterkémje. Ügy tudják, Corcoran vezet­te a szövetségeseket a V—2 rakéta kilövőhelyek nyomára, és a háború után ő leplezte le a bújkáló Joachim von Ribbentrop-nak, a náci Né­metország külügyminiszteré­nek hamburgi rejtekhelyét. Pálfy József kommentárja Két aggastyán sürgős alkuja • Adenauer egyre növefcvfl gyanút táplál az Egyesült Ál­lamokkal szemben, hogy a szovjet—amerikai tárgyaláso­kon Kennedy kormánya előbb-utóbb engedményeketi tehet a második világháború maradványainak felszámolá­sában, vagy hogy a nukleáris leszerelés terén jön létre olyan megegyezés a két világhata­lom között, amely megakadá­lyozná a Bundeswehr atom- ■ felfegyverzését. A hideghábo­rús kancellárnak kapóra jön De Gaulle külön utakon já­rása. Vele szövetségben pró­bálkozik meg Washington megzsarolásával. Cserében hajlandó támogatni a francia elnök európai elgondolásait és kész ujjat húzni még Mac- millan-nei is — s Adenaüe« számára ez azért is könnvebb, mivel személyes okokból so­hasem rajongott az angolo­kért. .. így aztán a „két öreg” va­lóban köthetett titkos alkut Adenauer rhöndorfi Villájá­ban, vagy a rajnai sétahajó­zás óráiban. Feltehetően szó­beli megállapodás volt ez ar­ról, hogy még szorosabbra fűzik a francia—nyugatnémet szövetséget. (A hivatalos, köz­lemény hallgat erről, a nyugati sajtó bőven közölt kiszivárgott értesüléseket • ezek egybehangzóan suba alatti megegyezésről tudnak# Az elkövetkező hetek, hóna­pok mutatják meg majd, hogy alkujuk milyen gyakorlati, po­litikai. katonai és gazdasági következményekkel jár. Mek­kora mértékben és milyen! ütemben kapcsolódik be a nyugatnémet ipar a francia atomfegyverek gyártásába* hogyan ölt intézményes for­mát a „Kis-Európa” két leg­nagyobb államának összefo­gás® s ez az együtthat da« miképpen hat ki a Közös Piac alakulására, mennyiben mó­dosítja a NATO politikai és katonai helyzetét — olyan kérdések ezek, amélyeg jog­gal vetődnek fel az újabb De Gaulle—Adenauer paktum megkötése után, amelyekre azonban hiteles választ csak ezután kaphatunk. Végezetül nyomatékosan álé kell húzni, hogy a megerő­södő francia—nyugatnémet szövetség — akármennyire za­vart kelthet a nyugati vilá­gon belül is — végeredmény­ben kommunistaellenes, a vi­lág békéjét fenyegető, súlyo­san negatív jelenség. De Gaulle és Adenauer újább lepaktálás« — s joggal mutat rá erre a Pravda is — „azok­nak a szélsőségesen agresz- r/.iós erőknek a malmára lajtja a vizet, amelyek nem •mnták le a történelem tanul­ságait”. ue öauite és Adenauer tű együttes életkora — 157 év! íz A nyugat-európai politikai 10 élet két aggastyánjának em­it" béri számítás szerint csak né- ét hány esztendeje van hátra, e- Ráadásul De Gaulle tábomo- ‘1- kot a nem természetes halál r- Is fenyegeti a francia fasisz- íz ták meg-megismétlődő me- á- rénylétéi következtében, e- Talán nem felesleges elöl­járóban erre hívni fel a fi- ' gyeimet amikor De Gaulle közel egyhetes nyugat-német- tt országi kőrútjának és Aden- »r auerrel volt alkudozásának a mérlegét kell megvonnunk, zt Először is azt kell figyelem- be vennünk, hogv mindket- k tőjüknek — sürgős! Mind a n ketten befejezett tények elé tt szeretnék állítani utódaikat a t. maguk elé tűzött célok eléré- •- sével.- De Gaulle Franciaország ír „nagyságát” úgy akarja újra megteremteni, hogy a korai középkor „nagykárolyi biro­dalma” elevenedjék fel Euró­pában (Francia- és Nyugat- Németország szoros szövetsé- _ géből) a XX. századbeli nagy. _ hatalom-fogalom alapismér- 5 vének, az atomfegyverek bir- _ toklásának alapján. Adenauer „hivatásának” azt vallja, hogy . minden eszköz félhasználásá- . z>al legalábbis megkövesítse a második világháború után ki- , alakult helyzetet, a Német Szövetség Köztársaságot tű- , zön-vízen át megtartsa az ál- . Utólagos „szabad világban” és L lehetőség szerint kísérletet te- . gyen a Szovjetunió elleni re- . vansra is... ., De a francia elnöknek és a nyugatnémet kancellárnak nemcsak a más politikai el­gondolásokkal jelentkező . utódjelölteket kell számba j vennie. Kettejük szövekezé- se némileg az angolszász ha- • talmak ellen is irányul. Egy­formán van mit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szemére vetniök — legalábbis a saját vágyaik, ambícióik teljesítetlensége miatt. De Gaulle azért füstölög, mert ■ az amerikaiak nem tesznek eleget immár négy esztendeje megfogalmazott követelésé­nek, hogy amerikai—angol— francia hármas direktórium szabja meg a nyugati világ 1 politikáját és stratégiáját. } Ezenkívül még az is szembe- i állítja az Egyesült Államok ’ elnökével, kormányával és ! kongresszusával, hogy az 1 amerikaiaktól nem kapja meg 1 az áhított atomtitkokat, a ? technológiai és anyagi segít- ( séget a francia atomfegyver- 1 kezes meggyorsításához, t Nagy-Britann iával pedig azért r áll hadilábon, mert annak a s Közös Piachoz való csatla- 1 kozásától a maga európai he- t gemóniáját félti. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom