Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-09 / 211. szám
Pesti szerelő Csengerben Nem ritka látvány már községeinkben a tv-antenna, pedig jó tíz éve még a rádió is elvétve akadt. A távoli szatmári falvakban sokasodik az esténként képernyő előtt ülők száma. S bizony nagy volt a sajnálkozás, mikor egy-egy készülék „felmondta a szolgálatot”. Azért aggodal maskód tak az emberek, hogy hetek is beletelhettek, amíg a készülék újra üzemképes lett, mert mi— Feleségemmel együtt jöttem el, meg két gyermekkel. Feleségem óvónő, állást nem nehéz szerezni neki. Ideiglenes lakást is kaptunk már, s a tanács dolgozói szívesen segítenek a végleges megoldásban. Hogy mit javítalak itt? Havonta harminc-harmincöt televíziós készüléket — minden fajtából. Ezenkívül sokszor jön a kérés, menjenek Befejezte munkáját a vízgazdálkodási tudományos konferencia A vízrajzi szolgálat 75 éves, s a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállása alkalmából rendezett tudományos konferencia szombaton befejezte munkáját. A záró ülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ülésen dr. V. Madena, a prágai műszaki egyetem professzora a vízminőség védelméről, dr. G. Bata, a belgrádi műszaki egyetem tanára pedig a hidromechanikában alkalmazott új irányzatokról számolt be. A konferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek szombaton délután megtekintették a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumait és modell-kísér- leteit. Vasárnap forgalom az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon szombaton a borús, esős idő ellenére vasárnapinak beillő forgalom volt. Ezen a napon ugyanis csaknem 70 000 látogatója volt a mezőgazdaság nagy seregszemléjének. örvendetes, hogy egyre inkább gyarapszik a vidéki látogatók száma. Ezen a napon Pátkáról, Rédicsről, Mezőhegyesről, Szentesről, Barcsról, Kajdacsról érkeztek küiönvomattal kirándulók a kiállításra. A kiállítás külkereskedelmi pavilonjában is élénk a forgalom. Jelentős üzletet kötött a TERIMPEX-el Andret'a Pietro olasz keresi »dó, aki a kiállított állatokból 60 fiatal tenyészbikát vásárolt meg Szombaton délután a kiállítás bemutató-pályáján Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elnöke megnyitotta a CHIO által rendezett Nemzetközi Lovasversenyt. A versenyen 10 ország lovasai vesznek részt. Először 70 sportoló részvételével a földművelésügyi miniszter díjáért versenyeztek. ábrándjai és vágyai határát mindig a hűvös és kérlelhetetlen szolgálati szabályzat, valamint a szűk körű család anyagi érdekei szabták meg. Ez a mai beszélgetés azonban kissé mégis felbolygatta Ber- thold ezredes fantáziáját. Ügy ám! Hiszen az a lehetőség csillant meg előtte, hogy otthagyhatja ezt a barátságtalan országot. Soha, semmi körülmények között nem merészelte volna ő maga kérni, hogy helyezzék át valamely más posztra. Ez árnyékot vetett volna a magafajta katonatiszt hírnevére, akiről köztudomású, hogy egyetlen gondolata a parancsnokság utasításainak végrehajtása, és a legkevésbé sem törődik a saját személyével. Node most, hogy maga Himmler.« Kellemes gondolatait a telefon csengetése szakította félbe. „Ki lehet az, ilyen korán?” — villant át Berthold ezredes fején, s ugyanabban a pillanatban halk, de határozott kopogtatást hal'ott dolgozószobájának ajtaján. — Szabad! — kiáltotta, fel sem nyitva szemét. — A tizenkettedik hadosztály törzsétől már harmadszor telefonálnák — mondta halkan KeckenmüTler. — Mi történt? — kérdezte Berthold ezredes, és megrebbenő szempillája alól a vi- gyázzba merevedő segédtisztre pillantott. Kénytelen volt elismerni, hogy a századoson szinte meg sem látszik az álmatlanul töltött éjszaka: rit- kás hajzata laposra nyalva, mint mindig, arca simára borotválva, színtelen szemében nyoma sincs a fáradtságnak. — Tegnap este egy orosz tiszt szökött át hozzánk. A tizenkettedik hadosztály törzséNos, nézzük csak ezt a „Budapestet...” (Foto: Hammel.) re odaért a nyíregyházi szerviz. .. Ezen a helyzeten segített a kormány intézkedése, amely előírja, hogy a legtávolabbi vidéken is létre kell hozni a szerviz-részlegeket. Csengerben a vegyes ktsz nyitott új műhelyt, ahol a rádiók és televíziók baját orvosolják. Hamarosan népszerű lett a kicsiny műhely, s nemcsak a járásszékhely, de messzi falvak lakói is bizalommal fordulnak hozzá panaszaikkal. Szakértő ember is akadt: Oravetz József — Budapestről. ki a helyszínre, javítanivaló akadt... — Rádió, háztartási gépek viszik azért a javítási pálmát — mondja a fiatal szerelő. — Ebből igen sok van errefelé. Főleg a mosógépből, meg a porszívóiból, de azért akad már padlókefélő gép is. Mennyi a javítási határidő? Általában egy-két nap, s csak nagyon ritkán hosszabb idő, ha véletlenül nincs megfelelő alkatrész raktáron, s gyorsan beszerezni sem lehet. De az is igen sokszor fordult már elő. hogy megvárják, amíg kijavítják az elromlott masinát. , (kj.) Váratlan vendég Hosszú, türelmetlen csengetés. Berthold ezredes, az I—C osztály főnöke más esetben bizonyára felugrott volna pam- lagáról, amelyen elnyújtózva feküdt, és a telefonhoz rohant volna. Ezúttal azonban meg sem moccant. Behúnyt szemmel feküdt tovább — aki látta, azt hihette, hogy alszik. Segédtisztje, Kockenmüller százados már többször kopogott a dolgozószoba ajtaján, sőt, mivel a hívó szóra hiába várt, óvatosan be is nyitott, de látva, hogy az ezredes behúnyt szemmel fekszik a pamlagon — nesztelenül betette az ajtót, nehogy megzavarja főnöke pihenését. A százados tudta, hogy főnöke, Berthold ezredes, az előző éjszakán le sem húnyta a szemét. Csak hajnaltájban — minekutána Berlinből telefonhívás érkezett — engedélyezett magának némi pihenést. Ennél a telefonbeszélgetésnél a segédtiszt .nem volt jelen. Mikor látta, hogyan 1962. szeptember 9. merevedik vigyázatra az ezredes a készülék mellett, és hallotta, milyen alázattal beszél a kagylóba, lábujjhegyen kiment a szobából, bár — az igazat megvallva — nem tette be egészen az ajtót maga mögött. A százados a kiszüremlő mondatfoszlányokból is megállapította, hogy főnöke magával Himmlerrel beszélt, és hogy ez a beszélgetés váratlan, kellemes meglepetést jelentett az ezredesnek. Nos, egy ilyen beszélgetés után Berthold ezredes igazán megengedhette magának, hogy félórácskát zavartalanul, gondolataiba merülve heverész- szen a pamlagon. Lám, milyen magasra értékeli a legfelsőbb parancsnokság az ő tevékenységét, melyet itt, Belorusszia erdővel borított — s a führer hadainak éppen ezért rendkívül veszedelmes — tájain folytat! Maga Himmler félreérthetetlenül célzott rá, hogy neki. Berthold ezredesnek új, még jelentősebb munkakört szándékoznak biztosítani! Ilyen kivételes esetben megbocsátható, ha az ember még a szokásos napirendjét is felborítja, csakhogy magára ma- ■radjon gondolataival, és kissé ^ábrándozzék. Willy Berthold egyébként iem volt valami na^ álmodozó. Mint a német felderítő szolgálat hivatásos tisztjének, aki csak foglalkozásának él, 125 mázsa szemes kukorica egy hektáron Endréd! Endre elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának nyilatkozata a Kárpát-Ukrajna-i kolhozokban szerzett tapasztalatából Augusztus végén egy Sza- bolcs-Szatmár megyei delegációval tanulmányoztuk a szomszédos Kárpát-Ukrajna kolhozainak növénytermelését és állattenyésztését. Nincs arra mód, hogy az ott szerzett tapasztalatot egy cikk keretében elmondjam, ezért két dologról: a kukoricatermesziésről és a szarvasmarha-tenyésztésről szólok röviden. Négy kolhozban jártunk, ebből háromban termelnek kukoricát — Irsován, Técsőn és Visken —, a negyedik kolhoz, Felsőapsán magas hegyek között gazdálkodik és csak állattenyésztéssel foglalkozik. Ismeretes, hogy ezek a kolhozok még a mi beregi talajainknál is gyengébb földeken gazdálkodnak. Ezért is lepett meg minket az a nagyszerű eredmény, amit a kukoricatermesztésben elérnek. Técsőn, Visken 90—95 mázsás, Irsován pedig 125 mázsás1 májusi morzsolt termést várnak hektáronként. Az utóbbi kolhoz eredménye holdra átszámítva nyolcvan mázsás termésnek felel meg. Ezeket az eredményeket nem kísérleti parcellákon érik el, hanem nagyüzemi termesztésben. A három meglátogatott kolhozban 600—800— 900 hektáron termelik a kukoricát. Hozzá kell még tenni, hogy az időjárásuk is mostohább. Técsőn az egyik munkacsapat például április 28-án kezdte az ültetést, de olyan erős fagyok jöttek, hogy május közepén folytathatták újra. Júniusban, amikor nálunk a hűvös, borús idő volt, ott hó esett. Ilyen körülmények után mindenütt feltettük a kérdést: hogyan érik el ezt a magas hozamot? A vízgazdálkodás Minden kolhozban elmondták, hogy a termésfokózó módszereket komplexen alkalmazzák. Az alapvető módszerek közé sorolják a vízgazdálkodás megoldását. Náluk sok a tocsogós. vizes talaj. Ott nem az aszály, hanem a víz nél megtagadott minden felvilágosítást, és makacsul követeli, hogy személy szerint önhöz vezessék, ezredes úr. — Én hozzám? — Igen! önnek nemcsak a rangját és vezetéknevét, de még a keresztnevét is tudta. — Micsodaaa? — kérdezte csodálkozva Berthold ezredes, és vállat vont, majd felkelt. — Valóban különös — állapította meg Kockenmüller. — Vajon honnét ismerheti egy orosz tiszit az ön nevét? — És ráadásul még a keresztnevemet is! — Mindenesetre bátorkodom javasolni: legyen óvatos, ezredes úr. Hátha azért küldték ide ezt a tisztet, hogy merényletet kövessen el ön ellen? — ön túlbecsüli személyemet, százados úr! Miért akarnának én ellenem, egyszerű tiszt ellen merényletet elkövetni? — De ezredes úr..; — próbált szavába vágni a segédtiszt. — Indokolt volna, ha egy hadosztályparancsnokról vagy hadseregparancsnokról volna szó... — folytatta Berthold ezredes, oda se figyelve segédtisztje közbevetésére. — Vegye figyelembe, ezredes űr — jegyezte meg buzgó alázattal Kockenmüller —, hogy nem akármilyen tisztről van szó, hanem olyasvalakiről, aki Himmler személyes barátjának nevezheti magát. A bolsevistáknak ennyi is elég. — Ügy gondolja? — Biztos vagyok benne! — És milyen utasítást adott a hadosztály törzsnek? — Az ön nevében megparancsoltam, hogy küldjék ide az átszökött tiszt iratait, őt a fő ellenség. A káros talajvizet elvezetik. Ezt egyes területeken felületi árkolással sikerrel megoldják, de sok helyen csak alagcsövezéssel tudnak megfelelő eredményt elérni. Técsőn például 450 hektárnyi szántóföldjük van már alagcsövezve és ezt a munkát 800 hektáron fogják elvégezni. A szervesanyag utánpótlás Igen nagy gondot fordítanak az istái ló trágya kezelésre, de még nagyobbat annak szaporítására, illetve szervestrágya komposztálás útján való előállítására. Irsován például a folyó medréből kibányásszák az iszapot, ami rengeteg erdei hulladékot és jó minőségű feltalajt tartalmaz. 30 tonna ilyen iszaphoz 10 tonna istálló- trágyát, 1 tonna őrölt mészkövet, 2 mázsa mészfoszfátot és annyi foszfortartalmú műtrágyát kevernek, amennyit az illető területre alaptráeyaként adagolni akarnak. Ebből a keverékből a mi burgonya prizmáinkhoz hasonló érlelő kazlakat raknak. Minden ilyen prizma tetején vályúszerű mélyedést készítenek, amibe naponként hordják az istállókból a trágyalevet. Három hónapig érlelik így a komposztot, amiből mindig szükség szerinti mennyiséget készítenek. Minden évben hektáronként 400 mázsa ilyen keveréket hordanak tó a káros víztől megszabadított talajra. Talajművelés, növényápolás A talajművelésük teljesen gépesített. A vetést is géppel végzik. A tájnak megfelelő jó hibrid vetőmagjuk van. Feltűnt nekünk, hogy Irsován például 47 ezer tő van egy hektáron és minden bokorban két szál. Elmondták, hogy bokorbavető géppel dolgoznak, ami egy fészekbe 6—8 szemet is tesz. Nem sajnálják a vetőmagot, de így biztos a két egészséges szál meghagyása. magát pedig tartsák készenlétben. — Nagyon hélyes! És megérkeztek azok az iratok? — Igenis. — Adja ide! Kockenmüller gyorsan kiment a dolgozószobából, de egy pillanat múlva visszatért. Egy alacsony köpcös főtörzsőrmestert engedett be maga előtt. — Utasításom van, hogy tu-, lajdon kezébe nyújtsam át, Herr Oberst! — jelentette katonásan a főtörzsőrmester, és vaskos borítékot adót át Berthold ezredesnek. Az altiszt alakja eltűnt a dolgozószoba ajtaja mögött. Berthold ezredes gondosan felvágta a borítékot, és óvatos mozdulattal húzta ki belőle az iratokat. A hadműveleti terep nagyléptű katonai térképe volt benne és az át- szökött tiszt igazolványa. Az ezredes gyors pillantást vetett a térképre, majd szótlanul átnyújtotta segédtisztjének. Kockenmüller rajzszeggel az asztalkára erősítette a térképet, egy fiákból nagyítóüveget húzott elő, és mélyen a térkép fölé hajolt. Titkos jelöléseket keresett. Annyira belemerült a térkép tanulmányozásába, hogy összerezzent, amikor Berthold ezredes hangját hallotta. — Nem gondolja ön, hogy ennek az átszökött embernek az arca egyáltalán nem oroszos? — kérdezte az ezredes. Kockenmüller odalépett főnöke háta mögé, és szemügyre vette a képet. — Ko-ma-roff .. 1 — olvasta szótagolva a nevet, majd ismét a fényképre pillantott, (Folytatjuk.) Kelés után azonnal megkezdik a ritkítást. Vetéstől a kelésig állandóan boronával*járatják a kukorica- földet. Három-négy boron álást is kap a kukorica, amíg ki nem kel. Gépi és kézi kapálást szükség szerint végeznek. Az anyagi érdekeltség A kolhozokban munkacsapatonként kapják a tervüket. A munkát csapatban munkaegységre végzik. Náluk már eléggé általános a garantált munkaegység. Az anyagi érdekeltségnek több formájával találkozunk. Visken például a tervig a termés öt százalékát kapja a munkacsapat, tervein felül progresszív a prémium. Például egy 13 fős munkacsapat, aminek a területe 45—50 hektár, a múlt esztendőben 600 mázsa prémium kukoricát vitt haza. Máshol csak terven felül premizálnak, de az anyagi érdekeltség mindenütt megvan, A szarvasmarha• tenyésztés Az állattenyésztésük igen fejlett, különösen szép eredményeket érnek el a legeltetéssel. Sok a kultúr-, vagyis a telepített legelő. Técsőn láttunk ilyet, ahol karámszerű korláttal az egész legelő 12 szakaszra volt osztva. A szakaszon belül villany pásztorral szabadítják fel a napi adagot a teheneknek. Ha lelegelte, ha nem, másnap új területet fognak fel, mert a pontos forgás (csak így tarthatók be. így Bem elöregedett, sem pedig túl gyenge füvet nem legelnek az illatok. Ha nem győzte lelegelni, akkor a jószág után le- Haszálják, de nem előtte. Felsőapsán teljesen állatte- rtyésztésre rendezkedett be a kolhoz, alig van néhány száz hektár szántója. 1100 darab marhából 460 a fejőstehén. A viszonylag kistestű tehenek darabonként a 3000 literen felül termelnek. A tej mellett fő bevételük a hústermelés. A 10—12 hónapos bikákat, selejt üszőket 300 kilósra nevelik — náluk ez az eladási súly. Ebben a kolhozban jelentős a juhtenyésztés is, 3500 darabot láttunk. A szervezettség, a tervfegyelem Egyetlen kérdésről még, ami a szép eredményeket nagy mértékben elősegíti, ez pedig a szervezettség a tervfegyelem. Nem találkoztunk olyan kukoricatermesztő vagy fejőnővel, aki a munkacsapat és az egyéni tervét ne ismerte volna. De nemcsak ezt, hanem azt is, hogy mit kell tenni a tervteljesítésért. Hektáronként hány mázsa trágyát kell felhasználni, mennyi vetőmagot, milyen sor- és tőtávolságra vessenek és így tovább. A fejőnők is pontosan ismerik a fejési, a szaporulati tervet, de azt is tudják, hogy egy-egy etetésre miből hány kilót, dekát kell adni az általuk gondozott állatnak. Az agronómus például az egész gazdaság szakmai irányításáért felelős, de sokkal nagyobb a rnunkacsapatvezetők- nek és kollektiven is a munkacsapat tagjainak a felelőssége, mint nálunk. A mi szövetkezeteinkben a bri gáditag például a talaj előkészítéssel nem törődik. Az említett kom- posz-trágyát ott a munkacsapat készíti el és hordja ki a terve teljesítése érdekében. Nagy a fizikai dolgozók felelőssége, de övék a legnagyobb haszon is. 'if Végül azt említeném meg, hogy minden kolhozban nagy- nagy szeretettel fogadtak bennünket és mindent szívesen elmagyaráztak, mindent megmutattak. így értük el, hogy gazdag tapasztalaitokkal térhettünk haza.
