Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

Miért váltották le? A 18-as tvr nyomóban: alkohol, család, beavatkozás... Elváltottak egy párttá tkárt. Emberi gyarlóságból fakad, ha egy vezető leköszön, hibáit felnagyítják. Ö viszont meg­próbálja kellemesebb színben feltüntetni maigát. Hibáit ki­sebbíti és sajnálkozást próbál kelteni. Hasonló helyzet ala­kult ki Balázsi Bertalan a tiszaszalkai Búzaikalász Tsz. volt párttitkára körül is. Töb­bet mondtak róla, mint amit elkövetett, 6 viszont keveseb­bet ismert el, mint amennyi­ből hibás. Sorakoznak a kérdőjelek. Miért váltották le? Hogyan jutott a bizalom megvonásáig? Keressük az okokat, s az igazságot ’Mielőtt azonban mélyebben elemeznénk, hall­gassuk meg a járás vezetői­nek a véleményét. — Csaknem nyolc hónap türelmi időt adtunk neki, hogy változtasson — magya­rázza Hegedűs Sándor elvtárs a vásárosnaményi járási párt- bizottság titkára. — Rendsze­resen foglalkoztunk Balázsi elvtárssal. Elmondtuk hibáit, tanácsokkal láttuk eL Nem használt Nem látta be, hogy elvtelen magatartáséval nem csökkenti, hanem fokozza az ellentéteket a tsz-tagok, a volt szegény és középparasz- tok között. Talán akarata el­lenére is megpróbálta szem­beállítani a tagságot a vezető­séggel. Szűklátókörűségéből ered, hogy nem tud a régi kalitkából szabadulni, új mó­don dolgozni. Ez pedig fontos. Azt hangoztatta, hogy ő a szegények pártján áll. Vajon kik voltak ezek? Olyan em­berek, akik szerettek a kö­zös tulajdonhoz nyúlni. S el­ítéltté a tsz-elnököt, mert az védi a szövetkezet érdekeit. — A taggyűlés után azt mondta, hogy nem a párt­tagság, hanem az elnök vá­lasztott magának párttitkárt — emlékezik vissza Deák Já­nos elvtárs a párt és tömeg- szervezetek osztályának veze­tője. Igaz-e ez? Nem új párttit­kár Sebestyén Béla. Régen ve­zetőségi tag. Egyhangúlag vá­lasztották meg. Még Balázsi Bertalan — aki megmaradta pártvezetőségben — is helye­selte. Ebből is látszik, hogy Balázsinak szemléletéből kö­vetkeznek a hibák. Tiszászai­kén az emberek, mint zsilip a vizet, úgy zárkóztak el. Nem mondtak se fehéret, se feketét. Miért? S később mi­kor megeredtek a vélemény- csatornák, döbbentem rá az igazságra. Balázsi Bertalan .népszerű” ember volt. Sze­mükben kedvezett az embe­reknek. Nem egyszer megtör­tént, hogy a vezetőségi ülésen elfogadott határozatot a köz­gyűlés előtt egyes hangadók véleményére hallgatva felrúg­ta. A vezetőség tagjai pedig csodálkoztak. Hogyan fordul­hat szembe saját véleményé­vel? Becsületét tette kocká­ra. Ez történt a premizálás mértékének meghatározásánál is. A tsz. vezetősége 20 szá­zalékot javasolt. így terjesz­tették a közgyűlés elé Vala­ki követelte: „Nem elég, ne­künk 30 kell”. S Balázsi a 30 mellé állt. Az emberek érdekeinek látszatvédelme pillanatnyilag növelte népsze­rűségét. S hogyne pártolták volna azt az embert, aki a természetbeni juttatásokat — húst stb — potom áron kí­vánta a tagok között kioszta­ni? Nem gondoltak arra, hogy az efajta jótétemények köz­érdekellenesek. És csökkentik a munkaegység értékét. Védelmébe vette a fegye- lemsértőket A tsz. vezetősége figyelmeztette az ácsokat. Csak akkor végezzenek ma­gánosoknak munkát, ha a kö­zös építkezésekkel nem marad­nak eL S ha már dolgoznak, a kapott pénzt fizessek be, s jóváírják részükre munka­egységbe. A volt párttitkár pártjukra állt. — Beszélni kellene Kálmán Árpáddal és Szásái Józseffel is. Figyelmeztettem Balázsi elvtársat — magyarázza Gu­lyás Lajos elnök. — Mindket­tő részegen nekem állt, s el­mondtak mindennek. Hogy miért? — kérdez vissza. — Mert Kálmánnak megtiltot­tam, hogy a gáttertől hatza hordja a fát. Szászinak pedig nem adtuk el tetszése szerint a deszkát. Mind a kettő párt­tag. A pártszervezetnek kel­lett volna velük foglalkozni. A párttitkár agyonhallgat­ta. Elnézte a dara, burgonya lopását is. Pedig tudta, hogy kik voltaik. Védte Bajó Sán­dort a sertésgandazót, akinek a hibájából sok kára szárma­zott a Búzakalásznak. S hiá­ba követelték az emberek, hogy ezeknek ne fogja párt­ját. Bírálták kommunisták és pártonkívüliek. Koncz István az egyik közgyűlésen szemére vetette, hogy nem dolgozik a párttátkár. Nem foglalkozik az emberekkel. Pedig szép pénzt kap a tsz-től. — Gondoltuk, szükséges ilyen nagy közösségben egy függetlenített párttitkár. Meg láttam gyengébb fizikumú ember. Meg is szavazott a közgyűlés részére havonta 50 munkaegységet — magyaráz­za Gulyás elvtárs. Ö azonban később már ezt is keveselte. Az elnöknek já­ró munkaegység 80 százaléká­hoz ragaszkodott. A fokozott érdeklődés je­gyében kezdődnek meg újból októberben a közgazdász-to­vábbképző tanfolyamok. Az elmúlt fél évben öt tanfolya­mot szerveztek, amelyeken ezeregyszáz hallgató vett részt: — Ne erőszakoljuk Berti — figyelmezteti jóindulatúan az idős elnök. — Az az ötven a becsületes, amit a nép szíve­sen ad. Balázsi elvtárs azonban ma­kacs maradt. Semmibe vette a szövetkezeti demokráciát. A közgyűlés megkérdezése és jó­váhagyása nélkül íratta ma­gának a munkaegységeket. Tetszése szerint. — Nem lesz ez így jó — vélekedett az elnök. — Az emberek azt mondják mögöt­ted, hogy én keresek neked. Nem ért semmit, öt hóna­pos pártiskolára ment. Gu­lyás elvtáns tanácsolta: köz­gyűlés döntse el mennyi mun­kaegységet ad míg tanul. — Nem szükséges — vála­szolta Balázsi Bertalan. S mikor haza látogatott, mindig kért pénzt a tsz-föl. Adtak neki. Mégis elégedetlen volt. Látta, tudta a tagság is. El­fordultak tőle. Rájöttek, csu­pán azért követelte újra a nyílhuzást is, mert néki az első alkalommal gyengébb háztáji föld jutott. Vezetősé­gi ülésen viszont amellett volt, hogy állandósítani kell a háztáji területet Külön kaszálót kért magának. S több szalmát mint amennyi megillette. Az elvtelenség, önzés, az olcsó népszerűségre való tö­rekvés bosszút állt Igen, mert nem igazságos úton járt Ba­lázsi Bertalan. S ezt meg kel­lett mondani. Lássa és tudja mindenki Tiszaszalkán is mi az igazság. Nem lettek felna­gyítva a hibái. De szépítve sem. Ma még nem látja be. Holnap talán igen. S ez lenne helyes. Tragédia az, ha egy vezető azt képzeli magáról, hogy ő csalhatatlan. Neki mindent szabad. Csak az a jó, amit ő gondol. S úgy, ahogy azt ő látja. Az önfejűség so­ha nem vezetett jóra. S az olcsó népszerűségre való tö­rekvés is megbosszulja magát Bizonyítja ez az eset is. Oku­lásul állhat itt. S bizonyítja: a párt és a néD ügye azonos, de a közösség és az egyén ér­deke is. S ezt csak igazsá­gos úton módon lehet szolgál­ni minden vezetőnek. Aki er­re nem képes azt elsodorják. Balázsi Bertalan a volt párt- titkár ebben tévedett. Ezért vonták meg tőle a bizalmat, váltották le a párttitkári tisztségről. Ez az igazság Sem több, sem kevesebb. Az októberben kezdődő to­vábbképzésre több mint ezer- kétszázán jelentkeztek. A nagy érdeklődésre tekintettel tizenkét tárgykörből indítanak tanfolyamot. „Férjem tíz éve elissza a fizetését, s ha szólni merek érte, rögtön emeli a karját. Higgyék el, nagyon nehéz a helyzetem. Három gyerme­kem van, csak az uram ke­res. 1260 forint volt a fize­tése a múlt hónapban is, ra­kodómunkás az Autóközleke­dési Vállalatnál. A keresete amúgy sem sok, hát még, amikor csak két-háromszáz forint marad belőle az öttagú családnak egy egész hónap­ra. Segítsenek raj tunic.. .1” „Tegyenek valamit!“ Sajnos, nem Sz. Mihályné az első, aki a vállalat veze­tőihez, a nőtanácshoz, vagy éppen az ügyészhez, bíróhoz fordult panaszával, hogy te­gyenek valamit a család vé­delmében. A tény szinte tel­jesen ugyanaz: a családfő az ital rabja lett, fizetésének nagy részét már akkor meg­issza, amikor megkapja, s az­után éhezik, sokban szüksé­get szenved a család. Mit lát ilyen helyen a fogékony gyer­mek? Veszekedést, verekedést — fizikai és erkölcsi fejlődése is sokszor megreked. A kért segítség persze a leg­többször nem késett. De a vállalatok csak annyit tehet­tek, hogy beszélgettek az al­koholistával, aki vagy tanult belőle, yagy nem... Sokan felvetették, az illetékes szer­vek is szóvátették: jogszabályi rendelkezés hiányában nehéz­kes, hosszú, nem egyszer hiá­bavaló a peres eljárás is — amely igazságot szolgáltatott volna a részegeskedő, nem ritkán garázda családfőnek kiszolgáltatott embereknek. A panaszok nyomán társadalmi és tömegszervezetek, tanács­tagok, országgyűlési képvise­lők és egyszerű emberek, az egész társadalom rétegei moz­dultak meg e helyzet meg­változtatása érdekében. Ez év július 21-én máris hathatós segítséget kaptak, hatálybalépett az Elnöki Ta­nács 18. számú törvényerejű rendelete, amely törvényes módot ad arra, hogy megvéd­je az iszákosoktól a családo­kat, a társadalmat. Két hó­nap múlt a rendelet megje­lenése óta. Időszerűnek tar­tottuk megnézni: milyen ered­ményekkel járt megyénkben a 18. számú tvr? Ki telte! feljelentést? — Nagyon vártuk, hisz en­nek a rendeletnek kettős cél­ja és haszna is van — mond­ja Varga András megyei ügyész. — A család és a tár­sadalom érdekét szolgálja egyben, mert az ittas ember nemcsak otthonában, a mun­kahelyén is bajt okoz. A ren­delet kimondja', aki iszákos életmódja miatt gyermekeit elhanyagolja, tartásukról nem gondoskodik, a bíróság az ügyész indítványára fizetésé­nek ötven százalékát letilt­hatja a házastárs, vagy a gyermek gondozója részére. Hogy mennyire kinőtt ez a probléma a család kereteiből és társadalmi üggyé vált, azt igazolja: a hozzátartozón kí­vül a különböző társadalmi és tömegsaervezetek, — első­sorban a szakszervezet, a KISZ, a nőtanács is — jogo­sultak az eljárás kezdeménye­zésére. — Volt-e már ilyen eset­re példa a rendelet hatályba­lépése óta? V. L-né 800 forintja — Két esetben már el is jártak bíróságaink, mindket­tőnél megszületett a döntés: a munkáltató köteles a fizetés felét a házastárs kezébe ad­ni. V. Lajosné férje például Nyíregyházáról jár budapesti munkahelyre, ahol 1520 forin­tot keres, de az ellátásáról sem képes gondoskodni, rend­szeresen elissza a fizetését — még a táppénzét is. Három gyermekük itthon az anya nyolcszáz forintos keresetéből él, természetesen jelentős anyagi gondok között, A bíró­ság — indítványunkra — gyorsan határozott. Megítél­te a család, javára az ötven százalékos fizetésletiltást, s a tárgyalásra megidézett férj­nek is megmondta, ameny- nyiben továbbfolytatja botrá­nyos életmódját kényszerel­vonókúrára is küldik. Kényszerelvonás, kijózanitás A törvényerejű rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy a megrögzött alkoholistákkal szemben ezt a módszert is alkalmazzák. A kényszerelvo­nókezelést a házastárson kívül a társadalmi szervezetek, az alkoholizmus ellen küzdő tár­sadalmi bizottság, a tanácsok végrehajtó bizottságai és a rendőrség is kérheti. Orvosi bizottság vizsgálja meg ilyen­kor a javaslatokat és dönt abban, szükséges-e a kezelés? Ha igen, az alkoholista mun­kaidején kívül köteles a kényszeredvonólkúrára járni. Amennyiben nem jelenik meg a meghatározott időpontban, elővezetését is elrendelik. Ugyanez a törvény határo­zott kijózanító szobák felállí­tásáról, hogy a magatehetet­len, vagy botrányt okozó ré­szegeket saját költségükön magukhoz térítsék. Eláírás: „Egy szomszédasszony“ Nem véletlenül intézkedik a tvr. ilyen nagy súllyal — közli az ügyész, — a házas­sági bontóperek legalább negyven százaléka, a társadal­mi tulajdon és mások testi épségének megsértése bűntet­tének legalább hetven száza­léka az alkohol miatt történt. Felbukkan a kérdés: mennyi­re éltek jogukkal, úgy is mondhatjuk, kötelességükkel a rendelet megjelenése óta az érintett szervek? Az ügyész­ség elmondja, hogy Fehér- gyarmaton legutóbb kaptak bejelentést „Egy szomszédasz- szony” aláírással az ügyészek. Bár a levél névtelen volt, mégis eljártak az ügyben, amely valóban egy megrög­zött alkoholista családjának békéjét és anyagi körülmé­nyeit veszélyeztette. Varga András szerint éppen ideje észrevenni: túl vagyunk már azon a múltból ittmaradt né­zeten, hogy a család ügye magánügy, amihez senkinek sincs köze. A társadalom nem nézheti és nem is nézi tétle­nül, hogy családok, életek mennek tönkre egyesek nagy mértékű, helyesebben mérték­telen italozása miatt. Tvr és lehetőség — Milyen lehetőség van már rá megyénkben, hogy el­vonókezelésben részesítsék a nótáriusokat? — A rendelet végrehajtási utasítása' október elsejét je­löli meg a kezelés kezdeté­nek időpontjául — közli dr. Moskovits Károly, a megyei tanács vb. egészségügyi osz­tályának vezetője. — Mi idő­ben jártunk el, gyakorlott ideggyógyász szakemberünk Budapesten tanulmányozza je­lenleg a hasonló eseteket. Gondoskodtunk belgyógyász beállításáról is, így nincs aka­dálya, hogy október 1-én Nyíregyházán, a megyei ren­delőintézetben megkezdhesse munkáját a kényszerelvonó­kezelést véleményező orvosi bizottság. A megfelelő helyi­ség és az asszisztencia a mun­kaidő utáni kezeléshez bizto­sított. — A nyáron már Nagy kál­iéban is létrehoztunk ambu­láns kezelést azoknak, akik önként jelentkeztek, vagy in­tézeten belüli elvonókúrán voltak. Távolabbi célunk, megfelelő szakemberrel máté­szalkai központtal is meg­nyitni egy ilyen rendelőt. A kijózanító szobák kialakítá­sának lehetőségeivel is újra foglalkozunk, mert a jelenle­gi helyzet tarthatatlan. Helyi­ség és orvoshiány gátolta a megoldást, de valószínű, a mentőállomáson létrehozhat­juk a közeljövőben. Az orvosok segítenek! — Fontosnak tartom a tár­sadalmi erők meggyőző, fel- világosító munkáját. Sokszor súlyos, gyógyíthatatlan beteg­ség a hatása az alkoholizmus­nak, s a családok is aggasz­tó helyzetbe kerülnek. Meg kell ezért magyarázni, hogy éljenek az államnak komoly anyagi megterhelést jelentő, ugyanakkor mélységesen em­berséges lehetőséggel, menje­nek önként az elvonókezelés­re. Az orvosok — főképp az ezzel foglalkozók — lelkiisme­reti kérdésnek tekintik, hogy segítsenek. A társadalmi szer­veket, üzemeket, vállalatokai is arra kérjük: segítsenek! Ital, „vérnyomás“ tervteljesités... Valóban, az egész társada­lom segítségére szükség van, hogy ez a hétfejű sárkány, az alkoholizmus, megadásra kényszerüljön. Nézzük, ho­gyan fogadták a rendeletet a Vörös Október Ruhagyár nyíregyháza üzemében? — Olvastuk, beszélgettünk is róla, s egyöntetű volt a megállapításunk: igen idősze­rű észheztéríteni ezeket az embereket, megvédeni a nél­külözéstől és az italozás egyéb következményeitől az asszo­nyokat, gyerekeket. Persze, nekünk, az üzemnek is sokat segít majd a tvr. hatása — mondja Harastyák Ferenc, a szakszervezeti bizottság tagjai — Tényekkel is be tudjuk bi­zonyítani, mit jelent az al­kohol a termelésben, hány­szor okozott kiesést a tervből, kevesebb fizetést a részeges- kedőnek, s még munkatár­sainak is, hiszen a szalagmun­kában egymásra vagyunk utalva. Van nálunk olyan dolgozó, aki — miután sokat ivott — elmegy az orvoshoz, hogy magas a vérnyomása, az orvos természetesen kiírja. Ez ellen nem tehetünk semmit, a tervünk viszont könnyen baj­ba kerülhet. Egy számla a Tölgyesben Az üzem vezetői arról be­szélnek, hogy a napokban ép­pen ezek miatt folyt le há­rom fegyelmi tárgyalás. Van dolgozó, akit már eddig is el- küldhettek volna az üzemből, a^ családja miatt nem tették. Korábban is megpróbálták a feleségének adni a fizetést, persze, ez nem mindig sike­rült — egy este a Tölgyes csárdában maradt 800 forint. Néhány munkást már rábe­széltek, menjen elvonókúrára, de nem használt egyformán a kezelés. Akarat és jellem dolga ez, erős elhatározás kell hozzá, hogy végképp szakít­son az itallal valaki. Az üzemben — nagyon helyesen — termelési tanácskozáson beszélgetnek az italozásról és a családvédelmi törvényről a dolgozókkal, nem szégyenük egyenesen megmondani a va­lóságot azoknak, akik rászol­gáltak, És ha azután sem tör­ténik változás — élnek a törvényes lehetőségekkel — kijózaníttatják az alkohol má­morában a rászorulókat. Bizonyos, később maguk fogják megköszönni. Önálló, gyors cselekvést! Mit tett a tvr-ben is meg­jelölt néhány társadalmi szerv, a szakszervezet, a KISZ, a nőtanács a rende­let érvényesítéséért? A tapasztalat, a vizsgálódás azt bizonyítja, sajnos szinte semmit, legalábbis nem so­kat. A KISZ megyei és já­rási bizottságai — amint el­mondták, — felsőbb utasítás­ra vártak, a nőtanácsok pe­dig azon túl, hogy vezetőik megbeszélték a 18. számú tvr. hasznosságát, — nem mentek. Pedig egyhangú a bizonyítás: igen nagy segítséget jelent ez a rendelet megyeszerte. A ti- szalöki járás nőtanács-titká- ranak határozott véleménye, hogy a rendelet hatálvbalé- Pese óta csökkent az alkoho­lizmus. örömmel fogadták a napokban ezt a bejelentést es elhatározták, holy minden járásban, a város minden ke­rületében felmérik a helyze­tet, s ahol szükséges, segí­tenek a családok megmenté­seben. a KISZ nyíregyházi iarasi bizottságán fs egész- seges törekvéssel találkoztunk. Önállóan és gyorsan kezded menyezik a cselekvést, hiszen a törvény nagyrészt ifjúságvé­delemmel kapcsolatos. Gvors segítségre, operatív munkára, ügyes sebészi beavatkozásra van szükség a szakszerveze­tek megyei szerveinél, a he­lyi tanácsoknál is, hogy a törvény ne csak papíron meg­írt malaszt, hanem élő figyel­meztetés és hathatós eszköz lehessen a nyugodt, békés otthonok, a termékeny mun­ka. a normális emberi kap­csolatok megőrzése, védelme érdekében! „Honfoglalók“ az Inczédi soron (Hammel József felvétele). Farkas Kálmán Vidéken is lesznek közgazdász-továbbképző tanfolyamok Kopka J&im»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom