Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-22 / 222. szám
Menetközben Levonhatjuk mär a következtetést: a küldött választó taggyűlések színvonala megye- szerte általában jó. Nem hiányzik az őszinte bírálat és önbírálat légköre, nem egy helyen a járási vezetőknek sem félnek megmondani a hibákat, kritika éri az elavult munkamódszereket. Néhány jelenségre viszont érdemes menetközben is felhívni a fi- eyé’met. Ezek közé tartozik a még több helyen fellelhető gyakorlat, hogy az irányelveket és a k általában beszélik meg olykor a párttagsággal, s nem szűrnek le azokból megfelelő helyi következtetéseket. Egy példa Tiszavasváriből. Elhangzott az egyórás beszámoló, de a hozzászólások várattak magukra. Pedig a vezetőségválasztó taggyűlés óta eltelt időben voltak pozitív és negatív tapasztalatok, lett volna miről beszélni a taggyűlésen, hogy gyorsabban haladhasson a Zöld Mező •Termelőszövetkezet, A kommunisták és a meghívott párton kívüliek meg is beszélték á problémákat. A baj csak az, hogy nem a taggyűlésen, hanem annak végén — az udvaron. Ott aztán sok szó esett a megjavult vezetésről, a közöshöz való viszony hiányosságairól. a munkáról, s a zökkenőkről, amelyek a szövetkezetiek munkáját még sokszor kísérik. Miért nem mondták él ezeket a kommunisták legmagasabb fórumán is? A válasz csak ez lehet: a vezetőség beszámolója* akarva nem akarva nem adott lehetőséget a taggyűlés részt vevőinek a vitára, a helyes, alkotó légkör kialakítására', hiszen nem elemezte alaposan a végzett munkát, a hibákat, nem szabta meg a kijavítás útját, módját. A pártszervezet tagjai ismérik a nehézségeket, tudják hol szorít a cipő. Mégis csak általánosan, országos méretekre szabva beszélgettek a lehetőségekről — szinte ismételték az irányelvek megállapításait. Másutt is találkoztunk azzal, hogy a beszámoló, s a vita nem értékeli a helyi munkát, a pártmegbízatásokat, nem szab konkrét feladatokat a tagságnak. Lövő- petriben a pártvezétőség meg sem beszélte a beszámoló tartalmát, amely azután általánosságok hangoztatásában merült is ki, pedig e községben is sok a javítani való a vezetésben, a munka módszereiben. Nemrég még ölyan nagyok voltak a bajok, hogy a szövetkezet addigi elnökét is le kellet váltani tisztségéből. A vencsellői cipész kisipari szövetkezetben a beszámoló jórésze a nemzetközi helyzetet ismertette, nem szólt ugyanakkor a ktsz előtt álló feladatokról — bár a lakosság igényeinek kielégítésében igen jócskán akad javítani való. Ahol a munka kommunista. elemzése hiányzik, nem lehet harcos, alkotó taggyűlés. Központi Bizottságunk írja az Irányelvek előszavában: .. a VIII. kongresszusra készülve a legnagyobb gondossággal kell megvizsgálnunk a párt tevékenységét, hogy tovább erősíthessük a párt- és államvezetést, a politikai. gazdasági és kulturális munka jó elemeit, és leküzdhessük még meglévő gyengeségeit. Pártszervezeteink az Irányelveket vegyék alapul mindennapi munkájuk vizsgálatához...” Világos a tennivaló: nem lehet figyelmén kívül hagyni az irányelveket a beszámoló készítésénél, a vitában, hiszen egész életünket foglalják magukba megál’apításai. De hibás csak az irányelveket ismertetni, anélkül, hogy alaposan megvizsgálnák a taggyűlés előtt az irányelvekből adódó helyi munkát, megbeszélnék a pártonkívüliekkel, kérnék az üzem minden dolgozójának, a termelőszövetkezetek egész tagságának a véleményét, javaslatait a jövőre nézve. Ügy igaz, a dolgozók véleménye kiaknázhatat- lan kincsesbánya a pártszervezetek számára mindenütt. Száz és ezer olyan észrevétel bukkan így fel, amit érdemes megszívlelni, jól lehet hasznosítani. Nem fogadható el az olyan álláspont, amely néhány helyen elhangzott, hogy . a helyi problémákat úgyis ismerik az emberek, felesleges azokat a taggyűlésen újra felemlíteni.” Az ilyen vélemény igazolja, hogy nem mindenütt tisztázott még, hogy a kommunisták ereje, a tanácskozások lényege éppen a hibák ostorozásában, a munka előremutató elemzésében van. A küldöttválasztó taggyűlések nagy feladata: rendezni a sorokat, erősödve és lelkesebben munkálkodjunk a saját elképzeléseink megvalósításáért — ez fogja majd helyileg is, országosan is megteremteni a gyümölcsét. A párt legnagyobb eseményére, a VIII. kongresszusra készülünk. Pártunk céljai nagyszerűek, azonosak a nép érdekeivel. A jobb munkával az emberek élete lesz gazdagabb, szebb. Csak nyilvánvaló, hogy nem lehet izgalmasabb dolog, mint ezt a ragyogó perspektívát helyileg alátámasztani, apró téglákkal gyorsabban segíteni a szocializmus építését. Pártmunkártk eszközei sem lehetnek másak, mint szívós, állandó harc a munkában a fejlettebbért, haladóbbért, jobbért, Kopka János A beteg ember áthelyezése és az emberiesség Fellebbezés a jobb ellátás ellen - Akit félrevezettek«* Egy óra a Területi Egyeztető Bizottságnál Forgalmas napja volt pénteken a Területi Egyeztető Bizottságnak. Balázs János fellebbezése azért került a TEB elé, ment az 1949-óta a malomipari szakmában dolgozó lisztkiadót az újfehértói liszt-cseretelepről a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat átszervezés címén áthelyezte a raktárba zsákolónák. Az áthelyezés nem érintette anyagilag hátrányosan Balázs Jánost, sőt az új helyen sokkal többet kereshetne. Balázs János azonban orvosilag igazolta, hogy nehéz fizikai munkáoa nem alkalmazható. A Területi Egyeztető Bizottság jogi kifogást nem talált a vállalat intézkedésében, emberiesség szempontjából azonban nem találta a vállalatot szeplőtelennek. Marosi igazgató, — akivel a vállalat képviselője telefonon közölte Társadalmi üggyé kell fenni a tanulás! Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának tanácskozása Az országgyűlési képviselők megyei csoportja — Bar- czi Gyula elnökletével — tegnap Nyíregyházán a TIT klubjában ülést tartott. A képviselő csoport meghallgatta és megvitatta ár. Alexa Miklós, megyei főügyész tájékoztatóját a szocialista törvényesség helyzetéről, majd az elmúlt tanévi felnőttoktatás tapasztalatait és a jövőbeni tennivalókat tárgyalta. Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályvezetője jelentésében is- ^ mertette, hogy a megye pártos tanácsi szerveinek, tömegszervezeteinek mozgósító, fel- világosító tevékenysége nyomén 4597 dolgozó iratkozott a múlt tanévben az általános iskolák esti és levelező tagozatára, 1774 dolgozó pedig a középiskolákba. Hatszázan tanultak a mezőgazdasági technikumokban, 270-en tettek eredményes szakmunkásvizsgát, s 4500 fiatal tanult a 14—16 évesek részére szervezett mezőgazdasági továbbképző iskolákban. Megszervezték az építőipari, faiparig •uhaipari és élelmiszeripari echnikumokban is a levelező oktatást. Az esti és leve- ező felnőtt hallgatók 89 százaléka 20 negyvenéves, 35 százaléka pedig tsz-ben dolgozó paraszt. Az eredmények mellett azonban igen sok még a tennivaló megyénkben. A legfontosabb az írástudatlanság felszámolása. Ehhez társadalmai üggyé ken tenni a tanulást. Az ülésen hangsúlyozták: nemcsak a tanácsok, de a tömegszervezetek. a pedagógusok és az ifjúság feladata, hogy minél gyorsabban felszámolják az analfabétizmust. Sok elképzelés is született. Egyik, hogy a tsz-ekben előkészítő tanfolyamokat szerveznek az írástudatlanok részére. A mátészalkai kezdeményezés nyomán felhívják a vállalatok.. tsz-ek vezetőit: a továbbtanulóknak kéthetenként adjanak egy szabadnapot tanulmányaik folytatására, ösz- szevont osztályokat szerveznek a kisebb községekben, a tsz-ek egy részében üzemi iskolákat hoznak létre, amelynek költségeit fele részben a szövetkezetek biztosítják. Á képviselőcsoport állást foglalt amellett, hogy meg kell szervezni a felnőtt oktatás általános és középiskolai munka- közösségeit. Az új pedagógiai eljárásokkal kell segíteni, hogy a dolgozók már az órán elsajátítsák a tananyagot. Kérik a Művelődésügyi Minisztériumot is: foglalkozzon tan- tárgyszerűen a felnőtt oktatás módszereivel. Ezeken túl megyénkben felmérik a dolgosok kulturális helyzetét s az analfabétizmus leküzdéséért a tanácsok, üzemek, termelőszövetkezetek vezetőit is felelőssé teszik. a történteket — meg'gértaj hogy egyelőre segédrmklárosl munkakörben fogja alkalmazni Balázs Jánost, később gondoskodnak számára hasonló könnyű munkáról. Intrika, rossziindulat M. János tanítót összefér* hetetlenség miatt helyezték át egyik községből a másikba. Az örökös torzsalkodás teljesen lehetetlenné tette kollégáival való együttműködését. Az új helyen, lényegesen jobb lakáskörülmények közé került M. János — bár maga sem bánta, hogy meg* szabadul munkatársaitól — fellebbezett, A TEB elutasította fellebbezését Viszont sajnálattal értesült a bizottság arról, hogy M. János régi kollégái int tik us leveleket küldtek új munkahelyére, s ezzel lehetetlenné akarják tenni beilleszkedését az új környezetbe. A TEB megkeresi az illetékes oktatási szerveket, hogy az áthelyezés jogi lezárása után, ne bonyolódjék tovább más módon M. János ügye. Nem fogadom el... Tájékozatlanság és félrevezetés hozta a TEB-hez Lábas Györgyöt, aki a Kemecse! Állami Gazdaságban dolgozott Betegség miatt hagyta el munkahelyét, ma sem gyógyult meg, azonban a táppénzjogosultsága már lejárt. Rokkantsági százaléka alul marad a kívántnál, segélyben nem részesülhet. Lábas egy korábbi sértődé» miatt nem hajlandó a gazdaságba visszamenni könnyű munkára sem. Fellebbezésének jogi alapja nincs, maga sem tudta, mit akar kérni, — az egyik szervnél tanácsolták* hogy folyamodjon a TEB-hez. A TEB ilyen körülmények között csupán a felmondási idő és a le nem töltött szabadság kifizetésére kérte fel a gazdaságot. I P. & j*.. olyan nyolcvan dekás lehet” — mondja Berti bácsi. «Rendben van-e mindem?" — szemlét tart „birodalma" leteti, mielőtt szétterül a sötétség. Bammel Mmel felvétele. nyok, csak két három kilós potykák. Mégis szereti a tájat és szereti ezt a csendes, szinte veszélytelen vizet, amely alkonyat tájban tükörsima, és fénylik benne a nyugovóra készülő nap. Gazdag „termést” várnak az idén. Négy—négyszázötven mázsa pontyot küldenek piacra az őszi lehalászás után. _ A víz lefolyik, s «titi ott marad, az lesz az évi munkánk eredménye — íffü mondja Berti bácsi. A jövő hónap végén látnak hozzá ehhez a nagy munkához. Már készülődnek rá. Rendbeteszik a hálókat, hogy ne kelljen kapkodni az utolsó napokban. A hálófonás külön mesterség, s halásznak csak az mondhatja magát, akt ezt is érti. I960 óta „arat* itt a tsz. Ez lesz a harmadik__ év. S ez „aratás” után kezdődik csak a munka neheze. Elegendő ivadékot kell nevelni jövőre. Télen is etetni kell őket. Lékelni a jeget, hogy oxigénben se legyen hiány. Jó a fizetség, de alaposan dolgozni kell érte télen és nyáron egyaránt. Gondoskodni, hogy a szivattyúk friss vizet szállítsanak a Túrból, irtani a ragadozókat, takarmá- nyozni... Nehéz felsorolni* annyi tennivaló akad. Berti bácsi most is mozgolódik már a lócán. Nyíri Bertalan, ez a csontos arcú ember. Látom, folytatni szeretné munkáját. Nem is tartóztatom soká, csak egnetlen kérdésre várom válaszát. ' — Hogyan készül a jó halászlé? — Sok paprikát, paradicsomot és halat együtt kell főzni. Bográcsban! Nincs annál felségesebb! Csendes a halastó, csak egy-egy potyka ugrik fel ficánkolva. S a szárcsák kife- szített szárnyakkal vitorláznak a tó tükrén. Közel az éjszaka. halászmesterségének kezdete, — csakhogy akkor a Káilay Szabolcs uraság idejében csupán fogni kellett a halat, de gondoskodni, hogy évek múltán is legyen... A Tiszában és a Szamosban húzta akkor a hálót. Legnagyobb fogásai között 65 kilós harcsára és 35 kilós ke- csegetokra emlékezik. Itt, a nábrádi Békeharcos Tsz halastavában nem nevelődnek. ilyen ritka példáVilágos szoba a halastó partján, benne kályha, két fekhely, asztal, lóca és bogrács. Az ablakban szakkönyvek. Nagy tudomány a haltenyésztés. Érteni kell hozzá. Vjra és újra meg kell tanulni a tenyésztés legjobb módozatait. Berti bácsi ezekből a könyvekből pótolgatja az önhibáján kívül elmulasztottakat. Igaz, harmincé gyné hány év- met eaeHőtbe nyúlik vissza (Betti bdeii „ A harmadik „aratás“ előtt A ábrád on
