Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

Páll Géza—Angyal Sándor Feladatok és elmulasztott tennivalók Az alkohol: Találkozol vele a bor tön rácsainál, — 6 az első számú bűnös. Ott van láthatatlanul a házastársak között, és szítja a meg nem értést. Sokszor ő a válóok. Gyermekotthonokban megtépázott gyermekarcokon néz rád, cinikusan és kegyetlenül. Ö tette, az ital! Száguldó motorkerékpárok, autók volánjánál olykor ő az úr, és hiába vár otthon a család. Gyermek és szülő közé sokszor ő szór mérget. A munkapad mellett is kísért, s miatta vál­nak nyomorékká emberek. Túlzó, a mostani nagy alkoholellenes láz? Nézz csak szét jobban, nem kell őt keresni, ezer arccal vigyorog rád mindenünnen... Fő ellenség: a közöny! Az alkoholizmus élleni ha­dakozás elképzelhetetlen, csupán hatósági intézkedések­kel. Ez önmagában kevés lenne. A megelőzés, a gyö­kerek kiirtása széles körű társadalmi nevelés feladata. Természetes, hogy ebben a többség nem lehet részvétlen „drukker”. Minden ember ér­dekelt a megoldásban. Erről nyilatkozik Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára. — Sokat tehetnek a dolgo­zók munkahelyein a tömeg­szervezetek. Jelenleg az a hi­ba, sokan azt tartják: Ne szólj szám, nem fáj fejem. Vagyis: látják, tudják, kik a notórius részegeskedők, vagy az iszákosságra hajlamosak, de nem akarnak szólni. Ebből a kényelmes közönyből kel­lene kimozdítani az embere­ket. Ma már a törvény is mögöttük van, erre serkenti őket, és felelősek vagyunk egymásért. — Szerintem minden tö­megszervezet komolyan ki kell, hogy vegye a részét az alkoholellenes küzdelemből. A magunk portájáról szólva, a Hazafias Népfront a me­gyében rövidesen két. alkohol- ellenes ankétot rendez: az egyiket Kisvárdán, a másikat Mátészalkán. Azért esett a választás e két helyre, mert megítélésünk szerint e két ré­szen és környékén vannak megyénkben a legnagyobb al- koholgócok. Hisz például a kisvárdai járás egyik közsé­gében, Fényeslitkén a helyi emberek kiszámították, 40 li­ter pálinka jut egy-egy lak­kosra, a helyi főzésekből és a bolti készletből. Hasonlóan a csengeri és a fehérgyarma­ti, szálkái részeken, ahol nem ritka család, amelynél 180— 200 liter pálinka áll készen­létben. E két ankétra klviszünk orvosokat —, akik az alkohol káros hatását szemléltetik majd, — jogászokat, — akik az ittasságból származó bűn­eseteket, a káros követkéz-, ményeket világítják meg. Tár-i sadalmi mozgalmat akarunh elindítani és több helyen ij hajlandóak vagyunk ankéto, kát rendezni. Csak úgy szál- molhatunk eredményekkel $ veszélyes betegség elleni küzj delemben, ha társadalmi ügy- gyé sikerül tenni az alkoho­lizmus elleni mozgalmat. már senki sem reklamálja a szeszes italt ezeken a helye­ken. Hideg és jó gyümölcslevet! — Sajnos, a gyümölcsléfo- gyasztás nehezen emelkedik, szomorú képet kapnánk, ha párhuzamot vonnánk a külföl­di és a hazai, a szabolcsi szá­mok között. Idegenkednek az emberek a hűsítő italoktól, le­becsülik, nem tartják méltó­nak magukhoz: nagyon keve­set, vagy éppen semmit sem tudnak arról, hogy mennyire hasznos a szervezetre, az egészségre. Türelmesen meg kell magyarázni nekik. Ebben lehet óriási szerepe valameny- nyi felszolgálónak. Igaz, elren­deltük, hogy mindenütt rakják ki az asztalokra a hűsítő italo­kat és a gyümölcsleveket. Ez még kevés: ajánlani is kell azokat. Követendő példa van a nyíregyházi vendéglátóipar­nál: versenyeznek a vendéglők, az éttermek a gyümölcslé nép­szerűsítésében, a legjobbak pénzjutalomban részesülnek. Helyes volna, ha állandósíta­nák ezt mindenütt s a felszol­gálók anyagi és erkölcsi elis­merésének alapjává tennék a gyümölcslevek árusítását. Szigorúan eljárunk! Esti körsétánk első állomá­sa,: a Dózsa György utcai italbolt. Az asztalokon — a rendelkezés ellenére — nin­csenek kikészítve a gyü­mölcslevek. Válasz nincs — ötven üveggel adtunk el fél kettőtől este 8-ig — nyújt felvilágosítást File Já­nosaié helyettes-boltvezető. Hogy miért nem rakják ki az asztalokra, erre nem kapunk választ. Hideg-e az üdítő ital? — Sajnos olyan szerencsét­lenül romlott el a hűtőszek­rényünk, hogy épp az alján nem hűt, ahová az üdítők mennének. Miért nem javíttatják meg? — ? Az italboltban huszonöt vendég tartózkodik, közülük egy fogyaszt gyümölcslevet. Ittas embert nem látni az italboltban: — Pedig be-betémek ré­szegek is — folytatja Fiiéné. — Főleg, ha a 28-as bezár. Mindig megérezzük. Nehéz velük bánni, egyesek fenyege­tőznek, káromkodnak. Tele­fon nincs az italboltban, még rendőrért sem tudunk beszól­ni... Gyula bácsi kitántorog Zárás előtt pár perccel té­rtink be a Dimitrov utcai „Budapest” kisvendéglőbe. Itt is üresek az asztalok. Azaz mégsem, ájulásig lerészegült öreg ember szunyókál az egyiknél. Fel-feleszmél és félálmában is megtalálja a keze ügyébe tett boros poha­rat Miért szolgálnak ki ittas embert? — Nincs berúgba! — pró­bái meggyőzni bennünket a vezetőnő. — Gyula bácsi, — ahogy szállították, kisvártatva feltápászkodik és csaknem négykézláb kitámolyog az aj­tón. Ittas ember kiszolgálásáért már egy ízben fizetett kétszáz forint bírságot Barzó And­1362. augusztus 12. rásné vezető. Nem okult be­lőle! Kedves vendégek a „gurulóból“* Nagy hangzavar uralkodik az állomási „restiben”. A helyettes-vezető, Brősztl Má­té, a söntós közepén nézi a kiszolgálást. Valaki jégbehü- töt bambit kér: — Kérem, parancsoljon — hangzik az udvarias válasz. És előkerülnek a jeges gyü­mölcslevek. Negyedévenként 25—30 ezer üveg üdítő italt ráérnek ki a »öntésben; Az egyik szabad pénteken-szom- baton tilalmat is rendeltek el az égetett szeszes italokra. 14—21 óráig. Nem ártana többször megismételni! — A legtöbb bajunk azok­kal van, akik a gurulóban, az utasellátó kocsijában teleisz- szák magukat és betérnek hozzánk — mondja a helyet­tes-vezető. Borgőzös hang szólal meg a háta mögött, kezében blok­kot lobogtat. Rá van írva, hogy részeg. Miért kapott blokkot? ★ A zárórát betartják a kis kocsmák. Sötét fogad ben­nünket a Rákóczi utcai ..Nyí­ri Fészek” előtt, hasonlóan a Petőfi téri kisvendéglőnél. A Kossuth téri Jegeske is bezárt. Sokan tartanak a Ha­lász Csárda felé. „...de ajánljuk“ A csárdában szintén nincse­nek az asztalokon a hűsítők. Tíz óra múlt. (12-kor zárnak.) — Kérem már késő van, nem raktuk ki, de ajánljuk — védekezik a pincér, s hoz­záteszi: — Tessék megnézni, jégbehűtött almuska, meggy­lé. .. Itt van jeges hűsítő, de nem reklámozzák kellően. 11 óra körül a vendégek egyhatoda ittas-gyanús. Han­goskodás, elcsukló hang és egyéb jel mutatja a részeg­ség állapotát. A felszolgá­lóik nem zavartatják magu­kat. Mit mond az illetékes Csak úgy lehet eredményes az alkoholizmus elleni küzde­lem, ha gyakorlatilag is érvé­nyesülnek a szeszfogyasztás csökkentésére hozott határo­zatok. A különböző társadalmi szervek mellett elsősorban a vendéglátóipariak tehetik a legtöbbet az iszákosság megfé­kezéséért. Fodor Antal elvtárs­sal, a megyei tanács vb. ke­reskedelmi osztályának vezető­jével arról beszélgettünk, mi­lyen intézkedések láttak nap­világot az utóbbi időben a tö­mény ital fogyasztásának kor­látozására, a különböző gyü­mölcslevek népszerűsítésére, s van-e eredménye a fáradozás­nak? Nincs új italbolt engedély Mi volt az eddigi legcélsze­rűbb intézkedés? — Az, hogy az utóbbi idő­ben egyetlen engedélyt sem adtunk ki új italbolt nyitásá­ra a városban és a nagyobb falvakban. Az ilyen „talpon­állók” megszüntetése fontos­mozzanat a szeszfogyasztás fé­kezése közben: köztudomású, hogy ezek a helyiségek igen kedveltek az alkohol rabjai­nak körében. Nem járultunk hozzá a kállóiak és a vásáros- naményiak próbálkozásához sem: presszósítani akarták a cukrászdát, hogy tömény italt is árusíthassanak. Ezek az in­tézkedések érezhetően mérsék­lik az alkoholfogyasztást. Jelentősen csökkent a szesz- fogyasztás? — Annak ellenére, hogy a többször emlegetett számok még most is nagy fogyasztást mutatnak, a korábbi évekhez képest van fejlődés. Szerin­tünk nem szabad türelmetlen­nek lenni: csak fokozatosan juthatunk előbbre. Néhány eré­lyes intézkedés előbb ellenál­lásba ütközik, az italozók fel­háborodását váltja ki, egy idő után termesztésnek tűnik. így volt ez a nyíregyházi Stadion és a sóstói strand esetében: ma — Sürgősen meg kell oldani minden vendéglátóipari egy­ségnél a hűtési nehézségeket. A „hűsi” valóban legyen hi­deg, üdítő. Megoldatlan prob­léma ma még megyénkben a jéggyártás. Véleményünk sze­rint az iparnak — éppen az alkoholizmus elleni küzdelem­re való tekintettel — több gon­dot kellene fordítani a jég- gyártás fokozására. Szorgal­mazni kívánjuk a gyümólcslé- bemu tatókat is, ezenkívül a jövőben példás szigorral já­runk el azokkal szemben, akik ittas embert kiszolgálnak csu­pán azért hogy növeljék a be­vételüket. — Már többen elmondták, jó volna a gyümölcslevek hígí­tása, szénsavasítása, úgy több ember kedvelné meg azokat az alkohol rovására. Ez ipari fel­adat, nem tartjuk lehetetlen­nek a kérés mielőbbi teljesí­tését. Érdeklődnek afelől is: mikor lesznek nálunk is olyan hűsítő italokat, gyümölcsleve­ket kiszolgáló automatagépek, mint a Szovjetunióban, vagy más országokban? Pontos dá­tumot nincs módomban közöl­ni, remélem ez sem várat ma­gára sokáig. Újfajta bútorfényesítő Van elegendő Ultra és Vim Felkészült az őszi nagyta­karításra az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat. A város öt háztartási boltjában kap­ható valamennyi tisztítószer. Az utóbbi időben az illatszer boltokban is vásárolhatók. Minden cikkből megfelelő az ellátás. Jelenleg raktáron van ötezer doboz Vim, hatezer do­boz Ultra mosogatópor — amit egyébként nem mindig lehet kapni, — tízezer doboz különböző fajtájú mosópor, padlópaszta 800 dobozzal, ne­gyed, fél és háromkilos cso­magolásban, 500 félliteres üveg padlófényesítő, amely jobban fénylik, mint a pasz­ta. Van 800 doboz Flóra kéz­tisztító, melyből az ipari üze­mek igénylik a legtöbbet. Üj jó hatású bútorfónyesí- tő került forgalomba, üveges kiszerelésben, 5 forintos áron. A bútort újjávarázsolja. Rak­táron van még 30 mázsa mo­sószappan is. Tisztítószerekben nincs hiány, kezdődhet az őszi nagytakarítás. „„ íllűidóyyái" (Jiacjij^káLlában Egy évvel ezelőtt új ter­mékkel lepte meg a vásár­lóközönséget a Nagykállói Fém- és Faipari KTSz: el­készült az igen keresett ház­tartási mosdó első példánya. Megtekintették a szakem­berek, s elismeréssel szól­tak a készítők munkájáról: a -vasból formált mosdó szí­nével, alakjával a korszerű igényeket követi. Gyorsan jött a kereskedelem meg­rendelő levele: azóta már az ország valamennyi na­gyobb városába eljutott a kállóiak terméke. Időközben korszerűsítették a technológiát, több munka- folyamatot gépesítettek: ma már szalag szerűen, szériá­ban gyártják a mosdókat. Naponta átlagosan 70—80 készül belőle. Hasonló nép­szerűségnek örvend másik termékük, a fogas is. Nemcsak a szövetkezet jö­vedelmét gyarapítja a „mos­dógyár” Nagykállóban: jó szolgálatot tesz a vásárló- közönségnek, egyes, koráb­ban hiánycikként emlegetett termékkel. Képeink Gyimesi András hegesztőt és Vámos Ilona festőt mutatják. (Foto: Elek Emil.) Élen: az Építőipari Vállalat Szombaton délelőtt ülést tartott Nyíregyháza Munka- versenyt Értékelő Bizottsága. Megállapították: a város üzemeinek többsége sikeresen teljesítette első félévi terv­feladatát, különösen nagy elő­rehaladás mutatkozik a ter­melékenység alakulásában. Alapos mérlegelés után el­döntötték, hogy a pártkong­resszus tiszteletére indított versenyben —. az első hat hó­napi munka alapján — kik állnak az élen. Első helyre a Szabolcs-Szatmár megyei Épí­tőipart Vállalatot rangsorol­ták az építőanyagipari és a sütőipari vállalat előtt. A kisipari termelőszövetkezetek­nél külön értékelték a javító és szolgáltató tevékenységet. E téren a vasipari ktsz lett az első, megelőzve a textil- ruházati és a kárpitos szövet­kezetét. Az egész gazdasági tevékenység alakulásában legjobb eredményt a textil- ruházati ktsz érte el, utána a vas és fémipari, valamint a vegyesszerelő szakipari szö­vetkezet következik. 1/" e ' i. söntésékben ixorsera éttermekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom