Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

Rendeletma<rvarázat Baleset-elhárítás a termelőszövetkezetekben Alkotmányunk védi a dol­gozok egészségét. Ennek kü­lönös jelentősége van nap­jainkban, amikor az iparban és a mezőgazdaságban nagy ütemben folyik a gépesítés. Ezért kormányunk egy sor jogszabályt alkotott a munka biztonságának fokozására, a balesetek elkerülésére és a dolgozók egészségének védel­mére. A mezőgazdaságot érintő eddig megjelent ilyen tárgyú jogszabályok közül legjelentősebb a tsz-ek üze­mi balesetelhárításáról szóló 22 1960. F. M. számú rende­let, Az említett jogszabály sze­rint a tsz-ek balesetelhárítá­sának szervezését a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai irányítják, a községi ta­nácsok ahhoz támogatást ad- ,a ^sz-ek pedig azt meg­valósítják. A tsz-ekben min­den vezető és irányító mun­kakört ellátó személy felelős a balesetelhárítás szabályai­nak megtartásáért. A szabá­lyok betartását van hivatva ellenőrizni a vezetőség által kijelölt biztonsági megbízott. A sikeres baleseteíhárítás megvalósítására a tsz-ek kö­telesek: a) anyagi lehetőségeiknek megfelelően, folyamatosan gondoskodni az erő-, mun­kagépeknek és munkaesz­közöknek az előírt bizton­sági felszerelésekkel történő ellátásról; b) a balesetelhárítás ké­szültségének fokát minden év tavaszán a biztdnsági szemlebizottsággal megvizs­gáltatni, a szemle eredmé­nyét és a tennivalókat jegy­zőkönyvbe rögzíteni; e) a tsz-tagokat és a dol­gozó családtagokat baleset- elhárítási oktatásban ré­szesíteni; d) a balesetelhárítási óvórendszabályokat, szükség szerint, de legalább egyszer évenként ismertetni a dol­gozók előtt; e) az aratási és cséplési munkában részt vevőket e munka megkezdése előtt évenként külön is kioktat­ni. Ezek után kérdés: a tsz-ek­ben mi is az az üzemi bal­eset? Ezt a jogszabály így határozza meg: „Üzemi bal­eset minden olyan baleset, amely a termelőszövetkezet tagját a közös termelő mun­ka végzése közben, illetőleg á termelőszövetkezet műkö­désével összefüggésben a ter­melőszövetkezet területén, vagy azon kívül éri, ideért­ve a közúti (forgalmi) bal­eseteiket is”. Olyan esetekben, amikor az üzemi baleset halállal, il­letve több dolgozó súlyos testi sértésével végződik, a tsz vezetősége soron kívül köteles értesíteni az illetékes rend­őrkapitányságot, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályát és a szakszervezetek megyei tanácsát. Ugyanakkor a be­következett balesetekről a biztonsági megbízott két pél­dányban kötöles jegyzőköny­vet készíteni, a helyszínt a tsz vezetőségével köteles biz­tosítani, ahonnan a balesetet eiőidéző berendezést kizáró­lag csak életmentés, vagy to­vábbi baleset megelőzése ér­dekében lehet elmozdítani. A tsz-ek a balesetekről kö­telesek nyilvántartást vezet­ni, s azokról jegyzőkönyvet felvenni, azokat tíz évig meg­őrizni. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai kötelesek a tsz-ek balesetelhárító hely­zetét rendszeresen megvizs­gálni, hiánvosság esetén az in­tézkedéseket megtenni és azok végrehajtásához kellő tá­mogatást megadni. A tsz-ekben a balesetelhá­rításra vonatkozó jogszabá­lyok végrehajtását a szakszer­vezeti munkavédelmi felügye,, lök ellenőrzik. Azok a tsz-ve- zetők és tagok, akik a bal­eset-elhárítással kapcsolato­san kiadott intézkedéseket nem hajtják végre szabály- sértést, súlyosabb esetben bűntettet követnek el. Mindazon tsz-ekben, ahol még a vezetőség az ismerte­tett jogszabály végrehajtásá­ról még nem gondoskodott, igyekezzen annak mielőbb — addig míg súlyosabb baleset nem következik be — érvényt szerezni. A tsz-ek ezzel is biztosítsák a veszélytelen munkakörülményeket. Dr. Demién István megyei főügyészségi ügyész. Ölaai&nk írja : Változás Kólafban Éveken át nehézségekkel küzdött a kótaji Üj Erő Tsz. Gyakori volt a mérleghiány. S amilyen a kereset, olyan volt a munkakedv is. A szö­vetkezet tagságának egy ré­sze, hangulata szerint dolgo­zott: ha akart munkába állt, ha nem akart, 'feléje se ment a szövetkezetnek. Végre tenni kellett! Látta ezt a járási pártbi­zottság is. Fodor András elv- társ, a pártbizottság munka­társa lett a tsz elnöke Kóta­jon. A becsületes emberek érdeke követelte ezt, akik szorgalmasan részt vettek a szövetkezet munkájában. Üj elnök, új erő! Fodor elvtárs körültekintő embersége há­rom hónap alatt eredményt hozott. A tagságban megnőtt a létbiztonság, mert látja, hogy az idén már „lesz” zár­számadás. S ez a változás minden té­ren érezhető. Elsősorban a munkához való viszonyban. Ma már nem kell az embere­ket kéretni a munkára. Dol­goznak, ha kell éjt-nappallá téve. A borsósziedésnél haj­nali kettőkor földeken volt a község apraja-nagyja. De ott volt az elnök is! Szemé­lyes példája nem hatástalan. A széna betakarítását két nap alatt végezték el. 1800 mázsát kazlaztak be: Horváth Lász­ló, Metz István, Járdán Mi­hály és Hrabina László ka­zalmesterek irányításával. A növényápolási munkákat is aratás kezdésre befejezték, sőt július közepéig másod­jára megkapálták a silóku­koricát. Az első fél évben száz százalékkal szaporodott a jó­szágállomány. A legnagyobb eredmény mégis az. hogy Kótajon, ahol az embereket a munkára bíz­tatni kellett, most versenyben dolgoznak. Fűti őket a nyír­egyházi járás által meghirde­tett versenyfelhívás. Szeret­nének jó helyezést elérni. Az Űj Erőbén megalakult a versenybizottság, amely ér­tékeli, népszerűsíti és jutal­mazza a legjobb munkabri­gádokat. A kótaji példa bizonyítja, hogy nagy eredményre képes a közösség, ha a megértés, egymás megbecsülése igazgat­ja életét. Bojda György Kótaj. Hét hónapi munka összesí­tését tartalmazza a Felföldi István főkönyvelő íróasztalán kézről-kézre járó, a tíznapos dekádzárás alkalmával ké­szült jelentés. Összevont ta- veszi-nyári fő tevéken}' ség 68,6 százalék, ezenbelül a taíajmunka terv 80,9 száza­lék és így tovább... Az érdeklődés központja azonban most mégis a gabo- nabetakarítás. Ezzel „operál” Bácskái András üzemgazdász is: — A terv ebből 1900 nor­málhold volt, de megtoldot- tuk; több, mint kétezer hol­don arattuk le a termést. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyan a kombájnosoknak ke­vesebb jutott a tervezettnél, de annál inkább „ráverhet­tek” az aratógépesek; majd­nem 123 százalékra teljesí­tették a tervet. fl mátészalkai és nagykállói tárásban is befejezték az aratást A baktalórántházi, csengeti, nyíregyháza, nyírbátori és fe­hérgyarmati járások után az aratás befejezéséről érkezett hír a mátészalkai és nagykál­lói járásokból is. A mátészalkai járásban teg- nao már 10 községben megin­dultak a cséplőgépek, s a hordás pedig valamennyi szö­vetkezetben megkezdődött A nyári mélyszántás meggyor­sításáért az ököritöi Számos- menti Termelőszövetkezetbe összehívták a tsz-vezetőkeit, ahol mélyszántási bemutatót tartottak. — Négy éve vagyok a gép­állomáson — mondja a fő­könyvelő, de ilyen teljesít­ményeikre még nem emlék­szem. Aztán sorolja az eredmé­nyeket: — Gálik Károly 272 hold, Hriczu Gyula 245 és fél, Oláh Béla 251, Konyha Imre 239 hold. Ezeknek a tervük egyébként 150 hold. — Ki ez a Gálik? — kér­dem. — Biztosan tapasztalt traktoros. Az üzemgazdász mosolyog­va válaszol: — Tévedés. Még a húsz év­ből is jócskán hiányzik neki. Ez az első aratása. KISZ-tag — teszi hozzá büszkén — és én vagyok a KlSZ-tltkár. — Tudja. hogy arattak ezek a kévekötősök? — foly­tatja a főkönyvelő. Csak há­rom órát szenteltek alvásra éjszakánként A főkönyvelő ceruzája új­ra a jelentés számrendjében matat. Számol, majd a gép­pel írt sorok végére jegyez- get. Gálik Károly 1300 fo­rint és így tovább. __ f — Azt számolom, hogy az eddigi munka után mennyi prémiumot kapnak. Persze még csak grafittal írom. ide­iglenesen, mert a véglegest már tintával illik. Ad<h<? azonban még „jön” hozzá. XXX. Az emberek, akik látták és hallották a jelenetet, azt hit­ték, hogy a szemüveges férfi vidéki állatorvos, akit kénye- kedve szerint dresszíroz csinos felesége. Kiváltotta a két hatalmas bőröndöt és csodálkozva, még mindig bambán követte Rosét a vágányok felé. A csarnokban Rose Horváth mellé lépett. — Fordulj meg és indul­junk a kijárat felé, mintha most érkeztünk volna Rose egy körúti lakásba kí­sérte. Horváth úgy ment mel­lette a két hatalmas bőrönd­del, mintha fejbeverték vol­na. Nem nézett sem jobbra, sem balra. — Itt volnánk — mondta a lány, amikor becsukódott mö­göttük az ajtó — itt mindent megbeszélünk. — Ügy! Te vagy hát a ked­ves ismerős! — mondta in­dulatosan Horváth. — Nem tudom, miért kellett olyan nagy titokban tartani? Hogy kerülsz ide? — Mindennek megvan a maga magyarázata — felelte Rose — én már röviddel az­után eljöttem, amikor a „sza­natóriumban” találkoztunk. Előkészítettem a munkánkat. Kömer és Mr. Rogger óvatos emberek, a magyar elhárítok ébersége kényszerít bennün­ket erre. Az utóbbi időben nagyon megnehezült a munka, alaposan fel kell készülni min­den eshetőségre. A határon esetleg elkaphattak volna és kiszedik belőled, kivel kell találkoznod Pesten... Nos..., akkor helyetted az étterembe két civilruhás elhárító tiszt lépett volna be. Így is, amíg nem jöttél az idegességtől és a félelemtől tíz évet öreged­tem. — Értem. Igazad van. S milyen meglepetéseket tarto­gat még számomra Mr. Rog­ger? — Mindenekelőtt, hogy ma éjjel tovább kell utaznod Bu­dapestről. Éjfélkor indul a vo­natod Erdőslakra. — Erdőslakra? De hiszen nekem az újfalusi.­— Tudom! — vágott a sza­vába Rose. — Ez éppen olyan óvatossági intézkedés volt, mint az előbbi. Legyen már annyi eszed, te szamár, hogy lebukásod esetén küldetésed célját is kiszedték volna belő­led. Természetesen a magyar hatóságoknak is van annyi sütnivalójuk, hogy tudják: ami nem sikerült az egyik ügynöknek, küldepek helyette másikat. Ezért az újfalusi re­pülőtér köré csoportosítják az erőket, mi tehát eltereljük a Patkány-akcióról” a figyel­met. Érted már? — Sejtem. — Annál is inkább, mert nekünk a „Patkány-akciót” kell végrehajtani. Mit gon­dolsz: fizetnének egy koszos repülőtérért 10 ezer dollárt? — Nem ismerem az árfo­lyamot — mondta gúnyosan az orvos. — Én viszont ismerem! — felelte hasonló hangnemben Rose. — Harmadszor vagyok Magyarországon A „Pat­kány-akcióban” egyszer már részt vettem, de áz a marha zenész lebukott. Túlságosan merész volt, pedig itt a legki­sebb ballépés é&—< de azért nem kell megijednek: egy kis ügyességgel végrehajhatod, fő, hogy jól Válaszd meg az em­bert, akivel együtt dolgozol. Ezenkívül adatokat kell gyűj­tenünk a Szabad Európa-rá- dió adásaiba. Budapesten ne­kem ez a feladatom. Járj nyi­tott szemmel te is. Adok egy jó tippet. Tanulmányozd pél­dául az újságokat. Ezek köz­leményeit ki lehet forgatni, jó kis eseményeket lehet belőlük csinálni. A SZER-nél Bálint gazda külön megfizet, ha anyagot küldsz a hétvégi ösz- szefoglalóba a termelőszövet­kezetekről és a magyar pa­rasztság gazdasági hanyatlásá­ról. Bell ezredes is megkért, hogy ne feledkezzünk meg róla. Erdőslakon vedd meg majd a helyi lapokat, készíts a cikkekhez széljegyzeteket, s add át nekem. Fontos, hogy mindennek az ellenkezőjét bi­zonyítsad és szidjad a Kádár- konmányt, mint a bokrot... akkor fizetnek. Ezen is meg­kereshetsz néhány ezer dol­lárt. Rose ezután kinyitotta az egyik bőröndöt. — A felszerelésedet én vá­sároltam meg. Lássuk, eszem­be jutott-e minden? Van itt egy utazó számára elegendő fehérnemű, tisztálkodó-szerek, két-három könyv. Tűt és cér­nát is vettem, a többit, amire szükséged van, megvásárolod magad. Egyelőre itt van öt- I ezer forint készpénzben, s egy csekto-könyv húszezerről. A nagyhalász! Petőfi Tsz-ben Négyezer darab pecsenyekacsát adott közfogyasztásra ft nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet. Űjabb ötezer darab csibét várnak a keltetőállomásróL Mielőtt megérkeznének az apró jószágok három gondozó, Szántai Sándomé, Orsoveczki Andrásné és Bakó Istvánná mésszel fertőtlenítik az ólakat. Hammel felv. Nagy kárt okoshat a káposztalepke hernyója A kedvező időjárás követ­keztében jó káposztatermés várható ' a szárazművelésű kertészetekben is. A jó ter­mést azonban a káposztalepke hernyójának nagymérvű kár­tétele veszélyezteti. A védekezés elmulasztása 100 százalékos kártétellel is járhat. A lepkének két nem­zedéke van. Az áttelelt bá­bokból kora tavasszal kikelő első nemzedék tojásait vad­repcére és egyéb keresztes- virágú gyomnövéhyre rakja, melyből a kikelő hernyók ezeket fogyasztják. A hernyók kékeszöld színűek fekete pon­tozással, amelyek később a növényen bebábozódnak. Az ezekből kirepült lepkék a káposztalevelekre csomókba rakják sárga tojásaikat és a amelyet most beválthatsz a bankban. Most pedig beszél­jünk a legfontosabbról. Az erdőslaki kohászati művekben hamarosan leáll nagyjavításra a nagykohó. Két-három hétig tart ez a munka. Azalatt jól köríll kell nézned, mindent alaposan kidolgozni, hogy amikor ismét vasat akarnak benne olvasztani, ez a „vörös­keresztes csomag” — Rose a ruhásszekrényhez lépett és másfél kilónyi súlyú, közepes téglanagyságű pokolgépet vett elő — a levegőbe röpítse az egészet! — Ez a „Patkány-akció?” — Ügy van. Találó fedőne­ve van, Mr. Rogger gondolata volt. A patkány megfúrja a falat s összedől tőle a nagy­kohó — Tetszik? — Nem. Már úgy beleéltem magam, tökéletesen kidolgoz­tam, hogyan szerezzem mega repülőtér adatait! — Hagyd azt másnak. Ez a feladat bonyolultabb és még­is egyszerűbb. Nyugodtan sö­rözhetsz mindvégig az erdős­laki szállodában akár a kö­zelébe se menj, amikor rob­ban. Akad arra jó pénzért ember... Mit gondolsz, csak neked kell a pénz? Mire való ez a csekk-könyv? Egy a fő, hogy óvatos legyél és mindent megfigyelj. Ez legyen a jel­szód: „nyitott szem, csukott szál.* (Folytatjuk.) kikelt hernyók előbb egy cső« portban, majd pedig négyes, ötösével rágják a leveleket. Ha nagy számban jelennek meg, teljesen kopaszra lege­lik a* leveleket és csak a káposztatorzsa marad meg, ft levelek főereivel. A szabvány szerint az így megrágott káposzta csak ta­karmányozás céljára vehető át, ami egy-egy káposzta ter­melő tsz-nek nagy jövedelem­kiesést okozhat. Ha a ká­poszta két takarólevele rá­gott, az már csak II. osztályú árban vehető át Ha figye­lembevesszük, hogy a kései fejeskáposzta holdanként 150 mázsás termést ad és mázsán­ként az I. és II. osztályú áruk között 20—30 forint ár- különbözet van, akkor 3—4500 forinttal csökkenhet a tsz bevétele, ha a kötelező véde­kezést elmulasztja. Figyeljük tehát rendszere­sen a káposztást mivel a vé­dekezés költsége a minőségi különbözetből bőségesen meg­térül. A hernyók ellen ered­ményesen védekezhetünk 4—6 százalékos konyhasós oldattal való permetezéssel, fiatal nö­vények esetében pedig Hun- gária-matadoros porozással. A fentieken kívül 2 ezrelékes nikotin oldattal is permetez­hetünk. Ügyelnünk kell arra is, hogy a fogyasztásra érett, vagy a közvetlen érés előtt álló fejes­káposztát mérgezőanyaggal, vagy szagos permetezőszer­rel ne permetezzük, mert az mérgezővé válhat illetve kel­lemetlen ízt és szagot kap­hat az áru. Pótszerződés 300 mázsa kenyérgabonára Már az aratás kezdetekor úgy látták a dombrádi Kos­suth Tsz gazdái, hogy a ter­vezett termésátlagot túlszár­nyalja a várható termés. Ezért még egy pontosabb fel­merést végeztek és örömmel állapították meg, hogy ai előirányzott 11 mázsa átlag« termésük helyett 12—13 má« zsa holdanként! hozamra szá« míthatnak. Ezután elhatároz« ták, hogy az eredetileg le« szerződött mennyiségtől töb< bet értékesítenek. 300 mázs$ kenyérgabonára meg is kft tötték a pótszerződési 2 Onodvári Miklós M. SäKCJJtL dosszié ijiiimiiiimi iiiiiiii in ii iiiiiiiii iiii mi ii in ii m ii iiii in ni mi ii ni ii hí iiii ni iiii mi iiiiiiii iiii mi iiiiiiiiie ii in in

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom