Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

KINEK VAN IGAZA ? Antikor az igazgató téved — Aki ónmagát fosztotta meg jogától — Erdélyi János elégtételt kap Akta csomók az asztalon. A j vezető. Azaz csak volt, mert a törpe mozdonyon, — amelyen ült — más kezeli az indító- kant. A Nagyhalászi Kender­gyár igazgatója létszámcsök­kentésre hivatkozva bocsáj- totta el. — 11 éves korom óta in­zsugorodásom van. Nagyon jól megvoltam a mozdonyon, ie Is vizsgáztam. Nem volt ellenem panasz. Megerősíti a gyár segéd­művezetője is, akit az igaz­gató maga helyeit küldött a tárgyalásra. Erdélyi János 1951-ben a nagyhalászt gép­állomáson „az országos első traktorosa’’ címet érdemelte ki, két ízben részesült kor­mánykitüntetésben . Szíven üti az embert, ahogy elbántak vele. Öt mozdony­vezető közül őt bocsá.itotíák el. Két öreg szülő, feleség, » egy gyerek eltartásáról gon­doskodik. Ürügyül szolgált csupán a „létszámcsökken­tés”. A valóságban Erdélyi helyén más ül. Erdélyi Jánost vissza kcU venni munkahelyére — intéz­kedik a TEB. Vajon tesznek-e érte valamit, hogy ne fordul­jon elő hasonló eset a Nagy­halászi Kendergyárban? tárgyalási napon sorra veszi őket a Területi Egyeztető Bi­zottság. Eldől, kinek van iga­za! Egymásnak adják a kilin­cset a tárgyalásra hívottak. Móra Antal bolti eladót a pátrohai fmsz bocsájtotta el átszervezés és erkölcsi bizo­nyítvány hiánya címén. — Egy évre ítéltek, igaz. de amnesztiát kaptam... magya­rázza. Vétett korábban a tár­sadalmi tulajdon ellen. Bar amnesztiát kapott, nem te­kinthető büntetetlen előéle­tűnek. Márpedig ilyen sze­mély nem lehet értékkezelő. A TEB elutasítja fellebbe­zését. Nincs módjában visz- szaadni azt amitől önmagát fosztotta meg Móra Antal. Más poszton kell munkát vállalnia. Lehet így is! Üjabb akta, újabb emberi ügy bomlik ki. Hudák János építőipari technikus áthelye­zési kérelme. Gyebrovszki László igazgató nem járult hozzá, hogy a Megyed Építő­ipari Vállalattól a konzerv­gyárhoz helyeztesse magát. A Vállalati igazgató — mint annyiszor — a TEB tárgya­láson most sem jelent meg. De nem gátolhatja meg Hu­dák technikus áthelyezését. Nem helytálló, hogy nem tudja nélkülözni a vállalat, — amire az igazgató hivatko­zott. (A napokban járult hoz­zá egy technikus kitérésé­hez). Ráadásul csak egyhar- madrészben foglalkozhatott műszaki feladatokkal,- míg az új helyen, — mint mű­szaki ellenőr — képzettsége szerint dolgozhat. Hudák technikus áthelye­zése után az egyeztető bizott­ság tett pontot. Nem enge­dett jogot az elfogultságnak. Rokkant? Elbocsájtható! Rokkant, középkorú férfi a soros, Erdélyi János mozdony­A bizonyos íratlan törvény Benzovai Istvánné anyag- könyvelői beosztásban dolgo­zott a Sütőipari Vállalatköz­pontjában. A vállalat átszer­vezésekor helyezték le az egyik telepre, raktárosnak. Esetében nem történt tör­vénysértés. Az emberiesség íratlan törvényét sértették meg a Sütőipari Vállalat ve­zetői. , Berzovainé délután 1-től este 9-ig kénytelen dolgozni. A Guszek-lakótelepröl jár munkába. Szívbeteg. Lehetet­len, hogy ne találnának sza mára megfelelőbb helyet! Nemcsak a paragrafust vizs gátja a bizottság, szemük előtt az ember áll. Ebben az évben 250 döntést hoztak. Persze az elbocsájtások nem mind mondvacsináltak. Egyre kevesebb az indokolatlan el- bocsájtás. Mosom „kezeimet“ ••• Az utóbbi Időben sokat fej­lődtek az elsőfokú egyeztető bizottságok. Szembe mernek szállni a vállalati, hivatali vezetők egyes jogtalan intéz­kedéseivel. Ugyanis a felleb­bezések 30 százalékát az igaz­gatók küldik hozzánk. Külö­nösen a járási közös egyez­tető bizottságok foglalkoznak komolyan a dolgozók pana­szaival. Vannak gyenge egyeztető bizottságok is, mint a Megyei Építőipari Vállalatnál. Innen legtöbb­ször szavazateevenlőség mtett kerülnek hozzánk a pana­szok. Tetemes anyagi és erköl­csi kár lenne a múlté, ha némely vezető nem elhamar­kodottan, szeszélyes elfogult­ságból döntene emberek sor­sáról. S viszont sok felesle­ges járkálástól kímélnék meg a dolgozók önmagukat, ha tisztában lennének jogaikkal, kötelességükkel. Jó lenne, ha az üzemi, vállalati munkajo­gi tanfolyamok, előadások több helyet kaphatnának a szakszervezeti bizottságok gyakorlatában. Lassan eltűnnek a kérdő­jelek az aíktákróiL De ehhez segítséget vár a Területi Egyeztető Bizottsági Páll Géza Képesített könyvtárosok A Művelődésügyi Miniszté­rium utasítást adott ki, a köz- könyvtári munkakörök képe­sítéshez kötéséről és a könyv­tárosok szakoktatásáról. A • • Önkényeskedők Hány meg hány munka- kényeskedés nagyfokú élíbiza- künyvben szerepel ez a bejegy- kodottsághoz vezet. Így vesz­tés: „önkényesen kilépett”, tik el sokan érzéküket és mit Sajnos elég sokban. Csoda-e, ha sem törődnek a követikezimé- az ilyen embert új munkahe- nyekkel. lyén alaposan szemügyre ve- Ennek a következménye az szik, utána néznek, mi is az is, hogy Szabó József a penyi- oka távozásának? Nem. Hisz gél tsz volt elnöke úgy hagy- a legtöbb esetben az derül ki, ta ott a közösséget 2 év után, hogy • fegyelmezetlen volt, hogy egyetlen községi és já- nem látta el munkáját becsű- rási vezetőnek sem szólt róla. letesen. Az önkényeskedők Levelet írt, s így mondott le fegyelem sértők. Nemcsak ma- az elnöki tisztségről. Mi ez, guknak ártanak, hanem a kö- ha nem a legnagyobb fokú ön- zösséget is megkárosítják. kényeskedés? Méghozzá kom­Gondos számlálással mindé- ráitóm;«», ntitt kimutatható mennyi kárt , , _ , , " terwef okoznak az ilyen vándoima- ^lépo munkás a tervvel an- j i i ™ f naik teljesítésevei, üzemevei darak, akiket nem fog a hely ^ i,.. » ’ . sehol sem. Az önkényeskedők torod'^ e kategóriájához tartozóknak e,™k; a kozo8 ügyeit saját . ® _ ... ____ szakalla szerint irányító ve­legnagyobb a tábora. Vannak . vj-zo_t „ emberekkel azonban olyan fegyelmezet- , a/' _ oere el , , ~ri. . ... bánik félvállról. De nem erez lenkedok is, akiknek ugyan neveiért nem szerepel a munkakönyvé- SrwLnfo; ben a bejegyzés mégis ide so- • ™kényes­rolandók. Ezek a veszélyesebb k^es m^kas" tez-taf laly' önkényeskedők. Vezető posz- ff™* . rJL aßy tot töltenék be és maguk akar- értelmiségi (kügozo. Igen, hisz ják megszabni a törvényeket. az onkenyeskedok nem a tor- Úgy mint a pusztadobosiak vényeink szerint élnek és cse- párttitkára Bácsik Bertalan, fednék. Iff jem erősítik. Nem tartotta kötelezőnek ma- hanem ®ren«ít,k azok hatá­gára, hogy nyilhúzás szerint 83í; , , . , _ . „ ott kapja meg a háztáji föl- S «,nem közömbös det, ahol a többiek. Ö maga- sfm- 1 ^vényetek nak mért. A legjobb minőségű es a8at m:?7 földből. S 500 öllel többet, denkitől megköveteljük Aki mint amennyit a törvény biz- f1™?; eln^n tosít. Nem egyedüli az ilyen ,Vagl ífflr' Ugy‘ önkényeskedés. Kétségtelen, hogy az onkényes­kedes fogalma alatt sok olyan Bihari elvtárs a nagyáriák cselekedetet is értünk, me- tsz-elnöke írásba foglalta: „A ivekre nincsenek külön tör- tsz-ben az ellenőrző bizottság vénvek. De alkotott ezekre is nem végezhet ellenőrző mun- a közösség, alakított ki olyan kát”. Milyen jogon cselekedett együttélési szabályokat, nor- így? Csupán önkényeskedés- mákat, melyék megtartását bői. Erre egyetlen tsz-elnök- mindenkiből elvárja és inog­nék sem biztosít jogot a sző- követeli. Aki erre nem képes vetkezeti alapszabály. Mégis azt az üzem, brigád, tsz, hiva- megtette. Miért? Azért mert tál kollektívája megveti és el- úgy gondolta neki mindent ítéli a maga módián. szabad. Amint látható az ön- Farkas Kálmán rendelkezés kimondja: a jö­vőben a közkönyvtáraikban, csak olyanok alkalmazhatók akik megfelelő iskolai végzett­séggel és könyvtárosi szakké­pesítéssel rendelkeznek. Könyv­tárosi munkakörben a napi teljes munkaidőben foglalkoz­tatott dolgozóknak felső, illet­ve középfokú könyvtárosi szak- képesítéssel kell rendelkezmök mig a nyolc óránál kevesebbet dolgozóknak alapfokú képesí­tést kell szerezniök. Az előírt iskolai végzettség­gel, illetőleg könyvtárosi szak- képesítéssel nem rendelkező, de már alkalmazásiban álló könyvtári dolgozóknak a szük­séges iskolai végzettséget, il­letve szakképesítést legkésőbb 1971 deoemban 31-ig kell meg- szerezniök. A rendelkezéssel egyidőben az Eötvös Lonánd Tudomány- egyetem könyvtártudományi tanszékének irányításával egyéves szaktanfolyamot szer­veztek, Y Több könyv - több olvasó Az SZMT öt éve működő központi könyvtára, amely­nek feladata az önálló költ­ségvetéssel nem rendelkező üzemek, vállalatok és hiva­talok könyvvel való ellátása, eddig hatvan helyen létesített letéti könyvtárat. Ebben az évben a központi könyvtár állománya meghaladta a 13 ezer kötetet. Ebből 9300 kö­tet a letéti könyvtárakban van kint, ahol saját állomá­nyukban ezenfelül még 9530 könyv van. A körzeti és ön­álló könyvtárak állománya pedig valamivel több is mint a központi könyvtáré. Szépen fejlődik az állo­mány, növekszik vele együtt az olvasók és a kikölcsönzött könyvek száma is, csak nem kellő mértékben. A letéti könyvtárak fél évig beiratkozott 2785 olva­sója a kikölcsönzött 18 ezer kötettel, a körzeti és önálló könyvtárak 1862 olvasója 17 ezer kikölcsönzött kötettel nagy fejlődést jelent az előző évekhez képest, de az igazi fejlődés az olvasók és a dol­gozók arányában mutatható csak ki.* Márpedig ha így vizsgáljuk a dolgot, más ké­pet kapunk. A Gyulatanyai Állami Gazdaságban például, ahol pedig függetlenített kul- túrmunkás van, vagy a Ma­lomipari és Termén y forgalmi Vállalatnál nagyon kevés az olvasó a dolgozók számához képest. . K. E. Kohósalakból lakóház Miskolcon a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóiból ki­kerülő kohósalakot az utóbbi évekig jóformán semmire sem tudták használni. Ma m ár majdnem hiánycikknek mondható. A Lenin Kohásza !i Művekben külön üzemág foglalkozik a kohósalak habosításával, őrlésével és osztá­lyozásával. Az ipari félkész terméknek feldolgozott, külön­böző szemnagyság szerint osztályozott, habosított kohósala­kot hosszú vasúti szerelvények szállítják a tiszaszederké- nyi, a miskolci és a tiszapal konyái lakóház-épíikezesek­hez és jelentős mennyiséget exportálunk Csehszlováklába is. A képen: Sistereg, fortyog a forró salak a habos!tó meden célben. •FILMSZALAGOK ÚTJA A klasszikus mű — A megyei üzemek ellátása Beülünk a mozi nézőterére, gyönyörködünk a pergő fűm­ben, vagy éppen bosszanko­dunk miatta, csak éppen az nem jut eszünkbe, hogy va­jon milyen úton jut el az a néhány tekercs film a mozi­ba. A kérdésre, mint illeté­kes, Kasza János, a Mosiüze- mi Vállalat műsor osztályá­nak a vezetője válaszol: — Ott kell kezdenünk a nyugatiak esetében, hogy elő­ször maguk a filmgyártó cé­gek választják ki, hogy egyál­talán mit hajlandók a szo­cialista országoknak eladni. Filmkörökben ismert dolog, hogy a kapitalista államok Évi 40000 perc a magyar zenei „expón“ A magyar rádió nemzetközi zenei kapcsolatai szinte az egész világra kiterjednek. Het­ven külföldi rádióállomás su­gározza rendszeresen a magyar zenei felvételeket A baráti országok rádióállomásai és a többi külföldi adók évente 40 000 perc magyar zenét su­gároznak. A magyar muzsika népsze­rűségét az is biztosítja, hogy számos külföldi rádióállomás „átveszi” a magyar rádió va­lamennyi zenei felvételét. Ünnep a Tisza-partján A dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezetben csütör­tökön délre az utolsó kereszt búzára is rákötötték a pap- kévét. Mire a déli harang- szó „kiért’ a Tisza partjára, már az arató koszorúkat is megfonták a brigádok. Köz­ben asszonyok három hízott sertésből készítették az ünne­pi ebédet. A kora délutáni órákban, mint győztes hadsereg vonult a három aratóbrigád, mentek a Tisza-parti nyárfák, füze­sek hűvösébe. Ide gyülekezett a szövetkezet apraja-nagyja. Megjelent az ünnepségen a község megyei tanácstagja, Vincze József elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnökhelyet­tese is. A vezetőség nevében a ter­melőszövetkezet elnöke, Pellei Sándor köszöntötte az arató­kat. Két hét alatt a 100—100 fő körüli három brigád 850 hold gabonát és 100 hold bor­sót aratott le. örömmel nyug­tázta az elnök, hogy nemcsak szemveszteség nélkül arattak, hanem a háromszáz arató egészségesen dolgozta végig a két hetet. Pedig fárasztó mun­ka volt, hiszen a borsót nyűni nem egyszer már hajnalban két órakor keltek. A rövid üdvözlés után sorra átadták a brigádok az aratás befejezését szimbolizáló ko­szorúkat, majd a brigádok szószólóira, a rigmusfaragók­ra került sor. Komoly szóval vagy vidáman, de mindenki a sikeres második közös ara­tást dicsérte. Az aratás nem­csak sikeres, gazdag is volt Dombrádon. A szovjet Bezosztája búzából 15—16 mázsát várnak holdanként, de a Bánkúti is megadja a 12— 13 mázsát. A három hízott sertés és ezer üveg sör elfogyasztása után, táncraperdült az ötszáz főnyi nagy család. Dongott a Tisza-part a lábak alatt, vissz­hangzottak a füzesek a nótá­tól. CS. B. még egymásnak sem hajlan­dók minden filmjüket eladni! Egyes esetekben pedig olyan lehetetlenül magas árakat szabnak, ami előle biztosítja őket arról, hogy úgy sem vesszük meg. Itthon a filmátvételi bizott­ság bírálja felül az országos műsorpolitikai elveket figye­lembe véve, úgy döntenek ar­ról, hogy melyiket vásárol­juk meg. — Miért vásárolunk gyenge nyugati filmeket? — Már azon is sokat lehetne vitatkozni, nogy melyik a gyenge film? Nemcsak a nézők, de a szakemberek véleménye sem mindig azonos. Az azonban tény, hogy a nyugati orszá­gokból vásárolt filmek több­sége az illető országok film­termésének a legjavából ke­rül ki. Kasszasiker és minőség Hogyan kerülnek hát mégis igazán gyenge filmek műsor­ra? — kérdezzük mindjárt tovább. Ha szélesebb alapo­kon vizsgáljuk. a kérdést, megérthetjük Kasza János válaszát. Mi a nyugati film­gyártó cégek elsődleges cél­ja a filmekkel? Nyilvánvaló, hogy a haszon! Márpedig ha igazi „kasszasikert” akarnak, ritkán születik kiemelkedő művészi filmalkotás. Tucatjá­val születnek a silányabbnál silányabb fércművek. így for­dulhat elő, hogy az átlagon felüli filmjüket is kritikán alulinak minősítjük. Márpe­dig lehetőleg minden ország filmművészetéből szeret a né­ző egy kis ízelítőt kapni. De ha az alkotásnál nem az iga­zi művészet az elsődleges, ha­nem az üzlet, akkor nem cso­da, ha az ízelítő olykor él­vezhetetlenül „ízetlen”. Nem könnyű a szinkronizálás! — Ha a film érdemes ar­ra, hogy szinkronizálják, ak­kor általában három kópiát vásárolunk belőle. Az elsőn van az eredeti film, a máso­dikon csak a kép hang nél­kül, a harmadikon pedig az úgynevezett nemzetközi zöre­jek. A szinkronizálás problé­máiról nagyon sokat lehetne beszélni, most csak egy jel­lemző nehézséget említek meg: -például amikor bolgár filmet nézünk, nem is sejt­jük, hogy ha a szereplő ta- gadólag rázza a fejét, az ná­luk igenlést fejez ki. Elkép­zelhető, milyen nehéz a „for­dítás”, hogy ne legyen zavaró a mozdulata a szöveg értel­me szerint. Hogy hány kópiában készül el, az sok mindentől függ. — Például ha klasszikus műről van szó (III. Richard), nem számít, hogy nem látják az ország valamennyi mozijában olyan rövid időn belül, mint egy időszerű témával foglal­kozó filmet. Tehát a klasszi­kusból kevesebb kópiára van szükség. Egy meghatározott kulcs alapján aztán szétoszt­ják a kópiákat a megyék kö­zött. A megye pedig gondos­kodik a megyei üzemek el­látásáról. Hová, milyen film jut? — Már az eredeti szétosz­tásánál is szem előtt tartunk olyan szempontokat, amelyek meghatározzák, milyen fil­met hova, mikor küldjünk. Lényeges lehet a lakosság száma, foglalkozása. Mező- gazdasági tárgyút mezőgaz­dasági községbe, Ipari témá­jú filmet inkább iparral ren­delkezőbe küldünk. Üzemvezetőink egyébként állandóan gyűjtik a közön­ség igényeit. Ha a kért film keskeny változatban is elké­szült, igyekszünk kívánsá­gaiknak eleget tenni. Előze­tes tervünket három hónap­ra készítjük előre. Tehát ha valahol most kérnének egy filmet, akkor azt csak októ­berben tudjuk leghamarabb biztosítani. Természetesen a film ren­delésénél sokszor érvényesül az üzemvezető ízlése. Ha ze­nekedvelő, több zenés filmet rendel. A közönség igénye azonban természetesen fonto­sabb. Az üzemvezetők felada­ta, hogy tájékoztassák is a közönséget, hogy milyen fil­mekből lehet válogatni. GR 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom