Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-24 / 197. szám
A régi pénzkiállítás Fehérgyarmaton. A kiállításnak igen nagy sikere volt, különösen a fiatalok körében. Több megbecsülést a véradóknak Lapjuk hasábjain már nem egyszer olvashattunk a véradók áldozatkész munkájáról. Sajnos azonban, nem mindég érezzük ezt a figyelmessége — és éppen a véradóállomás személyzetétől. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy elmegyünk véradásra és kijelentik előttünk: — ...mára betelt a létszám, jöjjön pénteken! Véleményem szerint helytelen ez a felfogás, hiszen a vérből sohasem elég, a véradónak pedig nincs annyi ideje, hogy egy-egy véradásért két nap szabadságot is kérjen. Több megbecsülést kérek sok véradó társammal együtt. Jeles László Nyíregyháza fl gabonafelvásárlás alakulása a baktalórántházi járásban — Haladunk, haladunk. Bár a járások között hetedik helyen állunk. — Mondja Kántor Zoltán kirendeltségvezető. • Nézegetjük a kimutatásokat, s elénk tárni a járás gabonafelvásárlásának alakulása. A számok napról-napra. sőt óráról-órára változnak. A cséplés derekán tartanak a járásban. Eddig a felvásárlásra tervezett kenyérnek való 40 százalékát vették át. Ha a cséplés gyorsabb ütemben haladhatna, — előbb végeznének, előbb együtt lenne a termény. — Kevés a cséplőgép vagy legalábbis a 41 masina kevésnek bizonyult — szól közbe Czipa István, a járási tanács elnökhelyettese. Mindössze hat kombájn dolgozott a járásban, így a kalászosok R7—90 százalékát kézzel ' kellett levágni. S ez érthetővé teszi a cséplés elhúzódását. Ezért a nyíregyházi járás versenyfelhívásának idevonatkozó pontját — azt, hogy augusztus 25-ig befejezik a cséplést, — már nem tudják teljesíteni. Csak a hónap végére készülnek el. Lovász Ilona a felvásárlási kirendeltség adminisztrátora portosan mondja a legfrisseDb (augusztus 21-i) adatokat. A járás felvásárlási terve 340 vagon gabona. Eddig 136 vagonnal vettek át. A járásban összesen 900 vagon csépelni való volt. Az elemi károk miatt kiesésre számítanak ezért a tervezett mennyiséget 80 százalékban tudják teljesíteni. Ha... Ha azonban a tsz-ta- gok szükségleteiket meghaladó feleslegeiket. értékesítik, akkor javulhat ez a százalék. Már eddig is szép példák vannak: A nvírmadai Kossuth Termelőszövetkezet 250 mázsa kenyérgabonával adott többet, mint azt eredetileg számolták. Érdemes elmondani azt i®, hogy a tsz saját készpénzéből felvásárolta a tagok feleslegeit és azt egyben értékesítette a Terményforgalmi Vállalatnál. Hasonlóan a nyírmadai Kossuth-hoz Ramocsaházáról is terven felüli leadást jeleztek. Azonban Czipa elvtárs elmondott olyan példákat is, amelyekből kiderül, hogy nem mindenütt érthették meg a feleslegek átadásának szükségességét. Például a nyír- jákói Kossuth Tsz-nél az elszámolás során 120 mázsa felesleget talált a felülvizsgáló bizottság. És nem ez az egyetlen szövetkezet a baktalórántházd járásban sem, ahol a felesleget visszatartják. Vajon miért fordul elő ilyen eset? Hiszen a szükséglet feletti eladást senki sem kéri ingyen. És tudvalévő az is, hogy az aszályos esztendő miatt viszonylag alacsony volt nemcsak a megyében, hanem az egész országban a kenyér- gabona termés. Ezt mindenki tudja. Tehát, amikor államunk arra kéri szövetkezeti parasztságunkat, hogy a szükségletén felüli terményt adja át, akkor látni kell, hogy nem kisebbről, mjnt az ország évi kenyeréről van szó. S e kérdés konkrétan így hangzik: Lesz-e elég kenyerünk?! És a kérdésre igenlő választ vár államunk azzal, hogy ideiében átadják megyénk szövetkezeti tagjai is gabonafeleslegeiket. Jó minőségű búzát és rozsot takarítottak be a baktalórántházi járásban. A ramo- csaházi határban termett szovjet Rezosztája fajsülya 83,3 hektoliter súlyt ért el. Tehát jó lesz a kenyér! És a jó kenyérből több fogy. Ezért minden lehetőt meg kell tennünk, hogy jusson belőle mindnyájunk asztalára elegendő. Vimase György Dicséret emberségükért Az egyik legfontosabb tennivaló a cséplés gyom befejezése. Ezt tartotta szem előtt a kálmánházi Virágzó Tsz vezetősége, amikor az ünnepek idejére is megszervezte a cséplést. Nem álltak meg a gépek. A cséplő munkacsapatot friss erők váltották fel. S akik már több napja végzik ezt a nehéz munkát pihentek és nyugodtan ünnepeltek. Sorompópa állt helyettük Negyven jelvény T iszavasváriba n Tiszavasváriban az elmúlt évben több, mint 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Az e hónapi tanácsülésen a községi tanács ünnepélyes keretek között értékelte ezt a munkát és 40 kiváló társadalmi munkást, illetve társadalmi munkáért jelvényt és oklevelet adott át, a legjobbaknak. A társadalmi munkában élenjárók közül a kiváló jelvény adományozása mellett Bognár Mihály és Bolega János tanácstagoknak, Eszenyi Lajos kisiparosnak értékes könyvjutalmat is ajándékozott a tanács. A kitüntetettek közöt: volt a 75 vés Pethe Balázs is. Róka László vb. titkár vasárnap, és az alkotmány ünnepén a vezetőség. A tsz. elnöke és Gyeívai Miklós pénztáros voltak a kévevágók, Kiss Imre raktáros látta el az etető teendőit, míg a szabadságát Kálmánházán töltő Kiss Ernő a BM dolgozója, Kiss András és Fodor Pál brigádvezető valamint Füvért András munkásőr, aki patronálja a szövetkezetét, voltak a ké- vehányók. A szalma rakását Hizonyai János tűzoltó parancsnak, Bosók Ferenc könyvelő és Panyik Ignác végezték. Fekete János agronómus és Polgári József jószággondozó hordták a töreket, míg a lógondozói posztot e két napra a cséplőgép etetésével Mogyorósi András cserélte fel. A törek kazlat Sajben András sertésgondozó rakta nagy szorgalommal. A két brigádvezető: Smith Lajos és Rácz Antal ezúttal zsákoltak, Holló András raktáros pedig mérlegelte a ^terményt. Plósz Mátyás Megoldatlan a tej ellátás Kakanrazon Tudott dolog, hogy Raka- mazon sok hozzám hasonló ember él: munkás, illetve alkalmazott valahol, nem tart tehenet, tejet viszont a mi gyermekeink is igényelnek. Sőt a felnőttek is szívesen fogyasztanának reggelire, csakhogy tejet nagyon nehéz vásárolni Ra- kamazon. A termelőszövetkezet nem ad el, a háztáji gazdaságok terméke pedig kevés. A dolgozóknak napi munkájuk után szinte kálváriát kell járni egy liter tejért. Az a kérésünk, hogy a sok italbolt helyett, vagy mellett nagyon elkelne egy tejkimérő Rakamazon. Kérjük: segítsenek az illetékesek, hogy a gyermekes anyáknak ne kelljen a két műszak után esténként egy harmadikat tejért legyalogolni. . Somosi István Rakamaz Válasz a fával állatorvosi lakásépítkezést bíráló cikkre A Kelet-Magyarország augusztus 17-i számában „Elfuserált építkezések hatalmas pénzért” című cikke foglalkozik a gávad állatorvosi laHoory közlekedjenek a Galamb utcaiak ? Városunk vízellátásával és csa.omázásával kapcsolatos munkálatok első szakasza a Hímes utca szakaszán kezdődött. Tudvalevő, hogy ez nagyarányú földmunkával jár. Hír a Hímes utcáról nyitó utcák egyik vége csak gyalogos közlekedésre lett alkalmas — így is csak többé kevésbé. A napokban még ez az állapot is súlyosbodott, ugyanis a Hímes és Gém utcákat ösze- köfő Galamb utcát a Gém utca teljes szélességében történt kavicslerakással teljesen elzárták a gépkocsi forgalomtól. De az utca motorkerékpárral, vagy gyalogosan közlekedő lakói is csak testi épségük veszélyeztetésével, ügyességi bemutatókat rögtönözve juthatnak ki a Hímes utca felé. A város csatornázását, vízellátását fontosnak és hasznosnak tartjuk de kérdezzük: miért nem lehetett a kavics lerakását úgy megoldani, hogy a Gém utca egyik oldalán egy keskeny közlekedő üt maradjon. Súlyos betegség, vagy tűz esetében ki fesz a felelős? A Galamb utca nevében Nagy József építész technikus kás építésével s bírálja, hogy a lakásnak nincs pincéje, verandája nyitott és sokba került a kivitelezés. Ezzel kapcsolatban említem, hogy e lakás tervezését 1959-ben irodánk végezte, típusterv szerint. Az országos típusterv felhasználása minden közület részéire kötelező, jelen esetben a típusterv a kívánalmakat is kielégíti és ezént annak idején a községi tanács a terven változtatni nem is akart. Irodánkat tehát a terv alkalmazásáért nem érheti vád, az építkezés költségei pedig a gávai vegyesipari ktsz-re tartoznak. Kerepesi Ferenc, a megyei Tervező Iroda igazgatója. Mit dolgozhat az Agrosztroj? Termelőszövetkezetünk minden területen gépesített, drága munkagépeket vásárait, ennek ellenére vannak olyan munkagépeink, amelyeket nem tudunk kihasználni. így vagyunk a gyümölcskertészetbe vásárolt két Agrosztrojjal is, amit permetezésre és kisebb szállításokra gyártottak. Sajnos csak a permetezést tudjuk vele elvégezni, a községben! szállításokat már nem engedélyezi a helyi körzeti XL VI. A lány hangja fáradtan, erőtlenül csengett — Igen. — Csak art akartam mondani, hogy... ne haragudj. — Nem haragszom. — Nagyon ideges voltam. — Én is. Bocsáss meg. János. .. — Láthatlak ma? — Mikor? — Most, Ha tudsz, szaladj ki egy percre. Tíz perc múlva a bejáratnál leszek. Délután aligha érek rá. — Jó. Ott leszek. Kattant a készülék. Nem rakta helyére azonnal a beszélőt. Tekintetét nem tudta levenni a kis fekete készülékről. amelyben az imént még Zsuzsa hangját hallotta. Élettel, vágyakozással, sze1962. augusztus 24. retemmel telt meg a holt anyag: a mágneses tekercs drótja, a vas es a műanyag... Megsimogatta a telefont, majd elrohant. Zsuzsa már a kapuban várta, Üjra kezdték: — Haragszol? — Nem. — S te... te sem haragszol? — Én sem. Kezük összetévedt, ujjaik egymásba kapaszkodtak. — Ne haragudj! — Te ne haragudj! — Szeretlek!... — Vigyázz, meghallják! — Mit bánom én! Ügy szeretném magamhoz ölelni az egész világot, megállítani az utcán az embereket és mindenkinek elmondani, mennyire tele vagyok szerelemmel. Mit gondolsz, mit szólnának hozzá az emberek? — Kinevetnének. — Csacsi! Mit csináltál este? — Lefeküdtem. — Aztán? — Aztán? — Zsuzsi elpirult. — Aludtam... Félve nézett Jánosra. Vajon észrevette ezt a hazugságot? — Gondoltál rám? — Igen... — Én is... És bántott, hogy tegnap igazságtalan voltam. Ne haragudj... — Hagyd már abba, mondom, hogy nem haragszom! — Délután dolgom lesz... Mondd, találkozhatnék az öcséddel? Zsuzsa megremegett. János Is észrevette a hangján, menynyire megijedt. — Miért? Mit akarsz vele? — Beszélni szeretnék... Hogy is mondjam? Sokan járnak itt. Gyere, sétáljunk egyet. Kimentek a posta előtti parkba. Leültek a padra. János szerelmesen megfogta a lány kezét. Mint két nappal ezelőtt a parkban, úgy reszketett kezében Zsuzsa fehér keze. megbízott így két drága gépünk ki használatlanul ad * tsz. terhére, A nyírbogtíányi Rákóczi Tsz pártvezetösége. Megkérdeztük áss illetékeseket, akik elmondták, hogy ha a tsz. a gépeket csak munkára s nem rendszeres közúti szállításra használják akkor ez minden külön engedély nélkül módjukban ált Ha viszont rendszeres közúti szállítást is akarnak velük végeztetni úgy arra engedély kell a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjától, azután a rendőrség levizsgáztatja, rendszámtáblával és forgalmi engedéllyel látja el a gépeket, ami után nincs akadálya a szállításnak. Életmentő fiatalok Tiszateleken A közelmúltban történi — A tiszatedeki tsz cséplőbrt- gádja fürödni ment a Holit- Tiszához. Fürdés közben B. L. idősebb termelőszövetkezeti tag a mély vízbe sodródott, s nemsokára elmerült a több méteres állóvízben. Harmadszor „dobta fel” a víz, amikor Ignácz György, Nagy •József és Kovács Miklós érháti fiatalok a segítségére siettek. Nehéz küzdelem után. Víg István és a többi tsz-tag segítségével, akik odaértek később, kimentették a fuldoklót, s ezzel megmentettek egy emberéletet Bátor helytállásukért elismerést, dicséretet érdemelnek. Juhász Imrs 2 Ónodvári Miklós .•„Illinium .............. 111*1*11 eszébe jutottak az éjszaka hallott félmondatok. „Befalazom. .. de... de a tervrajzot... Betörjek? Nem tehetem. A pénzt visszaadom...” Agyában őrülten kergették egymást a gondolatok. Milyen gyanúba keveredhetett az öcs- cse? János mindent tud, de neki nem akarja megmondani. Vagy— nem tud még semmit? Mit tegyen? Mondja el az este történteket? Rántsa te a leplet saját gyanújáról? Igen! Ez lenne a leghelyesebb. János segítene. Megfejtené a titkot. Kimentené Istvánt ebből a kelepcéből. Dehát... az orvos! Mindent elmond... Szembesítik őket és akkor... akkor, szörnyű, szétpattan a feje! Időt kell nyernie!... Nem Is hitte volna, hogy ilyen köny- nyű hazudni... — De... István ma. délutános. Eiste tíz után jön haza... Fáradt lesz és álmos. Holnap... talán holnap délelőtt... majd... beszélek vele. — Jó lesz — felelte János —, reggel felhívlak. Nem törődött a járókelőkkel. Ajkához emelte Zsuzsa kezét és megcsókolta. — Szervusz. Most mennem kell. Délután sem igen jövök. — Nekem is dolgom lesz otthon... (Folytatjuk.) — Zsuzsa — kezdte és elhallgatott azon töprengve, okosan cselekszik-e. -r- Beszéltem már neked róla, hogy milyen felelősségteljes beosztásban dolgozom... Ha majd a feleségem leszel, előfordul, hogy éjszaka kell elmennem. Vagy... te moziba szeretnél menni velem és én... nem mehetek. Lehet, hogy napokig nem látsz és amikor előkerülök, fáradt leszek, borot- válatlan. Arra is sor kerül, hogy megyek válahová és te hiába kérdezed, nem mondom meg. Hát... most is ilyesmiről van szó... Keresek valakit és ha megtalálom, talán megmondom, miért. De addig ne kérdezz. Ez titok. Még magam sem tudom, kicsoda, micsoda, akit keresek, a gyárban dolgozik... Talán éppen a nagykohónál, ahol az öcséd. Még nem tudom, ezért... bizonyos információkat akarok tőle beszerezni. Tudod, így gondolom: az öcséd a családhoz tartozik, hamarosan a sógorom lesz... Megérti majd ezt és... talán... a segítségemre lehet. Elég? — Elég — mondta Zsuzsa, aki úgy érezte, leszédül a pádról. Nem kétséges: akit János keres, azonos az orvossal. .. Vagy... lehet, hogy éppen Istvánt keresi? Újból
