Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-24 / 197. szám
Bálint István mégis marad Jöm a gyerek, jön a tél — Az ököritófiilposi tanár miskolci tervei — Sok határidő után megoldás Foto: Hammel József. Qjeét'eft a Teichmann munka qifiiműlese Vilmos négy évtizede a homok fel V irágoztatásáér t Még alig hatot át az első ténypaszta a hatalmas jegenyék között, amikor egy ősz halántékú, idős ember megkezdi sétáját a földeken. Szemüvegén megcsillan a simogató napfény, ahogy a virágzó burgonya fölé hajol. Később, amikor benépesült a kis kutatótelep, a laboratórium üvegtálkái mellett magyarázgat. Délelőtt újabb körútra indul. Fiatalok lépkednek körötte, hallgatják halksza- vú tanácsait. S amikor az apró parcellák közé érnek, megfiatalodik újra. Tekintete becézve simogatja a haragoszöld növényeket. Ilyenkor úgy érzi, nem hiába harcolt, küzdött, — beérett négy évtizedes munkásságának gyümölcse. A szabolcsi táj igézete Alig száradt meg diplomáján a tinta, amikor Tornyos- pálcára került, a szabolcsi homoktenger északi sarkára, Eszenyi János nővénynemesí- tő gazdaságába. Igazi, afrikai Szahara volt még akkor a Nyírség. A nagy homoktengerből alig emelkedett ki egy-egy üde oázis, azok a foltok, ahol gyümölcsöt, burgonyát és rozsot termesztettek. Abban az időben, a huszas évek derekán, igéz- te meg végérvényesen a fia- j tál gazdászt a szabolcsi táj. Megérezte, hogy ez a hatal-' más tenger kincseket ad még | valamikor a népnek, csak | nagy, nagy harcra lesz szükség. Meg kell hódítani a* aranyló homokot, hogy ne csak akkor csillogjon, ha rásüt a nap, hanem akkor is, ha ősszel felszedik gyomrából a termést. A gülbaba születése j Hosszú, gyötrelme*; évek következtek ezután. Kísérletek külföldről hozott növényekkel, sokfajta burgonyával. hogy megtalálja, a sokból kiválassza azt a fajtát, amely ennek a tájnak a legjobban megfelel. Az 1930-as év hozta az első sikert. Jó pár esztendő kemény munkájának gyümölcseként megszületett az új burgonyafajta: a gülbaba. A háziasszonyok kedvence lett, ezt kérték mindenütt, s a' növény nemesitő telep nem is győzött eleget tenni a kívánalmaknak. A Nyírségben mindenki gülbabát akart termeszteni. Abban az időben már nemcsak a táj, a homok kötötte ide Teichmann Vilmost, hanem az élő kapcsolat, a család is. S mire a gyerekek iskolába kerültek, végérvényesen itt ragadt. Most már a révbe érkezett ember nyugalmával alkotott. Szinte évenként jöttek az új fajták: a margit, a boldogító, s a többiek. Az aranyalma, amely nevében is kifejezte alkotójának, életrehívójának akaratát Nyugdíj előtt Húsz éve él már Risivár- dán Teichmann Vilmos. A két évtized alatt 10 fajta burgonyát nemesített, köztük a legújabbat, a mindenest s itt született a homoki lucerna, a kisvárdai napraforgó és a rozs, valamint az édes albus csillagfürt. Fáradhatatlanul dolgozik még ma is. Járja a parcellákat, ellenőrzi a laboránsok | munkáját s tanítja a fiatalokat. | Mert Vili bácsi — ahogyan I fiatal munkatársai szólítják | — nyugdíjba készül már. Le- I teszi a ceruzát hamarosan, | megválik az apró parcelláktól, ahol burgonyák, szárazságot tűrő pillangósok és dús- | kalászú rozsok fürdőnek a I fényben. Nem akar úgy el- j menni, hogy ne legyen hatalmas munkájának folytatója. Ezért enged évről évre mind nagyobb kutatási teret a fiataloknak. Az utolsó alkotás A legfiatalabb Teichmann lány mellette dolgozik. Neki szeretné átadni munkájának nagy részét, de addig még új bohusokat, forgó Sándorokat akar nevelni a magyar mezőgazdaságnak. Megvárja, míg a postás újabb csomagot hoz. Egy várva várt küldemény, mely hírül adja majd. hogy Teich- mann Vilmos utolsó nagy aJ- i kotása is bekerült a Növény- j nemesítő Tanács osztályköny- j vébe. A homoki lucerna, amely több takarmányt hi- I vatott adni a nyírségi gazda- j Ságoknak. I Pallai János. Csöndes utcán egyszerű falusi ház. Valami szűk és rövid folyosóféle, ebből több ajtó nyílik. Én Bálint Istvánt keresem. Az ő ajtaja balra van, igenigen megnyerő mosollyal nyitja meg. Volt valamikor egy tanárom, annak az arcán láttam csak ennyire belülről fakadó, szíves mosolyt. — Hát... tessék! — mutat helyet. „Ha nem vagyok érték44... Nehén a választás, hova üljek. A szoba kicsiny, 2 ágy, tükör, asztal, és egy spór. Az asztalon rádió, nem lehet hová tenni, mert a lámpa vezetékétől kap áramot. Még egy helyiség nyílik ebből a szobából, az akkorka, mint egy hosszúkás éléskamra. Nos, Bálint István, az ökö- ritófülpösi iskolaigazgató helyettese, itt él feleségével és anyósával, az anyós lakásában. Ezeket jegyeztem fel noteszembe, amikor ott jártam. Mert azt hallottam a járásnál, hogy Bálint István itt akarja hagyni a megyét, Miskolcra megy. — Nem akarok menni — vallotta nehezen, nemigen szeret saját dolgairól beszélni, — de ha másként nincs, mennem kell. Nyolc éve élei-: ebben a községben. Két éve nősültem. És most a télre várjuk a gyermeket. — Hová mehetne? — Miskolcra. — Ott szerencsésebbek len- ; nének a körülmények? Vállat vont. — Miskolcon összeköltözném az öcsémmel, anyámmal. Annyit összetehetnénk, hogy vennénk egy megfelelő lakást, ha anyám is jön. És ha nem kell a tanári diplomám (matematika-kémia szakos vagyok), akkor érzek magamban annyi erőt, hogy megiszerzem. a mérnöki diplomát. — Dehát miért? — Ha nem vagyok elég érték vidéken — mondta kissé keserűen, — akkor talán megbecsülnek jobban a városban. Ház és autó Váratlan vendég érkezett. Fürge, tevékeny ember, La- bancz Miklós, az iskola igazgatója. Hét éve tanít a községben, hat éve igazgató. De idevaló. Gyorsan hevessé válik a beszélgetés. — Tessék elképzelni, — mondja — tizenhat tanuló- csoport van. Esti iskola két osztállyal, alapismereti tanfolyam 2 csoporttal, továbbképző iskola két csoporttal, és szakmunkásképző iskolára is kilátásunk van. Mindez csak az oktatás! Ezenkívül ismeretterjesztés politechnikai képzés. KISZ, úttörő, társadalmi funkció. . . hány pedagogy kell ehhez? Gyors számolás. Legalább 22—25. Tizenöt nevelőnk van! — vágja ki az igazgató keserű diadallal. — És ha Pista elmegy, tizennégyen maradunk ehhez, a nagy munkához! Méfeis, csak a lakás az oka. hogy nevelőhián’y van? Nem, nemcsak a lakás. — Nem akar a község, a téesz ösztöndíjat kiadni. Itt volt például Éva, Gergely bácsi kislánya, innen került a sátoraljaújhelyi kertészeti technikumba. Adjunk neki ösztöndíjat — javasoltam. De nem lett. ebből sem semmi. Pedig főként csak azokra lehet Számítani, akik innen kerülnek el iskolára, s visszajönnek. Persze, lenne más mód is... — Mi? — Lakás. Ne higgyük, hogy a falusi pedagógus könnyen építhet magának házat. Én például, az igazgató sem vállalkozhatnék rá. Hatod magamat tartom a fizetésből. Mikorra gyűjthetnék annyit, hogy belevágjak egy házépítésbe? Persze, sokan kapnak lakást falun főként orvosok. Ezeknek télik autór is, még- I sem építenek házat Termé- | szetesen orvosokra nagy szükség van. Meg is érdemlik a lakást áldozatukért. De a pedagógusok is érnek annyit, nem? Ököritófülpösön különben nem is rosszak a lakásviszonyok. öt szolgálati lakás van, é? két fiatal lakhatik egy Szobában, az iskolában. De ahol rosszabb a helyzet? .Jöhet a kicsi, jöhet a té!44 A napokban Nyíregyházán találkoztunk. Bálint István, az igazgatókéi vertes derültebben mosolygott, mint kint a falun. — Minden jól van — újságolta, — megkaptam egy lakást. Jöhet a kicsi, jöhet a tél! Dehogy is megyek Miskolcra! Hány éven át várakozott erre? Hány költözködést böjtölt ki, hány határidőt lépett át az idő, míg végre idejutott? Sokat beszélhet erről. Nem lehetett volna ezt hamarább? Kétszer ad, aki gyorsan ad! Sipkay Barna Patyolat felvevőhely létesül Baktalórántházán Házról-házra javító, kölcsönző szolgálat, házépítési tanácsadó falun A megyében is kezd elter- jed/nii a házról-házra javító, kölcsönző szolgálat a falusi lakosság igényeinek kielégítésére. Legutóbb a baktaló- rántházi járásban készült el az 1962—65-ös évre a javító, szolgáltató munka terve. Főként a baktalőrántházi és az óféhértói kisipari termelőszövetkezetekre hárul a helyi éis járásbeli munkák zöme. A közvetítő szerepet a községekben a földműves&zövet- kezetek végzik majd. Leggyakoribb és legtömegesebb a cipőjavítás, melyet Baktalórántházám, Vaján és Rohodon oldottak meg eddig. A közeljövőben Őrt, Petneházát, Lasko- dot, R&mocsa házát, Székelyt és Nyíribronyt is bekapcsolják a .javítóhálózatba, ezeken a helyeken az fmsz- ek felvételező helyeket létesítenek. Ugyanígy javítják meg a kilenc községben a háztartási gépeket, látják el a képkeretezést, a kislakások festését. Az ófehértói vegyes Írisznek is marad bőven javítaniHogyan töltötték a gyermekek a szünidőt Tarpán? A legnagyobb gondot okozta a szülőknek Tarpán az iskolai év befejezésékor a gyermekek nyári foglalkoztatása. Mivel nem minden szülő tudta megoldani gyermeke tervszerű szünideji foglalkoztatását, amelyben egyaránt helyet kapott volna a szórakozás, tanulás és a játék, — a pedagógusok, úttörő csapatvezetők, kultúrház igazgatója már kész tervvel várták a tanulókat, hogy élményekben gazdag tapasz! alatokat szerezve friss erővel kezdhessék majd az új tanévet. A tanulók érdeklődés! körét figyelembe véve a tanévzáró ünnepély után az úttörőmozgalom keretén belül megkezdődött a Tisza partján a táborozás. A táborozáson azok a tanulók vettek részt, akik a természetbarátok táborához tartoztak és ez nyújtotta számukra a legnagyobb élményt Igen sokrétű foglalkozás tette felejthetetlenné a táborozást, amelynek fő célja az úttörő élet megszerettetése volt. Nemcsak a szülők nyújtottak segítséget a sikeres táborozáshoz, hanem a csapatot patronáló beregsurányi határőrség is, valamint a KISZ-szerveaet. Az érdeklődés más irányú is voit, éppen ezért a kultűr- ház igazgatójával egyetértésben készített tervet az iskola a kultúrházon belüli gyermek- foglalkoztatásokra. Hogy manói több tanulót foglalkoztathassunk, a mesédélutánok- tól a báb- és színjátszó csoportig megalakítottuk a köröket. A bábcsoport irányítását Turóczí Éva óvónő vállalta és igen szép eredményt ért el. Két rövid darabot — A répa és a A pórul járt rólta — már élő is adtak igen nagy sikerrel. A színjátszó csoport vezetését a kultúrház igazgatója vállalta. Ennek a tagjait döntően a hetedik és a nyolcadik osztályosok alkották. Itt az a cél is vezetett, hogy ezek az iskolából kikerülve, állandó tagjai lesznek a színjátszó csoportnak. Kiss La- jósné éppen ezért arra törekedett, hogy a tanulók megszeressék, magukénak érezzék a kultúrházat és kultúrigé- nyük is kielégítést nyerjen a későbbiek folyamán is. „A Csudakarikás” című 3 felvo- násos népi mesejátékot augusztus 25—26-án be is mutatják. A fáradtság nem volt hiábavaló, mert a tanulókat Olyan tevékenységre is szoktattuk, amely nem külső kényszerűségből történt, hanem a Saját elhatározásukon alapuló tudatos tevékenység volt és alakította közösségi magatartásukat te, amelynek hatása érződni fog az iskolai életben is. De nem volt hiábavaló fáradtság azért sem, mert e mim kát nemcsak pedagógusok végezték, hanem a szülőket s társadalmi szervek aktíváit te sikerült bevonni e feladat elvégzésébe. Ezzel is egy nagy lépést tettünk élőre annák érdekében, hogy a nevelést az egész társadalom közös ügyévé tegyük. Kecskés István. való. Cipészrészlegük a helyi és a leveleid munkahelyen kívül Bessenyőd, ■ Apagy, Magy és Nyírtét községekben gondoskodik a cipőjavításról. A hat községben szintén elvégzik a kép keretezést, a kádármunkák javítását ás új munkákat is vállalnak. Eddig Baktalórántházán, Ófehértón, Leveleken, Apa- gyon, Petneházán és Nyír- mádé n nem okoz gondot az ablaküvegezés, az üveg méret- revágása. A városihoz hasonlóan akarják bővíteni a kölcsönzőszolgálatot. Jelenleg az edénykölcsönzés a legelterjedtebb, a járás minden községében folyik edénykölcsönzés. A következőkben a földművesszövetkezetek minden községben megkezdik a háztartási kisgépek, — elsősorban a mosógép és porszívó, Baktalórántházán padló— kefélő gép — kölcsönzései. Gondolnak a téli időszakra iát Baktalórántházán, Vaján, Pusztadoboson. Ny irma dán, Öfehértón és Apagyón a sertésvágási idényre perzselőgépet és égyég sertésvágáshoz szükséges kellékekét is kölcsönöznek az igények szerint. A perzselőgépeket és egyéb felszereléseket december 1-ig szerzik be. Szeptember 30-ig Patyolat felvevő helyiséget nyitnak Baktalórántházán, ahol harisnyaszem- felszedést is vállalnak, A kislakásépítést tanácsadó szolgálattal akarják segíteni, egyebek között, a földművesszövetkezetek helyi megbízottai különböző költségvetéseket kapnak, melyekét az építkezők rendelkezésére bocsátanak, tartják a kapcsolatot az építkezni szándékozókkal. A javító, szolgáltató túrajáratokat október 5-én indítják él. 1962. augusztus 24. 3
