Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
Helyes silósás — sikeres átteleltetés A mezőgazdaság egyik leg- ftatalabb növénye a silókukorica. Korábban a paraszti gazdaságok a kukoricát vagy szemre, vagy csalaimádénak termelték. Az uradalmak egyik-másikában, ha silóztak is az igen elütő volt a mostani technikától, sőt a 10 évvel ezelőtti szövetkezetek sem úgy termelték a silókukoricát, mint a jelenlegi nagyüzemek. Teljesen megváltozott a termelés agrotechnikája, hát még a betakarítás gépesítése. A silókukoricát ma már vegyszeres gyomirtással teljes gépesítéssel lehet termelni. Most érkezet el a silókukorica termelésének legfontosabb munkája, a betakarítás. A silózás jó megszervezése igen bonyolult munka. Először is nagyon jól kell megválasztani a kezdés idejét. A régi agrotechnika szerint a szár, a levél tömege volt a döntő, a csőtermésre nem sokat adtak. A címerhányás után azonnal megkezdték a betakarítást. Ma, amikor ritkábbra vetjük a silókukoricát, rendes ápolásban részesítjük: a cső, a szem érési állapota határozza meg a vágás idejét. Legjobb takarmányt a viaszérésben lévő csövek szolgáltatják. Ez az érési fok azonban alig egy hétig tant. Ezért, ahpl nagyobb mennyiség betakarításáról kell gondoskodni. már a tejes érés idején ajánlatos megkezdeni a siló- zárt. A gépállomások az idén is ugyanannyi — 150 darab — silókombájnna! tudják segíteni a betakarítást, mint a múlt évben. Jelenleg több a silókukorica és nagyobb hozamú, mint. tavaly volt. Ez a ténv még inkább aláhúzza a gondos munkaszervezést. Ismeretes, hogy egy közepes — holdanként 150 mázsát adó — silókukoricából naponta 5—6 holdat tud levágni egy siló- kombájn. A táblá távolságától függőéi ehhez kell szervezni a szállítógépeket, a tömítés'1, a földelést végző dolgozókat is. Tavaly több gépállomás körzetében új módszerrel végezték a silózást. Nem osztották szét egyenként a gépeket, hanem egy szövetkezetbe 2—3 kombájnt küldtek. Jobb volt a gépkihasználás, ott kezdhették a munkát, ahol legelőször ért vágásra a kukorica, így már a kampány kezdetén indulhatot minden gép. Ez a módszer azért is előnyös, mert géptörés esetén nem áll le teljesen a munka. A szakemberek jól tudják, hogy megfelelő takarmányt csak akkor kapunk, ha egy tartályt, árkot negyvennyolc óránál nem hosszabb idő alatt töltünk meg. Ha nagyobb üzemzavar van, ez egy géppel nem biztosítható. A gépek csoportosításával gyorsabb és szakszerűbb is a munka! A gépek beosztását a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a gépállomás! és termelőszövetkezeti vezetők egyetértésével végzi. Érdeke minden szövetkezetnek, hogy a járási ütemterv szerint dolgoztasson a gépállomással. A szövetkezetekben még nem mindenütt takarították ki a tavalyi silótartályokat, de az új gödröket sem ásták meg több szövetkezetben. Az utóbbi években igen nagy rangot kapott a silókukorica: a 'téli takarmányozásban az alapot, a tömeget legtöbb szövetkezetben a siló szolgáltatja. Az Idei aszályos esztendőben ez még fokozottabban így van. Bátran kimondhatjuk, hogy a silózáson — mennyi silótakarmány van és milyen minőségű — múlik az átteleltetés sikere. A legtöbb takarmányt a.tővetésű silókukoricából várhatjuk. Most azonban nem elégséges csak a silónak vetett kukorica betakarítása. Kevesebb a szénánk, az aszály megcsappantotta a szemes terményeket is. Szükséges, hogy a csőre termelt kukoricaszára is az utolsó szálig silózásra kerüljön A silózáf az idén nem egyszerűen az agronómus és egy munkacsapat dolga, hanem a szövetkezet minden tagja törődjön a téli takarmány előteremtésével. Most még van idő a takarmányalapot növelni, decemberben, januárban már csak takarékoskodni lehet, de takarékoskodni is csak a vanból lehet Mondhatnánk így — az idén a silózás politikai kérdés is. Á termelőszövetkezetek pártszervezetei végezzenek világosító munkát, hogy a maga helyén minden szövetkezeti tag segítse a téli takarmány összegyűjtését. A kertészek gyűjtsék össze a káposzta, karfioltorzsát, a növénytermelők a cukorrépa fejet, a takarmá- nyosok pedig már most takarékoskodjanak! Csikós Balázs Megvédtek a tervezett jövedelmet Hogyan pótolták az aszály kártételét a tiszaeszlári Győzelem Tsz-ben? Az elmúlt ősz és az idei tavasz nehézséget okozott a tiszaeszlári Győzelem Tsz- ben. Az aszály igen megcsappantotta a jövedelmet: tizenegy forintot ért egy munkaegység. A tavaszi vizek több száz hold területet árasztottak el. A víznyomás miatt június közepén kerülhetett sor több helyen a talajmunkára, s volt eset, például a silókukoricánál, hogy kétszeri vetés sem hozott kielégítő eredményt. Végeredményben 330 hóid területük maradt gyakorlatilag parlagon. Űj források Ezeket a nehézségeket fokozta a nyári és mostani esőt- len időjárás, s így veszélybe került a tervezett jövedelem. A felmérések azt mutatták, hogy a tervezett 27,60 forintos munkaegység-értékkel szemben 21—23 forintra számíthatnak. A jövedelemcsökkenéshez az is hozzájárult, hogy tavaly fertőző sertésvész pusztított a szövetkezetben, így az idei hízóalapanyag jó része elpusztult. A szövetkezet vezetősége már korábban látta a nehézségeket, ezért igyekeztek más forrásokból pótolni a kiesést, s megvan a reményük: ha az aszály nem tesz még különösebb kárt a növénytermelésben. akkor elérik a tervezett szintet. Baromfiból 100000-es többlet A szövetkezet egyik pótlólagos jövedelemforrása a baromfi, amiből 69 000 forintot terveztek. Ezt lényegében már teljesítették. Azonban terven felül 2500 darab csibét három héten belül adnak el, s még újabb 2500 darabot nevelnek fel, így mintegy százezer forint többlet bevételre számítanak. Tizenhat holdas száraz zöldségkertészetük gvgs jövedelmezőségi tervét már teljesítették — elsősorban a korai termesztésből, s úgy számítanak, hogy ezt a tervet | megkétszerezik. Három hóna- i pos süldőjük 350 darab van. Ezeket idei értékesítésre a jövő év első negyedében el tudják adni. A további szaporulat pedig a jövő évi hízóterv teljesítését segíti. Gyapjúból, juhtejből sikerül tervüket túlteljesíteni. Növelni az öntözést Az időjárás okozta nehézségek más esztendőben is hatással lehetnek a kapás- és takarmánynövények termesztésére. Ennek ellensúlyozására akarnak jövőre nagyobb területen öntözést folytatni elsősorban a zöldségkertészetj ben. Tapasztalatból tudják^ hogy a talaj, vízgazdálkodását a nyári-őszi mélyszántással javíthatják, mert ezeken a területeken az idén is jobbak a kilátások. Éppen ezért augusztus 25-ig végezni akarnak a nyári mélyszántással. Nagy nehézségbe ütközik ez* mert például egy ötven holdas borsótáblában nyolcvan ekevas cseréjére volt szükség a szárazság miatt. A munkának viszont haladnia kell, mert őszi kalászosból a vetést borsó, árpa és burgonya elővetemény után végzik. S. A. Harminc—ötven százalékkal kisebb párolgás, 8—10 százalékkal nagyobb gabona- termés a mezővédő erdősávok mellett Az Erdőmérnöki Főiskola az orszáíg különböző vidékein 48 mikxoküma-állomá- son méni a mezővédő erdősávok szerepét. Megállapították, hogy az erdősávok a fák magasságánál ötvenszer szélesebb területen fejtenek ki védőhatást: 30—50 százalékkal csökkentik a párolgást és a széleróziót és jelentősen mérséklik a napi hőmérséklet-ingadozást A kedvezőbb klíma, a talajban megőrzött nedvesség és a szél pusztításától megmentett talajréteg számottevő terméstöbbletet eredményez. A tiszántúli és a dunántúli mérések szerint egyaránt az erdősávok védelmében 8—10 százalékkal több gabona és mintegy 20 százalékkal több pillangóstakarmány és széna termett, mint a. nyílt területeken. Így bőségesen megtérül az a területcsökkenés, amit az erdősávok létesítése okoz, a számítások szerint ugyanis a szántóterület 2,5—3 százalékán ültetett fákkal biztosítható a teljes védelem. Az erdősávoknak emellett egyéb hasznuk is van: ha behálóznák az ország egész szántóterületét, évente egyharmad annyi fát adnának, mint amennyit most összes erdőinkből kitermelnek. OLaaiénlz rtfa: Köszönöm a látogatást Részlegünket ez év első negyedében még úgy emlegették a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnál, mint a legfe- gyelmezetlenebbeket. Legtöbbet rólunk hangzott el: nem jó a kollektiv szellem. Ez ma már nem így vtn. S azt hiÓnodvári Miklós Ms BÖRZÉÉ «iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii mi iiiiiiiim min ii mii t > it«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiE ni mii XLV. Horváth meglobogtatta a fiú előtt a takarékbetétkönyvet. — Te hozod a tervrajzot, én adom a pénzt... Amikor megitták a bort, visszamentek a bárba. István alaposan berúgott, már éjszaka vissza akart menni a gyárba, de Horváth visszatartotta. — Hívunk egy taxit és hazaviszlek. Kár, hogy későn van, szerettem volna megismerni a családodat. Említetted a nővéredet. Hátha segíthetnék rajta is.. Istvánt hamar álomba szen- derítette az elfogyasztott alkohol. De az álma nyomasztó volt, lázasan dobálta magát az ágyon. Zsuzsa az ajtóra tapasztotta a fülét. Hallgatózott. Oda- átról összefüggéstelen szavak szűrődtek át. — Befalazom.., de... de a tervrajzot.. Betörjek? Nem tehetem. A pénzt visszaadom... motort veszek... Csend lett. István megnyugodott. Zsuzsa egy ideig dideregve állt még az ajtóban, aztán halkan benyitott. István ruhája a széken volt Óvatosan kikutatta kabátja zsebeit. A személyi igazolványában egy papírlapon a Bükk-hotel telefonszáma mellett Szabó Zoltán neve állt. István újra felnyögött álmában. — Veszélyes!... Zsuzsa kiosont a szobából. XV. Zsuzsa elgondolkodik Kovács főmérnök meglepetten felkiáltott: — Hogy az a!... Ki járt itt? Az iroda ajtaját szabályszerűen bezárva találta, de odabent annál nagyobb rendetlenség fogadta. Íróasztalát az éjszaka feltörte valaki. A földön és az asztal tetején szerteszét papírlapok, fontos irományok hevertek. Az Ismeretlen tettes, vagy tettesek ösz- szetépték a termelési naplót, mindent kiforgattak a fiókokból, feldöntötték a vizeskancsót a sarokban álló asztalkán. önkéntelenül körülnézett, nincs-e a betörő is a i szobában? Benézett még a szekrény mögé is és amikor alaposan szemügyre vett mindent, észrevette, hogy a páncélszekrény ajtaját szintén feszegették. A zöld mázt karcolások csúfították: kalapácscsal vagy vésővel akarták kifeszíteni. Tudta, hogy ilyenkor nem szabad semmihez sem nyúlni, a telefonhoz lépett és felhívta a rendőrséget. — Honnan beszél most ön? — kérdezték. — Ugyanabból a szobából. — Kár. A telefonhoz sem lett volna szabad nyúlnia. Maradjon minden ugyanabban az állapotban és zárja be az ajtót, azonnal ott leszünk. Pár perc múlva megérkezett két nyomozó. órákig I szemlélődtek, vizsgálódtak, a | szoba minden részletéről , fényképfelvételeket készítet- ' tek és a főmérnökhöz ezer- i nyi kérdést intéztek: mikor ment el előző nap. bezárt-e mindent? Mit tart a fiókban és mit tart a páncélszekrényben? Látott-e gyanús alakokat ólálkodni az iroda körül stb. Alig győzött rájuk felelni, mindent jegyzőkönyvbe vettek. Néhány óra múlva az elhá- rítóknál. Kerékgyártó hadnagy asztalán is csörgött a telefon. — Üveges őrnagy — hallotta a drót másik végéről. — Kerékgyártó hadnagy jelentkezem! — Jöjjön fel hozzám! — Értettem. Máris indulok! A parancsnok gondolataiba merülve fogadta. Az asztalra dőlt, fejét tenyerébe hajtotta. — Foglaljon helyet hadnagy elvtárs. Okoskodjunk együtt — Hallgatom, őrnagy elvtárs. — A patkány ismét megjelent. .. Részletesen elmondta, mi történt a kohászati művek egyik irodájában. A hadnagy elé tárta feltételezéseit is. — A betörő nagyon ügyetlen volt, tehát nem azonos a diverzánssal. Minden jel arra mutat,' hogy a munkások közül szervezett be valakit. A főmérnök véleménye szerint nem tudott értékes dolgot elvinni, mert azok a páncélszekrényben vannak. Éppen ezért valószínű, hogy az éjszakai látogató visszatér, hogy megtalálja, amit hiába keresett... Az irodát és a környéket erősen figyeltetjük. A feladat: minél előbb megtalálni a tolvajt és leleplezni a diverzánst. Vigyázzon, ravasz és óvatos em! bérrel állunk szemben, aki | fedezéknek minden valószínűség szerint egy kohászati dolgozót tolt maga elé. Ez minden, amit tudok. Most magán a sor. Mit gondol, vajon mit kereshettek az irodában? — Nyilván tervrajzot, műszaki adatokat, vagy effélét... — Magam is erre gondolok. — S mit vittek el? — Nem tudjuk. A főmérnök vallomása ellentmondó. 0 sem biztos a dolgában. Lehet, hogy az íróasztalban felejtett valami bizalmas iratot, de ezt nem meri bevallani. Attól fél, hogy megbüntetnék érte. — Ezt én is elkéozelem, s abban sem kételkedem, hogy diverzáns cselekmény végrehajtásához kellettek az iratok. — Ügy van. A nyugatiak nem nyugszanak, amíg valamennyi ügynöküknek ki nem tekerjük a nyakát. Nos, munkára fel, hadnagy elvtárs! Okoskodja ki a kelepcét, amelvbe becsalogatjuk a patkányt. Kerékgyártó hadnagy elhagyta az irodát. Nem volt nagy dohányos, de most cigarettára gyújtott. Töprengett, gondolkozott. milyen nyomon induljon el, hogy célt ne tévesszen? Hiszen mindaz, ami történt — bár világosan bizonyítja, hogy a betörő nem pénzt keresett — kevés ahhoz, hogv konkrétabbá tegye a feltételezéseket. Visszament szobájába, belső szorongással tárcsázta a számot, lelkiismeretiurdalást érzett az előző napi összezördülés miatt. Szerette volna látni, megfogni a kezét és bocsánatot kérni tőle. „Igazságtalan voltam vele de most jóvá teszem ezt a hibát...” — Te vagy, Zsuzsa? (Folytatjuk.) szem a gyár példaképe lett s mi kis kollektívánk. Megalakult részlegünkben, a kikészítőknél az asszony brigád Du- lebáné vezetésével és a KISZ- brigád, melyet Szabolcsi Erzsébet vezet. Személyes tapasztalatomat írom, hogy bizonyítsam: igen is sokat jármit a kollektíva szelleme. Súlyos betegen feküdtem, amikor megkaptam az írásbeli figyelmeztetést igazgatónktól, mivel vétettem korábban a szocialista munkaerkölcs ellen. Bár a figyelmeztetés nevelő hatású és jó indulatú volt, mégis nagyon bántott. Egyedül éreztem magam. Mire is számíthatok ezek után? — gondoltam. A választ a vezetőim és a munkatársaim adták meg. Nagyon meghatott a testvéri gondoskodás, amivel körülvettek. Köszönöm Muszka és Varga elvtársaknak, hogy meglátogattak. Nagyon szép példa a Jonásné magatartása, aki részlegvezető létére ellátta a munkakörömet míg beteg voltam. Ügy érzem, visszavárnak. Külön hálás vagyok Dulebánénak, a brigád- vezetőmnek, aki betegségem ideje alatt többször is meglátogatott és bizalmat adott. S ezt köszönöm a KlSZ-bri- gádnak is, melynek tagjai vidámságukkal és szeretetük- kel vettek körül betegségem idején is. Igazán emberségesen bántak velem a vezetők is, akik sok hibám ellenére is segítettek, s idejében gondoskodtak arról, hogy megkapjam az önköltséges juttatást és a segélyt. Csak ennyit akartam írni, bizonyítani ezzel is. milyen jól esik, ha munkai társai az emberről gondoskodnak. Napv Istvánná dobozoló, a Nyíregyházi Cipőipari Váü. munkása Az áll and értékesítésre szánt gabonát cséplőgép alól szállítják Baklalórántházán a központi raktárakba. Foto: Hammel Józse: 2
