Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
Egymillió forintos szívesség Jó ütemben épül a diákok munkaotthona Építőipari Váfialatnafc. _. de más neveket is mondhatnék. Jelentés, döntés, intézkedés Valaki jön, és jelenti: — A téglahordó-szalagot kéri a TÜZÉP. Honnan vegyünk másakat? — Kérjük a TITÁSZ-töl. Megjavították a sajátjukat, bizonyosan1 idekölcsönzik. Jön valaki mási, (egyik ta- ; nár lehet, fiatal és csupa | tetterő): — Szállíthatják az anyagot' Hova jöjjön a kocsi? A raktáros is jelent, aj igazgató dönt, intézkedik Nem lehet könnyű dolga; valóságos építésvezetői tisztség ez, amelyet most be kell töltenie. És nem is ennyi az égés: építkezés. Nyolc nevelői lakát alapját is lerakták a sportpálya mellett. Egyedülálló az országban ez a nagymérvű építkezés társadalmi munkával, politechnikai oktatás részére. S ha az építkezési időt tekintjük, az sem utolsó teljesítmény. Áprilisban kezdték a komoly munkát, és október elsején már szeretnék „üzembe helyezni”, a diákok e nagyszerű munkaotthonát. —y. Mikor én kik haphatamk táppénzt, baleseti kúria tanítást, segélyt ? Nyilatkozik az SZTK alközpont vezetője na mar rövid ital, legoen „rövid“ Fraktikus számla —- Kevesebbért felár — Újítás a halászlé adagolásánál — Hétvégi ellenőrzés az éttermekben, büfékben SRermefcbén, büfékben tartott hétvégi ellenőrzést a Belkereskedelmi Minisztérium Szabolcs-Szafcmár megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségé, Hajdú-Bihar és Borsod megyei felügyelők részvételének Példamutató vezető a Jerevánban Viszont nem így a nyíregyházi Jereván kerthelyiségben. St* a próbavásárlás eredményé: három féldecinél 25 százalékkal kevesebbet mértek a pohárba. Furcsa, hogy épp a vezetőnőt, Kárpáti Dávid- nét terheli a mulasztás a fogyasztók megkárosításáért, ő mérte a rövid italokat. Hogyan ellenőrizhette a beosztottakat, ha 6 maga is vétett a vendégek pénztárcája ellen. Már kiszabták Kárpátinénak aí 500 forintos pénzbírságot. Később derül kk használ-e a figyelmeztetés. A Tölgyes Csárdában három féldecinél láiszólag csekély 7 százalékos hiányt állapítottak meg De mennyire megy ez egy forgalmas napon?! A hiányos féldecikért a kisegítő pincértanuló ráadásul 5 forint 50 fillérrel többét is számolt. A csapos! teendőket itt egy családilag, Pacz József látta el. De ez sem csökkenti Sváner Mihályné vezető mulasztását. Az iftleies felszolgáló A nyíregyházi repülőnapon Melich Dezső mozgóárus 4 pár virsliért 8 forinttal számolt többet a megengedettnél. Két évvel ezelőtt, az elkövetett szabálytalanságokért 200 forint pénzbírságot róttak ki terhére. Talán a mostani emlékeztetőbb lesz! A mátészalkai strandfürdő területén a földművesszövetkezeti étteremben a szakácsnő — Deme Kálmánná — a halászlé adagolásánál a kívántnál kisebb kanalat használt, a rártott hal köretének „módosításával” pedig az áron felül is megterhelte a fogyasztók zsebét. Makri László felszolgálónak is úgy. látszik gyengéje a számolás. 3 forint 65 fillér helyett 4 forintot, 3 forint 45 fillér helyett ugyancsak 4 forintot számlázott. Valóban, így egyszerűbb az összeadás, csak éppen szabálytalan. SS, ha a „kedves vendég” ellenőr, akkor az ilyen árfelkerekítésekért a. fizetőpincérnek is fizetnie kell. Épp úgy Alvári Béla vezetőnek, az ellenőrzés elmulasztásáért. Amikor Mátészalkán a Szatmár Étterem csaposét, Elemért felelősségre a rövid italok „megszabó vonták rövidítéséért” arra „hivatkozóit”, hogy a zárás-nál nem mélák át az italokat, és az esetleges hiányt így hozzák be. Zűrzavar a kisvárnál falatozóban A Kisvárdai Büfé-Falatozó kerthelyiségében nagy volt a zsúfoltság és fejetlenség. A büfé vezetője nem tartotta fontosnak, hogy ezen a forgalmas szombat estén az üzletben tartózkodjék és esetleg segítsen is a beosztottainak. A csapos mérte az «alt, a felszolgáló blokkolt, a vendégek maguk vitték a söntés ablakától az italokat. A* önkiszolgálás okozta zűrzavarban az italokat enyhén szólva nem megfelelő pontossággal kapták meg a vendégek. Az ÁKF hamarosan kiküldi „elismerését”, a pénzbírságokat. _ Kádár Edit Sok problémát okoz a táppénz, a baleseti kártalanítási-, segély és egyéb SZTK-val kapcsolatos igény. Tájékoztatást kértünk Nagy Káról jenétől, a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Alközpont nyíregyházi vezetőjétől néhány közérdekű kérdésről. — Kit illet meg a táppénz? — Táppénzre általában az a dolgozó jogosult, aki munkaviszonyban áll, napi munkája közben megbetegszik és emiatt foglalkozását folytatni nem tudja. — Meddig jár a táppénz? — A táppénz a dolgozót keresőképtelenségének tartamára, de legfeljebb egy évig, tbc megbetegedés esetén két évig illeti meg, ha legalább ugyanennyi folyamatos munkaviszonya van. Viszont említésre méltó, hógy tekintet nélkül a folyamatos munka- viszonyra, táppénzre jogosult az a fiatal dolgozó is, aki keresőképtelenségének első napjáig a 18. életévét még nem töltötte be,- avagy iskolai tanulmányait kővetően hatvan napon belül válik keresőképtelenné. Hasonlóan jogos táppénzre az a fiatal, aki az iskolai tanulmányai után a kötelezően előírt szakmai gyakorlatot . éppen a keresőKép- telensége miatt nem tudta megkezdeni. Megjegyzendő, hogy az egyes munkaviszo- njmk általában akkor tekinthetők folyamatosnak, ha 30 napot meghaladó megszakítás nincs. — Milyen esetek jogosítanak még táppénzre? — Talán kevesen tudják: táppénzre jogosult az a dolgozó is, akit a környezetében élő személy ragályos betegsége miatt eltiltanak foglalkozásától, természetesen hatósági határozattal. — Az anyákat bizonyára érdekli, hogy ugyancsak táppénz jár a dolgozó anyának is, ha egy éven aluli gyermekét, — aki beteg, — ápolja és családjában nincs olyan 16 éven felüli nő, aki a beteg gyermek gondozását anélkül eltudná látni, hogy ne veszítsen keresetéből. Az az egyedülálló anya is megkapja a táppénzt — egy éven belül összesen legfeljebb 60 népig —, aki egy évnél idősebb, de két éven aluli gven- mekét ápolja. De csak abban az esetben ha háztartásában nincs olyan 16 évén felüli nőszemély, aki a beteg gyermeket keresetveszteség nélkül gondozni tudja. Szántén táppénz illeti meg a dolgozó anyát, ha a kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja és emiatt nem folytathatja kereső foglalkozását. Úgyszintén, aki munkahelyén azért nem jelenhet meg, mert ! a kórházból kiadott 14 évesnél fiatalabb hozzátartozóját kell ápolnia. — Milyen anyagi megsegítés illet meg baleset után a tsz-tagokat? — A tsz-tagotot és a közös munkában részt vevő úgynevezett segítő-icsaládita- gokat a baleseti biztosítás keretében üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén kártalanítás illeti meg. Üzemi balesetnek ebből a szempontból azt kell tekinteni, amely a tsz-tagot, vagy családtagját a közös munka közben, vagy azzal összefüggésben végzett tevékenység közben éri. Üzemi baleset az is, amely a tsz-tagot, vagy családtagját közvetlenül a munkába menet, vagy onnan lakására (szállítása) menet közben éri. Sok vita zajlik a foglalkozási betegségek megítélésénél is. Foglalkozási betegség alatt az ide vonatkozó jogszabályban felsorolt eseteket kell értenünk, ezek általában: műtrágya és növényvédő-szerek általi mérgezések, szénkénegméfgezés, tarlósömőr, a bőr rákos megbetegedése stb. ha azok a foglalkozással kapcsolatban jelentkeztek. A háztáji gazdaságban történt balesetet nem lehet üzemi balesetnek tekinteni. Ettől függetlenül jár az orvosi kezelés, a gyógyszerellátás ás a kórházi ápolás. — Itt említem meg, hogy a tsz-tagok és kisegítő családtagok az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség eseten megkapják mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekben a munkaviszonyben álló dolgozók hasonló esetben részesülnek. A különbség amy- nyi, hogy a fez-tagnak és a segítő családtagnak nem táppénz, hanem kártalanítási segély jár. — Mi az Irányadó a kártalanítási segélynél? — A kártalanítási segély összegénél az arány adó a havi 900 forintos jövedelem 65 százaléka, vagyis havi 585 forint. Ha pedig nem teljes hónapra kell fizetni, akkor napi 20 forint. — Kik kaphatják meg s baleseti járadékot? — Ha a dolgozó felgyögjTil ugyan a betegségéből, de az üzemi baleset, vagy a foglalkozási betegség miatt munka- képesség csökkenés maradna vissza és annak mérteke a 15 százalékot meghaladja, baleseti járadékra jogosult. Ha a munkaképesség csökkenés 15—20 százalék között van, a baleseti járadékot két éven át kapja meg. Ha pedig a rokkantsági fok meghaladja a 25 százalékot, — de nem éri el a 67 százalékot, — a munkaképesség csökkenés tartamára kapja meg a baleseti járadékot. Viszont, ha a munkaképesség csökkenése meghaladja a 67 százalékot, a állapotában nem várható javulás: a dolgozónak baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg. P. CL Négy és félmilliárd éves a Föld Fizikusok vándorgyűlésének második napja Debrecenben a fizikusok vándorgyűlésének második napján, szerdán nagy érdeklődést keltett Kovách Adumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató In_ tézete tudományos munkatársának az átörnrriagfizikai módszerekkel történő geológiai kormeghatározásokról tartott előadása. A geológiai korok meghatározása áz atómmagfizikai módszerek bevezetéséig csak viszonylagos módon történhetett. Az új eljárások lehetővé tették a geológiai korok években kifejezhető pontos megállapítását. A rétegtani módszerekkel vizsgálható korok csak a Föld életének utolsó 600 millió évét foglalják magukban, ugyanakkor a Föld felszínén található legidősebb kőzetek mintegy há- rommilliárd évestnek bizonyultak. Az izotópgeológia eredményeiből a földkéreg valószínű életkorára is következtethetünk, ami mintegy négy és félmilliárd évre tehető. A debreceni Atommagkutató Intézetben eddig a Velencei-hegység ólomérceinek vizsgálatát végezték el. Az intézetben a hegység 32 ölömére mintáját vizsgálták meg izotóp összetétel szérh- póntjából Eredményeik szerint eresen valószínűsíthető, hogy a Velen cei-hegj>ség ólomércei háromszázmillió évvel ezelőtt, az úgynevezett Variszkuszi hegyképző elés kapcsán alakultak ki, legalább is elsődleges előfordulásban. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében a vizsgálatokat a továbbiakban hazánk többi ólomérc előfordulási helyeiről származó ércmintákra is kiterjesztik. A moszkvai mechanikai játékok gyárának egyik műhelye, ahol a mi króm ato rák készülnek. KRÓNIKA A gólyák Az a gólyapár, melyet a nyár elején említettem, nemcsak hogy belépett tsz-ünkbe, hanem titokban táplált reményüknek megfelelően szaporodott is. Az átköltöa etés után három, vagy négy nap múlva kezdtek el mindent. Szemünk láttára,, amelynek első aktusa abból állt, hogy gályákká! és limmel- lommal egészítették ki Kiss Feri bácsi kezemunkáját, a szőlővenyigéből előregyártóit fészket. Másodiknak a titkosabbik része következett. Hiába, mordult el újra az idő, megjött a kedvük. Kelepeitek, hangoskodtak, körülugrándozták egymást, majd az egyik váratlanul elvesztette élénkségét és otthon maradt. Gunnyasztani kezdett, nyakát begörbítette és rövid loporgás után lekuporodott a fészek közepére. A széllel szemben, nehogy felborzolja tollazatát a Játékos, vagy dühöngő fuvallat. Mondhatnám, hogy hamar napirendre tértünk tevékenységük feleié. Minke' is serkentett a kötelesség. Az irodabe lieket a kimutatások és az akták nem hagyták nyugton. Kelleti: az előlegosztáshoz. az SZTK-hoz és egyéb jelentésekhez. A többieket meg a mező. A határ, ahol bajt bajra halmozott ez a szeszélyes időjárás. Élőbb nedves volt minden. Aztán meg oljran száraz, hogy a szél az elvetek ‘magról is elvitte a földet. Ami kikelt, azt kisütötte a nap, amit meghagyott azt a mocskos-pajor harmadolta meg. Szóval, ha Katikánk nincsen, a nagy teremteni akarásban teljesen elfelejtkezünk jószágainkról. (Katinak, azaz üdvöskénknek kora és családi állapota maradjon titokban.) Ö azonban az egyik reggel kipirult arccal állított be az irodába. Haja a legújabb divat szerint kócos volt, -de szeme a gyémánt csillogását is meghazudtolta. — Jaj, de aranyosak, jaj, de kedvesek, jaj így, jaj úgy — hajtogatta, mint jó pereces a mondókáját. — Mi? Hogy? Mint? Micsoda? — kaptuk fel fejünket, mint a vad, amikor új szimatot kap. — Nem látták? Kikeltek. — ? — Hált a kis gólyák... Hiába csengett a telefon, az iroda üresen maradt. Pillanatok alatt az udvaron voltunk. Később meg a tornácon, ahonnan jobban lehetett látni és hétköznapi gondjainkról megfeledkezve szívből örültünk a jövevényeknek. Az öklömnyi pihecsomóknak, amin! fekete Orrocskájukat az anyjuk félé nyújtogatva, ott totyogtak a fészek közepén. Ketten, mint igazi párocskák. Attól kezdve mindent tud unk róluk. Mikor esznek, mennyit esznek, hogyan követelőznek, és a legfontosabbat, mekkorát fejlődnek? (Az igaz, hogy csak szemmel történt a mérés.) Utoljára még azt is megfigyeltük, hogy csőrük és lábuk színe a feketéből miként változik át az élénk pirosba. Egy hónap múlv» annyira fejlődtek, hogy ném totyogtak. Lassan elhagyták az esetten mozdulatokat és mindég erősebbek lettek. Eleinte csak a fészek szélén sétálgattak, de aztán átléptek rajta és billenős nélkül mentek végig az éles csűr gerincen. Oda és vissza. Hogy aztán pár nap múlva vágyakozva nézzenek a bodrozó felhők felé. S miire felbúgott a cséplőgép, S az új dohány illatát vihette a szél, á kis gólyákat már nem tudtuk megkülönböztetni a nagyoktól. Anyányiak lettek mindenféle képpem. Ott álltak a fészekben és mire szorongva figyeltük esetlen szárnypróbálgatásaikat. Mintha gyermekeinket látnánk, amint készülődnek, hogy hűtlenül hagyják el a szülötte helyet. De hiába volt minden szorongás. Aminek el kellet jönni, eljött. Egy reggelre üres volt a fészek. Sem kicsik, sem nagyok, se öregek, se fiatalok. Csak a puszta fészek és felette a végtelen ég. Még a hajnalon útra keltek — újságolta egy kicsit szomorúan Feri bácsi, aki első szokott lenni az udvaron. — Előbb köröztek, aztán nekivágtak a fellegek útjának — s kezével mutatta a torony felé az irányt. Sokáig nem tudtunk szóhoz jutni. Nyelvünkre békjót tett a szorongás, a múló időt jelentő apró történés. Álltunk és csak akkor tértünk magunkhoz, amikor egy hűvös áramlat kapaszkodott belénk. — Azért ilyen hideg, ment a tartó lyukából fúj — jegyezte' meg Feri bácsi, de mind a ketten tudtuk, hogy nemcsak az borzongatta meg hátunkat. Szállási László Az udvaron tégla-, építési anyagba lmok. Friss piros színevet magasodik már az udvar hátsó részén egy új épület A második emeletet falazzák. Hosszú szállítószalag fut fel a falakhoz. Gyerekek állnak a szalag mindkét végén. mSzinte hihetetlen — Gyorsabbon azt a téglán — hangzik egy erős kiáltás. No persze, nem felnóttmun- ka a diákoké, türelmetlenek á kőművesek. — Mindössze négy szakmunkásunk van — mondja Sinká Antal, a gimnázium igazgatója, — szinte hihetetlen, hogy mégis ilyen magasba emelkedtek már a falak. Ajtó, ablak helye üres még. De odabent kibomlik a jövő képe, ahogyan az igazgató biztos mozdulattal int egy hatalmas méretű teremre: — Ez lesz az autószerelő műhely. Mellette két másik terem, az egyikben a marógépek, másikban a lakatos műhely foglal majd helyet. Középen folyosó. Jobbra öltözői fürdő, anyagraktár. Vafééágos üzem! És épp ilyen lesz az emelet is! Lakatosműhelyek,. rádióműszerész terem. műszaki szoba, famegmunkáló műhely. .. nyolc tanműhelyes épület ez bizony! Mindenki? Nem érzik a büszkeség az igazgató szavából, pedig büszkeség, hogy a teljes épület kétmillió forintot ér majd, s ebből egy teljes millió for rint társadalmi munka! Egymillió forint szívesség, gyermekek, szülők, vállalatok megértő munkája. — A szülők majdnem teljes egésze dolgozott az igen fontos tanépületen. Volt, aki egy napra jött, s egy hétig maradt! De itt dolgoztak az ipari tanulók is, akik vizsgamunkaként építettek. Mindenki egyformán szívesen? A kérdés nehéz. Sinka elvtárs diplomatikusan felel: — Akik jöttek, igen. Persze, nem mindenki jött azért... És a vállalatok? — Különösen sokat köszönhetünk a Vízügyi Igazgatóságnak, a TITÁSZ-nalc, az
