Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

AB FERENC RIPORTJA: zeUia cvz, USA z&otdiá&aH A „jehora tanúinak" útja a börtönig as Miidőst mrndenfci úgy e a faluban, mint tsaor- s, becsületes munkásem- Akárhová ment dolgozni, _ en fogadták. A „jehova .anúi” szektáról ami miatt börtönbe került, akkor még semmit sem tudott Csak 1948­Főrizs mindent elhitt — A nwmfcaheLyernen meg- rsnwkedtem egy középkorú jrfival. Nagyon szépen tu- ofcfc beszélni — emlékszik ússza Fórizs Miklós a fehér- gyarmati járásbíróság előtt — Először tőle hallottam bő­vebben erről a szék tárót El­mondta, hogy a jehova tag­jának lenni kitüntetés, sőt a egnemesebb emberi cseleke- iet, B ' - hat elemit végzett pa- ***■ aber minden szavát el- Nap, mint nap jehova anain gondolkodott és / hét után úgy dön- jelép a szektába, munkatárs alapos ellen­inek vette alá. Méltó-e a, hogy a szekta tagjai kö- kerüljön, alkalmas-e a ta- Imányanyagok továbbító­ra, munkaterv készítésére, a óreménység pénz” beszedő­ére és annak továbbítására? Tak amikor meggyőződött a, hogy Főrizs Miklósban ^gy „jó képességű testvérre” talált, javasolta a felvételt Előzőleg azonban Fórizsnak rteg kellett keresztelkedni. Ez abból állt, hogy egy régi szekta tag, jelen esetben Bá- :si József, elvitte a Tiszához és néhányszor lenyomta a viz alá, A művelet jelképe­sen azt jelentette, hogy a régi bűneitől teljesen megtisztult, mert az a felszínen maradt és a víz tovább sodorta. Ez­után megismertették a szekta alapszabályaival. A jehovisták magánéletét szigorú törvények határozzák meg. Hogy csak néhányat em­lítsünk közülük: nem szabad rádiót, televíziót vásárolni, íjságot, vagy szépirodalmi zönyvet olvasni, moziba vagy gyéb szórakozóhelyre elmen­ni, de még lottózni sem. Gyülekezetszolga lett Fórizs Miklós szépen haladt a ranglétrán. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szektán belül rendfokozatok vannak. Elén az országszolga áll, aki Budapes­ten székel. Az országszolgához körzetek tartoznak, a körzetek­hez alkörzetak, az adkörzetak- hez gyülekezetek. A gyülekeze­tek, alkörzetek és körzetek élén egy-egy szolga álL Fórizs mint gyülekezetszolga kezdte^ de még 1948-ban kine­vezték alkörzetszolgának. Fel­adata az volt, hogy a kapott anyagot továbbítsa a gyüleke- zetszodgák felé, akik híveik előtt ismertették azt Beszedje a munka terveket és a jóre­ménység pénzt, s azt átadja Balogh Sándornak, aki ez idő szerint kör^etszolga volt Haj­dúböszörményben. A szákta alapszabályai szi­gorúan megtiltották, hogy tag­jai bevonuljanak fegyveres ka­tonai szolgálatra. Emiatt Fö- rizsnak is volt egy kis „kelle­metlensége”. 1952-ben kapott ugyanis egy behívóparancsot, aminek nem tett eleget. Két héttel később a debreceni had­bíróság honvédelem elleni iz­gatás címen súlyos börtönbün­tetésre ítélte. A megrögzött je- hovista szemrebbenés nélkül vette tudomásul az ítéletet, mert mint mondotta: „Most már biztos vagyok abban, hogy a kiválasztott 144 000 igazhitű­vel együtt élve jutok a menny­országba.” Nemcsak ő volt az egyedüli, aki a katonai szolgálat megta­gadása miatt börtönbe került. A munkatáborban szép szám­mal akadtak hasonszőrű szek­tatagok, akikkel kiszabadulás után felvette a kapcsolatot Alkotmányunk senki szá­mára nem tiltja a vallás gya­korlását Csakhogy a jehova szekta egy elferdült vallási irányzat amely tagjait tár­sadalomellenes izgatásra hasz­nálja fel. Kormányunk ezért tiltotta bd a szekta működé­sét. Ám jó néhányatí még ez­után sem léptek a becsület útjára. A jóreménység pénz elúszik A munkaterviek azt tartalmaz­ták, hogy egy szektatag két hónap alatt hány órát töltött a „biblia” tanulmányozásával. A jóreményiség pénz önkéntes adomány volt Szintén kétha- vonként szedték össze. Ez az összeg ismeretlen úton az or- szágszolga pénztárába folyt, de hogy mi lett a sorsa, azt nem tudja senki. Nyilvántartást ugyanis — enyhén szólva — „elfeletjettek” vezetni sorsá­ról. A szabolcsiak legutóbb pél­dául írógépet akartak venni a gyűlölködő koholmányok sok­szorosításához. S jóreménység pénzből 3200 forintot gyűjtöt­tek össze és azt átadták Mámdl Gusztávnak, csakhogy Mándi — a léha, könnyelmű fiatalem­ber — napok alatt eldarbézod- ta a hívők pénzét Iyen is előfordult a „feddhe­tetlen életű” embereknél. „Vallásos tanul­mány“ Washingtonból Milyen jellegűek voltak ezek a propagandaanyagok, vagy ahogyan ők nevezték „tanulmányok”? Az általában 10—15 gépelt oldalnyi brossúrák politikai eseményeket tárgyaltak, és már csak olykor bibliai szem­szögből. Ezeket az anyagokat Washingtonból küldték, és a szocializmus minden hájjal megkent ellenségei állították össze. A legutóbb kibocsátott anyag „Legyen meg a te aka­ratod a földön” címmel ke­rült a gyülekezetek elé. Ez egy 15 fejezetre tervezett so­rozat lett volna, de a 11. fe­jezet után a rendőrség rajta­ütött a szektán és elkobozta az anyagokat. 1962 január elején egy férfi kopogtatott be Fórizs Miklós sonkádi lakására: Kathy Im­re hajdúböszörményi lakos. Ismerték egymást, a börtön-r ben már találkoztak. — Tanulmányanyagot hoz­tam — mondta Kathy Imre, s átnyújtotta a 22 gépelt ol­dalnyi brossúrát. — Nagyon vigyázzatok ve­le, testvér! — figyelmeztette Fórizst. — Erős politikai ki­tételeket tartalmaz. Ha ismer­tettétek a gyülekezetek előtt, jól rejtsétek el, vagy semmi­sítsétek meg. Milyen „veszélyes politikai kitételek” lehetnek a szent­életű, jámbor hívők imái kö­zött? Miért kellett volna az anyagot azonnal megsemmisí- tenlöic Érdemes egy kicsit kö­zelebbről megismerkedni a 11. fejezet tartalmával, mely a „Vég meghatározott ideje” cí­met viseli. A világot két részre osztja. A szocialista országokat „Északi király”-nak, a kapi­talista államokat „Déli ki­rály”-nak neveri, s csak ter­mészetes, hogy az „Északi ki- rály”-ban keresi a bűnbakot, íme, egy rövid idézet a 11. fejezetből: „Az események hamar meg­mutatták, hogy a Szovjetunió, a kommunista hatalom, mely attól a naptól kezdve, ami­kor 1917-ben Oroszországban j magához ragadta a hatalmat, mind a mai napig világura- | lomra tör... A kommunista j Oroszország hosszú ideje gá- í tolja az egész Németország : egyetlen kormány alatti újra- i egyesítését. Kelet-Németorszá- jgot megtartotta, mint csatlóst iés gondos! 'ott arról, hogy ott kommunista kormányzat létesüljön, mielőtt Kélet-Né- metországot, mint politikai ál­lamot elismerte a kommunis­ta érdekkörön beiül”. Ez igen, ez aztán a vallásos tanulmány, amely úgy hazu­dik, mintha „könyvből olvas­ná”. & tovább. „Mivel 1957 október 4-e óta ember készítette szputnyi ko­kat, vagy űrholdakat külde­nek a világűrbe, a világegye­tem urának tekinti magát Különösen, mi ved szputnyik- jai a világűrben a Nap és a Föld között nem találkoztak sehol az isten személyével. De nem tudják, hogy az egek istene neveti és megengedi ezt..’’ Ügy érezzük; ehhez kom­mentárt fűzni is felesleges. Ugyanis sem Gagarin, sem Tyitov, — sőt jehova propa­gandisták nem kis bosszúsá­gára — még Glenn és Car­penter sem számolhattak be az istennel való találkozásról. És amiről hallgatnak Érdekes azonban, hogy az anyag nem szól az VSA hid­rogénbomba robbantásairól, s még a rakétakémkedés gya­nús pályáján száguldó „US” jelzésű szerkezetről sem. Po­litizálásuk jellege és célja így már nyilvánvaló, az ide­gen zsoldért idegen harci do­bot vernek jehova isten tanúi. Nem kétséges, tehát hogy Fórizs és társai a kapitaliz­mus tudatos szolgálatára gyűl tele össze üléseiken. Azt támogatták — akarva vagy akaratlanul — amikor a Was­hingtonban készült Made in USA lazító iratokat tanulmá­nyozták szent lecke gyanánt. Államuk ellen’ fordultak, a nép ellen, amely emberi élet- körülményeket teremtett szá­mukra, nagyobb darab kenye­ret juttatott az ő gyermekeik | kezébe is. A jehova szekta vezetői jól tudták, hogy veszélyes já­tékba kezdtek, amikor kibo- csájtották a 11. fejezetet Bíz­tak azonban abban, hogy a mag termékeny talajra hull, hiszen’ tudták, hogy a szekta tagjai kivéted nélkül alacsony műveltségű, hat-hét elemit, vagy annál is kevesebb osz­tályt végzett emberek. Az alapszabályok pedig tudato­san tiltották, hogy bármilyen formában művelődjenek. így sikerülhetett aztán meggyőzni őket, hogy helyesen cseleksze­nek, amikor ezeket a lazító hangú brossurákat tanulmá­nyozzák. Még ilyenekkel is traktálták őket: „A jehova szekta tagjai ér­telmesek, hiszen ők felisme­rik az isten iránti hűség alapelvedt, mely szerint cse­lekedni kell. Élesebnéjűeri cselekszenek, és állandóan feddhetetlenségben élnek. So­kaknak segítenek felismerni, hogy az egyetemes uralom kérdéséről van’ szó, melyet jehova isten javára kell el­dönteni.” A szekta . tagjai azzal vé­dekeztek, hogy nem tudták, mit tartalmaz a brossura. De vajon akkor miért adta Kat­hy Imre a szigorú utasítást, hogy áttanulmányozás után azonnal égessék él?! Talán1 inkább az volt a baj, hogy nem ismerték fel idejekorán: vezetőik nem egyebek a kapitalizmus hit­vány és ádáz szolgáinál. Levél Debrecenből Dőcs József jehovista, ci- gándi lakos május elején le­velet kapott Debrecenből, Ba­logh Sándor körzetszolgától. A „közeli napokban jelent­kezni fog nálad egy nő, — hangzott a levél — egy cso­magot fog átadni. Légyszíves, testvér, azt azonnal továbbí­tani Fórizs Miklóshoz”. A titokzatos nő valóban meg is érkezett Átadta az említett csomagot Dócsnak, és bemutatkozás nélkül tá­vozott. Mindössze annyit mondott, hogy Miskolc felől jött és siet, mert még na­gyon sok dolga van. Dócs József a levél utasítá­sa értelmében azonnal Son­kádra sietett, hogy átadja Fórizs Miklósnak a csomagot, melynek tartalmáról semmit sem tudott. Azt azonban sej­tette, hogy prqpagandaanya- got tartalmaz. Fórizs még szinte le sem ültethette vendégét, amikor egy gépkocsi állt meg a ház előtt. Két férfi lépett ki be­lőle — Rendőrség! Néhány óra múlva már le­tartóztatták Fórizs Miklós bűntársát, Szilágyi Gusztávot is. A szabolcsi „szolgák” ek­kor még nem is sejtették, hogy a fővezérek: Balogh Sándor, Kathy Imre, Nagy János már a debreceni rend­őrfőkapitányságon vannak előzetes letartóztatásban. Később belátták, hogy a tagadásnak, hazudozásnak semmi értelme nincs. Ha már a fővezérek is kirakták a kártyáikat, nem sok értelme van, hogy ők tovább dugdos- sák azokat. Elmondták, ho­gyan kapták a propaganda anyagokat, hogyan ismertet­ték a gyülekezetek előtt, ki­nek továbbították azokat. Fórizs heteken keresztül ti­tokban tartotta, hogy hová rejtette el a 11. fejezet nála maradt példányát A rendőr­ség módot adott az alacsony műveltségű embernek, hogy tisztán lásson, maga lássa be, milyen bűnt követett el. Hogy tudja: nem azért kerültek le­tartóztatásba, mert imádkoz­tak, gyülekezeteket tartottak. Hiszen Magyarországon ezrek és ezrek imádkodnak, olvas­sák zavartalanul a bibliát és senki sem vonja őket ezért felelősségre. Ellenben, amikor valaki tudatosan szocialista államunk, rendünk ellen izgat, ezt már nem lehet büntetés nélkül hagyni. Fórizsnak megmagyarázták, hogy mi rejlik a szekta és propagandája vallásos köntö­se mögött. Könyveket kapott, olvashatott Néhány nap múlva önként jelentette, hol van elrejtve a 11. fejezet, amit felesége másnap be is szállított a megyei rendőrfő­kapitányságra. Szilágyi Gusztáv továbbra is csökönyösen ragaszkodott az elveihez. — Jehova közelében érzem magam! — jelentette ki égre emelt, -álnok tekintettel. A tanácsvezető bíró kérdé­sére bibliai idézetekkel vá­laszolt „Nem vagytok része a vi­lágnak, tehát a világ gyűlöl titeket”. Akik hiányoztak a vádlottak padjáról Az idézet ezúttal rájuk ér­vényes. Mert az olyan embe­reket, akik a szocializmus el­len izgatnak, uszítanak, lázi- tó hangú brossúrákat terjesz­tenek, valóban csak gyűlölni lehet. Szerencsére a tanúként megidézett szektatagok nagy­része becsületesebb, őszintébb volt Többen azt vallották, észrevették, hogy a 11. feje­zetben a biblia egy ,kis po­litikával is keveredik”. Pontosan erről van sző* A szekta Washingtonban széke­lő pápái székhelyükön nem félnek attól, hogy börtönbe kerülnek, hisz ott élnek, ahol kapitalista megbízóik őrzik őket. Pedig nekik is a vád­lottak padján lenne a helyük. Vádolják őket az egyszerű, megtévesztett emberek, azok­nak a gyermekei, akik ap­juk bűnei miatt esetleg nél­külözéseknek lesznek kitéve A bírósági tárgyalás során fény derült a szekta bűnös tevékenységére. Mérlegelve működésük társaddlmi veszé­lyességét, a bíróság reális ítéletet hozott. Állam elleni izgatás bűntette miatt Fórizs Miklóst 3 és félévi. Szilágyi Gusztávot 3 évi börtönre ítél­te Az ügyész súlyosbításért, a védelem enyhítésért felleb­bezett. Megkezdődött as ember űrrepülésének korszaka. A gyors fejlődés láttán szinte biztosra vehetjük, hogy utas­szállító rakéták még a mi életünkben eljutnak a Holdig és a két szomszédos bolygóig a Marsig és a Venusig De vajon eljutunk-e messzebb­re? Elérhetjük-e valaha is a csillagokat? Más szóval el­juthatunk-e a végtelenbe? A probléma ma még csupán elméleti jelentőségű, mégis szembe kell nézni vele, mert ne felejtsük el: az űrhajózás valamennyi frissen megoldott kérdése tegnap szintén elmé­leti síkion mozgott. A Tér és idő mélységei A világegyetem távoli tájainak megközelítésében az idő ígér­kezik legnagyobb ellenfelünk­nek. Korlátlannak hitt térbeli mozgásunknak az idő szab határt: az ember élete véges, a kozmikus távolságok pedig szinte mérhetetlenül nagyok. Egy holdutazás még lezajlik 2 hét alatt, s a Mars bolygót is megjárhatjuk 33 hónap alatt. A legkülső bolygóval, a hatmilliárd km távolságban keringő Plútóval már bajba , kerülünk. Ha rakétánkat ugyanis olyan minimális se­bességgel indítanánk, amely még éppen elegendő a Pluto eléréséhez, az oda-vissza uta­zás ideje 92 esztendeig tar­tana, ami már több mint az átlagos emberélet hossza. Nyilván gyorsabb rakétákat kell építeni, mert 40—50 év­nél tovább a Földről elma­radni még akkor is irreális, ha késői utódaink átlagos életkora megduplázódna. És mi van a Naprendszer j határán túl? Elképzelhetetlen ,.szakadék”, hiszen a legkö­zelebbi csillagig kereken 40 billió km-t kell megtennünk, ami a fény másodpercenkénti 300 000 km-es sebességével is több, mint 4 ’ évig tartana. A jelenkor leggyorsabb rakétá­ja, az 1961. február 12-én kb. 12 km másodpercenkénti se­bességgel indított szovjet Ve­nus rakéta kereken 100 000 évi szakadatlan száguldás után érkezne meg a legköze­lebbi csillag birodalmába. Ilyen sebességgel ilyen távoli célpontok felé embert nem indíthatunk. Kérdés, mi tör­ténik akkor, ha űrhajónk se­bessége megközelíti a fény sebességét? A legközelebbi csillagot 4,5 év alatt érnénk el. A klasszikus fizika törvé­nyei szerint ilyen sebességgel sem juthatunk messzebbre, mint amennyire az ember vé­ges életéből futja, legfeljebb 50—100 fényév távolságig. Pe­dig a csillagok zöme 25—75 ezer fényév távolságban van, Tejútrendszerünk, a 150 mil­liárd alkotta lapos lencse ala­kú, spirális szerkezetű Ga­laxis átmérője 100 000 fény­év. Hogyan tudnánk ezt a roppant csillagvárost körül­járni? A legközelebbi távoli világsriget az Androméda Köd csillagainak fénye 1,5 millió évig van úton a Tér sötétjén keresztül, míg hoz­zánk eljut A legtávolabbi is­mert csillagrendszerek 5—6 milliárd fényév távolságban vannak, ami annyit jelent, hogy ma, amikor tanulmányo­zott fényük elindult útjára, a Nap és a Föld, mint égi­test még nem is léteztek. Gyorsan járj — tovább élsz? Az ember még gondolatban sem tud belenyugodni a ve­reségbe és elméletileg meg­oldást keres a legnagyobb él- lenfél, az idő megfékezésére. A modem fizika egyik leg­kiemelkedőbb pillére, az Einstein-féle relativitás elmé­let, már fel is csillantotta en­nek lehetőségét Einstein el­mélete nyújtja egyelőre az egyetlen lehetőséget a kérlel­hetetlenül múló idő „lelassí­tására”, s egyben arra, hogy az ember valaha olyan égi­testekre is eljusson, amelye­ket tőlünk sok ezer, vagy millió fényév választ eL A relativitás elmélet s sagn kísérletek hosszú som, ame­lyeken ez az elmélet nyug­szik, arra tanít bennünket — még akkor is, ka ez lát­szólag ellenkezik a minden­napos tapasztalatokon alapuló iin. józan ésszel —, hogy nincs „független” idő, amely az eseményektől nem befo­lyásolva, egyhangúan télik. Az idő mértéke, folyása a se­bességtől, a mozgási állapot­tól függő tényező Teljesen értelmetlen dolog például föl­di órával mérni azt az időt, amelyet egy gyorsan mozgó űrhajó utasai élnek át. Azt is mondhatnánk, másképp jár és más időt mutat a sebes űrha­jó órája, mint a hozzáképest nyugalomban lévő földi — bár azonos szerkezetű óm Az űrhajó visszaérkezések«* mindig kiderül majd, hogy a ,.megsétáltatott” óra késik (és sohasem siet) a földihez ké­pest, sőt azonos időt sem mutathat. S hogy meny­nyi a késés, az mindig az űr- hajó menetsebessége és órá­ja által mutatott „saját” ide­je határozza meg. Kis sebes­ség (a mai rakéták sebességét még ide soroljuk!) esetén a két óra közti eltérés ki sem mutatható — hétköznapjaink­ban ezért nem vesszük észre az idő sebességtől függő vol­tát A fény sebességével ösz- szemérhető gyors mozgás ese­tén, az űrhajó minden idő­mérő eszköze erősen késni fog a földi órákhoz képest, Ez annvit jelent, hogy míg a Földön esetleg évtizedek, vagy évszázadok téltek el, az űr­utasok alig néhány évet öre­gedtek; áz őket útjára bocsá­tó nemzedék már reges rég halott. Láío«m#úk a múltból Ha földi órán mérve, egy űrhajó 8 évig van távol s közben a fény sebességének 72 százalékára gyorsult, órá­ja csak 7 évet mutat. A fény- sebesség 86 százaléka esetén az idó „feleződik”: földi idő­ben ha tíz év telt el, az űr- utas órája 5 évet mutat szer­vezete is csiak ennyit örege­dett. Negyven földi évi távol­iét esetén 298 500 kilométere* csúcssebesség esetén órája 12 évet mutat, szervezete 28 év­vel kevesebbet öregedett, min a földlakóké. Tegyük fe hogy űrhajósunk a Földe hagyta ‘ ikertestvérét, aki s gastyánként fogadja m mindig fiatal, délceg űrfia ikertestvérét. A fénysebes 99 százalékára felgyorsult t hajó utasai 65 év alatt n járnák az Antares óriás lag vidékét, míg a Fc 465 év pergett le ezalatt, zeljük el, hogy a távoli ben ősember kinézésű, e szerű lények vezette - érkezik a Földre. Az nagy nehezen nv hogy ők is ■ „földiek’ 299 998 kilométeres re felgyorsított űrt. ja 33 évet mutat, dön kereken 10 00 eltávozásuk óta. újkor emberei hatják, hogy J a rég letűnt riség őskoré hasonlító 1 Gyorsjár? ma mindé tudomány sri, hogy időt és il labbi csk GÁÍ az f' mi 1962. augusztus 19. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom