Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-19 / 194. szám
iá tanács háziasszonvoknek SZILVASRÉTES Személyenként 20 deka szilvát megmosunk és kixnago- zunk. Szitára téve, levét lecsurgatjuk. A gyümölcsöt tálban 2 deka átszitált zsemle- morzsával, 2 deka darált dióval és 2 deka porcukorral ösz- szekeverjük. A szilvához kevés törött fahéjat is tehetünk. A gyümölcsöt most már az előre elkészített és zsírral meglocsolt rétes egvik felére szórjuk. A rétes széleit mindenütt felhajtjuk, megzsírozzuk és az abrosz segítségével összegöngyöljük. Tetejét megkenjük olvasztott zsírral és szép pirosra kisütjük. Porcukorral megszórva talajuk. Mibe kerül a dinnyehűtés ? Megkezdődött a cErcnyeszezon, s ha nincs jégszekrény, hűtésre jó a hidegvíz is. A csap alatt hül a sör, a szódavíz és más frissítő ital. Ilyenformán évente 25—30 millió köbméter ivóvíz pazarlódik él az országban. Ez a négy legnagyobb vidéki város: Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged lakosságának ivóvízfogyasztását fedezné. — Erényi viz savattyúzása 11 millió kilowattóra áramot emészt fel, s az erőmüveknek mintegy húszezer tonna szenet kell elégetni ennek az elektromos energiának az előállítására. — Mintegy 40 millió forintot pazarlónk el évente és emiatt sok városban nyári vízellátási zavarok keletkeznek. A számok valódiságában nem kételkedhetünk: a fenti adatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei számították bL Szülők figyelmébe: A beszédzavarról, a dadogásról Élénken társalgónk, hangosan ízleljük egy verssor szépségét, vagy éppen szerelmi vallomást teszünk — és nem is gondolunk arra, milyen bonyolult folyamatok játszódnak le szervezetünkben beszéd közben. Jobb, ha nem is gondolunk rá, mert rögtön belezavarodunk. A beszédet — ez emeli az embert minden élőlény fölé — a gyermek hallás útján tanulja meg környezetétől (a született süket azért lesz néma is, bár beszédszerve hibátlan lehet). Legtöbb ember beszédkészsége élete végéig észrevehető zavarok nélkül működik. Igen sok azonban a beszédhibás gyermek és felnőtt, — (világszerte a lakosságnak 3 százaléka!) — ezért / vaigy a pedagógus nem törődik azzal, hogy a gyermek „elharapja” a mag án han gzó ká t és botladozva, ismételgetve megakad a mássalhangzóknál: ez önmagában a dadogás forrásává lehet! (Tegyünk egy kísérletet: ha megpróbáljuk a mássalhangzókat nyomatékosan kiejteni, azonnal dadogni kezdünk.) Ennél súlyosabb eset, amikor kisgyermekkori, az első életévekben bekövetkezett és később feledésbe ment lelki megrázkódtatás (félelem a sötéttől, állatok okozta ijedtség stb.) váltja ki a dadogást. Ilyenkor, mint beszédhibás gyermeknél mindig: legfontosabb a türelem. Sem durvasággal, sem ,.szelíd erőszakkal” nem megyünk semmire, sőt ártunk vele hiszen a gyermekben éppen a félelmet, a szorongást tehát a „görcsös állapotot” fokozzuk. Ehelyett hagyjuk, hogy a gyermek lassan beszéljen, s így maga iktassa ki erőfeszítését a szavak formálásában. Emlékezve az anekdotára: egy- egy mondat éneklős elmondása kialakíthatja a magánhangzók kiemelésének helyes beidegzését. Végül: a legsúlyosabb dadogás is gyógyítható, ha a kezelést szakemberre bízzuk és követjük útmutatásait. az orvostudomány új ágaként kialakult a logopédia (nálunk a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán működik ilyen tanszék.) A beszédhibák oka is, megnyilvánulási formája is sokféle Mindig bízzuk orvosra annak megítélését, hogy gyógykezelés szükséges-e, vagy pedig elegendő a szülőipedagógusi segítség, esetleg az önnevelés. Vannak ugyanis betegségek, amelyek beszédzavart, dadogást idéznek elő, s ilyen esetben az ok ismerete az első lépés a gyógyulás útján. A kórformákat tehát az orvos hatáskörébe utalva, tekintsünk végig néhány általános, gyakorlatilag is felhasználható tudnivalót a beszédhibákról. Miért énekelve? Ismert régi anekdota: tűz üt ki a raktárban, s a dadogó tisztviselő csak énekelve képes közölni főnökével a balesetet, a „Megy a gőzös” dallamára rázendít: „Főnök uram, főnök uram, egy kis baj van...” A tréfa azon a helyes megfigyelésen alapul, hogy a dadogok folyékonyan tudnak énekelni. Ennek az az oka, hogy az éneklésben csak a magánhangzók zenei GYERMEKREJTVÉNY hangok — ezeken van hangsúly, nyomaték — a mássalhangzók csupán zörejek. A dadogás viszont éppen fordítva: a mássalhangzókra teszi a nyomatéket, ezeknél kerül hangképző szerve, gyakran egész teste is görcsös állapotba. Kiderül ebből, mennyire fontos, hogy a gyermeket már a szülői házban, majd az iskolában megtanítsák a helyes kiejtésre, a magánhangzók kellő artikulálásá- ra (tagolására). Ha a szülő Lámpaláz, fáradtság Vízszintes: 1. Keleti szláv nép. 4. Messze. 7. Menyasz- szony. 8. Z. Ö. A. S. Gy. 9. Majdnem levezet!!! 10. Doktor. 11. Árpád vezér apja volt. 12. Római 4, 50. 13. Ütök. 15. Éléstár, élés... 18. Léte. 19. Szétszéled. 20. Színesfém. 21. Fordítva palán,táz! 22. Kevert alkóv. Függőleges: 1. Víz színén mozgó. 2. Ford.: hiányos Várrom!!! 3. Megfejtés: 4. Megfejtés. 5. Római 6 és 995. 6. Fordított légáram. 13. Hitt, gondolt. - 14. Fordítva: németül állat 16. Mázolok mássalhangzói. 17. Gyümölcs. Megfejtendő: A... (függ. 3, 4.)... magyar részvevői valóban megnyerték a finn nép szere tétét. Múlt heti megfejtés: Csillebérci úttörőtábor. Könyvjutalom: Hárskúti Judit Nyíregyháza, Virág u. 9, Szabó Tibor Laskod, Kossutli u. 36. és Palincsár Edit Má- riapócs, Selyem u. 5. Gyakran és olykor jogosan emelünk szót az értekezletek elharapózása ellen. Helyes, ha nem ' engedjük túltengeni munkában és életünkben a meddő szószaporítást. De gondoljunk néha arra is: hányán tanultunk meg kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt folyékonyan beszélni munkaköri értekezleteken, tanulmáriyi konferenciákon, felnőtt korban letett vizsgákon! Csak a kezdeti — és természetes — lám- palázat s a vele együtt járó, gyakran a dadogásig, szóismétlésig, megakadásig fokozódó beszédzavart kellett leküzde- nünk. Legyünk tisztában! azzal, hogy ez egyáltalán nem „betegség”, hanem egyszerűen a megszokás hiánya. Ha tehát valakinek nem sikerült az a bizonyos „első felszólalása”, ne veszítse el kedvét és bátorságát, orvoshoz se menjen, amit pedig ritkán tanácsolunk ... A lámpaláz ugyanis egészen természetes — a legnagyobb, leggyakorlottabb színészek is átélik premier előtt — és csakis a gyakorlással szűnik meg. Ennél is egyszerűbb eset a leggyakoribb hétköznapi beszédzavar, amely sok felnőttet ejt aggodalomba. Arról van szó, hogy olykor „megakad a nyelvünk”, nem találjuk a megfelelő szót, a dadogáshoz hasonló artikulálatlan hangot hallatunk. Környezetünk néha derül ezen (jobb lenne, ha nem venné észre), néha megijed (ez is fölösleges). Oka majdnem mindig a fáradtság. Legjobb, ha könnyedén túltesszük magunkat saját nyelvbotlásain- kan, szóismétlésünkön vagy azon, hogy nem jut eszünkbe a megfelelő szó. Aludjunk iá egyet: ez a legjobb. Akár gyermekünk, akár a magunk esetében tegyünk különbséget a múló és a tartós beszédzavar között. Legyünk tisztában azzal, hogy a beszéd az ember természetes és egyben rendkívül bonyolult életmegnyilvánulása. Apróbb hibákon magunk is segíthetünk, s ha komolyra fordul a dolog, mellettünk áll a tudásban napról-napra gazdagodó orvostudomány. Volt egyszer egy ember. Nem volt annak senkije, semmije. Se rokona, se vagyona. Hálója se volt, de még egyetlen horga sem, amivel halat foghatott volna. Gondolt egyet és elment a kereskedőkhöz. Hátha szerencsével jár és kap tőlük egy horgot. Az első kettő szóba sem állt vele, mert hiszen nincs pénze. De a harmadik megszánta és adott neki egy ócska, vásott, tompa- hegyű horgot. A halász szépen megköszönte és rögtön készített magának egy horgászbotot, aztán lement a tengerhez. Egész nap ott ült a parton, kezében a bottal. Várta türelemmel a szerencsét. így telt el nap nap után. De bizony a szerencse csak nem akart rámosolyogni. Egyetlen egy, hal se akadt a horgára. Végre egy nap, amikor bevetette a horgot, olyan súly nehezedett rá, hogy kis híján magát is be lerántotta a vízbe. — Ez aztán nagy hál lehet! Teljes erővel húzni kezdte kifelé a horgot. Amikor kihúzta, majd hanyatt esett a meglepetéstől. Egy haüeányt zsákmányolt. ., Hát ez meg mit jelent? A HALLEÁNY (Mese) Szerencsét, vagy szerencsétlenséget? Már éppen vissza akarta vetni a tengerbe, de aztán meggondolta magát. — Minek dobjam vissza, senkim, semmim sincs, ezután legalább nem leszek egyedül a házban. Hazaviszem. így is tett. Fogta a halleányt és hazavitte. Másnap ismét felkészült és elment horgászni. Megint nem fogott semmit és búsan tért haza. Am amikor belépett a házba, nem akart hinni a szemének. Mintha csoda történt volna a kis házban. A szoba szépen kisöpörve, az asztalon frissen főtt étel párolgóit. De hát ki takarított? Igazán nem lehetett tudni. A szoba üres volt. Csák a halleány feküdt a sarokba, ahogy tegnap odadobta. Másnap minden ugyanígy történt. És azután mindig. De ha otthonmaradt, az ismeretlen nem jelentkezett, nem sepert ki, nem főzött Így aztán a szegény ember minden reggel elment hazulról. DIVAT Az emberek nem „zseniális“, hanem praktikus ruhában akarnak járni Szakvélemények az őszi divatról Milyen lesz az őszi divat? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa Nádor Verához, a Ruhaip>ari Tervező Vállalat osztályvezetőjéhez. — A párizsi divatházak megkezdték őszi kollekciójuk bemutatását és a magyar sajtóban is jelenték meg hírek a párizsi divat szenzációjáról, a hosszabbodó szoknyáról. Megnyugtathatom a magyar nőket, számukra ez a hír ne okozzon aggodalmat, — meglévő ruháit senkinek nem kell félretenni — mondotta. Egy divatház kivételével a párizsi szalonok egyöntetű elhatározása alapján olyan ruhákat mutattak be, amelyek a térd alját 3—4 centi méternyi re takarják eb Néhány túlzásra hajlamos fiatal Egyre jobban furdalta a kíváncsiság, hogy megtudja a titkot. Elhatározta hát, hogy reggel nekiindul, Ügym tesz, mintha elmenne horgászni, de közben meglesi, ki jár a házban. így is tett. Elindult, de nem ment messze. Alig tett néhány lépést vissza- osont és meghúzódott az ablak alatt. Ott kuporgott csendben. Amikor elunta a dolgot, nesztelenül felemelte a fejét. Benézett. Látja ám, hogy a .halleány megmozdul a sarokban, megrázkódik és egy olyan gyönyörű szép leánnyá változik, hogy a szegény ember szeme-szája elállott. Azt hitte, álmodik. A szép leány lerázta magáról a halb őrt. Söprűt fogott és szaporán nekilátott a munkának. Az ember meg csak leste. Mikor aztán a leány szépen kitakarított, mindenféle ételeket vett ki a halbőrből. Tüzet rakott és főzni kezdett. De ezt már nem nézhette a szegény ember. Beugrott az ablakon, derékon kapta a lányt és össze-vissza csókolta. Aztán odagrott a kalbőrhöz és bedobta a tüzbe. Azóta a halász boldogan éb. szép feleségével. lánytól eltekintve nyáron éppen ilyen hosszúságú ruhákat hordtak a magyar nők, míg a párizsiak eddig valamivel rö- videbbet viseltek. Az öltözködési tanács pontosan a párizsi új divattal azonos szoknyahosszat állapított meg, s így készültek az ősszel és a télen forgalomba kerülő konfekció ruháink is. — A párizsi szakkörökben, folyóiratokban egyébként egyre gyakrabban hangoztatják azt az álláspontot, hogy a ruha ne zseniális, mondhatnám úgyis, hogy ne kriminális, hanem viselhető praktikus legyen. A legnagyobb divat továbbra is a kosztüm. Kabátja rövid, csípőig érő, két szabásmegoldás, sál találkozhatunk: egyik a lezseren karcsúsított, a másik hátul egyenes, elől p>edig testhez simuló forma. A kilencti- zedes kosztümkabát helyett inkább a ruhával azonos hosszúságú kabátot ajánljuk, mert ez több változatban viselhető, gyakori, hogy az őszi kabátok anyagából szoknya is készüL A magyar nők figyelmét különösen felhívjuk a jól öltöztető, s lankító kötényruhákra, amelyek a teltebb testalkatú- afcnak igen előnyösek. A nem. rég divatba jött bővebb aljú, harangalakú szoknyákat az őszi-téli kollekciókban is megtalálhatjuk. Kedveltté vált az új kabátvonal, a redingot, ezenkívül készülnek sportos, dragonnyal, vagy övvel összefogott egyenesvonalú kabátok és úgynevezett tölcsérvonalú, vagy kicsit gloknis köpenyek is. Divatosak a söaét tónusú anyagok, de mindig rejtenek valami élénkséget, csillogást, amely a gyapjúba kevert műszálból, nopokból, flirakból adódik. — Divatosak az őszi erdő színei, valamint a vasszürke, a bordó, az acélkék és a fekete. I IBI HHHBHHÜ íl — ... és amikor én ilyen fürdőruhát akartam venni, akkor megbotránkoztat!
