Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tol évfolyam i*l szám Ara: 50 FILLÉR 1902. JÚLIUS I«. KEDD A világ Moszkvára tekint Megnyílt Moszkvában a leszerelési és béke-világkongresszus StOSZKVA, (StTDo Az MTI tudósítói jelentik? Hétfőn reggel m moszkvai Kreml kongresszust palota ja ban ünnepélyesen meg- mgüt a leszerelési és béke-világkongresszus. Magyar idő szerint pontosan fél nyolc órakor megszólalt as elnökség cseng&je. A terem menyesetén kigyulladtak a négymillió gyertya fényét sugárzó világító tes- pek. A nemzetközi Lenin-bé kedijas Olga Poblete asszony, santiagói egyetemi tanár je- lent meg az emelvényen. Rövid beszédében az előkészítő bizottság nevében javas­latokat tett a kongresszus elnökségének és titkárságának összetételére. A kongresszus körülbelül ISO tagú elnökséget választott. Az elnökség tagjai kö­zött vannak valamennyi ország küldöttei, a nemzetközi demokratikus szervezetek képviselői. Az elnökség tagjai között foglal helyet Jacóbo Arbenz vcöt guatemalai elnök, Mohn Bemal, a Béke-vüágtanács elnöke, Renata Bitossi, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, a belga Isabelle Blume asszony, a francia Pierre Cot, Eugénia Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, a kínai Csin Csung-hua, a lengyel Ostap Dluski, Ilja Ehrenburg, m kanadai James Endicott, Nicolas Buillen, a világhírű kubai költő, Keldis akadémikus, ■ Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, Mao Tun kínai író, Ramesvari Nehru asszony Indiából. Mihail Ralea román akadé­mikus, Anna Seghers német írónő, Gordon Shaffer Angliából, Szakosíts Árpád, a Bé- ke-világtanács tagja, a Magyar Országos Béketanács elnöke, Antoine Tabet libanoni Lenin-békedíjas és sokan mások. Ugyancsak Olga Poblete asszony javaslatára a kongresszus kilenc tagú titkársá­got választott. A titkárság tagjai között indiai, francia, kínai, japán, angol, chilei, mali, szovjet és olasz küldöttek foglalnak helyet Ezután nagy taps közepette Eugerúe Cotton asszony, a megnyitó ünnepség elnöke emelkedett szólásra. f íános és teljes leszerelés. — Feladatunk annak meg­akadályozása — mondot­ta —, hogy a katonák be­folyásolhassák a leszere­lési tárgyalások menetét. Bemal megjegyezte, hogy bár három éve tárgyalnak a | nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről, a katonai körök mégis találnak ürügyet a kísérletek folytatására. Most az Egyesült Államok végez i nukleáris fegyverkísérleteket. I Megtörténhetik, hogy a Szov­jetunió is újra rátér az ilyen kísérletekre. — Ekkor pedig — mondotta Bemal prof esz­szar — kevés remény marad arra, hogy a kísérleteket meg j lehessen szüntetni. Rámutatott arra, hogy ne­héz megoldani a leszerelés problémáját; a kapitalista országokban egyesek „a leghasznothaj- tóbb dolognak tartják a fegyvergyártást”. A szo­cialista országokban nincs ilyen probléma. A hidegháború terhei minden ; országra ránehezednek. Küiö- í nősen nagy súllyal nehezed- ! nek ezek a terhek az ázsiai, afrikai és latin-amerikaá or- , szagokra. A leszerelés még megoldatlan problémája gá­tolja az említett országok fej­lődését. Bemal professzor kijelentet­te, hogy a kongresszus felada­ta megvitatni a békeharc módszereit és formáit, figye­lembe véve a különböző or­szágok viszonyait. — Mind­amellett — hangsúlyozta — a békemozgalomnak vannak közös vonásai, amelyek nem '■'Wnek a helyi sajátoságok- tőL — Kongresszusunk «■ folytatta — új típusú fó­rum, amelynek képviseleti jellege rendkívül átfogó .jellegű. A legkülönbözőbb meggyőződésű emberek gyűltek össze olyanok, akik elhatározták, hogy felül­emelkednek a hideghábo­rún, együttesen latbave- tik erőfeszítéseiket és jó­akaratukat az általános . leszerelés nagy feladatá­nak megoldásáért. — Moszkva igen jó hely ilyen kongresszusok megtartá­sához, tekintve a szovjet nép óriási erőfeszítéseit az egye­temes bókéért folyó küzde­lemben. Mégis szeretnénk ha ! ugyanilyen kongresszust tar­tanának Washingtonban is — j állapította meg beszéde beíe- I jezéséül Bernal professzor. Ra megTsri TVehrn Rsgzonv: Ettgeníe CoHon: A tudomány vívmányai ne a halált, hanem az életet szolgálják C ton ástezöny üdvözölte a küldőt leket, a vendégeket és a megfigyelőket, majd ünne­pélyesen megnyitotta a béke­szerető erők világkongresszu­sát Hangoztatta, hogy a ta­nácskozásra több mint száz ország küldöttei sereglettek össze. A világtörténelemben először nyűik meg ilyen te­kintélyes, széleskörű, repre­zentatív béketalálkozó. Ezen a történelmi kong­resszuson1 együtt kell megta­lálnunk a leszerelés módoza­tait és biztosítanunk kell, hogy a tudomány vívmányai ne a halált, hanem az életet szolgálják. Eugenie Cotton megköszön­te a szovjet nép vendégszere­tetét és a seávélyes fogadta­tást, majd átadta a szót Ivor Montagunak, a titkárság tag­jártak. Montagu előterjesztette a munkarendet. Mint mondotta, a kongresszus során kevés teljes ülést fognak tartani, hogy lehetővé tegyék a kér­dés minél részletesebb, mély­rehatóbb megvitatását A tit­kárság továbbá úgy véli, hogy kevés esti és éjszakai ülést keH rendezni, majd kérte a küldötteket; röviden, legfel­jebb 10 perces felszólalások- \ faste terjesszék elő vélemé- \ Byüket, hogy minél többen : felszólal hassanak. Montagu bejelentette, hogy kedden délután, magyar idő szerint 13 órakor külön ülést tart a kongresszus. Ezen fel­olvassák a 18 tagú leszerelési bizottságban részvevő álla­mok kormányfőinek üzene­teit. Eddig kilenc kormányfő válaszolt Bemal professzor hozzáintézett üzenetére. A kilenc kormányfő közül N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök személyesen is megjelenik a kongresszuson és ismerteti a szovjet kor­mány álláspontját az általá­nos és teljes leszerelés kér­désében!. Ezt a bejelentést a kong­resszus küldöttei, a megje­lent vedégek és a megfi­gyelők tapsviharral fogadták. A továbbiakban Montagu közölte, hogy a kongresszus négy bizottságot alakít. Az első bizottság a leszerelés po­litikai és technikád vonatho­zásait, a második a leszere­lés gazdasági kihatásait, a harmadik a leszerelés és a nemzeti függetlenség kölcsö­nös kapcsolatát, a negyedik bizottság pedig a leszerelés erkölcsi, kulturális, egészség- ügyi és jogi vonatkozásait fogja megvitatni. Ezenkívül 12 szakmai, il­letve érdeklődési csoport fog alakulni. A 12 csoportban szakmák, illetve érdeklődési körök szerint jönnek majd össze a kongresszus küldöttei. E csoportok a kővetkezők: parlamenti képviselők cso­portja; szakszervezeti fonk­1 cianáriusok; nők; fiatalok; papok és egyházi személyi­ségek; újságírók, írók; tudó­sok; orvosok; jogászok; film­színházi- és művészeti, vala­mint építészeti szakemberek; pedagógusok. Montagu bejelentette, hogy Alekszij Pátriárka, az orosz pravoszláv egyház főpapja jövő vasárnapra Zagorszkba, az egyház Moszkva melletti székhelyéne meghívta a kongresszus valamennyi egy­házi részvevőjét, felekezeti különbségre való tekintet nél­kül. Ugyancsak közölte, hogy a kongresszus utolsó napján, július 14-én, teljes ülésen fog­ják előterjeszteni a világ né­peihez intézendő felhívását, elfogadás végett. A kongresszus jóváhagyta Montagu javaslatait. Ezt követően Bemal pro­fesszor, a Béke-világtanács elnöke megkezdte beszámoló­jának ismertetését. John fíernal professzor beszámolója John Bemal professzor; a Béke-világtanács ügyvezető elnöke beszámolója elején rá­mutatott: a fő cél, amely a kongresszus részvevőit össze­hozta, „az a törekvés, hogy az emberek millióinak kép­viselői lehetőséget kapjanak gondolataik őszinte kifejtésé­re”. — A genfi leszerelési tár­gyalások kritikus szakaszba jutottak, — folytatta a szó­nok. — A kongresszus részve­vőinek célja olyan erőfe­szítésekre mozgósítani az embereket amelyeknek se­gítségével nyomást gyako­rolhatnak a kormányokra ! a leszerelési tárgyalások sikere érdekében. Bernal professzor kijelentet­te, hogy fontos volna egyez­ményt kötni, amelynek értei­mében a kozmikus térséget nem használják fel katonai célokra. Emlékeztetett a legutóbbi brüsszeli kerékasztal értekez­let javaslataira és ezzel kap­csolatban megállapította, hogy van lehetőség a nagyhatalmak közötti kompromisszumra, A kongresszus feladata előmoz­dítani, hogy megtalálják, még­hozzá gyorsan a kompromisz- szuimot. A békeharcosokat össze­fűzi a közös cél: az átta­Nyilvánítsák atommentes övezetté Ázsiát John Bemal beszéde után a kongresszus rövid szünetet tartott, majd megkezdődtek a felszólalások. Elsőnek Ra­mesvari Nehru asszony, az indiai békemozgalom vezető­je szólalt fel. Bevezetőben az indiai békeharcosok üdvözle- ! tét tolmácsolta a kongresz- s zugnak és köszönetét mon­dott a szovjet nép vendég­szeretetéért. Beszélt a két nép | gyümölcsöző együttműködésé­ről, a Szovjetunió segítségé­nek jelentőségéről. Megálla­pította, hogy minden lehetősége meg­van az általános és teljes leszerelés megvalósításá­nak, nyitva áll az út a leszerelés előtt, azonban harcolni kell azért, hogy ez meg is valósuljon. ] őrzés . nélkül, de az eltenőr- | zést sem lehet elképzelni le- I szerelés nélkül. Az Egyesült ! Államok viszont csak ellenőr­zést akar és nem leszerelést. Japán küldötte, Kaoru Ja- szui, a Hirosima és Nagasza- ki borzalmait átélt és állan­dóan harcoló japán nép ne­vében üdvözölte a kongresz- szusi küldötteket és a szov­jet népet. Felszólalásában rámuta­tott. hogy az általános és teljes leszerelés kérdrt-e nem pártpolitikai problé­ma, hanem élet-halál kér­dés. A leszereléshez egy, az egész emberiséget át­fogó mozgalmat kell ki­bontakoztatni. Japánban a közelmúltban 35 millió aláírást gyűjtött' § békét és leszerelést követéi­vé. Beszélt az amerikaiak be­folyásáról és a japán nép harcáról az amerikai nyomás ellen. A hétfői amerikai magas­légköri atomfegyver-kísérlet^ ről szólva hangoztatta, hogy az kihívás a kongresszus el­len. Jermo Montagna mexikói küldött átadta Cardenas mexikói alelnöknek a kong- ! resszushoz intézett üzenetét. A mexikói aleinök síkraszáíl a békéért, a leszerelésért, az imperializmus ellen. A mexi­(Foiytatás az 5. oldalon). Hangsúlyozta armak szüksé­gességét. hogy a különböző irányzatú békemozgalmak és csoportok egységes állás­pontot foglaljanak el a leg­fontosabb kérdésben, a lesze­relés kérdésében. Ezután beszélt arról, hogy milyen nagy jelentőségű len­ne a gazdaságilag elmaradott országok számára, ha azokat az összegeket, amelyeket je­lenleg a nagyhatalmak és ál­talában az államok fegyver­kezésre költenek, a népek életszínvonalának emelésére fordítanák. Nehru asszony a továb­biakban követelte, hogy nyil­vánítsák atommentes övezet­té Ázsiát. Javasolta, hogy a nagy­hatalmak csúcstalálkozón tárgyalják meg a lesze­relés kérdését, hiszen az Egyesült Államok és a Szovjetunió a leszerelés­ről elvileg megegyezett. Tiltakozott ezután az atomkiserletek folytatása ellen. A leszerelésről szólva Ra- | mesvari Nehru asszony még hangoztatta, hogy nem lehet elképzelni az általános és tel­jes leszerelést szigorú eJlen­Franciaországban tüntettek a békeszerető emberek a moszkvai leszerelési és béke k if ágkongresszus mellett. Az egész országban bekeniegmoz dulások vannak. Ilyen célú manifesztációra került sor nemrégen a Földközi-tenger partján levő la Seyne város kában, amely Franciaország legnagyobb haditengerészeti támaszpontja. A szomszédos megyéikből összesereglett bék eharcosok a kisváros park­jában tömeggyűlést rendeztek, amelyen követelték a bé­kéi és az általános leszerelést. (MTI Külföldi Képszolgálat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom