Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-07 / 157. szám
í álaaxtói között Ql képviselő Aratási bemutató — Telekvásárló cigányok Jegyzetek egy járási népfront titkár jelentéséről Vass József, a mátészalkai Járási népfront titkár jelentését készíti a második negyedévről. És érdekes, mi mindenre kiterjed ez a jelentés: íme, három kép a sok közül. Nincs messze a parlament A felszabadulás előtt egy időben Péchy László földbirtokos, híres népnyúzó és kormányfőtanácsos volt a mátészalkai járás országgyűlési képviselője. Lehetett. A „választók” csák annyit tudtak róla, és epés gúnnyal beszélték, hogy egyik alkalommal azt mondta a parlamentben: ki kell nyitni az ablakokat, mert meleg van. Se többet, se kevesebbet nem tudtak követni ténykedéséről. Most viszont szó szerint ezt jelenti a népfront titkára: „Győré József elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője a második negyedévben hat esetben találkozott választóival járásunkban. Legutóbb Mátészalkán tartott fogadóórát és szívélyesen elbeszélgetett az Egyesült Erő Termelőszövetkezet tagjaival, vezetőivel. Községi könyvtárak Még csak néhány napja adtunk hírt arról, hogy a termelőszövetkezetek ezentúl rendeletileg meghatározott formában, írásbeli megállapodás alapján támogatják kulturális alapjukból a helyi könyvtárakat és máris érkeznek hírek a téesz-ekből. Különösen jól halad a megállapodások kötése a nyíregyházi járásban. A felajánlott összeg alapján a vencsellői Szabadság Tsz vezet: hatezer forintot ad könyvvásárlásra, négyet a községi könyvtár fejlesztésére, kettőt a saját kéznkönyvtárnak bővítésére. A felajánlott összegből még ebben a hónapban megvásárolják az új könyveket. A járás tóeszei között a következő a további sorrend egyelőre: vasmegyeri Micsurin, demecseri Ezüstkalász, nagyhalászi Petőfi és kékí Búzakalász, 5, 3,500, 3 és 2,500 forinttal. Aratnak Szatmárban Hammel József felvétele. Közel került a parlament a néphez és közvetlen részese az országos dolgoknak. Tudományosan aratni Fejlődés mindenütt, mindenben. Mennyi mindenféle bemutató, látogatás, tapasztalatcsere van napjainkban! Az új tolja, űzi a régit, az elavultat. Újabban aratási bemutatóra is sor kerül Mátészalkán. Július 13-án ösz- szegyűlnek a járási székhelyen a tsz-elnökök, agronó- musok, brigádvezetők, hogy megszemléljék és hazavigyék magukban az aratás új módszerét. A mindjobban szaporodó gépek hada eszköz arra, hogy a valamikori legnehezebb mezei munka valóságos tudományág legyen a maga nemében. A népfront pedig ebben is megtalálja a maga feladatát: egyik szervezője a mátészalkai aratási ^mutatónak, a tudományos aratás terjesztésének. Jobb lesz a tágas udvaron.. A cigányok... Sok gondot, fejtörést okoznak még mindig. Rendszerint egymás he- gyine-hátára rakják kicsi egészségtelen fészkeiket. A községek vezetőinek és különösen az orvosoknak emésztik idejüket, türelmüket; a gyermekek maszatosan játszadoznak. s lehetőleg mesz- sze elkerülik az iskolát. A szülők ezer kifogást találnak. Hogyha rendes udvaron, nem egy csomóban élhetnének... — ez is. gyakran közte van kifogásaiknak. És nézzük a járási népfront titkár jelentését: Mérken a népfrontbizottság javasolta a tanácsnak, hogy tegvék lehetővé a cigányok rendes házhelyhez juttatását. A tanács elfogadta a javaslatot. És mi történt? Már öt cigánycsalád vásárolt az újonnan kialakított házhelyekből. Jobb lesz a tágas udvaron, mert emberségesebben élhetnek — azt mondják. A lehetőség megvan rá, hogy megmutas- I sáfc! Asztalos Bálint Onodvári Miklós tiiiiiiiiiir,tiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiii!iiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiir VI. A lány szemét újból döntötték a könnyek és a párnába fúrta az arcát. Horváth tanácstalanul ácsorgóit felette: sajnálta is, nem is. Közömbös arccal nézte a sírástól reszkető lányt, és közben Elzára gondolt. Elzára gondolt, s gyöngédség lett úrrá rajta. Megtelt vele szíve, s máris nem gondolt azzal, hogy mi lesz az ágyban zokogó lánnyal: ismét a régi volt, már nem látta a szerencsétlenül járt gyerekben a beteget; eszköz volt csupán, amely visszavezeti régi életébe. A pénz jutott eszébe, amely valami úton-módon most ismét megcsillant előtte, a csörgését is hallotta; aranyak muzsikáló csengése zsongott a fülében, a pénz, s az úri élet, amdyért lesüly- lyedt, s annyiszor eladta már magát. lattó. július 7. — Doktor úr, én úgyis meghalok! — Próbáljon megnyugodni, aztán majd meglátjuk. .. aludjék. ★ A lágerorvos, Helmut doktor másnap már útközben értesült az éjszakai eseményről. Természetesen csak azokról a részletekről tájékoztatták, amelyek a rendelőn kívül történtek. A hirtelen harag és a jóindulat egyszerre fogta el. Egy- szer-kétszer már találkoztak, félig-meddig tehát ismerte a lágerben tartózkodó Horváth doktort, s ez a beavatkozás, még ha az ő távollétében történt is, kissé idegesítette. Meggyorsította lépteit. Horváth az alvó beteg ágya szélén ült, amikor Helmut belépett. Arcát tenyerébe hajtotta, a fáradtság végül őt is elnyomta, s csak az ajtó nyikorgására ébredt fel. Zavartan sietett a belépő osztrák orvos elé. w- Kérem... sürgős... gyógyszermérgezése volt. Minden felelősséget vállalok! Helmut az alvó lányhoz tépett, óráján a másodperceket számolva, vizsgálta a beteg egyenletes pulzusát, s némileg megnyugodva fordult a mellette álló magyar orvoshoz. — Nem valami szabályosan nem találunk önnek, itt dolgozhat ijiellettem. Most azonnal feküdjék le. Pihenje ki magát. A betegről majd én gondoskodom. Horváth távozni készült. Helmut egy pillanatra még visszatartotta. íróasztalából két poharat és egy üveg kecskeméti barackpálinkát szedett elő. Töltött, s minden ellenszenv nélkül, de mélyen az orvos szemébe nézve megkérdezte: — Mondja, milyen világ van ott, ahol ilyen pálinkát főznek? Horváth erre megrándult. Mereven nézte az üveget, nem válaszolt. Helmut csak most kapott észhez, máris megbánta tapintatlanságát. — Pardon, bocsásson meg! Majd máskor beszélgetünk, most menjen aludni! Helmut doktor állta a szavát. Még aznap telefonált béSzakaszos Téli „téma“ aratáskor szedés A zöldségféléknek több mint 90 százalékát a termelőszövetkezetek adják. Az egyes fajták vetési idejének a széthúzásával az érés szakaszosságát érhetjük .el. A szakaszos szedés mellett szól az is, hogy a zöldségfélék általában nem egyszerre, hanem hosszabb- rövidebb szakaszokban érnek be. A zöldségfélék szakaszos szedése kifizetődő a termelő- szövetkezeteknek. Ha nem várják meg, hogy az áru zöme megérjen, elkerülhetik a munkatorlódást. A kezdeti magasabb árak is arra ösztönözhetik a közös gazdaságokat, hogy böngésző szedéssel kezdjék meg az áru értékesítését. Tavaly júliusban a zöldpaprika átvételi ára 10—18 forint volt. Augusztusban lecsökkent két-három forintra. A kezdeti időben 10—12 mázsát lehet primőráron értékesíteni holdanként, s ez 10—12 000 forint többletbevételt jelent. A zöldségféléknek a válogatása, osztályozása és csomagolása is hasznos a szövetkezeti gazdaság számára. Már a szedésnél gondolni lehet arra. hogy egy-egy ládába különböző minőségű áruk kerüljenek. Az első osztályú paprika között például csak tíz százalék másodosztályú lehet, mert egyébként az egészet másod- osztályúnak minősítik. Az exportáru csomagolásánál is a minőségi követelményeket szükséges elsősorban megtartani. Az exportcsomagolás előnyös, mert például paradicsomnál mázsánként így negyven forint a többletbevétel. A mi tsz-nyugdíjasaink Termelőszövetkezetünkben — a tiszavasvári Petőfiben — szociális alapra erre az évre pénzben és természetben ösz- szesen töb.b mint 25 ezer forintot tartalékoltunk. Ebből elsősorban a nyugdíjasokat segítjük. Különböző segélyek címén például már hatezer 200 forintot osztottunk ki közöttük. Ezenkívül húszán kaptak egyenként 2-2 mázsa búzát és 6-1-en összesen 122 zsák kukoricacsutkát. A szociális alapból, természetesen, az arra rászoruló rendes tagok is részesülnek. Rendkívüli eset folytán egy tag kapott már 300 forint segélyt és 14 tag, összesen 21 mázsa búzát. Maráz Lates párttitkár Tk/avasvári beszélgetés a tanulásról és a szakképzésről Lassan, csendesen esik az jeső. Jó ez a földnek és az (újságírónak is... A főidnek, j mert az idén csakúgy, mint más években, elkerülték az éltető felhők a Tiszavasvári határt. S jó az újságírónak, mert túl azon, hogy együtt örül a tsz. elnökkel a csepergőnek, alkalom nyílik a nagy dologidőben egy kis nyugodt beszélgetésre. A kor üteme Eleinte furcsálja Nagy La- i jós, a Lenin elnöke, hogy nyáron, amolyan ,4éli” dolgokról kérdezem. Hiszen a tanulás nem most aratáskor, hanem betakarítás után kezdődik. Csakhogy a téli tanulás éppen nyáron termékeny ül ered- I ménn.vé. A kor üteme sürgeti, hogy művelt, szakképzett ember váljék parasztjainkból. S ezt tudják Tiszavasváriban is. De milyen sok a tennivaló... Háromszáz tagot számlál a Lenin Tsz. s ezek hetven százaléka az általános iskola nyolc osztályát sem végezte el. Ezért a múltat számonkémi sajnos nem lehet. Tanulni keli! Az elmúlt tanévben tizen- ketten végezték el a nyolc j osztályt. Közülük hárman be- j iratkoztak a technikum levelező tagozatára. A növénvter- mesztői szakmunkás-képzésben huszonötén vettek részt és vizsgáztak le. Gyorsabban, ered ményesebbei* A szövetkezet szakmunkásai a modern agrotechnika követelményeinek alapján végzik munkájukat. Gyorsabban és eredményesebben. Barna Mihályné munkacsapata — a szocialista brigádmozgalom kezdeményezői — határidő előtt befejezte a növényápolást. Nem a véletlen szerencsének köszönheti a tsz., hogy az aszályos év eöenére 204 000 forinttal túlteljesítette a félévi bevételi tervet. Nagy része van ebben a baromfi- tenyésztőknek is. Csóka Sán- domé és Szedletófti Edit gondozóknak. Mindketten a kétéves állattenyésztési iskolán tanulnak. Munkájuk kétmeg- i alapozója: a példás tisztaság és szakszerű takarmányozás. Példás eredmény A járásban meghirdetett versenyben — amely az el- hullási arányszám és a félhasznált takarmánymennyiség csökkentését tervezi — példás eredményt értek el. Egy kilós baromfi termeléséhez 3,80 kg takarmány helyett csak 3,60 kg-ot használnak fel, s az elhultási százalékot 2,5 alá kényszerítették. Összesen harminc szakmunkás dolgozik a szövetkezetben. A tagság tíz százaléka. És szinte kivétel nőikül nők. Most azt vállalták, hogy a télre egyenként öt tagot szerveznek a szakmunkás tanfolyamra. Ha ezt sikerül megvalósítani (nem tehetetlen terv), akkor az kiéi esztendő tapasztalataiból ítéJve, mégmkább győzni tudnefe a mostoha időjárás felett. Idáig jutottunk a beszélgetésben Nagy Lajos elvtárs- sal. Az eső elállt. Nagyon kevés, öt milliméter a csapadék. Kisebb öntözés volt csupán. (víncze) Egy fecske nem csinál nyarat ? Az ölcsvaapáti Petőfi Tsz 1961. végén még a gyengén működő tsz-ek közé tartozott. A tagság látta, hogy a hibák forrását a vezetésben kell keresni. Képzett mezőgazdasági szakemberre volt szükség. így került a tsz-hez a fiatal Szűcs Barnabás agronómus. Koránkelő ember, már hajnalban járja a majort. Hallgatnak rá, meggondolt. Bizalommal vannak iránta. Jellemző, hogy az előző években a tagság hallani sem akart a tőszám növelés rőt. Most azonban a burgonyánál, kukoricánál, cukorrépánál a követelményeknek megfelelően alakul a tőszám. Az állattenyésztésnél hasonló változások történtek. A régi megszokott, de elavult helyé- |be újat, korszerűét — ez kí- ! séri Szűcs Barnabás munkáját. Az állathizlalásban, a növendékállatok nevelésében ugrásszerű javulást értek el. A baromfitenyésztés kézzel- j fogható ersdménye, hogy jelenleg 900, átlagosan 2,20 , ki- ! logrammos pecsenyekacsa vár jelszállításra. S az sem közöm- jbös, hogy ezekre a tsz nagyüzemi felárat kap. Most aratásra készülnek. Úgy szervezték meg a mun- | kát, hogy a növényápolásit j aratásig befejezzék. A kenyérgabona betakarításával hét nap alatt akarnak végezni. Egy ember is — ha jő szakember — sokat változtathat a megszokotton. A legfontosabb, hogy a közösség érdekei vezéreljék. Szűcs elvtárs példája ezt bizonyítja. Balogh Áron tudósító ÍJ| létesítmény Ismét új létesítménnyel gyarapodik Baktalórántháza. Ä kis befogadóképességű étterem helyett új, korszerű, a mai kulturáltabb életünk követelményeinek megfelelő étterem épül fel a község központjában. A földművesszövetkezet dol- dolgozói jelentős összegű társadalmi munkát ajánlottak fel. A társadalmi munka vég- í zése még az elmúlt hét elején | megkezdődött. Az épület pala- í tetőzetét például két nap atett elbontották, esi főorv qs ismerősének és figyelmébe ajánlotta' a -magyar kollégát. Két hét piálva’Horváth már az osztrák fővárosban volt, ahol egy nyári délután véletlenül ismét találkozott a Royalban Elzával. Ezt a találkozót soha nem járt el, de... rendben van. Mától kezdve, amíg helyet felejti el. Elza is meglepődött, felugrott, felkiáltott örömében. — Nohát, hogy kerül ide? Horváth részletesen beszámolt az utóbbi hónapok eseményeiről, s a szerencsétlenül járt magyar lányról, aki viszont az ő szerencséjét alapozta meg. — S mi történt végül is a lánnyal? — kérdezte felélénkülve Elza. — Segítettem rajta. Ez a legtöbb, amit tehettem érte... — Ez szép — felelte a lány s enyhén megremegett a hangja —, de... nőm gondolja, hogy veszélyes vállalkozás volt? — Ugyan, nem az első! Horváth elgondolkodott. Szeretett volna már másról beszélni. — Nézze: orvos vagyok... A találkozások ettől’kezdve gyakran megismétlődtek. Elza tapintatos volt, soha többé nem érdeklődött a magyar lány felől, átadták magukat a szórakozásnak, a féktelen pénzköltésnek. Elmúlt a nyár, az ősz, közeledett a karácsony. Legutóbb kát hete találkoztak. De, 'Elza ideges, ingerült voítj hiába faggatta, nem | mondta meg. hogy mi bántja? ( Egész idő alatt ott tükröző- j dött az arcán, hogy mondani [ akar valamit, valami fonto- j sat, de az utolsó pillanatban J mindig visszafojtotta, összerezzent, félénken tekintgetett I körül a legkisebb zajra: nagy kék szemének riadt tekintete j mögött valami titkolt félelem rejtőzött. Az orvos szerette volna a kezét megfogni, si- j mogatni és a kezében tartani, hogy el ne illanhasson mellőle, de nem merte. Elza idegessége lassanként átragadt őrá is. — Láthatom karácsony este? — Talán... — felelte elgondolkozva Elza, s a hangja most is olyan bánatosan megremegett —, talán igen. — Akkor nyolc órakor a Royalban. — Jó. A Royalban — ismételte gépiesen a lány, s megint megrándult, mintha kimondaná végre, ami nyomja, de nem szólt, csak mélyen, bánatosan az orvos szemébe nézett. Ha olvasni tudott volna ebből a tekintetből... Izgalommal, tervezgetve várta a karácsonyt. Elzának arany nyakláncot vett ajándékba, de még nem tudta, hogyan adja át, mit fog mondani. Ezt még ki kellett eszelnie. (Foly tatjuk J
