Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-14 / 137. szám

Amerikai zsarolási manőver Laosz ügyében A két öreg nagyon magas lóra ült... Hruscsov elvtárs távirata — Az USA Thaiföld ön marad — Szufanuvong a reakció mesterkedéseiről abban, hogy nehézségeket tá­masszon és ilyen, vagy olyan módón provokációkat kövessen el. Ennek fényénél a laoszi nép jól tudja, hogy nem állhat meg fél­úton, hanem az erőfeszítések meg­kettőzésével kell támogatnia a nemzeti egység ideiglenes kor­mányát. Harrimann, távolkeleti ügyek­kel foglalkozó amerikai államtit­kár nyilatkozatot adott az egyik amerikai televíziós állomás ripor­terének. Kijelentette, hogy a lao­szi koalíciós kormány megalakí­tása még nem jelenti az ameri­kai csapatok visszavonását Thai­földről. Azt mondta, hogy a Thai- íöldön partratett amerikai csapa­toknak fenn kell tartaniok az delegált, úgynevezett katonai ta­nácsadókat. Töinc^írra bukkantak Algériában f jabb rémiét tel«, az O VS híínla j»í román 8 —10 ezer francia települ át naponta az anyaországba Hírügynökségi jelentések sze­rint az OAS folytatja pusztító tevékenységét Algériában. A ter­rorszervezet kedden este Algír központjában négy plasztikbőm- bás merényletet. követett el. Plasztikbombát helyeztek el a városi garázsban is, a robbanás több autóbuszt és teherautót el­pusztított. Később heves tűz tá­madt és 400 000 új frank értékű kár keletkezett. Az OAS-bandi- ták folytatják a gyújtogatásokat is. Algírban, Mostaganemben és Bonéban középületeket, iskolákat és rendőri barakkokat' pusztított el a tűz. A merényletek két ha­lálos áldozattál jártak, öten meg­sebesültek. Az AP algériai hírügynökség jelentése azt is elmondja, hogy az OAS-banditák újabban alat­tomosabb, aljasabb módszerekhez is folyamodnak. Az OAS emberei az utcákon mérgezett édességgel kínálják az algériai gyermekeket. A hírügynökség arról is tájé­koztat, hogy Constantine térségé­ben tömegsírra bukkantak, a sírban 412 holttestet találtak. Az AP arról tájékoztat, hogy egyre növekszik az Algériából át­települő francia telepesek száma. Van olyan nap, hogy 8—10 000 francia települ át Algériából. A kelet-franciaországi Briey- ben kedden 800 algériai tüntetett, követelte egy letartóztatott tár­suk szabadonbocsátását. A fran­cia rohamrendőrség rátámadt a tüntetőkre és 10 algériait megse­besített. Három sebesült állapota súlyos. A Pravda cikke Adenauer nyilatkozatáról ..Nem látják, hogy alattuk hogyan romlik a politikai hcly­7,e 1. Szegő Gizi rajza A Peníugon új fegyvere MOSZKVA, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov táviratot in­tézett Souvánna Phouma laoszi miniszterelnökhöz. Hruscsov a szovjet kormány nevében meg­elégedéssel nyugtázta a laoszi koalíciós kormány megalakításá­ról szóló jelentést. „Ennek a kor­mánynak a megalakítása az ön vezetése alatt jelentős lépés a laoszi kérdés békés rendezésének, Laosz semlegiessége és független­sége biztosításának és más lét- fontosságú nemzeti problémák si­keres megoldásának útján”. A szovjet kormányfő táviratá­ban üdvözli a laoszi koalíciós kor­mány miniszterelnökét és az egész laoszi népet, majd megálla­pítja, hogy ez a fontos esemény „a béke és a nemzetközi együtt­működés politikájának győzel­me”. A szovjet kormányfő egyidejű­leg táviratot intézett John Ken- nedyhez, az Egyesült Államok el­nökéhez és Harold Macmillan brit miniszterelnökhöz is. E tá­viratban hangsúlyozta, hogy a koalíciós nemzeti egységkormány megalakulása, élén Souvanna Phouma herceggel „fordulópont lehet mind a laoszi nép életében, mind pedig a délkelet-ázsiai bé­ke megszilárdításában”. „A laoszi példa azt tanúsítja, hogy ha megvan az óhaj a bo­nyolult nemzetközi problémák­nak az együttműködés alapján, a felek érdekeinek kölcsönös tekin­tetbevételevei való megoldására, akkor az ilyen együttműködés meghozza gyümölcseit. A laoszi probléma rendezésében elért ered­mények ugyanakkor megerősítik azt a meggyőződést is, hogy az együttműködésnek Ugyanilyen út­ján sikert lehet elérni' más olyan nemzetközi problémák meg­oldásában is. amelyek ma meg­osztják az államokat és feszült­séget teremtenek a világban" — hangsúlyozza Hruscsov miniszter- elnök Kennedyhez és Macmillan- hoz intézett táviratában. PEKING, (TASZSZ): Szufanu­vong herceg, a hétfőn megalakult laoszi koalíciós kormány minisz­terelnök-helyettese, a Laoszi Ha­zafias Front Pártjának elnöke írásos nyilatkozatot juttatott el a laoszi ideiglenes koalíciós kor­mány megalakulásával kapcsolat­ban a sajtó képviselőihez. A Laoszi Hazafias Front Párt­ja — mutat rá nyilatkozatában Szufanuvong — a tárgyalásokon fontos engedményeket tett, mi­vel a béke és a semlegesség po­litikájából s a laoszi nép legbel­ső vágyaiból indult ki; őszintén törekedett a három herceg kö­zötti teljes megegyezésre. Minden tőlünk telhetőt megteszünk — hangzik a nyilatkozat —. hogy biztosítsuk Laosz igazi békéjét és függetlenségét. Ez a mi szi­lárd és rendíthetetlen álláspon­tunk. Szufanuvong az eredményeket még csak első. de a laoszi nép hosszantartó harcában nagy lé­pésként értékeli. Sok olyan aka­dállyal kell szembenézni — ál­lapítja meg —, amely az ame­rikai katonai körök és ügynökeik beavatkozásából származik. Az amerikaiak és ügynökeik felte­hetően igyekeznek majd különfé­le mesterkedésekkel zavarni a koalíciós kormány törvényes te­vékenységét és viszályt kelteni a laoszi hazafiak soraiban, esetleg a koalíciós kormány megdöntésé­re is . törekedni fognak. Ezenfe­lül - nem szabad elfelejteni, hogy Laosz határainál amerikai csapat­egységek állomásoznak. Ezek tá­mogatni fogják a belső reakciót i W tMIACfJJtOBSZAfi 2 Moszkva, (TASZSZ): A Pravda szerdai száma meg­jegyzéseket fűz ahhoz a nyilat­kozathoz, amelyet Adenauer nyu­gatnémet kancellár a UPI ame­rikai hírügynökség igazgatójának adott. E nyilatkozatban Adenauer azt a szerepet vállalta, hogy nemcsak a nyugatnémet, hanem a francia politikát is megmagya­rázza — mutat rá a lap. A kan­cellár egyebek között kijelentet­te: „Franciaországnak és Német­országnak olyan szilárd barátság­ban kell élnie, hogy Franciaor­szág soha többé ne írjon alá szerződést a Szovjetunióval.’ A Pravda erre vonatkozóan megál­lapítja: Adenauer eléggé világo­san fejezte ki magát. Gyűlöletes számára az a szövetség, amely évtizedekig fennállt Franciaor­szág és Oroszország, majd Fran­ciaország és a Szovjetunió kö­zött. Ez a szövetség ugyanis hoz­zájárult Németországnak az első világháborúban elszenvedett ve­reségéhez és fontos szerepet ját­szott a hitleristák által a máso­dik világháború alatt megszállva tartott Franciaország felszabadu­lásában és újjászületésében, — A bonni kormányfő nem tudja titkolni áffelett ‘érzett örö­mét, hogy a francia poLitika most 18(1 fokos fordulatot tett. Adenauer már a Kis-Eúrópa gazdájának hangján beszélt. s ha nyilatkozatát a diplo'máciai nyelvről köznapi nyelvre fordít­juk.' egyszerre láthatóvá lesz, hogy a kancellár mennyire ne­vetségesnek találja azokat a fran­cia hivatalos körökben elhang­zó véleményeket, amelyek sze­rint a francia—német közeledés féken tartja Bonnt, Amit Ade­nauer mondott, annak lényege így foglalható össze: a Párizs— Bonn tengely azért keli a nyu­gatnémet militaristáknak, hogy Franciaország sóhasé legyen szö­vetségese a Szovjetuniónak a nyugatnémet agresszív tervek el­len, mint £.' múltban volt. Értér kés őszinteség! — fejeződik be a Pravda cikke. SZOKATLAN FEGYVERT vet­nek be az amerikaiak a dél-viet- nami partizán-harcosok ellen: vö­rös festéket. Elképzeljük az ame­rikai tanácsadó-vezérkart Saigon­ban. s az Egyesült Államok had­ügyminisztériumának illetékes csoportját otthon Washingtonban, amint azon törik a fejüket: va­jon mit is tehetnének még? Be kell látni, a probléma nem egyszerű. Dél-Víetnam ezer és ezer falujában többé nem Diem diktátor az úr. Igaz, ha nagy lét­számú kormánycsapatokból; és amerikai tisztekből álló büntető expedíciót vezetnek egy-egy vi­dékre — csupa békésen dolgozó parasztot találnak. De éjneU ide­jén, vagy más alkalmas pillanat­ban a parasztok partizánokká válnak és lecsapnak Diem ka­tonáira. Beh jó lenne — sóhajtották a feníemlített bizottságban —, ha felismerhetnénk, hogy a parasz­tok közül melyik partizán, s bé­kés munkájuk közben elfoghat­nánk. Ebből az óhajból szárma­zott a különös ötlet: harc közben lemoshatatlan festéket fecsken­deznek a partizánok fejére, hog; mint békés parasztok felismerhe­tők legyenek. Délkelet-Ázsiában főképpen Laosz és Dél-Vietnam nemzeti felszabadító mozgalmaival szem­ben már eddig is sok mindennel próbálkoztak az amerikaiak, a hagyományos dollármillióktól a fegyverszállításokon át addig, hogy repülőgépről vegyszerekkel irtják a partizán-fedezékül szol­gáló erdőket. Most vörösre akar­ják festeni a hazájuk felszaba­dulásáért küzdő partMrlökat, akiket ők egyébként leegyszerű­sítve a dolgot sommásan: „vö­rösöknek”, vagyis kommunisták­nak neveznek. KÁR FÄRADNIOK FESTÉK­SZÓRÓ repülőgépekkel. Az el­nyomás és a szegénység,, amely az amerikaiak támogatta diktáto­rok uralma alatt a népre neheze­dik, úgyis „vörössé" teszi az egy­szerű emberek millióit. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945 A Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intéze. tének munkatársai több eszten­dős kutatás eredményeként hat­kötetes sorozatban közrebocsát­ják a második világháború előz­ményeire és történetére vonatko­zó magyar diplomáciai okmányo­kat. A közzétett forrásanyag ha­zai és nemzetközi szempontból egyaránt új és fontos adatokkal járul hozzá a korszak magyar külpolitikájának, valamint a má­sodik világháború történetének tudományos . feldolgozásához. Az Akadémia Kiadó gondozá­sában Zsigmondi László szerkesz­tésében megjelenő sorozat első kötete „A Berlin—Róma ten­gely kialakulása és Ausztria an­nex lója 1936—1938” címmel most került ki a sajtó alól. A kötet, amelyet Kerekes Lajos állított össze, és rendezett sajtó alá, sokoldalúan mutatja be Német­országnak az Anschluss megva­lósítására irányuló törekvéseit, amelyek fontos láncszemét ké­pezték további kelet- és délke­let-európai terjeszkedésének. A dokumentumgyűjtemény töb­bek között tartalmazza: a leg­fontosabb diplomáciai tárgyalá­sok jegyzőkönyveit, a magyar kö­vetek és katonai attasék jelen­téseit, a külföldi államférfiak le­veleit. táviratait stb. Külön érdeklődésre tarthat szá­mot a Mussolini, Schuschnigg és Gömbös Gyula 1936. márciusában Rómában folytatott tárgyalásairól készült jegyzőkönyv, a magyar külügyminiszternek 1936-ban Neurath-tal és Papennel folyta­tott megbeszéléseiről készült fel­jegyzések. a római paktum álla­mainak 1936. novemberi bécsi tárgyalásainak jegyzőkönyvei, Ciano 1937. májusi és Neurath 1937. júniusi budapesti megbe­széléseinek iratanyaga. Darányi Kálmán magyar miniszterelnök 1937. novemberi berlini látoga­tásának okmányai, a magyar külügyminiszternek Edennél, Va­si t tar tt ah Cianoval, Berger-Wal- deneffgel, Guido Schmidt-tel, Hornbostellel és más külföldi po­litikusokkal folytatott tárgyalá­sairól készült feljegyzések és le­velek. A kiadványsorozat a követke­ző kötetekből fog állni: 1. A Berlin—Róma tengely kialaku­lása és Ausztria annexiója 1936— 1938; 2. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország kül­politikája 1937—1938; 3. Magyar- ország részvétele Csehszlovákia teljes feldarabolásában 1938— 1939; 4. Magyarország külpoliti­kája a második világháború ki­törésének időszakában 1939—1940; 5. A Szovjetunió elleni háború előkészítése és Magyarország 1940—1941; 6. Magyarország rész­vétele a második . világháború­ban 1941—1945. A sorozat elsősorban a tudo­mányos kutatás igényeit kívánja kielégíteni, de rendkívül érde­kes politikai mondanivalója ré­vén joggal tarthat számot a kor története iránt behatóbban ér­deklődő nagyközönség figyelmére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom