Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
Közlemény a KGST államok képviselőinek A Pravda a KGST-ről és a közös piacról Moszkva, (MTI): Moszkvában 1962. június 8-án és 9-én ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak képviselői. Az ülésen részt vett Sz. To- dorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, „Apró Antal, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, R. Stein- wald, a Német Demokratikus Köztársaság helyettes képviselője a KGST-nél, N. Zsagvaral, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, A. Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. O. Spinűnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese. Az értekezlet megvizsgálta azokat a legsürgősebb tennivalókat, amelyek a KGST-államok kommunista- és munkáspártjai első titkárai 1962. június 6-i, 7-i értekezletének, valamint a KGST 16. ülésszaka határozatainak megvalósítását szolgálják. A Pravda hétfői számának nemzetközi szemléjében párhuzamot von a KGST és a közös piac között. Miután megállapítja, hogy a világközvélemény feszült figyelemmel kísérte a KGST-országok kommunista pártjainak moszkvai értekezletét, rámutat, hogy a szocialista világrendszer temszerűen fejlődő gazdasága éles ellentétben áll a tőkéa világ súlyos ellentmondásokkal küzdő gazdasági életével. Ezeknek az ellentmondásoknak, az ellentétek éleződésének példája a nyugat-európai közös piac körül fellángolt harc is. Az imperializmus dalnokai feldicsérik azokat az áldásokat, amelyeket a közös piac állítólag biztosít a benne részt vevő államoknak. Ezeknek az ódáknak és himnuszoknak azonban semmi közük a valósághoz. Hruscsov, amikor a közös piac lényegét elemezte, rámutatott: „A közös piac valójában nem más, mint a nyugat-európai pénzoligarchia állammonopolista szövetkezése, amely veszélyezteti minden nép létérdekeit és az általános békét, ugyanis az agresszív imperialista körök d NATO megerősítésére és a fegyverkezési hajsza fokozására használják fel”. Az imperialista körök, amikor létrehozzák a közös piacot és más zárt gazdasági társulásokat, politikai célokat követnek. Feltételezik, hogy a közös piaccal sikerül aláásniok a szocialista országok külkereskedelmét, meg- gyengíteniök ezen országok gazdaságát. Hiú remények ezek! Ellentétben a tőkés monopóliumok által egybekalapált gazdasági tömbökkel, a KGST-államok. együttműködése a népek békéjét és jólétét szolgálja, elősegíti a népgazdaság egészséges és gyors fejlődését. A szocialista közösség államai saját politikájukat szögezik szembe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok aláásásának politikájával. A szocialista országok politikája arra jobban fejlődjék a nemzetközi kereskedelem, megszilárduljanak a gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ez a politika nagy eredményekkel jár. A Szovjetunió például 1950-ben csupán 29 tőkés országgal kereskedett, 1961- ben pedig már 60 kapitalista országgal tartott fenn kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat. A világot elszigetelt gazdasági szervezetekre bomlasztó nyugati tőkés hatalmak tetteire a szocialista országok azzal válaszoltak, hogy egy nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívását javasolták, amely megvitatná egy átfogó, mindenféle káros megkülönböztetéstől mentes nemzetközi kereskedelmi szervezet megteremtését. . Ezt a javaslatot megértéssel fogadják mindazok, akik őszintén óhajtják a kereskedelem akadálytalan és minden részvevő számára előnyös fejlődését — írja a Pravda. Békenagygyűlés a mártír községben — Revansista provokáció Majna-Frankfurtban Majna-Frankfurt, (MTI): Prágából jelentik: Húsz évvel ezelőtt 1942. június »-rőt 10-re virradó éjjel ál- iig tdüegy. ,-rzett fasiszta csapatok rohanták meg a Prágától 22 kilométerre fekvő kisközséget, Lidicét, ott bestiális vérengzést hajtottak végre és a földdel egyenlővé tették a helységet. A szomorú évforduló napján, vasárnap délelőtt mintegy százezren zarándokoltak el Csehszlovákia minden területéről az azóta újjáépített Lidieébe. Franco megtorló intézkedései Rendőrök és csendőrök várták hétfőn Madrid repülőterén azokat a politikusokat, akik most érkeztek vissza a spanyol elier- zékiek müncheni kongresszusáról. Az egyik hazaérkezett politikus a Reuter tudósítójának elmondotta, hogy a francoista hatóságok választás elé állították őket. Vagy ismét száműzetésbe mennek, vagy pedig — a szabad lakhelyváltoztatást megtiltó pénteki kormányrendelet értelmében — egy számukra kijelölt helységbe költöznek. A Reuter híradása szerint a Münchenből hazatért személyek többsége a száműzetés mellett döntött. Folytatódnak a tárgyalások Laoszkan Rizsesköcsög-síkság, (MTI): Souvanna Phouma, Szuíanu- vong és Boun Oum, a három laoszi politikai irányzat vezetője a Rizsesköcsög-síkságon folytatta tanácskozását a nemzeti egységkormány megalakításáról. A tárgyalásokon jelen volt még Quinim Pholsena, a királyi kor- i mány tájékoztatásügyi minisz-' tere, Phóumi Vongvichit. a Lap- ' szi Hazafias Front főtitkára. a : jobboldali Vientiane! csoport ré- széről pedig. Phoumi Nosavan. Ötvenperces tárgyalás után a felek egy ideig munkabizottságokban, ezt követőleg pedig ismét együttes ülésen tanácskoz-, tak. Majna-Frankiür.ban már napok óta tart a szudétanémeiek revansista szervezetének évi találkozója. A TASZSZ tudósítása szerint több mint 250 ezer ember érkezett a városba, hogy provokatív tömeggyüléseken nyíltan követelje a szudétavidék Nyugal-Néinotors/.ág- hoz csatolását. A mostani találkozót, éppúgy mint az előző évi tömeges ösz- szejövebeleket is Bonn hathatós támogatásával szervezték, meg. A nyugatnémet hatóságok hatalmas összegeket adtak a részt vevők útiköltségeinek és elszállásolásának fedezésére. Adenauer táviratban üdvözölte a találkozó részt vevőit. Figyelemre méltó, hogy a szudétanémet tömegtalalkozót az idén a hitleristák lidicei tömegmészárlásának 20. évfordulójára hívták össze. A nácizmus üldözöttéinek nyűgei.' Vitet s j v.vzete meg >'s á}I?n.' "t>. kőnyoinátosá- ban, amikor minden becsületes német felháborodását fejezte ki a találkozó szervezőinek cinizmusa láttán, hogy „az egész világ, de különösen Csehszlovákia lakossága, joggal minősíti ezt a tömegtalálkozót példátlan provokációnak.” A Ayiigal-ifiei'liBiSie vehető közlekedési utak A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok képviselői közöl hónapok óta folynak tárgyalások Nyugat-Ber- lin kérdésével kapcsolatban. Az utóbbi hetekben ismét szóba került a 481 négyzetkilométer területű és 2.2 millió lakosú Nyugat- Berlin megközelítésének problémája. Nyugat-Ber- lin — amelyet az USA. Nagy-Britannia és Franciaország katonailag megszállva tart a Német ' Demokratikus Köztársaság szívében fekszik. A Német szövetségi Köztársaság területe és Nyúgat-Ber- lin között az 1945. évi Potsdam-i szerződés értelmében meghatározott vízi—szárazföldi- és lé- giutak állnak fenn. A három nyugati hatalom közül Nyugat-Berlinben az Amerikai Egyesült Államok a Tempelhof-í, Nagy-Britannia a Ga- tow-i, Franciaország pedig a Tegel-i repülőteret üzemelteti. A Nyu- gat-Berlinbe vezető légifolyosók szélessége 32 km, magasságuk 3000 m. A légifolyosókon részint katonai, részint polgári gépek közlekednek. A szárazföldi összeköttetést vasútvonalak, és autóutak tartják fenn. Az autóutak közül a legforgalmasabb a 175 km hosszú Helmstedt — Nyugat-Berlin közötti autósztráda, amely a folyosók személy- és teherautóforgalmából 67 százalékkal részesedik, valamint a Hoí— Nyugat-Berlin közötti autósztráda a forsralom 19 százalékával. A 240 km-es Bauenburg—Nyugat- Berlin autóútvonaion csupán polgári forgalom van. Ez utóbbi szakaszon az össz autóforgalom 14 százaléka zajlik le. A teherszállítás szempontjából főleg a vasúti. valamint a víziútvonal (Mittel- ’land-csatorna) jön számításba. A megszálló hatóságok a Nyugati Berlinbe vezető vasútvonalak .közül a HehasstedUi vonalat használják. Erre az alkalomra mintegy 30 Oik-ifból érkezett küldöttség Lidieébe, hogy az évfordulón a csehszlovák néppel együtt emlékezzék a tragikus eseményre. Antonin Novotny köztársasági elnök bevezetőben emlékeztetett a 20 évvel ezelőtt véghezvitt bestiális tömeggyilkosságra. A lidicei gaztett azonban nem volt egyedülálló a megszállt Csehszlovákiában, 14 nappal később hasonló sors érte Lezáki községet, majd Javoricho és Plostina helységeket, Szlovákiában pedig Ostry Grunt, Klakot és más falvakat, hogy csak a nagyobbakat említsem — mondotta Novotny. majd hangsúlyozta: — a tények azt bizonyítják, hogy ezek a bűncselekmények nem e—ss nácie^ysérek túlkapásai voltak, amint ezt napjainkban a nyugat-németországi revansista összejöveteleken bizonygatni igyekeznek, hanem a legfőbb náci vezetők által már a második világháború kirobbantása előtt kidolgozott akciók sorozata. — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság — hangsúlyozta An- 'onin Noyó'nv —, emelv közvetlen szomszédja az NSZK-nak. nem nézheti közömbösen, hogy •r-'-Sen mi F1 n lidicei mártírokra emlékezünk, ugyanakkor a nyugat-németországi Frankfurtban az Adenauer-kormánv • v-iht-T'-p-r.,-: szudétanémet napokat rendeznek, határreviziót és más revansista követeléseket hangoztatnak. Novotny elnök végül rámutatott, hogy elsőrendű fontosságúnak Tartja a második világháború maradványainak felszámolását, a német kérdés megoldását és az abnormális nvu- "at-bei'lini helyzet rendezését. E súlyos problémák pozitív megoldás'-: ke'dvező légkört teremtene, a Szovjetunió által javasolt általános és teljes leszerel és megvalósításához — hangsúlyozta Antonin Novotny, majd nagy tetszéssel fogadott beszédét a nemzetek közötti barátság és a világbéke éltetésévé? fejezte be. Antonin Novotny beszéde után a 20 évvel ezelőtti katasztrófát átélt asszonyok nevében Ladislava Musilova felolvasta a lidicei nők felhívását a világ asszonyaihoz. A felhívásban a lidicei nők az élet és a béke nevében óva intenek az új háborútól. Szerdán indul haza a magyar labdarúgó- válogatott A labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében kiesett magyar válogatott az AFP jelentése szerint szerdán indul haza Rancaguából. A magyar együttes Rómáig repül, itt két napot töltenek el a küldöttség tagjai, s imveo ne!: h:'*n ’B,i'ü~r*03iTr‘ Kétféle megemlékezés Lidicéről
