Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
Ahol megértették és ahol nem ♦♦♦ Helytelen nézetek a népfron (mozgalomról — Olyan ez a népfrontmozgalom — hallottuk —, hogy mindennel foglalkozik, de nincs rábízva semmi. E helytelen szemlélet nem elszigetelt. S ebből ered, hogy több vezető még most sem érti világosán: a népfront nem tö- megszervéaet, nincsenek keretei, nem kötik és nem is köthetik határozatok, mert vallásos és marxista gondolkodású embereket egyaránt egyesít magában. Sok olyan ember lelte meg helyét ebben a mozgalomban, mint Ösváth József Csengerben. vagy a császlói Tar Bálint, akiknek korábban -más nézeteik voltak. Varga Sándor, a szamosbecsi népfrontbizottság elnökségében végzett munkája alapján került pártunkba,, s választották meg a falu párttitkárának. A. nép- frontmozgalam az emberek mindennapi apró és nagy tetteire épül. Célja a szocializmus segítése, a népi nemzeti egység erősítése. E gondolatok jegyében született, s ha határozatilag nem is kötelez senkit, minden cselekedetével úgy kell tevékenykednie, hogy az emberek lelkiismeretét félébressze a társadalmi haladás iránt. S ez mór minden népfrontbi- zottságnal valóban szem mérték, helyésébben szemlélet dolga. Ott, ahol kiterjed a figyelem arra, hogy minden embert, aki nincs ellenünk, vagy közömbös, megnyergeljenek az ügynek, sikeresen tevékenykednek. Sokat tettek e mozgalom tagjai a csen- geri járásban a termelőszövetkezetek megerősítéséért is. A parasztság képzettségének növeléséért szakelőadásokat tartottak mindén tsz-ben. A" községekben kibővített' népfrontbizottsági üléseken tárgyalták meg a tsz-ek termelési tervei, valamint az MSZMP 1962 márciusi határozata alapján a terméshozamok növelésének módszereit. Kezdeményezésükre a járásban több mint 1000 hold legelőt javítottak meg műtrágyával. Amikor pedig Kádár János elvtárs felhívással fordult a népfronthoz, hogy segítse falun is a szocialista brigádok megalakítását, a járási népfrontbizottság Csengerben ezt első feladatának tekintette. Jelenleg 7 brigádban — a csenge- i‘i, szamostatárfalvi, nagygéci és csegöldi tsz-tagok — 98 ember dolgozik azért, hogy a kitüntető címet elnyerje. Csengerújfaluban keresik az okát, miért nem határozatképesek a tanácsülések, miért hiányzik a tömegpolitikai munka, nem dolgozik a hépírontbizottság? Azért, mert a pártszervezet és a tanács nem segítik, lebecsülik e mozgalmat. Pedig ha a népírontbizottság vezetőire hallgatnak, társadalmi munkával, olcsóbban megépíthették volna az óvodát is. Nagyhódoson. Gar- bolcon, Kishódoson a párt és a tanács vezetői viszont csak ünnepélyek megrendezésekor igénylik a népfrontbizottságok segítségét. Azok a vezetők — párttitkárok. tanács- vagy tsz-elnökök —, akik nem segítik a népfrontbi- zoítságok munkáját, kimondva vagy kimondatlanul vallják, hogy nincs szükség a népfrontra. Ez az álláspont helytelen, mert sok-sok ember pontosan e mozgalomban találta meg helyét és .segíti mindennapi munkájával a fejlődést. Farkas Kálmán Csak úgy megszokásból... A lassú mozgású, még lassúbb gondolkozásé szakmai es tőről vágott komámnak, Csepp Sándornak, aki talán még születni is kondásnak született. valamelyik évben beteg lett a felesége. Olyan hirtelen, hogy azonnal orvoshoz' kellett volna vinni. (A hatodik, vagy hányadik gyermekét várta szegény asszony.) Szaladgált, vagyis inkább ballagott fűhöz, fához őkelme, mert a szaladas. a sietés olyan mesz- sze volt természetétől, mint az alsó. rnalomkőtöl a bokázás hajlama. De akárhogy mént, semmiféle jármüvet nem talált a tanyában. Se gépit, se gép nélkülit. Még a takarmányos fogatokat is elirányították valamerre. Vagy önmagukat meghazudtolva önként mentek el... a háztájiba. Órák hosszája ődöngött már a tanya udvarán. Természetesen az ostor .vállára csapva, a gubban- cos szőrű, puli meg mindenütt a nyomában, amikor szakmai és szintén tőről vágott komájának, Barta Jankónak egy gondolattal felcsillant a szeme. — Hájjá, kend, fogjuk be azt a sárgát ebbe a kétkerekűbe né. — És kezével először a nyári jászolnál szálalgató sárga lovat, azután a színben álló sároskere- kű taligát mutatta. íj zt aa - kétkerekű j árművet nagy kerülővel a régi uradalomtól örökölte. volt annak idején a íöldművesszövetkezet. Attól, meg későbben a téeszcsé, ami. most is meglátszik minden porcikáján.. Be van horpadva az oldala, eltörve sárhányó ja, úgy, mént,, aminek nem volt gazdaja regem. Az okos indítványt tett követte. Hamar; befogták a sárgát, és Csepp Sándor vállravetett ostorral, hátát kényelmesen nekifeszítve az ülés karfájának, szépen befuvarozta a feleségét a falu közepén latkó orvoshoz. Igaz, hogy sokszor az út mellett ment a kerék, amiről igazán nem tehetett a sárga. S amíg a hasban vállas orvos a kenőcs szagú rendelőben végezte kötelességét, addig Csepp Sándor a ház előtt az autók, vontatók útjábó! fórehúzódva, türelmesen ücsörgött a talyiga mellett. j , De amilyen türelmes volt az alkalmi kocsis, ugyanolyan türelmetlen vélt a sárga. Egy percig sem állott nyugodtan. Kapált, to- porgott, rágta a zabolát, ha ezt elúnta. neki-neki rugaszkodott a hámnak. Látszott rajta, hogy nem hiába tették közmondásba a fajtáját. Ami szerint veres kutya, sárga ló, veres ember egy sem jó. J ó darabig . tűrte Sándor a sárga hánykódását. Csitíi- gatta, hóhál gáttá, ha nem is olyan fülbe mászó becézgetö szavakkal, mint a jó lovat tartó emberek, de legalább olyan formán. Mégis, amikor az egyik nekirugaszkodás után lábára lépett, elvesztette türelmét. Nem várt tovább. Minden gondolkodás nélkül leakasztotta válláról a karikás ostort, a szíjcsapó bokrát, ami hurka alakban tartotta az egészei, kirántotta és csak úgy megszokásból, végigkor- colt a sárgán. A fülétől a farkáig egyetlen csapással, mint a disznóikon szokott. Hadd emlegesse meg, mint ahogy mondani szokta. Mire nyeljenek araiás-csépléskor a tsz-ek Ezer vagonnal több gabona felvásárlása — Bővítik a tárolóhelyeket — 150 ezer kölcsön zsák — Előkészületek az idei kenyérnekvaló fogadására A gépesítés következtében rövidült az aratás, cséplés ideje. Jó előre kell felkészülni a ke- gabona-termés gyors fogadására, tárolására. A tavalyi készletből még jelentős mennyiség van raktáron, de helyet kell biztosítani az idei termésnek is. A megyei Malomipari és Terményfor- galmi Vállalat becslése szerint az idén. a múlt évihez viszonyítva legalább ezer vagon kenyér- gabonával kerül több felvásárlásra. Bővülnek a raktárak Több nagy raktár javítása, bővítése már jóval ezelőtt megkezdődött, mint Kisvárdán. Mátészalkán, Tisza vasvári ban. Ezen- kívül további 40 kisebb vállalati raktárt javítanak, korszerűsítenek. Húsz községben már be is fejeződtek az előkészületek. Minden tároló helyet fertőtlenítenek. újonnan meszelnek. Egyébként örvendetes jelenség, hogy mióta a nagyüzemi gazdálkodási forma az uralkodó, szinte minimálisra csökkent a raktárak fertőzöttsége. Szabadtéri tárolás A megyei felvásárló vállalat több helyen — a szükségletnek megfelelően —, egyes malmok udvarán szabadtéri szükségtáro- lókat is létesít. Ideiglenes, be- tonplaccos helyeket készítenek és az ezeken összegyűjtött termést vízmentes ponyvával védik. Az idei termés malmi feldolgozását természetesen ezekről a helyekről kezdik meg elsőnek. A megyei vállalatnál mintegy Egyéb sem kellett a sárgának. Hiába volt a kerékhez kötve szája, szárnyra kelt, mint a madár. Feszült az izom, szakadt a gyeplő. a kö'ves út meg égzengésként dübörgött fel. így aztán, mire a tanyába ért, már csak a két rúd és a kettőbe tört hámfa csörgött utána. A porfelhőből kibontakozva a helyén a nyári jászolnál csendesedett meg. De ott sem maradt nyugton, mert egy félóra múlva is úgy reszketett minden porci- kája, mint a nyárfa levele. A tanyában összefutott emberek nem tudták elképzelni, mi történhetett. Megbokrosodott, és elragadt a sárga? Vagy mi a csoda lett vele? Hosszas tanácskozás után már éppen keresésükre indultak, amikor a tanyabejá- rónál a nyárfák között feltűnt Csepp Sándor. Teljesen épen. De izzadva, lihegve, magába meg természetesen csendesen káromkodva húzts- vonszolta maga után a rúdnél- küli, félig összetört taligát. Az ostor akkor is a vállán volt, a puli meg hűségesen mindenütt a nyomában ballagott. Mintha semmi sem történt volna. A mikor kifújta magát és le- higgadt, a többiek sajnálkozása és titkos nevetése közben mesélte el a történetet. Hogy akkor jutott eszébe, hogy ez nem disznó, amikor már végigkoreolt rajta. Most már tudná, mit kellene csinálni. Hogy fel kellett volna előbb ülni, kézbe venni a gyeplőt ée azután, bizony, azután... (fiaaltaai László) 150 ezer zsák áll rendelkezésre, hogy a termelőszövetkezetek folyamatosan végezhessék a csép- lést, szállítást. Közös megállapodások A felvásárló vállalat alkalmazottai a következő napokban külön is felkeresik a termelőszövetkezeteket és írásbeli megállapodásban rögzítik a szállítás, átvétel és tárolás módját. Ezeken a megbeszéléseken a tsz-ek bejelenthetik esetleges zsákigényüket, de azt is pontosan megtudhatják, hogy melyik vállalati raktárba szállítsanak. Sőt, ha szükségük van rá, a törvényes térítés ellenében a vállalat beszállítási fuvarozásról is gondoskodik. Még e hó folyamán a terményforgalmi járási kirendeltségeinél a tsz magtárosok részére megbeszéléseket tartanak. A vállalat szakemberei ismertetik az átvételnél szükséges minősítési szabályokat és a helyes raktározási teendőket. Tájékoztatást adnak arról, hogy a szövetkezetekben különösen ügyeljenek a vetőbúza hordására, csépiésé- re és más terméssel ne keverjék össze. Az öt—hatszáz va- gonnyi vetőbúza szelektálásáról, fémzárolásáról a vállalat gondoskodik. Aranydiplomások AB. A Pedagógusnap alkalmával gyémánt- és arany- diplomákat adtak át a Nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben azoknak a szabolcsi pedagógusoknak., akik 60, illetve 50 évvel' ezelőtt lettek tanítók. Az ünnepség után az idős pedagógusok hosszasan elbeszélgettek a leendő nevelőkkel. Képeink: pillanatfelvételek az ünnepségről. Hammel J. feiv. Rántott csirke a földekre Láfonatás a megye egyik legjobb üzemi konyháiéban A Csengeri Állami Gazdaság üzemi. konyhájában megsárgultak a panaszkönyv lapjai. 1953 óta egyetlen bejegyzés sem tarkítja őket. Mi lehet az oka? Nem tudják az emberek, hogy panaszkönyv is van a világon, vagy nincs rá szükség? A modem, alig néhány hónappal ezelőtt felépített ebédlőben elég egy pillantást vetni a púpozott tányérokra, és minden érthetővé válik. Ez a megye egyik legjobb üzemi konyhája. — Elégedettek a konyha törtjével ? — kérdezzük meg az egyik munkást. — Nagyon finom, de a meny- nyiség... alig tudom megenni. Abbahagyni sem merem, mert a szakács néni megharagszik érte. — Milyen az étrend? — Változatos — feleli Dóka Istvánná főszakács. — A héten csak egy hústalan nap van. Ilyenkor sült, vagy főttésztát készítünk. Szinte mindennapos a pörkölt, rostélyos, karaj. A közeljövőben pedig mái- rántott csirke is kerül az asztalra. — Alaposan felkészültünk a nyári mezőgazdasági munkák idejére — veszi át a szót Csákány Lajos bácsi. — Ilyenkor a munkások zöme kinn dolgozik a földeken, több kilométer távolságra. A rendszeres bejárás értékes órákat rabolna el tőlük. Ételhordókban a helyszínre szállítjuk majd az ebédet 3 KELET-MAGYARQB8ZÄG . 1 . ■■!
